Könyves Magazin

Az Isten Háta Mögött és az Óriás után Mmamt névek indított szuperszemélyes zenei projektet Egyedi Péter, aki a Rájátszásban kortárs költőkkel dolgozott együtt. Versről és dalszövegről, Péterfy Borinak írt slágerről, a magyar és angol szövegek közti különbségekről is beszélgettünk az énekes-dalszerzővel. Az a.dal.szöveg podcastban Egyedi Péterrel beszélgetünk. Az a.dal.szöveg az NKA Hangfoglaló támogatásával készült.

Ősei, a Jablonczay, Gacsáry, Szabó család szövevényes, mitológiai haragokkal, sírig tartó szerelemmel, határfeszegetésekkel, viszonzatlan érzelmekkel, zsigerig hatoló félelmekkel teli történetét szálazta, bogozta ki Szabó Magda a Régimódi történetben. A Szabó Magda-titok című podcast legújabb adásában kitárgyaltuk a regényt.

Vajna Ádámot arra kértük, hogy hívja meg azt a művészt, aki hatással van rá és inspirálja az alkotói munkában. Így Gegével és Ádámmal arról beszélgettünk, hogy mi a különbség egy rapszöveg és egy vers között, milyen szerepet kell magukra ölteniük munka közben, ez a szerep mennyire hasonlít rájuk és mennyire jelent búvóhelyet számukra. Szó volt a magyar nyelvről és arról a játékról, ahogy ők használják azt, a saját hang megtalálásáról és megtartásáról és nem utolsó sorban az iróniáról, ami mindkettőjük szövegeinek fontos alkotóeleme.

Az év vége a számvetés ideje, mi sem teszünk másként: novemberben húzunk egy vonalat és listába szedjük azokat a könyveket, amelyeket az adott évben a legemlékezetesebb, legizgalmasabb olvasmányok közé sorolunk. A lista elkészültét követően a Könyves stúdiójába vonultunk, és kitárgyaltuk a legjobb könyveket, szóba kerültek a jelenre leginkább reflektáló szépirodalmi kötetek, és még a személyes kedvenceinkről is beszélgettünk. Podcast. AZ ÉV LEGJOBB KÖNYVEI: 50-41.: https://konyvesmagazin.hu/nagy/az_ev_konyve_2022_50_41.html 40-31.: https://konyvesmagazin.hu/nagy/az_ev_konyve_2022_40_31.html 30-21.: https://konyvesmagazin.hu/nagy/az_ev_konyve_2022_30_21.html 20-11.: https://konyvesmagazin.hu/nagy/ev_konyve_20_11.html 10-01.: https://konyvesmagazin.hu/nagy/2022_legjobb_konyvei_10_1.html

Vonnák Diána arról mesél, hogyan lett olvasó és ebben milyen szerepe volt a hangoskönyveknek. Hogy melyek azok a könyvek, amiknek több esélyt is hajlandó adni és miért fontos eszköz a humor a háborús történetek elbeszélésében. Egyik kedvenc könyvében mindkettő megvan, a tragédia és a humor is, hogy melyik könyvről van szó és miért ajánlja ezt mindenkinek, az kiderül a beszélgetésből.

Hogyan segít a jövőnkön, ha megértjük a klímaváltozás következményeit? Van-e megoldás az emberiség számára? Dr. Dittrich Ernő könyvében a változás hat programját fogalmazta meg. A Pécsi Tudományegyetem Környezetmérnök Tanszékének oktatója szerint van megoldás a problémák kezelésére, sőt képes pozitív forgatókönyveket is bemutatni. Litkai Gergely műsorában lehetséges jövőkről beszélget. A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk. #0: MULTIDOLGOZÓKÉNT MINDEN BŰNT ELKÖVETTEM / Litkai Gergely #1: HOGYAN OLVADUNK EL 2050-IG? / A Jövő minisztériuma #2: NEM AZ ÉLVEZETKERESÉST KELL KIMAXOLNI / Fenntartható hedonizmus #2: Bill Gates se mentené meg a Földet: a jövő egy techbilliárdos szemével / Hogyan kerüljük el a klímakatasztrófát?

