Könyves Magazin

Szép Eszter képregénykutatóval beszélgettünk Neil Gaiman képregényéről, a netflixes sorozatról és a Sandman-világ szimbolikájáról. Spoileres kibeszélő.

Közös podcastot indítunk a Magyar Tolkien Társasággal A Gyűrűk Ura - A hatalom gyűrűi sorozat apropóján. Az első adásban Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-kutatókkal beszélgetünk arról, mit lehet már most tudni a műsorról, és hogyan illeszkedik a tolkieni örökséghez. Mely történeteket dolgozzák fel az alkotók a tolkieni mitológiából? Hogyan bonyolítják a folyamatot a jogi hercehurcák, és mi köze mindennek a nyerőgépekhez? Kell-e Középföldére színes bőrű tünde vagy törp, és mit gondolt Tolkien a kultúrák és fajok keveredéséről? És válhat-e fordulóponttá a sorozat a mozgóképes fantasy történetében úgy, ahogy Peter Jackson első Tolkien-trilógiája, A Gyűrűk Ura? Sorozatunk további részei itt érhetők el: 2. rész: Az Amazon tündéivel nem a rövid haj a legnagyobb probléma ［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 2.］ 3. rész: Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.］ 4. rész: Zseniális, ahogy a sorozat Sauront rejtegeti［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 4.］

Mautner Zsófiát a Chili & Vanília gasztroblog szerzőjeként ismertük meg, ám számos szakácskönyvet és gasztronómiai projektet követően ma már főzőnőként határozza meg magát. A Sorbonne-on szerzett diplomát, majd diplomataként dolgozott, és brüsszeli karrierjét zárta le a gasztronómiáért. Főzött bevándorlókkal és újragondolt hagyományos roma ételeket, a 2020-as tavaszi lezárások alatt pedig az egészségügyi dolgozók támogatásáért szerkesztett szakácskönyvet húsz elismert magyar gasztronómiai szakember bevonásával.

A szeptemberi iskolakezdés sok családban izgalmas időszak, de hogyan élte meg ezt édesanyaként Kiss Judit Ágnes? A Babaróka-sorozat szerzőjével gyerekkori olvasásról és az ideális iskoláról is beszélgettünk, de a Bookline Kids podcastben szóba került a zenei múlt és a családi eseményeket újrajátszó plüssrókák is.

Galgóczi Erzsébet egy kis faluból indulva lett az 1970-80-as évek népszerű szerzője, aki nyíltan vállalta a leszbikusságát, sőt még országgyűlési képviselő is volt. Az 1984-ben megjelent Vidravas című regényét tartja az irodalomtörténet a legfontosabbnak, A Törvényen belül című, a leszbikusságát tematizáló regényéből Makk Károly készített filmet Egymásra nézve címmel. Kiss Noémival beszélgettünk Galgócziról, akiről korábban egy esszéjében a következőket írta: “Kisregényének hősei a társadalom perifériáján végzik, figurái értelmiségi nők, akik a Rákosi-érában vagy az 1956-os forradalmat követően elveszítik az egzisztenciájukat, a nagyvárosban élnek, munkanélküliek, kávét szürcsölnek, Munkás cigarettát szívnak, esténként olcsó konyakot isznak, majd egymás ágyába bújnak. Hideg, fűtetlen albérletükből pesti presszókba menekülnek, és azon morfondíroznak, öngyilkosok legyenek-e, vagy szökjenek inkább Nyugatra.” A N/ŐK is írtak podcastsorozat a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósult meg.

Szendrey Júlia nevét sokan ismerik, de a róla kialakult kép középpontjában mindig a személye állt, nem pedig a művei. Egészen az utóbbi évekig az írásainak nagy részét ki sem adták, a személyéhez pedig mindig is nagyon sok sztereotípia kötődött. Gyimesi Emese Szendrey Júlia-kutatóval a verseiről, meséiről és elbeszéléseiről beszélgettünk és azt jártuk körbe, hogy milyen is volt ő önálló alkotóként és hogyan tekintett saját irodalmi pályájára. A N/ŐK is írtak podcastsorozat a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósult meg.

