Könyves Magazin

Legalább tizenhat országban jelenik meg a következő években Orvos-Tóth Noémi sikerkönyve, a transzgenerációs kérdésekkel foglalkozó Örökölt sors. Az itthon 300 ezer példányban eladott pszichológia könyv brit, német, olasz, spanyol vagy horvát nyelven is megjelenik. A Könyves Magazin podcastjában a szerzővel, Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológussal, és a külföldi nyitást megtervező és építő Sárközy Bencével, a Libri Kiadói csoport kiadàsi igazgatójával, a Sárközy és társa irodalmi ügynökség alapítójával beszélgetünk a stratégiai építkezésről, a brit licitversenyről és arról, hogyan Ázsiában még nem robbant be a pszichológia a könyvkiadásban. A nyitó képet ​​Máté Péter/Jelenkor Kiadó készítette. A beszélgetésen szóba kerül: Mi a közös Szoboszlai Dominikban és Orvos-Tóth Noémiban? Hogyan kell elkezdeni egy ilyen építkezést? Hogyan fogadták a külföldi kiadók? Mennyire megtervezett a következő évek programja Orvos-Tóth Noémi számára? Hol tart Magyarországon a pszichológiai könyvek kiadása?

Ha bemegyünk egy könyvesboltba, akkor a borítók segítenek eligazodni, kiemelni az érdekes műveket. Óriási a zaj, a könyvek versenyeznek egymással, hogy feltűnjenek, miközben eligazodást is kell nyújtaniuk, hogy mit várhatunk a könyvtől. A marketing találkozik az alkotóművészettel, a funkció az olvasói kapcsolódással. A borító és a betűtípus is a szöveg része, vagyis a regény akkor kezdődik, amikor ránézünk a vizualitására. Mitől működik egy borító? Az esztétikai vagy a marketingszempont a fontosabb? Hogyan segíti a könyvtervezés az olvasmányélményt? Hogyan változtak a borítók az elmúlt 30 évben? Polgárdi Ákos, tervező grafikus, a Magyar Könyvtervezés díj alapítója a Könyves Magazin podcastjának vendége.

Tóth Andi Dobd ki a szemetest! című könyvéről és a hulladékmentes élet előnyeiről, valamint kihívásairól beszélget Szebenyi Péterrel, a Klímapolitikai Intézet munkatársával, környezetvédelmi influenszerrel Litkai Gergely. Az adásban többek között szóba kerül, hogyan tudjuk kikerülni a felesleges hulladékot, és mennyiben befolyásolja a lehetőségeinket a környezetünk? Mit kell végiggondolni például élelmiszerbiztonsági szempontból? Miért és hogyan célszerű vigyázni a használt dolgainkra? Mit jelent a tervezett elavulás? Mire figyeljünk a komposztálásnál? És mit kéne átgondolunk az ajándékozási szokásainkról? A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine! Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk. Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal. A negyedik rész vendége Oltai Kata. Erről lesz szó: A falka hasonlat Családtervezés Nők közötti empátia Kórházi tapasztalatok Párkapcsolat szülőként Gyerekbarát munka A meztelen test kérdése Az anyai test változása Császármetszés Dolgozó anyaság Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az [email protected] e-mail címre. Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

Mi lesz, ha egy nő agyát kicserélik és nem kell foglalkoznia a társadalmi elvárásokkal? Mi történik a nővel a felnőtté válásban? Mi köze van Mary Shelley családjának vagy a Frankensteinnek az év legizgalmasabb filmjéhez? A Szegény párák a 11 jelölésével az idei Oscar-szezon egyik leglátványosabb és legizgalmasabb filmje volt, amiről korábbi podcastunkban is beszéltünk az Oppenheimer, a Barbie vagy az Érdekvédelmi terület mellett. Látszólag Jorgosz Lánthimosz rendező egy újabb Frankenstein-adaptációt készített a fantasztikus Emma Stone főszereplésével, miközben egy valódi családtörténetet is feldolgozott: Mary Shelley szüleinek sztoriját. A 19. századi író nemcsak egy új mítoszt teremtett meg, hanem egy olyan kulturális mémet hozott létre, ami láthatóan a mai napig működik, most például egy kifejezetten feminista nézőpontot mesélt el (kritikánk a filmről itt olvasható). Shelley édesanyja az első feminista filozófus, Mary Wollstonecraft és apja, William Goldwin voltak. Amíg az apa sok tekintetben emlékeztethet minket a filmbeli tudós, William Defoe karakterére, addig az anyja hasonló utat járt be, mint a Bella Bexter nevű karakter. A Könyves Magazin podcastjába a téma hazai szakértőjét hívtuk el: Péter Ágnes irodalomtörténész, A függetlenség ára című, szuperérdekes monográfia szerzője.