Henri Gonzo és a Papírsárkányok néven indult új, magyar nyelvű projektje a Fran Palermo frontemberének. Nem ismert magyar nyelvű szövegeket Henri Gonzo, aki a karanténidőszak alatt kezdett magyar dalszövegeket írni. A befordulásból a személyes élmények felszínre kerültek és dalokká váltak: de hogyan? Képekről, telefonos mappákról, karibi hagyományról, családi hatásokról és tengerről kérdeztük az énekes-dalszerzőt. Az első kereszténydal eléneklésétől az inszomnián át a Fran Palermón át a magyar dalszövegírás nehézségéig mindenről beszélgettünk Henri Gonzóval az a.dal.szöveg podcastsorozat új adásában.

Korán zongorázni kezdett Barkóczi Noémi, aki az egyszál gitározásból kezdett építkezni, közben a vidéki, békéscsabai és egri életet fővárosira cserélte. A nagyon személyes témák felől indulva jutott el oda, hogy ezek közös témává válhassanak. Transzgenerációs történetek egy popdalban: mit jelent a dédnagymama, nagymama és anya bátorsága Barkóczi számára? Linóleum, Dolgom volt és más dalok mellett az is felmerül, hogyan találja meg egy női dalszerző-előadó az útját csupa férfi dalszöveg között? Vérről, halott szobanövényekről beszélgetünk Barkóczi Noémival. Ez az új podcastsorozatunk, a.dal.szöveg. Az NKA Hangfoglaló program támogatásával.

Sorozatunk aktuális részében az írásról átkerül a hangsúly az olvasásra, hiszen arra kértük Vajna Ádámot, hogy mesélje el, melyik a legkedvesebb könyvélménye. Joseph Conrad A sötétség mélyén című regényét többször olvasta, találhatunk összefüggést a könyv és Vajna aktuális munkája között, de arról is mesélt, hogyan olvas, mivel kezdte és melyik a kedvenc norvég regénye Knausgardon túl. Szerkesztő-műsorvezető: Ott Anna Sorozatunk első része itt hallgatható meg.

Angol nyelvről magyarra váltott a Platon Karataev, amely magánmitológiát épít, a transzcendenst keresi. Idén jelent meg a Platon Karatev zenekar első magyar nyelvű albuma, a Partért kiáltó. Weöres Sándorról, archaikus képekről, református családi hagyományról és az írásról mint módosult tudatállapotról beszélgettünk Balla Gergővel. Ez az új podcastsorozatunk, a.dal.szöveg. Az NKA Hangfoglaló program támogatásával.

Bemutatkoznak a Mastercard Alkotótárs ösztöndíjasai: Vajna Ádám és Vonnák Diána Szerkesztő-műsorvezető: Ott Anna Vonnák Diána a 2014-es ukrán forradalom idején Ukrajnában élt. Tavaly télen pedig Kijevben volt, amikor a háború kitörése már elkerülhetetlennek tűnt. Interjúkat készített, naplót írt és jegyzetelt. Új kötetében az foglalkoztatja, hogy mit jelent az, amikor elveszítjük a békét és együtt tud-e élni egy társadalom a háborúval. Vajna Ádám egy verses regényt ír, amiben egyszerre szerepel egy tizenkilencedik századi új-zélandi ornitológus és a szerző maga is. Őrült ötletnek tartja, mégis túlságosan élvezi ahhoz, hogy abbahagyja. Ezekről az ötletekről, az alkotási folyamatról, szabadságról és nyomásokról beszélgettünk a Mastercard Alkotótárs ösztöndíj podcastsorozatának első részében.