Czóbel Minka a szimbolizmus egyik első hazai képviselője, a századfordulós modern líra előfutára volt. Elsők között írt Magyarországon szabadverseket, behozta a francia dekadensek stílusát és számos értékes műfordítása volt, ő fordította például németre Az ember tragédiáját és angolra Petőfi verseit. Életéről és műveiről Bíró Erzsébet Franciskával beszélgettünk, aki felkutatta és kötetbe rendezte Czóbel Minka lappangó verseit és kisprózáit. A N/ŐK is írtak podcastsorozat a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósult meg.

Tragikusan rövid életpálya jutott Kádár Erzsébet osztályrészéül, akinek életében egyetlen kötete jelenhetett meg (Harminc szőlőskosár). Festőként indult, az írás szervesen kinövő, alakuló folyamatként lépett az életébe. Kegyetlenség című elbeszéléskötete már csak posztumusz jelenhetett meg, amelynek előszavában Vas István azt írta, hogy Kádár Erzsébet Augusztus című elbeszélése az egyik legjobb magyar novella, és magában hordozza a nagy regény ígéretét. A nagy mű azonban már soha nem születhetett meg. Szilágyi Judit fegyelmezett, feszes, szinte rideg és szinte kegyetlen prózaként jellemezte Kádár Erzsébet írásait – a muzeológussal szétpattanó gyerekkori buborékokról, rosszul időzített kötetmegjelenésről, és az író halálát övező tévhitekről is beszélgettünk. A N/ŐK is írtak podcastsorozat a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósult meg.

Karig Sára nem mindennapi egyéniség volt, erős igazságérzete végigkísérte az egész életét. Főként szerkesztőként és műfordítóként volt ismert és nagyon fontos embermentő tevékenységet végzett a második világháború alatt. Ruff Orsolyával Karig Sára megpróbáltatásokkal teli életéről, erkölcsi tartásáról és a vorkutai lágerben született verseiről beszélgettünk. A N/ŐK is írtak podcastsorozat a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósult meg.

Lesznai Anna a nyugatosok első nemzedékének izgalmas alakja, aki nemcsak íróként, de képzőművészként is jelentős alkotó volt. Már gyerekként is foglalkoztatta a költészet és nagyon fiatal volt, amikor megjelent az első kötete. A Nyugat állandó munkatársai közé tartozott és ő volt a harmadik legtöbbet, szám szerint 99 írást publikáló női szerző, ennek ellenére mégis ritkán említik a nevét, amikor a folyóiratról esik szó. Kiss Eszterrel Lesznai Anna sokirányú tehetségéről, körtvélyesi gyerekkoráról, varázslatos meséiről és a Kezdetben volt a kert című nagyszabású regényéről beszélgettünk. A N/ŐK is írtak podcastsorozat a Petőfi Kulturális ÜGynökség támogatásával valósult meg.

A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk. Bookline Zöld podcast: természetesen olvasunk. Az első adás témája Kim Stanley Robinson regénye, A Jövő Minisztériuma: a közeljövőben játszódó anti-disztópia tudósokat és politikusokat inspirál, Bill Gates ajánlotta idén nyárra, Barack Obama is a kedvencei közé választotta, Robinson pedig előadóként vett részt az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján. CIKKÜNK A KÖNYVRŐL, AMELY NEM IS REGÉNY, HANEM SZIMULÁCIÓ: https://konyvesmagazin.hu/bookline-zold/kim_stanley_robinson_jovo_miniszteriuma_cli_fi.html OLVASS BELE A JÖVŐ MINISZTÉRIUMÁBA: https://konyvesmagazin.hu/beleolvaso/jovo_miniszteriuma_kim_stanley_robinson.html

Függ a világnézeti iránytól, az elnyomás mértékétől vagy a történelmi kortól az, hogyan teszi eszközzé a hatalom a nyelvet? Victor Klemperer Hitler hatalomra jutásától a világháború végéig, ott és akkor, élőben vizsgálta a fasizmus nyelvi képződményeit. Feljegyzéseiből írta meg az LTI - A harmadik birodalom nyelve című munkáját, amely egyedülálló kordokumentum. Podcastunkban Ránki Sára bűnügyi nyelvésszel nemcsak Klemperer megfigyeléseiről beszélgettünk, hanem azokat összevettük napjaink hazai és nemzetközi példáival is - és szó esett arról is, hogyan használható a nyelvészeti tudás a bűnüldözésben.