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine! Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk. Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal. A harmadik rész vendége Nádasdy Ádám. Erről lesz szó: Női és férfi hagyományos szerepek Családi minták Maradni, maradni című vers, mint az anyaság allegóriája Apává válás fiatalon Versírás a wc-n és a konyhapulton Válásáról, szexuális irányultságának felvállalásáról és az arra kapott reakciókról Nagyapaságról Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az [email protected] e-mail címre. Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine! Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk. Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal. A második rész vendége Tóth Krisztina. Erről lesz szó: Szülés, születés Gyermekágy és eső hónapok nehézségei Információhiány vs. túl sok információ a szülőknek Erőforrások, segítők az anyaságban Egyedüllét, vagyis leginkább annak hiánya Bűntudatkeltő mondatok és lelkiismeret-furdalás A test változása és az erre adott/kapott reakciók Család VAGY karrier Diszfunkcionális családi minta Biológiai szülőség és örökbefogadás Az a bizonyos saját szoba Otthoni iskola a covid idején Malac és Liba, mint családi projekt Következő könyv tervei Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az [email protected] e-mail címre. Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine! Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk. Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal. Az első rész vendége Tompa Andrea. Erről lesz szó: Gyermekkor egy csonka családban a román diktatúrában Családtervezés a korábbi minták átírásával Gyermekvárás, a sikertelen próbálkozások gyásza Örökbefogadás és kreatív anyaság Anyává válás, az anyai szeretet minősége Szerelem és a “spanyol ösztöndíj” Munkatervezés és a váratlan események Az Omerta és a Sokszor nem halunk meg megírásának körülményei Határhelyzetek, bizalom, feltétel nélküli szeretet Élet és minőségi idő egy kamasszal Titkok és bizalom a családban Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az [email protected] e-mail címre. Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

Az Amerikai Filmakadémia március 11-én 96. alkalommal, 23 kategóriában osztja ki az Oscar-díjat. Megnéztük és megvitattuk a legjobb adaptált forgatókönyv díjára jelölt filmeket, melyek idén: American Fiction, Barbie, Oppenheimer, Érdekvédelmi terület, Szegény párák. Több filmben felfedeztük a Frankenstein és a Prométheusz-mítosz nyomait, a férfiak által kitalált kereteket átlépő női karaktereket, sőt egy idővonalon is összekötöttük a látszólag nagyon különböző filmeket. A podcastban Kiss Imola, Valuska László és Vass Norbert beszélget férfi- és nőtörténetekről, jól és kevésbé jól sikerült feldolgozásokról, majd egy nagyon szubjektív listát is felállítanak.

Litkai Gergely podcastsorozatának legújabb témája a Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat című kötet, amiről a szerzővel, Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológussal beszélgettek. A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.

Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. A negyedikepizódban Kerber Balázzsal és Nemes Z. Márióval beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Ott Anna. 2024-ben is Mastercard - Alkotótárs! Jelentkezz, hogy csak az írással foglalkozhass! Határidő: 2024. március 24. Kattints a részletekért! Kerber Balázs költészetére Nemes Z. Márió költő, esztéta nagy hatással volt, így vele kiegészülve beszélgettünk arról, hogyan alakíthatja egy fiatal író pályáját egy-egy irodalmi tábor, közeg és hogyan tudnak generációk egymásra hatni. Az irodalom magányos műfaj, vagy alkalmas a közös alkotásra? Mennyire fontos egy alkotói folyamatból néha kitekinteni és megnyílni mások felé, vagy engedni, hogy más művészeti ágak hassanak az alkotóra a munka folyamán?

Ha érezted már azt, hogy a szakmai életedben a sikereid lehetnének láthatóbbak, akkor ez a beszélgetés az énmárkáról neked szól. A siker nehezen mérhető, de a személyes márka nem, mert a lényege, hogy az embert a szakmai-társadalmi környezetében elismerjék. Dr. László Móni szociológus, personal branding-szakértő szerint a magyar társadalomnak fura, gyanakvó a viszonya a sikerhez, de meg lehet tanulni kommunikálni a szakmai eredményeinket. A Titkos hírnév című könyvének középpontjában az introvertáltság áll, ami a hiedelmek szerint nem segíti a karrierépítést és a sikereket, mégis ha felismerjük, előnyünkre tudjuk fordítani. A könyv látszólag az üzleti világra fordítható le a legkönnyebben, de valójában minden szakmában hasznosítható. Figyelem, az énmárka nem az influenszerkedést jelöli!

Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. A harmadik epizódban Zilahi Annával és Hegedüs Verával beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Ott Anna. 2024-ben is Mastercard - Alkotótárs! Jelentkezz, hogy csak az írással foglalkozhass! Határidő: 2024. március 24. Kattints a részletekért! Zilahi Anna megtalálta Hegedüs Vera Ostoba című prózájában azt, amit évek óta keresett és amiről azt érezte, hogy rokon a saját lírikus gondolkozásával. Két női alkotó talált egymásra és voltak hatással egymás alkotói folyamatára. Tabukat téptek fel a női léttel, a nők saját testüköz való viszonyával, az anyáváválással vagy épp anyáváválni nem akarással kapcsolatban. Zilahi Annát és Hegedüs Verát kérdeztük ezekről a tabukról és az alkotói munka magányáról.

Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. Másodikként Kerber Balázs mutatkozik be. Szerkesztő-műsorvezető: Ott Anna 2024-ben is Mastercard - Alkotótárs! Jelentkezz, hogy csak az írással foglalkozhass! Határidő: 2024. március 24. Kattints a részletekért! Kerber Balázs már általános iskolában kalandregényt írt egy barátjával, de hamar kiderült, hogy igazán a versek állnak közel hozzá. De írás nincs olvasás nélkül, az első nagy hatást a Nyugatos generáció szerzőinek versei és a klasszikus kínai költők voltak hatással rá, Ady Endre nélkül talán soha nem kezdett volna versírásba. Az olvasás mellett beszippantották a számítógépes stratégiai játékok is, de vajon milyen összefüggés van a játékok és a kreatív alkotói folyamat között? Erről mesél Kerber Balázs a Mastercard Alkotótárs podcast mai részében.

Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. Elsőként Zilahi Anna mutatkozik be. Szerkesztő-műsorvezető: Ott Anna 2024-ben is Mastercard - Alkotótárs! Jelentkezz, hogy csak az írással foglalkozhass! Határidő: 2024. március 24. Kattints a részletekért! Zilahi Anna a Bécsi Iparművészeti Egyetemen diplomázott, első verseskötete pedig 2017-ben jelent meg, így beszélgettünk a képzőművészet és az irodalom átjárhatóságáról, arról, hogy mitől függ, hogy egy témát, milyen módon dolgoz fel. Szóba került Sárvár és Kemény István jelentősége a pályája alakulásában és a "kötetdüh" fájdalma, amit az első kötete megjelenése előtt ő és sok más pályatársa is érzett. Elárulta, hogy az új munkája, hogyan követelte ki magának a regény műfaját és mik a legalapvetőbb kérdések, amik ezzel kapcsolatban foglalkoztatják.

Megírta a magyar irodalom egyik legjobb regényét, megnyerte az egyik legmenőbb angolszász irodalmi díjat, társalkotója volt a filmtörténet egyik legradikálisabb rendezőjének. Krasznahorkai László 70 éves, kihasználtuk az évfordulót, hogy átbeszéljük az életművet. Ki hogyan találkozott először Krasznahorkai szövegeivel? Hogyan hatott rá Pilinszky, Kafka, Melville vagy Mészöly? Miért meghatározó az író regényeiben Gyula? Szóba kerül transzcendencia, univerzum, a művészet és egyén viszonya, a Krasznahorkai-mondat, a különleges karakterek. A beszélgetés során a Sátántangótól az új, Zsömle odavan című regényig sok-sok könyvet tárgyalunk.

Szerelem, gyilkosság, bosszú, veszteség, vágybeteljesítő igazságszolgáltatás is ott lüktet A hollóban, ami az 1994-es filmfeldolgozással lett világhírű, és egyben generációs élmény. James O’Barr eredeti képregénye több mint 30 éves késéssel, az idei Könyvfesztiválra jelent meg magyarul a Gabo Kiadónál. Ez a 2011-es bővített kiadás alapján készült, a szerző előszavával, új jelenettel és 30 oldalnyi plusz képanyaggal. A hollóról a kötet fordítójával, Juhász Viktorral beszélgettünk. A hollót elemien meghatározza a képregény és az 1994-es film készülését megelőző/kísérő tragédiák sora, amiket a mai napig óhatatlanul rájuk olvasunk. A holló ráadásul szorosan kapcsolódik a kilencvenes évek goth rock szubkultúrájához, így a kamaszkorunkhoz, és kérdés, hogy vajon hogyan öregedett, és működik-e, ha 2023-ban lapozzuk fel. A beszélgetés során szóba került, hogyan építette bele O’Barr a saját gyászát és dühét a képregénybe, ami egyben az alkotói fejlődésének a mementója is. Megvizsgáltuk, milyen irodalmi, zenei, filmes hatások fedezhetőek fel rajta, és milyen képregényes közegbe érkezett. Felidéztük az 1994-es filmet, és egy kicsit tanakodtunk a további folytatásokról, például a 2024-ben érkező adaptációról is.

Britney Spears tinédzserként robbant be a zenei életbe 1998 végén, és attól kezdve több mint egy évtizeden át a világ egyik legmeghatározóbb popsztárja volt. Élete és karrierje akkor vett nagy fordulatot, amikor 2008-ban egy súlyos magánéleti válság közepette az apja, Jamie Spears a saját gondnoksága alá helyeztette, arra hivatkozva, hogy nem beszámítható. Az énekesnő ettől kezdve 13 éven keresztül élete legapróbb kérdéseiben sem dönthetett szabadon, sem az ideje, sem a vagyona, sem a munkái fölött nem rendelkezhetett. A gondnokságot végül 2021-ben szüntették meg. A podcastban beszélünk arról, hogy hogyan vált a számára menekülést jelentő zenéből csapda, hogy ki, hogyan és mit tálalt eddig Britney Spears viselt dolgairól, és ehhez képest mit mesél ő a könyvében élete legszomorúbb eseményeiről. Szóba került az is, hogy miért van ennek a kötetnek a zenein túl nagyon fontos kulturális és társadalmi üzenete, nemcsak a média, hanem a csapdahelyzetek áldozatai felé is.