A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk. A Microsofttal dollármilliárdossá váló Bill Gates pár éve azt mondta, hogy 2021-et azzal tölti, hogy a klímakatasztrófáról és a covidról beszélget a világ vezetőivel. Célja a zéró emisszió elérése, amihez rengeteg egyéni és társadalmi példát hoz. A karbonsemlegesség nehezen elérhető, de az biztos, hogy változtatni kell, mert "a klíma olyan, mint a fürdőkád, amely lassan megtelik vízzel. Még ha egészen lassú sugárban töltjük is, a kád előbb-utóbb megtelik, a víz pedig kiömlik a padlóra. Ezt a katasztrófát kell elkerülnünk. Ha csak azt tűzzük ki célként, hogy csökkenjen a kibocsátás – de ne álljon le – az nem lesz elég. Kizárólag a nulla lehet a cél." Bill Gates Hogyan kerüljük el a klímakatasztrófát? című könyvéről Litkai Gergely beszélget Fabók Márton közgazdásszal, társadalomtudóssal, a Szolidáris Gazdasági Központ tagjával, energiaszakértővel, aktivistával. #0: MULTIDOLGOZÓKÉNT MINDEN BŰNT ELKÖVETTEM / Litkai Gergely #1: HOGYAN OLVADUNK EL 2050-IG? / A Jövő minisztériuma #2: NEM AZ ÉLVEZETKERESÉST KELL KIMAXOLNI / Fenntartható hedonizmus

Szabó Magda a 20. századi magyar irodalom egyik legnépszerűbb és legolvasottabb szerzője, de vajon mitől működnek még ma is a könyvei? A Szabó Magda-titok című podcastsorozatunkban ennek járunk utána. Az első adásban az Abigél a téma, ez a regény ugyanis sokaknak egyfajta irodalmi belépő Szabó Magda írói univerzumába. Természetesen szóba kerül a népszerű adaptáció, ahogy a megkerülhetetlen Debrecen is, kiderül, kiről mintázta Szabó Magda Kőnig tanár úr alakját, és hogy vajon tényleg ifjúsági regény-e az Abigél.

MIért jó, ha egy gyerek korán sütni kezd? Az ételekhez és az evéshez fűződő viszonyunk sokszor problémás, ezért is jó már a gyerekkorban elkezdeni megismertetni velük ezt a világot. Az idei HUBBY – Év Gyerekkönyve választáson az ismeretterjesztő könyv kategóriában kapta meg a diákzsűri díját Kalas Györgyi a Sandwich grófja és a nápolyi pizza című könyvéért, új könyve a sütemények történetét meséli el, a címe: Pavlova kisasszony és a dobostorta. Miért jó, ha egy gyerek korán sütni kezd? Az ételekhez és az evéshez fűződő viszonyunk sokszor problémás, ezért is jó már a gyerekkorban elkezdeni megismertetni velük ezt a világot. Az idei HUBBY – Év Gyerekkönyve választáson az ismeretterjesztő könyv kategóriában kapta meg a diákzsűri díját Kalas Györgyi a Sandwich grófja és a nápolyi pizza című könyvéért, új könyve a sütemények történetét meséli el, a címe: Pavlova kisasszony és a dobostorta. A Bookline Kids podcastjében Kalas Györgyivel beszélgetünk a sütés szerepéről a gyerekek életében, az édesség kulturális hatásáról, az iskolai menzákról és hogy miért fontos az ismeretterjesztés a gasztronómiában.

Évtizedek óta nem változott a kötelező olvasmányok listája, sok generáció olvassa ugyanazt - mondja Vinczellér Katalin középiskolai tanár, akivel podcastünkben a kötelezőket övező felfokozott érzelmekről, a gyerekeknél megfigyelhető olvasói elakadásokról és az új típusú érettségiről is beszélgettünk.

Vietnámban szerették az Egri csillagokat, Gárdos Péterre tömegek voltak kíváncsiak Ázsiában, de a külföldön látható magyar irodalmi sikerek szerzőlhöz kötődnek. Mi a magyar irodalom helyzete külföldön? Hogyan lehet fordítástámogatással vagy kommunikációval változtatni ezen? A Paris Review mellé felnőhet a Continental Literary Magazine? A kérdéseinkre Pál Dániel Levente, a Petőfi Kulturális Ügynökség irodalomszakmai igazgatója válaszol.