Fiala Borcsa legújabb ifjúsági regénye hamisítatlan nyári olvasmány, amellyel ezúttal Sárospatakot és környékét fedezheti fel az olvasó. Van benne egy kis krimi, egy kis kísértethistória, de olvashatjuk fikciós útikönyvként és vicces túlélőkalauzként is. A szerzővel a nagyszülők fontosságáról, az olvasással töltött nyarakról és a nagy kedvencekről is beszélgettünk. Bookline Kids podcast.

A Bookline Kids podcastnek ezúttal Balázsy Panna volt a vendége, akivel környezetvédelemről, szappanfűmagokról, vidéki nyaralásokról, visszaszivárgó gyerekkori érzésekről és a kamaszok változó olvasási kedvéről beszélgettünk. Az apropót új sorozata az Ökobanda adta, amelynek főhősei mindent megtesznek, hogy megvédjék a környezetet.

Bódis Kriszta író, pszichológus, dokumentumfilmes, a Van Helyed Alapítvány és alkotásközpontú modellprogram létrehozója. Mintegy száz dokumentumriportot készített a Magyar Televíziónak, majd az ózdi Hétes-telepen szervezett alkotótábort, ebből nőtt ki az a komplex teleprehabilitációs munka, ami 2011-től az alapítvány keretein belül működik. Írt regényt prostituáltról, roma fiúról, most pedig az Istenhegy-trilógiával újra felteszi a térképre a két világháború közti Magyarország egyik legizgalmasabb nőjét: Tüdős Klárát.

Minél többet foglalkozunk a fenntarthatósággal, annál több kérdéssel találjuk szembe magunkat. Litkai Gergely havonta jelentkező sorozatában szakértők és könyvek segítségével járja körbe a legfontosabb témákat. Ha közhelyek helyett komplex válaszokra, tévhitek helyett tényekre vágysz, ha szeretnéd mélyebben is megérteni napjaink legfontosabb kihívásait, hallgass bele a beszélgetéssorozatba! A Bookline Zöld podcast házigazdája, Litkai Gergely mesél az ökolábnyomáról, a környezetvédelemről és arról, hogy a jövő érdekében hogyan alakította át életmódját. MÉG TÖBB KÖNYV A TÉMÁBAN: https://konyvesmagazin.hu/zold

Fotó: Biró Dávid - Front End No. 12, 2018. Szöveg: Szécsi Noémi: Philemon és Baucis Előadják: Sipos Vera, Szabó Zoltán A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Sound design - zene - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek. AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek

Fotó: Szabó Bálint Szöveg: Moskát Anita: Gyompálma Előadja: Takács Kati A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Sound design - zene - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek. AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek

Fotó: Varga Benedek Szöveg: Krusovszky Dénes: Nem történt semmi, mindent láttam Előadja: Szabó Zoltán A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Sound design - zene - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek. AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek

Fotó: Szalai Imre Szöveg: Tóth Krisztina: Advent Előadja: Ficzere Béla A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Zene: ismeretlen utcazenész az Astoriánál Sound design - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek. AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek

Fotó: Soós Bertalan Szöveg: Sirokai Mátyás: amikor földet ér Előadja: Jankovics Péter A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Sound design - zene - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek. AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek

Fotó: Urbán Ádám - Emlék a jövőnek, figyelmeztetés a jelennek Szöveg: Mán-Várhegyi Réka: Csak őszintén Előadja: Bata Éva A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Sound design - zene - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek. AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek

Fotó: Varga Benedek Szöveg: Nemes Z. Márió: Égi Budapest Előadja: Formán Bálint A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Sound design - zene - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek. AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek

Fotó: Schild Tamás - Esti mese: Özvegyasszonyok odahaza., 2018 Szöveg: Czakó Zsófia: Áramszünet Előadja: Sipos Vera A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Sound design - zene - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek. AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek

Fotó: Bánkuti András - Bányásznap, 1990 Szöveg: André Ferenc: a szénbányász felesége Előadja: Szakács Zsuzsi A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Sound design - zene - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek. AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek

Szöveg: Halász Rita: Poloskakeringő Fotó: Gáti György - Unikornis / Unicorn, 2016 Előadja: Szakács Zsuzsi A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Sound design - zene - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek. AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek

Fotó: Bartha Máté - Cím nélküli, 2020 Szöveg: Vajna Ádám: egy nyári élményem Előadja: Formán Bálint A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Sound design - zene - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek. AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek

Fotó: Kovács Melinda - Big fish 1., 2021 Szöveg: Zilahi Anna: Big fish Előadja: Bata Éva A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Sound design - zene - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek. AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek

Zalka Csenge Virág több mint tíz éve éli a hivatásos nemzetközi mesemondók életét. Itthon régészként végzett, aztán az Egyesült Államokban szerzett storytelling mesterdiplomát, majd doktorált is ott, kutatási területe a hagyományos mesemondás és a popkultúra keresztmetszete. Magyarországon és Amerikában is több népmesegyűjteménye, mesemondásról szóló kézikönyve jelent már meg, melyek felnőtteknek, kamaszoknak és gyerekeknek szólnak. 2020-ban a Ribizli a világ végén című kötetével elnyerte az Év Gyerekkönyv írója díjat. Jelenleg Budapesten él, a Világszép Alapítvány mesemondó munkatársa.

Filmes csapat érkezik a Börzsönybe leforgatni a Második eljövetel című filmet, aminek van egy bibliai olvasata is, de alapvetően arról szól, hogy a városiak elfoglalják és kisajátítják a vidéket. Gerőcs Péter új regényében a forgatócsapattal érkező werkfilmesek nézőpontját veszik fel, akik közelről követik az eseményeket, mindent látnak. A rétegzett regény egy forgatásról szól, amiben forog egy film és egy werkfilm. A podcastban a Werkfilm című regényt jegyző Gerőcs Péterrel vidék-város ellentétről, a filmezés és írás világteremtő erejéről és különböző nyelvi regiszterekről beszélgettünk.

Egy gyerekkori fényképpel indul Fehér Renátó Torkolatcsönd című új verseskötete, amely rendhagyó módon azt mutatja meg, milyen nehéz megszólalni: személyesen vagy egy társadalmi csoport tagjaként. Testi és közéleti diszfunkciókon keresztül épül a verseskötet, ami arra a kortárs problémára reflektál, hogy az identitáspolitikák és a digitális tér mindent ellepő zajában hogyan szólal meg az Én. Már amennyiben hallhatóvá válik. Podcastunkban a közéleti költészetről, a bal kézről jobbra átnevelt írásról és a közösségi médiáról is kérdezzük Fehér Renátót.

Tíz év háború címmel jelent meg az író és újságíró Jászberényi Sándor új könyve, ami egyszerre fotóalbum és elbeszéléskötet, lenyomata a minket körülvevő háborús világnak. A konfliktus zónákban dolgozó újságíró tudósított Egyiptomból, Nigériából, Szíriából, Irakból, Izraelből, Palesztinából és Ukrajnából is, ráadásul szakmája komoly hatást gyakorolt prózájára is. A podcastban beszélgettünk arról, hogyan találkozott először a háborúval, milyen idegennek lenni más kultúrákban, van-e olyan téma, amit nem tud lefényképezni és arról, hogyan lehet az embertelenséget feldolgozni. A beszélgetést a Kairó-Budapest tengelyen rögzítettük online, ezért a technikának ki voltunk szolgáltatva.

Vigh Bori digitális nomád, akinek az utazás az élete. Social média menedzserként dolgozott egy irodában, amikor egy nap úgy döntött, elindul. Ázsiától Amerikáig bejárta a világ ismert és ismeretlen szegleteit, tapasztalatairól pedig Backpacker Bori néven írt blogot, ami hamarosan az ország egyik legnépszerűbb utazóblogja lett. 2016-ban jelent meg Hogyan menjünk világgá című könyve, amiben a hasznos információk mellett életszemléletet átad. Az elmúlt években mentorprogramot is indított azoknak, akik elköteleznék magukat a digitális nomád életmód mellett, ami szerinte egyáltalán nem olyan habkönnyű, mint ahogy az Insta-fotók alapján tűnik.

A kis Nicolas semmit sem öregszik, a René Goscinny és Jean-Jacques Sempé szerzőpáros könyvei töretlenül népszerűek. De mi a titok? A Bookline Kids podcastsorozatában ennek jártunk utána.