A Könyves Magazin szerkesztőiként 2012 óta listázzuk az adott évben megjelent szépirodalmi könyveket, azokat az olvasmányokat, melyeket a legizgalmasabbnak, legemlékezetesebbnek tartunk. Nem volt ez másként idén sem, az ötvenes lista összeállítása után pedig rögtön stúdióba vonultunk, hogy kitárgyaljuk a könyveket. Podcast. Novemberben húztunk egy képzeletbeli határt, és elkezdtük számba venni a 2023-ban megjelent szépirodalmi műveket. Az ötvenes lista összeállítása egyszerre szép és kihívásokkal teli feladat, amikor heteken át vitázunk a könyvekről. Egy lista mindig szubjektív ‒ és emiatt persze igazságtalan ‒, de ezúttal is csak azokból válogattunk, amelyeket olvastunk, és amelyek megérintettek, megmozgattak, elgondolkodtattak, megleptek minket. De milyen témák voltak dominánsak idén, és melyik verseskötet maradt a legemlékezetesebb? Vajon másképp olvasunk egy regényt, ha tudjuk, hogy az az utolsó, és milyen láthatatlan idegpályák alakulnak ki az egymástól látszólag távol álló kötetek között? Ezekről is beszéltünk, meg persze személyes kedvenceinkről, saját mélypontjainkról, a régiek iránti elkötelezettségeinkről és új felfedezésekről is. ITT A TELJES 50-ES LISTA!!

Idén először adták át az Erste támogatásának köszönhetően a Margó x Erste #higgymagadban különdíjat. A legjobb tízből az Erste választotta ki azt a szerzőt, akinek története leginkább megtestesíti a #higgymagadban faktort. A különdíj történetének első győztese Szűcs Ádám, aki A játék neve: Budapest című regényéért kapta meg az elismerést. A szerző Valuska Lászlónak mesélt többek között a fővároshoz kapcsolódó rendhagyó élményeiről, a pályakezdés tapasztalatairól, de szó esik az ifjúsági regény sajátos műfajról, a folytatás lehetőségeiről is. A jövőt azok teremtik meg, akik hisznek magukban és az ötleteikben. Higgy magadban és légy a saját történeted hőse! Az Erste már hisz benned. Margó-díj az Erste támogatásával.

Litkai Gergely podcastsorozatának novemberi témája a Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című kötet, amiről a szerzővel, Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológussal beszélgettek. A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.

2022 tavaszán Oroszország totális háborút indított Ukrajna ellen (Sz. Bíró Zoltánt és Vonnák Diánát is kérdeztük a témában korábban), emiatt Joe Biden és Emanuel Macron a háborúról tárgyalnak Frei Tamás új akcióthrillerében. A főszereplő André Calvi, aki visszatért, hogy a világpolitikában is rendet teremtsen. A szerző Moszkvában találkozott először a világ meghatározó politikusaival, Amerikában a rendőrséget kellett megelőzniük a bűnügyi helyszínelések előtt. Frei Tamással beszéltünk arról, hogyan alakították át a műfajt a filmes és tévésorozatos praktikák, de elmondta azt is, miért fontos, hogy a valóságban se történjenek máshogy az események, mint a regényében. A felszín alatt zajló eseményekkel szemben fél év előnye van, ezért kell gyorsan írni, sőt még gyorsabban fordítani, mert tervezik a külföldi megjelenéseket. Első világháborús patthelyzetről, Vlagyimir Putyin hidegháborús múltjáról és egy új világrend működéséről beszélt Frei Tamás, akinek november 6-án jelent meg új akcióthrillere, a Puccs Moszkvában - Putyin végnapjai - André Calvi visszatér. Fotó: Schumy Csaba/Libri Kiadó

A Bookline Zöld ehavi adásában Frank Schätzing Mi van, ha megmentjük a világot? című könyve apropóján beszélget Litkai Gergely Ürge-Vorsatz Diána asztrofizikussal, a környezettudomány doktorával. A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.