Hogyan jött létre Mordor és itt lehet-e már a Banyapók? Miért van szükség a Gyűrűkhöz a Láthatatlan Világra, és hogyan működik Tolkiennél a mágia? Lehetett-e valóban bűnbánó Sauron? Mi szól amellett, hogy az Idegen Gandalf, és mi amellett, hogy az egyik kék mágus? Mit olvass, amíg a második évadra vársz, vagy ha egyszerűen többet akarsz megtudni a másodkorról? Ötödik adásunkban a Magyar Tolkien Társaság szakértőivel A hatalom gyűrűi sorozat 7-8. részéről beszélgettünk. Vigyázat, az adás erősen SPOILERES! Sorozatunk további epizódjai itt érhetők el: 1. rész: Tolkiennél a bőrszínnek önmagában nincs különösebb jelentősége［A hatalom gyűrűi - kibeszélő］ 2. rész: Az Amazon tündéivel nem a rövid haj a legnagyobb probléma ［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 2.］ 3. rész: Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.］ 4. rész: Zseniális, ahogy a sorozat Sauront rejtegeti［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 4.］

Miért kapnak a nők kevesebb irodalmi díjat, mint a férfiak? A SZÍN, a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma egy kutatás során felmérte, mi a helyzet a díjazásokkal a magyar irodalomban, az eredmény meglepő lett: hiába ír sok nő könyveket, a díjakat férfiak vihették haza. Nemcsak a nagyobb irodalmi díjakat, hanem az ösztöndíjakat is. Milyen hatása van ennek az irodalmi rendszerre? Mit jelent ez a női írók számára a rendszer szempontjából? Horváth Györgyi irodalmár, a kutatás vezetője válaszolt a kérdéseinkre.

Mi köze van a mithrilnek és a tündék elhalványodásának egymáshoz? Mi a hobbitok szerepe Tolkien műveiben? Mennyire tudják ezt teljesíteni a gyaplábúak? Ki az a három hófehér alak, aki a meteorembert keresi? És miért akkora telitalálat Adar figurája? Negyedik adásunkban Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel A hatalom gyűrűi sorozat 5-6. részéről beszélgettünk spoileresen. SPOILERES podcastunk 4. része a Magyar Tolkien Társaság szakértőivel. Sorozatunk további epizódjai itt érhetők el: 1. rész: Tolkiennél a bőrszínnek önmagában nincs különösebb jelentősége［A hatalom gyűrűi - kibeszélő］ 2. rész: Az Amazon tündéivel nem a rövid haj a legnagyobb probléma ［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 2.］ 3. rész: Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.］

Milyen családi könyvtárban nőtt fel? Mit tanul egy maoista szerzőtől egy konzervatív olvasó? Miért csak Matolcsy György és Orbán Balázs a kötet magyar szerzői, akiket megidéz? Nonkonform címen jelent meg Böszörményi-Nagy Gergely olvasókönyve, amelyben a olvasmányélményeivel lép párbeszédbe vagy vitázik: jövő, mainstream és közhelyek. A BrainBar és a Design Terminal alapítója, a MOME alapítványi elnöke olvasásról, családi hatásokról, a lehetséges jövőkről és a konformitás állandó megkérdőjelezéséről beszélt podcastunkban.

Pető Andrea történész, az MTA Doktora, a Közép-Európai Egyetem egyetemi tanára. Kutatási területe a 20. századi társadalom és a társadalmi nemek története. Monográfiái, szerkesztett kötetei, könyvfejezetei és tanulmányai tizenkilenc nyelven jelentek meg. Magyarul olvashatjuk a háborús nemi erőszakról, a nyilasmozgalom női tagjairól és a Rajk Júliáról szóló könyveit is. Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, az MTA Bolyai Plakettet és az Európai Akadémiák a Madame de Staël Díját is munkássága elismeréséül.