Vidékről költözött a bölcsészkarra, amikor az első novellája eljutott a Magvetőbe, majd ő is egy páternoszterrel Kardos Györgyhöz, a kiadó igazgatójához, az Államvédelmi Hatóság korábbi alezredeséhez. 1970-ben jelent meg Bereményi Géza első, A svéd király című novelláskötete, ami után megtagadta az irodalmat. Pár hétre rá megismerkedett a rajztanár Cseh Tamással, akinek dalszövegeket kezdett írni. A Magyar Copperfieldért Libri irodalmi díjat kapott Bereményi, aki Az első című podcastunkban mesél arról, milyen volt egyetemistaként elindulni a pályán, miért tartja árulásnak az első kötete megjelenését, és hogy Kardos György mit csinált hajnali 4-kor a fürdőkádban. AZ ELSŐ című podcast vendége Bereményi Géza, a téma: A svéd király. Hallgasd meg az előző epizódokat is: AZ ELSŐ: TOMPA ANDREA AZ ELSŐ: NÁDAS PÉTER AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

Palya Bea Prima- és kétszeres Artisjus-díjas népdalénekes, előadóművész. Magyar, cigány és bolgár népzenén nevelkedett, hatással volt rá a szefárd és indiai népek zenéje is. A néprajzszak elvégzése után kezdett szóló karrierbe, megjárta Hollandiát, Franciaországot, az Egyesült Királyságot, kétszer turnézott Japánban és fellépett például a New York-i Carnegie Hallban is. Az elmúlt években egyre tudatosabban foglalkozik a testi-lelki önfejlesztéssel és a kreatív alkotó munkával, a megszerzett tudását pedig workshopokban igyekszik továbbadni.

A lányának írt történetekkel kezdte (Zöld Macska-trilógia) írói pályafutását Ruff Orsolya, aki jó sok éve a Könyves Magazin szerkesztője. A Volt egy ház című meseregénye tavaly jelent meg a Manó Könyvek gondozásában, márciusban a Szívünk rajta programjában a hónap könyvének választották. Ruff Orsolyával podcastunkban beszélgettünk meghatározó, gyerekkori olvasmányokról, a háborúról, ami új jelentésrétegekkel tágította a regényét, Karig Sáráról, aki hatással volt az egyik szereplőre és női szerepmintákról. A több szálon futó történet középpontjában egy 12 éves kislány próbálja meg menedzselni a gyásszal küzdő édesapját és testvéreit, igyekszik gyerek lenni akkor, amikor felnőttnek kellene. Emmáék új házba költöznek, ami olyan titokzatos, hogy bármelyik angolszász regény megirigyelné: a ház nemcsak egy funkciókat ellátó épület, hanem a végtelen történetek tárháza, amelyben egymásra rakódnak az ott élők történetei. A Volt egy ház már ezekért is különleges olvasmány, de ahogy Emma nagymamája feltűnik a regényben levelek, naplóbejegyzések formájában, teljesen új kontextusok születnek: hogyan találkoznak a generációk, hogyan kaphat egy hagyományosan nagymama szerepben elképzelt nő saját történetet, akinek például a háborút is túl kellett élnie? Műsorvezető: Valuska László

Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi aktivista, a gyermekjogok egyik legelismertebb hazai szakértője, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és vezetője. A beszélgetésnek tragikus aktualitása is lett, így az orosz-ukrán háború tükrében beszélgettünk arról, mit jelent egy ilyen konfliktus a gyerekjogok szempontjából. Mi jelent traumát a gyerekeknek, és hogyan lehet jól segíteni? A podcastben szó esett még jó válásról, arról, hogy kell-e szeretni a gyerekeket ahhoz, hogy valakinek fontosak legyenek a gyerekjogok, és arról is, hogyan lehet vezetőként a háttérbe vonulni, és átadni a stafétát a következő generációnak.

Vasárnapról hétfőre virradóra újra átadják az Oscar-díjakat. Az Amerikai Filmakadémia kiválasztotta az öt legjobb adaptációból készült forgatókönyvet: CODA, Drive My Car (Vezess helyettem!), Dune (Dűne - cikkünk a filmről és a képregényről), The Lost Daughter (Az elveszett lány - cikkünk), The Power of the Dog (A kutya karmai között - cikkünk). Megnéztük a filmeket, hogy podcastunkban megbeszéljük, melyik milyen volt, sőt pontoztunk és vitatkoztunk, míg végül eldöntöttük, szerintünk ki nyeri majd március 28-án az arany szobrocskát, ahogy ezt mondani szokás.