A Covid alatt írt blogjából az egyik legnépszerűbb korlenyomat lett (Rumbarumbamm), második, Állva maszturbálok című könyve provokatívan vicces kemény témákat rejtett. Három éve robbant be Benedek Ágota, felkerült már mindenféle listákra, de az Élet és Irodalom is írt a könyvéről. Bár még nem tudja, mi lesz a névjegykártyájára írva az új kiadóban, a Leányvállalatnál, de művészeti vezetőként, “irodalmi striciként” és szerzőként is részt vállal egy független kis kiadó elindításában. Beszélgetés Benedek Ágotával fogselymezésről, sorozatfejlesztésről, a felboncolt testéről, a köldöknézegetésről és arról a 3 évről, ami 3 könyvet hozott. A legutolsó októberben jelenik meg Akkor inkább már most megdöglök címmel, amiben a teremtéstörténetben is megjelenik a menstruáció, a hormonok szétvernek mindent, de még űrkaják is szerepelnek benne.

Ki volt Robert Capa - valós személy vagy egy jól kitalált brand? A piaci logika vagy az elhivatottság alakította életét, karrierjét? Ügy volt neki a háború leleplezése vagy pénzkereseti lehetőség? Mi volt a jelentősége és miért fontos még ma is? Szeder Kata és Valuska László beszélgetett beszélgetett róla podcastunkban.

Elindult a Visszapillantó, amelyben a 2013-as év végi toplistánk köteteit vettük elő újra, hogy megnézzük, mi történt ezekkel a könyvekkel és szerzőikkel azóta. Tíz éve jelent meg Simon Márton Polaroidok című kötete, melyet olvasva villanásnyi utazásokat tehettünk életekbe, világokba, filmekbe vagy érzésekbe. A rövid szövegeket tartalmazó könyv hatalmas siker lett, volt olyan is, aki magára tetováltatta néhány sorát. A szerzővel a kötetben kézzelfogható radikális váltásról, a nehezen feldolgozható sikerről és arról is beszélgettünk, mit mondott a nagymamája, amikor elolvasta a verseket. Hallgasd meg a teljes beszélgetést!

Elindult a Visszapillantó, amelyben a 2013-as év végi toplistánk köteteit vettük elő újra, hogy megnézzük, mi történt ezekkel a könyvekkel és szerzőikkel azóta. Tíz éve jelent meg Erdős Virág ezt is el című verseskötete, ami hamar virálissá vált: sokan magukénak érezték a verseket, énekelték, idézték, rengetegen kapcsolódtak hozzájuk. De hogyan élte meg a költő a sikert, és miért tartja ma már némileg károsnak a kötet körüli felhajtást? Erdős Virággal beszélgettünk.

A költő, aki a Magvető Kiadó főszerkesztője, éjjel-nappal irodalmi szövegekkel dolgozik, az írás kitüntetett szerepet tölt be az életében. Megjelent Turi Tímea új verseskötete, Egyszerre egy beszéljen címmel a Prae Kiadónál. Hatalomról, elnyomásról, rendről is mesél a verseskötet, amelyben a sok zajból végeredményben egy hangot lenne jó hallani. Szerepversek, imaszerű szövegek váltogatják egymást a kötetben: olyan helyzeteket mutat meg, amelyekről egyébként nem könnyű beszélni. A versek különböző női tapasztalatokat mutatnak meg, érzékeny távolságtartással közelítenek a személyeshez. A mitológiai szereplők a hétköznapokban találják magukat, Turit frusztrálja a kommunikációs zaj, az egyre nehezebb tájékozódás a világban. Irodalomról, az írás konfliktusosságáról, szövegekről, női szerepekről, láthatatlan munkáról és a megszólalás nehézségeiről beszélgettünk Turi Tímeával.

Az Akik már nem leszünk sosem című regényét követően megjelent a Levelek nélkül, amelyben egy vidéki kisváros középiskolai tanára kezd nyomozásba, ha már nagy tömegben pusztulnak el a libák. Középiskolások küzdenek a jövőjüket felszámoló felnőttek ellen, valaki külföldre költözik, más meg a kisvárosban marad. Koroknai János főszereplőnek sok harca van, amelyek mindent meghatároznak: milyen a jövőkép egy kisvárosban, hogyan határoz meg minket a családtörténetünk és mihez kezdhetünk a buborékvilágunkban. Krusovszky Dénessel globális krízisról, az első regény sikereiről és tapasztalatairól, vidékről és rejtélyekről beszélgettünk.

A vidék szovjetizálása címmel jelent meg Csikós Gábor, Ö. Kovács József és Horváth Gergely Krisztián történészek kötete, ami tételesen bemutatja a kollektivizálás és az erőszakos téeszesítés folyamatát a földelkobzástól és a földosztástól a 70-es évek végéig. Nemcsak azt látjuk, hogyan sorvasztották el a magyar falut, de azt is, hogy ennek mennyire tettenérhető hatásai vannak napjaink társadalmában is. "A szovjetizálás társadalmi és környezeti ára külföldi összehasonlításban különösen szembetűnő", olvasható a kötet fülszövegében, mi pedig ennek az állításnak jártunk utána, vendégünk Ö. Kovács József történész, levéltáros, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára és a Magyar Nemzeti Levéltár tudományos igazgatója.