A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk. Bookline Zöld podcast: természetesen olvasunk. A második részben Fenntartható hedonizmus című könyv szerzőjével, Lelkes Orsolya közgazdásszal és coach-csal beszélget a házigazda, Litkai Gergely a boldog élet titkának kereséséről, túlfogyasztásról, függőségekről és arról, hogyan lehet megtanulni jobban élni. KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK: 01. HOGYAN OLVADUNK EL 2050-IG? / A JÖVŐ MINISZTÉRIUMA https://konyvesmagazin.hu/bookline-zold/litkai_gergely_podcast_zold_bookline_kim_stanley_robinson_agave_a_jovo_miniszteriuma.html Interjú Lelkes Orsolyával: https://konyvesmagazin.hu/bookline-zold/lelkes_orsolya_interju_zold.html Podcast a házigazda Litkai Gergellyel: https://konyvesmagazin.hu/bookline-zold/litkai_gergely_zold_podcast_klimavalsag_fenntarthatosag_kornyezetvedelem.html

Az Égig érő csalán költői mese egy bántalmazó családi közegről, traumáról és arról, hogyan lehet a hallgatást megtörni. A Hoax című verseskötettel jelentkező Borda Réka első regénye nemcsak erős képi világgal dolgozik, hanem érzékenyen vezeti be az olvasót a gyerekkori szexuális abúzus történetébe. A podcastban Borda Rékával beszélgettünk a családi történetek feldolgozásáról, egy nyúlról és egy sérült generációról, amely azt akarja, hogy meghallják. Portrévideónk Borda Rékáról: https://konyvesmagazin.hu/nagy/borda_reka_e3.html Kritikánk az Égig érő csaláról: https://konyvesmagazin.hu/kritika/borda_reka_egig_ero_csalan_a_het_konyve.html

Végre eljutottunk Númenorra! A podcast előző adásában egyetértettük abban, hogy ezt várjuk a legjobban A hatalom gyűrűi indulása óta. A sorozat negyedik részét követően ismét összeültünk Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hogy megvitassunk, mit láttunk. Beszélgettünk arról, milyen mély és kidolgozott teológiai háttere van Tolkiennél a númenori emberek történetének, és arról is, miért utálják ennyire a tündéket. Kiderült, mi Ilúvatar ajándéka az embereknek, miért irigyek rá a tündék - és az is, hogy mi Sauron legnagyobb mágikus képessége. Ellátogattunk a déli vidékekre, szóba került az orkok eredete, és Adar kapcsán a létező és nem létező sötét tündék a fantasyirodalomban és Tolkiennél. SPOILERES podcastunk 3. része a Magyar Tolkien Társaság szakértőivel. Sorozatunk további részei itt érhetők el: 1. rész: Tolkiennél a bőrszínnek önmagában nincs különösebb jelentősége［A hatalom gyűrűi - kibeszélő］ 2. rész: Az Amazon tündéivel nem a rövid haj a legnagyobb probléma ［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 2.］ 4. rész: Zseniális, ahogy a sorozat Sauront rejtegeti［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 4.］

Milyen konkrét eltéréseket láttunk eddig a tolkieni mitológiától, melyik elfogadható és melyik nem? Igazuk van-e a rajongóknak, amikor Galadriel sorozatbeli személyiségvonásait kritizálják? Mire mutat rá Elrond és Durin liftes jelenete? Ki lehet a rejtélyes meteorember? Miért várjuk annyira Númenort? SPOILERES podcastunk 2. része a Magyar Tolkien Társaság szakértőivel. Sorozatunk további részei itt érhetők el: 1. rész: Tolkiennél a bőrszínnek önmagában nincs különösebb jelentősége［A hatalom gyűrűi - kibeszélő］ 3. rész: Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.］ 4. rész: Zseniális, ahogy a sorozat Sauront rejtegeti［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 4.］

Szép Eszter képregénykutatóval beszélgettünk Neil Gaiman képregényéről, a netflixes sorozatról és a Sandman-világ szimbolikájáról. Spoileres kibeszélő.