A jogot tanult, KGB-ben edződött Vlagyimir Putyin az NDK-ban töltötte a nyolcvanas éveket, majd miután átélte a nagy világhatalom, a Szovjetunió szétesését, lassan politikai pályára állt, és az autokrata államhatalmat is KGB-s eszközökkel építette fel. A robbantás és a háború már hatalomra kerülését is meghatározta. Teljhatalmú elnökként kisajátította és újraírta az orosz-ukrán történelmet, aminek következményeként nácítlanításról beszél egy ország esetében, amely szerinte nem is létezik. Sz. Bíró Zoltánnal, Oroszország-szakértővel, a Putyin Oroszországa című könyv szerzőjével beszélgettünk emlékezetpolitikáról, hatalmi játékokról és felemelkedéstörténetről. A beszélgetést Szeder Kata és Valuska László vezeti.

A tamponos szájú Marlon Brandóról, a lófejről, Luca Brasiról vagy visszautasíthatatlan ajánlatról mindenki ismeri a világ legjobb filmjét, ami holtversenyben tényleg az első helyen áll az IMDb listáján. Francis Ford Coppola olyan maffiafilmet rendezett, hogy műfajt teremtett vele. A trilógia mellett ritkán beszélünk a regényről, pedig 20 millió feletti példányszámban ment el, 67 hétig vezette a New York Times bestsellerlistáját, és még megjelenése előtt eladták a megfilmesítési jogait. Az olasz bevándorló szülők gyerekeként Mario Puzo, A keresztapa írója közelről ismerte a New York-i maffiavilágot, hiszen természetes volt, hogy az anyja a szomszéd fegyvereit rejtegeti. Puzto két jól fogadott, de megélhetést nem biztosító regény után úgy döntött, hogy megpróbálja az írásból eltartani a családját. Szerkesztője szerint már a második könyve is sokkal sikeresebb lehetett volna, ha több maffiaelem kerül bele: így született meg a Corleone család története, ami inkább úgy működik mint egy cég, mert minden csak üzlet. A Keresztapáról Ruff Orsolya, Szeder Kata és Valuska László beszélget a podcastban.

Mi lesz Magyarországgal 2030-ban? Hogyan befolyásolhatjuk közös Magyarország történetét? Nemzeti emlékezetről, Az Egyensúly Intézet kutatási igazgatójával, Filippov Gáborral beszélgettünk (még a háború kitörése előtt) Magyarország jövőjéről, lehetőségeiről. Az olvasók országa választási mellékletet itt érhetitek el.

A Szex és New York folytatása, az És egyszer csak volt a Könyves Magazin nőnapi szerkesztőségi podcastjének témája. Szeder Kata és Forgách Kinga járta körbe, hogy mit mesél a nők helyzetéről, a barátságról, az öregedésről, a gyászról vagy éppen az életközépi válságról az új miniszéria. Szóba került, hogy miként tart tükröt a társadalmi elvárásoknak a sorozat, és hogyan mutatja meg, hogy az ember bármikor újradefiniáhatja önmagát az életútja során. Az És egyszer csak hiánypótló módon az ötvenes nők problémáiról beszél, számos olyan problémát érint, ami korábban tabunak számított, és megmutatja, hogy az élet második felében is szabad a boldogságot keresni.

Milyen tényezők befolyásolhatják a művészi karrier kibontakozását? Mi kell a sikerhez és mitől lesz egy alkotás - akár képzőművészeti, akár irodalmi mű - időtálló referenciapont? Megszólalók: Barabási Albert-László hálózatkutató, Készman József kurátor, Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész Az eredeti kisfilm megtekinthető a Facebook-oldalunkon.

Aki bátor az nem is fél? A szír-magyar Al Ghaoui Hesna újságíró, a Magyar Televízió munkatársaként több mint húsz országból, köztük számos háborús konfliktuszónából tudósított. Prima Primissima-díjas, emellett Riport- és dokumentumfilmjeit nemzetközi elismeréssekkel is díjazták. Munkája miatt gyakran találkozott a kérdéssel, hogy nem fél-e a háborús helyzetekben. Azt tapasztalta, hogy mikor elárulta az igazságot, hogy de igen, az emberek mintha csalódottak lettek volna. Ezért egy felnőtteknek és már két gyerekeknek szóló könyvben is körbejárta, mit jelent igazából a bátorság, és milyen a félelem természete. Jelenleg Fulbright-ösztöndíjjal Kaliforniában kutatja a témát.