A Kalligram kiadó vezetője bedobta az ötletet, hogy Kácsor Zsolt írjon a bipoláris depressziójáról: egyikük se gondolta, hogy ilyen nehéz úton kell végigmennie a szerzőnek. A Pokoljárás Bipoláriában olyan regény, amiben kifejezetten nagy szerepe vagy tétje van annak, hogy nem egy szerző, hanem Kácsor Zsolt személy írja. Aki nem mellesleg két személy, mert van benne egy halott ember is. A regény cselekményéről mint fikcióról beszélve: az elbeszélő ágya mellett egy kötél és egy kés van, a megsemmitsítés vagy felszámolás eszközei. Sztori rengeteg van: a családjától egy amerikai nő miatt lelépő apa, mindennapi harcok az önbizalomhiánnyal, idegenségélmény és egy szellemileg sérült testvér. De ez nem sztori, sok ponton a valóságot írta meg Kácsor, aki saját bevallása szerint elment a falig ezzel a könyvével, mindent kiírt magából, kiürült. A számok szerepéről, a családi szembenézés nehézségeiről is mesélt Kácsor Zsolt podcastunkban.

Anne Sverdrup-Thygeson norvég biológus, rovarkutató, egyetemi oktató és lelkes természetjáró Az élet szövete című könyvében magával ragadó módon mutatja be, hogyan járul hozzá az emberi faj túléléséhez és jóllétéhez a természet a maga nyüzsgő sokféleségével. Litkai Gergely a kötet kapcsán Dr. Báldi Andrással, az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás kutatócsoport vezetőjével beszélgetett. A podcastban szóba kerül, hogy mire vonatkozik az ökoszisztéma-szolgáltatás, és mi köze van ahhoz, hogy évtizedek óta tudunk már arról, hogy fokozatosan és biztosan csökken a fajok száma a Földön. Hogyan segíthet az ökoszisztémák működése például a napi ivóvíz-ellátottság megoldásában, akár olyan nagyvárosokban is, mint New York? És milyen hasonló magyar példák vannak arra, amikor a környezetvédelem és a gazdaság szereplői együttműködnek? Egyáltalán, baj-e, ha a gazdasági-társadalmi hasznosság felől közelítjük a környezetvédelmi kérdéseket? A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.

Kleinheincz Csilla író, fordító, a Gabo kiadó szerkesztője, lassan húsz éve a hazai spekulatív irodalmi élet egyik kiemelkedő alakja. Írt urban fantasy regényt, a novellái megjelentek angol nyelven, majd a legismertebbek eddig az Ólomerdő-regényei lettek, amik a magyar folklór és népmesék elemeiből inspirálódtak. Új könyvében, az Alvilági szövedékben visszanyúlt az agrármérnöki tanulmányaihoz, és két közösség eltérő életmódját ütköztetve reflektál napjaink problémáira.

A Szabó Magda-titok záró részének vendége volt Gilbert Edit irodalmár, akivel az életpálya disszonanciáiról, elzárkózásról és népszerűségről, a hivatalos irodalomkritika hozzáállásáról és a kritikusokra szórt átkokról is beszélgettünk - és természetesen rákérdeztünk arra is, hogy akkor mégis miben áll a Szabó Magda-titok.

Litkai Gergely podcastsorozata új részében Király Leventével, a Corvina kiadó vezetőjével beszélgetett többek között arról, hogyan történhetett meg, hogy a rádiumlányok halála után még évtizedekig használtak sugárzó anyagot karórákon; hogyan került több tonna sugárszennyezett hal az élelmiszerláncba; és hogy mit kezd a calabriai maffia a sugárzó hulladékkal? A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.

Negyedik verseskötete jelenik meg Závada Péternek A muréna mozgása címmel, amely azt érezteti, milyen kevés a beleszólás lehetősége a társadalmi folyamatokba. A személyesség annyira túlpörgetett, hogy mindenkiről mindent tudni lehet, a társadalmat is a figyelemért folyó küzdelem határozza meg. Minden az énről szól, amit a kapitalizmus gyarmatosít, de azt nem tudni, hogy az még a valódi én-e - ilyenek is foglalkoztatják Závadát. Egy tengeri állatról is szól a beszélgetés, meg a költői szerepről, csillapíthatatlan kíváncsiságról, versolvasásról, figyelemgazdaságról, színházról és megfigyelésről.

Az utolsó disznóvágástól Eminemig, a néptánctól a költői szerepig mindenről kérdeztük Pál Sándor Attilát, akinek Daloskönyv című verseskötete pár hete jelent meg a Magvetőnél. Milyen volt a kilencvenes évek falun, amikor a néphagyomány és a rapkultúra is meghatározó volt? Hogyan lehet elviselni az örökös “megkésettség”-érzést? A politika hogyan és hogyan nem jelent meg a családi életben? Pál Sándor Attilával beszélgettünk.