Közös podcastot indítunk a Magyar Tolkien Társasággal A Gyűrűk Ura - A hatalom gyűrűi sorozat apropóján. Az első adásban Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-kutatókkal beszélgetünk arról, mit lehet már most tudni a műsorról, és hogyan illeszkedik a tolkieni örökséghez. Mely történeteket dolgozzák fel az alkotók a tolkieni mitológiából? Hogyan bonyolítják a folyamatot a jogi hercehurcák, és mi köze mindennek a nyerőgépekhez? Kell-e Középföldére színes bőrű tünde vagy törp, és mit gondolt Tolkien a kultúrák és fajok keveredéséről? És válhat-e fordulóponttá a sorozat a mozgóképes fantasy történetében úgy, ahogy Peter Jackson első Tolkien-trilógiája, A Gyűrűk Ura? Sorozatunk további részei itt érhetők el: 2. rész: Az Amazon tündéivel nem a rövid haj a legnagyobb probléma ［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 2.］ 3. rész: Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.］ 4. rész: Zseniális, ahogy a sorozat Sauront rejtegeti［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 4.］

Mautner Zsófiát a Chili & Vanília gasztroblog szerzőjeként ismertük meg, ám számos szakácskönyvet és gasztronómiai projektet követően ma már főzőnőként határozza meg magát. A Sorbonne-on szerzett diplomát, majd diplomataként dolgozott, és brüsszeli karrierjét zárta le a gasztronómiáért. Főzött bevándorlókkal és újragondolt hagyományos roma ételeket, a 2020-as tavaszi lezárások alatt pedig az egészségügyi dolgozók támogatásáért szerkesztett szakácskönyvet húsz elismert magyar gasztronómiai szakember bevonásával.

A szeptemberi iskolakezdés sok családban izgalmas időszak, de hogyan élte meg ezt édesanyaként Kiss Judit Ágnes? A Babaróka-sorozat szerzőjével gyerekkori olvasásról és az ideális iskoláról is beszélgettünk, de a Bookline Kids podcastben szóba került a zenei múlt és a családi eseményeket újrajátszó plüssrókák is.

Galgóczi Erzsébet egy kis faluból indulva lett az 1970-80-as évek népszerű szerzője, aki nyíltan vállalta a leszbikusságát, sőt még országgyűlési képviselő is volt. Az 1984-ben megjelent Vidravas című regényét tartja az irodalomtörténet a legfontosabbnak, A Törvényen belül című, a leszbikusságát tematizáló regényéből Makk Károly készített filmet Egymásra nézve címmel. Kiss Noémival beszélgettünk Galgócziról, akiről korábban egy esszéjében a következőket írta: “Kisregényének hősei a társadalom perifériáján végzik, figurái értelmiségi nők, akik a Rákosi-érában vagy az 1956-os forradalmat követően elveszítik az egzisztenciájukat, a nagyvárosban élnek, munkanélküliek, kávét szürcsölnek, Munkás cigarettát szívnak, esténként olcsó konyakot isznak, majd egymás ágyába bújnak. Hideg, fűtetlen albérletükből pesti presszókba menekülnek, és azon morfondíroznak, öngyilkosok legyenek-e, vagy szökjenek inkább Nyugatra.” A N/ŐK is írtak podcastsorozat a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósult meg.

Szendrey Júlia nevét sokan ismerik, de a róla kialakult kép középpontjában mindig a személye állt, nem pedig a művei. Egészen az utóbbi évekig az írásainak nagy részét ki sem adták, a személyéhez pedig mindig is nagyon sok sztereotípia kötődött. Gyimesi Emese Szendrey Júlia-kutatóval a verseiről, meséiről és elbeszéléseiről beszélgettünk és azt jártuk körbe, hogy milyen is volt ő önálló alkotóként és hogyan tekintett saját irodalmi pályájára. A N/ŐK is írtak podcastsorozat a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósult meg.

Czóbel Minka a szimbolizmus egyik első hazai képviselője, a századfordulós modern líra előfutára volt. Elsők között írt Magyarországon szabadverseket, behozta a francia dekadensek stílusát és számos értékes műfordítása volt, ő fordította például németre Az ember tragédiáját és angolra Petőfi verseit. Életéről és műveiről Bíró Erzsébet Franciskával beszélgettünk, aki felkutatta és kötetbe rendezte Czóbel Minka lappangó verseit és kisprózáit. A N/ŐK is írtak podcastsorozat a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósult meg.