Aki bátor az nem is fél? A szír-magyar Al Ghaoui Hesna újságíró, a Magyar Televízió munkatársaként több mint húsz országból, köztük számos háborús konfliktuszónából tudósított. Prima Primissima-díjas, emellett Riport- és dokumentumfilmjeit nemzetközi elismeréssekkel is díjazták. Munkája miatt gyakran találkozott a kérdéssel, hogy nem fél-e a háborús helyzetekben. Azt tapasztalta, hogy mikor elárulta az igazságot, hogy de igen, az emberek mintha csalódottak lettek volna. Ezért egy felnőtteknek és már két gyerekeknek szóló könyvben is körbejárta, mit jelent igazából a bátorság, és milyen a félelem természete. Jelenleg Fulbright-ösztöndíjjal Kaliforniában kutatja a témát.

A Hadik és a Könyvesmagazin.hu Határok című beszélgetésének két vendégét, Nagy Dénest és Závada Pált egy könyv, a Természetes fény köt össze. Nagy Dénes Závada Pál Természetes fény című regényét adaptálta, amely 2014-ben felkerült az év végi listánkra, majd az Aegon-díj 10-es listjára is. Nagy Dénes az idei Berlinalén elnyerte a legjobb rendezésnek járó Ezüst Medve-díjat. Hogyan beszélhető el íróként és filmrendezőként a történelem, a háború borzalma? Hogyan működik az adaptáció folyamata? Hogyan kezd önálló életet élni egy már befejezett alkotás? Természetes fény című film a második világháborúban, a Szovjetunió megszállta vidékein játszódik egy kiismerhetetlen, mocsaras erdőségben. A keleti fronton harcoló alakulatok mellett csaknem százezer magyar katona teljesített szolgálatot a front mögötti területeken. Semetka István - egyszerű magyar földműves - szakaszvezetőként teljesít szolgálatot az egyik gyalogos honvéd alakulatnál, amely a vidéket járva eldugott orosz falvakban illegális partizáncsoportok után kutat. A történet a katonák mindennapjait mutatja be Semetka szemszögén keresztül, aki parancsnokának váratlan halála miatt súlyos terhet kap a vállára.

A gasztronómia tele van írott és íratlan szabályokkal és azok cáfolataval, de mi határozza meg azt, hogy mit és hogyan szeretünk, miért épp úgy fogyasztjuk, ahogy, mennyire vagyunk tisztában azzal, mit is eszünk és egyáltalán, ismerjük-e úgy igazán az ízeket? A legegészségesebb étel keresése és az elemekre szedett narancs Megszólalók: Barabási Albert-László, Cserna-Szabó András író, Mautner Zsófia gasztroblogger Az eredeti kisfilm megtekinthető a Facebook-oldalunkon.

Szétveri a demokráciát a renegeteg lájk, komment és emoji? Hogyan befolyásolja a közösségi média a választásokat? Van élet a véleménybuborékunkon túl? Pető Péterrel, a 24.hu főszerkesztőjével, a Leshatáron és a Halálka írójával beszélgetünk Gyilkos lájkok című könyvéről, amelyben a Facebookról, a fake newsról és a média szerkezetének változásáról írt. AZ OLVASÓK ORSZÁGA SOROZAT CIKKEI: https://konyvesmagazin.hu/az_olvasok_orszaga

Valuska László beszélgetéssorozata Határok sorozatot indított a Könyves Magazin a Hadikban. A havonta jelentkező beszélgetőműsor azokat a vékony mezsgyéket járta körbe, amelyek reményeink szerint a kultúra legizgalmasabb területei. Sorozatunkban írókat, filmeseket, színházi embereket ültettünk egy asztalhoz. Test- és énhatárokról, valóság és fikció területeiről beszélgettünk. A beszélgetéssorozat második részének meghívott vendégei Kiss Tibor Noé és Máté Gábor voltak. Kiss Tibor Noé harmadik regénye, a Beláthatatlan táj októberben jelenik meg a Magvetőnél. A Fradi igazolt focistája volt, Pécsen szociológiát végzett. Inkognitó és Aludnod kellene című regényeit több nyelvre lefordították. Máté Gábor színész, rendező, egyetemi tanár, a Katona József Színház főigazgatója, Színházi naplók című kötete 2018-ban jelent meg a Magvetőnél.