Lassan egy éve nyerte meg Vonnák Diána és Vajna Ádám a Marstercard Alkotótárs Ösztöndíjat. Ezt az egy évet végig dokumentáltuk ebben a podcast sorozatban. Az utolsó részek egyikének kérdései nagyon hasonlóak az első beszélgetés kérdéseihez. Nyomás vagy mankó az ösztöndíj? Most épp a munkafolyamat melyik részénél tartanak és merre folyik tovább az alkotás? Vajon mennyit változott a szöveg ahhoz képest, amivel az ösztöndíjra pályáztak? Vonnák Diána és Vajna Ádám válaszolnak.

Rigó Máté a modern kori Kelet-Közép- és Nyugat-Európa globális történetének kutatója, jelenleg a bostoni Brandeis Egyetem oktatója. Háború, profit, Trianon - Hogyan vészelte át a polgárság az első világháborút? című könyve eredetileg angolul jelent meg, majd ennek fordítása már magyarul is elérhető. A kötet azzal foglalkozik, hogyan boldogulhatott a történeti Magyarország üzleti elitjének egy része ennyire jól azokban az utódállamokban, ahol a kormányzati propaganda szintjén nemkívánatosak voltak. Rigó Máté ehhez az elzász-lotaringiai régió vállalkozó polgárságának sorsát hasonlította össze az erdélyi mágnásokkal, mindezt úgy, hogy konkrét személyek, családok, vállalkozások történetét mesélte el példaként. Miért voltak tartósak a Német Birodalom és az Osztrák-Magyar monarchia idején kialakult gazdasági kapcsolatok és hálózatok? És hogyan lehetett, hogy az erdélyi magyar vállalkozók egy része még profitálhatott is Trianonból? És miért volt sokkal jobb soruk, mint elzászi társaiké? Ezekről is beszélgettünk.

A titok, az árulás és az emberi méltóság megőrzésének is a regénye Az ajtó, Szabó Magda egyik legnépszerűbb könyve, amely egy tragikus történet szálainak felfejtésén keresztül mutatja be egy bonyolult érzelmi háló legapróbb részleteit. Negyedik részéhez ért A Szabó Magda-titok.

2003-ban jelent meg angolul A Da Vinci-kód, a kötet sikerére pedig jellemző, hogy abban az évben az eladásokat tekintve csak egy másik giga-bestseller, a Harry Potter és a Főnix Rendje tudta túlszárnyalni. De mit tudott és mit tud a regény most? Podcastben kibeszéltük. Húsz éve jelent meg angolul Dan Brown sikerkönyve, A Da Vinci-kód, amely hamar letarolta könyvpiacot, majd Tom Hanks főszereplésével film készült belőle. Ám Dan Brownnak sem adták könnyen a sikert, hiszen A Da Vinci-kód már a negyedik könyve volt, amellyel végül berobbant, és a második olyan regény, amelyben feltűnik a jelképeket tökéletesen olvasó és értelmező Robert Langdon figurája. Mitől profi könyvtermék A Da Vinci-kód, mi a sikere titka, mitől lett jelenség, és mi az igazán frusztráló Robert Langdon karakterében? Valuska László és Ruff Orsolya újranézte és újraolvasta a művet.

Amikor megkérdeztük Vonnák Diánát, hogy ki az az alkotó, akinek a pályája inspirálja, ő Enyedi Ildikó nevét mondta. Így meghívtuk kettőjüket, hogy beszélgessenek. Érintették a nyelv és a nézőpont fontosságát, megvitatták, milyen a viszonyuk az irodalomhoz és mit kezdenek a velük szembe állított elvárásokkal. Volt szó antropológiáról, de arról is, hogyan változik az alkotói lét, ha az ember közben épp anyává válik.

Láttam a jövőt meghalni címmel jelent meg iamyank új albuma, amin, nem kis meglepetésre, magyar dalszöveg is hallható. Gyerekként nem tudott angolul, csak elképzelte, miről szólhat a dal, a hiphopon nőtt fel, Eminem-rajongó volt, hosszú volt az útja a dalszövegig. A személyes témától a nyilvánosság elé állásig sok-sok téma merült fel, például az is, hogyan született ez a sötét címadó dal, a Láttam a jövőt meghalni. Fejlődési útról, kockázatvállalásról és technikai fejlődésről is mesélt. Az a.dal.szöveg című podcastsorozat vendége: Herold János.

A művészet a nüanszok terepe. Mi a baj A teljesség felé című slágerrel? Mit lehet kezdeni a generációs érzetekkel? A nyolcvanas évek dalszövegei hogyan hatottak az új, Minket ne szeress című új albumra? Novellaként gondol a dalszövegre Szabó Benedek, aki Galaxisok nevű zenekarával most jelentette meg Minket ne szeress című új albumát. A podcastból az is kiderül, hogy annyira személyesnek érezték a hallgatók a dalszövegeit, hogy például édesapja is jelezte, a bátyja nem Győrbe járt egyetemre. A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

A Last of Us nyomán könyvek segítségével beszélgettünk Sepsi Lászlóval gombákról, irodalomról, pszichedéliáról, hálózatokról, poszthumán metaforákról és gyerekekről. Elővettük Mike Carey Kiéhezettek (2014) és Sepsi László Termőtestek (2021) című regényeit, valamint a gombakutató Merlin Sheldrake Az élet szövedéke (2022) című ismeretterjesztő munkáját. És persze nem maradt ki a David Attenborough-narrálta, zseniális részlet a BBC-s Bolygónk, a Föld-sorozatból, ami megismertette a nagyközönséggel a Cordyceps gombát és több fikciós mű (köztük a fenti regények és a Last of Us-játék) egyik fontos ihletője is lett. És amiről például szó esett: - Mi köze van a gombáknak a tündérekhez és a boszorkányokhoz Európában? - Miben cáfolta meg azóta a tudomány a a BBC-s hangyás videót? És melyik az a tévedés, ami makacsul beenni látszik magát a popkulturális tudatba? - Hogyan kapcsolja össze a gomba a pszichedelikus víziókat az autonóm akarat elvesztésének rémképével? - Miért torzítja el a testet, és miért kiváló metafora a rendszertani besorolási nehézségeket okozó gomba a poszthumán világ ábrázolásában? - Mi a szerepük a gyerekeknek a gombás horrorokban?

Maja Lunde regénye, A méhek története három síkon fut, három főszereplővel: az első a modern méhkaptár kifejlesztésének, a második az elnéptelenedés szindróma felbukkanásának idején játszódik, a harmadik pedig a jövő disztópikusnak látszó Kínájába kalauzol, az Összeomlás utáni évtizedekbe. Beporzásról, kaptárokról, vándorméhészetről, jövőbeli pesszimista forgatókönyvekről beszélget Litkai Gergely vendégével, Bihaly Áron ökológussal, aki segít megérteni a méhek szerepét az életünkben. A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk. #0: MULTIDOLGOZÓKÉNT MINDEN BŰNT ELKÖVETTEM / Litkai Gergely #1: HOGYAN OLVADUNK EL 2050-IG? / A Jövő minisztériuma #2: NEM AZ ÉLVEZETKERESÉST KELL KIMAXOLNI / Fenntartható hedonizmus #3: Bill Gates se mentené meg a Földet: a jövő egy techbilliárdos szemével / Hogyan kerüljük el a klímakatasztrófát?

A mesterséges intelligencia térnyerése évtizedek óta izgatja az írók fantáziáját, egyre inkább úgy tűnik viszont, hogy az MI rohamléptekkel válik a kiadói és könyvpiac valóságává. Megjelentek a chatbotok, amelyek egyelőre szöveggenerátoroknak tűnnek, de a folyamatos fejlesztésnek köszönhetően valószínűleg idővel egyre kifinomultabbá válnak. De van-e félnivalójuk az íróknak, milyen szerepe lehet a mesterséges intelligenciának az írás folyamatában, és eláraszthatják-e a piacot a chatbotok által írt könyvek? (A beszélgetés meghallgatása előtt vagy után érdemes elolvasni Moskát Anita remek írását a Panodyssey-n.) A Könyves Magazin legújabb podcastjében a mesterséges intelligencia és a könyvpiac kapcsolódási pontjait kutatjuk, a beszélgetés legviccesebb részei viszont kétségtelenül azok, amikor megismerhetjük a ChatGPT válaszait arról, melyik a legfontosabb magyar regény vagy a legnépszerűbb magyar vers, kiderül, hogy Kertész Imre Nobel-díjas regénye a Kövesd a madárt, és választ kaptunk arra is, hogy Nádas Péternek vajon mennyi esélye van a Nobel-díjra.

„Az őz megjelenése idején 1959-ben úgy robbant, mint a bomba. Hermann Hesse ajánló sorai egyengették külföldi útját, azóta harmincöt nyelven olvasható. Én, aki írtam, ha elkerülhetem, nem olvasom: félek tőle." Folytatódik A Szabó Magda-titok.

Miért fontos döntés a széklet kutyaválasztásnor? Kicsi, nagy, lusta, aktív kutyát válasszunk? A 444 újságírója, aki már két kötetben ábrázolta, milyen valójában a gyereknevelés, most kicsi és nagy állatokról ír, meg a városról, amiben az emberek nem akarnak magányosan bolyongani, hanem társra vágynak. Szily László Idegtartás címen saját városi állattartós élményeiből kiindulva feltérképezte, miért és hogyan érdemes állatot tartani a városban. A törpemalacok trendjétől a tacskók lelki világán át a kutyafuttatók zárt közösségéig mindenről beszélgetünk a szerzővel.

A kiadók már nagyban készítik elő azokat a könyveket, amelyeket majd 2023-ban olvasni fogunk. Legújabb podcastünkben színt vallottunk és elárultuk, hogy az eddig ismert címek közül melyeket várjuk a legjobban.