Tragikusan rövid életpálya jutott Kádár Erzsébet osztályrészéül, akinek életében egyetlen kötete jelenhetett meg (Harminc szőlőskosár). Festőként indult, az írás szervesen kinövő, alakuló folyamatként lépett az életébe. Kegyetlenség című elbeszéléskötete már csak posztumusz jelenhetett meg, amelynek előszavában Vas István azt írta, hogy Kádár Erzsébet Augusztus című elbeszélése az egyik legjobb magyar novella, és magában hordozza a nagy regény ígéretét. A nagy mű azonban már soha nem születhetett meg. Szilágyi Judit fegyelmezett, feszes, szinte rideg és szinte kegyetlen prózaként jellemezte Kádár Erzsébet írásait – a muzeológussal szétpattanó gyerekkori buborékokról, rosszul időzített kötetmegjelenésről, és az író halálát övező tévhitekről is beszélgettünk. A N/ŐK is írtak podcastsorozat a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósult meg.

Karig Sára nem mindennapi egyéniség volt, erős igazságérzete végigkísérte az egész életét. Főként szerkesztőként és műfordítóként volt ismert és nagyon fontos embermentő tevékenységet végzett a második világháború alatt. Ruff Orsolyával Karig Sára megpróbáltatásokkal teli életéről, erkölcsi tartásáról és a vorkutai lágerben született verseiről beszélgettünk. A N/ŐK is írtak podcastsorozat a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósult meg.

Lesznai Anna a nyugatosok első nemzedékének izgalmas alakja, aki nemcsak íróként, de képzőművészként is jelentős alkotó volt. Már gyerekként is foglalkoztatta a költészet és nagyon fiatal volt, amikor megjelent az első kötete. A Nyugat állandó munkatársai közé tartozott és ő volt a harmadik legtöbbet, szám szerint 99 írást publikáló női szerző, ennek ellenére mégis ritkán említik a nevét, amikor a folyóiratról esik szó. Kiss Eszterrel Lesznai Anna sokirányú tehetségéről, körtvélyesi gyerekkoráról, varázslatos meséiről és a Kezdetben volt a kert című nagyszabású regényéről beszélgettünk. A N/ŐK is írtak podcastsorozat a Petőfi Kulturális ÜGynökség támogatásával valósult meg.

A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk. Bookline Zöld podcast: természetesen olvasunk. Az első adás témája Kim Stanley Robinson regénye, A Jövő Minisztériuma: a közeljövőben játszódó anti-disztópia tudósokat és politikusokat inspirál, Bill Gates ajánlotta idén nyárra, Barack Obama is a kedvencei közé választotta, Robinson pedig előadóként vett részt az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján. CIKKÜNK A KÖNYVRŐL, AMELY NEM IS REGÉNY, HANEM SZIMULÁCIÓ: https://konyvesmagazin.hu/bookline-zold/kim_stanley_robinson_jovo_miniszteriuma_cli_fi.html OLVASS BELE A JÖVŐ MINISZTÉRIUMÁBA: https://konyvesmagazin.hu/beleolvaso/jovo_miniszteriuma_kim_stanley_robinson.html

Függ a világnézeti iránytól, az elnyomás mértékétől vagy a történelmi kortól az, hogyan teszi eszközzé a hatalom a nyelvet? Victor Klemperer Hitler hatalomra jutásától a világháború végéig, ott és akkor, élőben vizsgálta a fasizmus nyelvi képződményeit. Feljegyzéseiből írta meg az LTI - A harmadik birodalom nyelve című munkáját, amely egyedülálló kordokumentum. Podcastunkban Ránki Sára bűnügyi nyelvésszel nemcsak Klemperer megfigyeléseiről beszélgettünk, hanem azokat összevettük napjaink hazai és nemzetközi példáival is - és szó esett arról is, hogyan használható a nyelvészeti tudás a bűnüldözésben.

Fiala Borcsa legújabb ifjúsági regénye hamisítatlan nyári olvasmány, amellyel ezúttal Sárospatakot és környékét fedezheti fel az olvasó. Van benne egy kis krimi, egy kis kísértethistória, de olvashatjuk fikciós útikönyvként és vicces túlélőkalauzként is. A szerzővel a nagyszülők fontosságáról, az olvasással töltött nyarakról és a nagy kedvencekről is beszélgettünk. Bookline Kids podcast.

A Bookline Kids podcastnek ezúttal Balázsy Panna volt a vendége, akivel környezetvédelemről, szappanfűmagokról, vidéki nyaralásokról, visszaszivárgó gyerekkori érzésekről és a kamaszok változó olvasási kedvéről beszélgettünk. Az apropót új sorozata az Ökobanda adta, amelynek főhősei mindent megtesznek, hogy megvédjék a környezetet.

Bódis Kriszta író, pszichológus, dokumentumfilmes, a Van Helyed Alapítvány és alkotásközpontú modellprogram létrehozója. Mintegy száz dokumentumriportot készített a Magyar Televíziónak, majd az ózdi Hétes-telepen szervezett alkotótábort, ebből nőtt ki az a komplex teleprehabilitációs munka, ami 2011-től az alapítvány keretein belül működik. Írt regényt prostituáltról, roma fiúról, most pedig az Istenhegy-trilógiával újra felteszi a térképre a két világháború közti Magyarország egyik legizgalmasabb nőjét: Tüdős Klárát.

Minél többet foglalkozunk a fenntarthatósággal, annál több kérdéssel találjuk szembe magunkat. Litkai Gergely havonta jelentkező sorozatában szakértők és könyvek segítségével járja körbe a legfontosabb témákat. Ha közhelyek helyett komplex válaszokra, tévhitek helyett tényekre vágysz, ha szeretnéd mélyebben is megérteni napjaink legfontosabb kihívásait, hallgass bele a beszélgetéssorozatba! A Bookline Zöld podcast házigazdája, Litkai Gergely mesél az ökolábnyomáról, a környezetvédelemről és arról, hogy a jövő érdekében hogyan alakította át életmódját. MÉG TÖBB KÖNYV A TÉMÁBAN: https://konyvesmagazin.hu/zold

Fotó: Biró Dávid - Front End No. 12, 2018. Szöveg: Szécsi Noémi: Philemon és Baucis Előadják: Sipos Vera, Szabó Zoltán A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Sound design - zene - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek. AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek

Fotó: Szabó Bálint Szöveg: Moskát Anita: Gyompálma Előadja: Takács Kati A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Sound design - zene - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek. AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek

Fotó: Varga Benedek Szöveg: Krusovszky Dénes: Nem történt semmi, mindent láttam Előadja: Szabó Zoltán A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Sound design - zene - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek. AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek

Fotó: Szalai Imre Szöveg: Tóth Krisztina: Advent Előadja: Ficzere Béla A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Zene: ismeretlen utcazenész az Astoriánál Sound design - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek. AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek

Fotó: Soós Bertalan Szöveg: Sirokai Mátyás: amikor földet ér Előadja: Jankovics Péter A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Sound design - zene - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek. AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek

Fotó: Urbán Ádám - Emlék a jövőnek, figyelmeztetés a jelennek Szöveg: Mán-Várhegyi Réka: Csak őszintén Előadja: Bata Éva A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Sound design - zene - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek. AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek

Fotó: Varga Benedek Szöveg: Nemes Z. Márió: Égi Budapest Előadja: Formán Bálint A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Sound design - zene - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek. AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek

Fotó: Schild Tamás - Esti mese: Özvegyasszonyok odahaza., 2018 Szöveg: Czakó Zsófia: Áramszünet Előadja: Sipos Vera A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Sound design - zene - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek. AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek

Fotó: Bánkuti András - Bányásznap, 1990 Szöveg: André Ferenc: a szénbányász felesége Előadja: Szakács Zsuzsi A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Sound design - zene - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek. AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek