Könyves Magazin

Mitől lesz hír egy információból, hogyan születik és lesz sikeres egy fake news, ki manipulál kit és miért nem olyan egyszerű kiszabadítani a valóságot a hírek fogságából? Megszólalók: Barabási Albert-László, Karafiáth Balázs memetikus Az eredeti kisfilm megtekinthető a Facebook-oldalunkon.

Valuska László beszélgetéssorozata Határok sorozatot indított a Könyves Magazin a Hadikban. A havonta jelentkező beszélgetőműsor azokat a vékony mezsgyéket járta körbe, amelyek reményeink szerint a kultúra legizgalmasabb területei. Sorozatunkban írókat, filmeseket, színházi embereket ültettünk egy asztalhoz. Test- és énhatárokról, valóság és fikció területeiről beszélgettünk. A beszélgetéssorozat első meghívott vendégei Tompa Andrea, író és Reisz Gábor, filmrendező voltak. Tompa Andrea Író, színikritikus. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, a Színház című folyóirat szerkesztője. 2018-ban elnyerte a Libri irodalmi díjat. Továbbá a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Regényei: Hóhérok háza, Fejtől s lábtól, Omerta, Haza. Reisz Gábor filmrendező, forgatókönyvíró, dalszerző. Nagyjátékfilmjei: VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan, Rossz versek. Különdíjat kapott Torinóban, valamint legjobb rendezőnek választották Szófiában.

Tudomány és művészet: Adatok, vizualizáció, szobrászat, művészet - kortárs művészet tudománnyal bolondítva és számtalan izgalmas kérdést vetve fel: Mi a hálózatok szerepe a tudományban, hogyan lesz műalkotás egy tudományos illusztráció és mit keres egy kortárs múzeumban? Megszólalók: Barabási Albert-László, Készman József kurátor Az eredeti kisfilm megtekinthető a Facebook-oldalunkon.

Bő fél éven át tobzódtunk Jane Austen életművében. A ránk maradt hat befejezett regény, az Értelem és érzelem, a Büszkeség és balítélet, a Klastrom titka, A mansfieldi kastély, az Emma és a Meggyőző érvek elolvasásával nem csupán Austen, de a régens kori Anglia világába is bepillantást nyertünk. Sorozatunk hetedik és egyben utolsó adásában arra vállalkozunk, hogy összegezük mindezt és megadjuk a magunk válaszát a kérdésre: vajon mitől is olyan népszerű Jane Austen még ma is.

“Két évvel a Volt egyszer egy… Hollywood után Quentin Tarantino megjelentette első regényét, ami valami egészen más lett, mint amit a film alapján várnánk, de velejéig tarantinós is: lendületes, menő, agresszív, stílusos és lírai egyszerre. A Volt egyszer egy Hollywood elégia egy letűnő generációról és egy korszakváltásról, miközben szemérmetlen rajongással beszél a mozgóképről, moziról és tévéről egyaránt” - írtuk Tarantino regényéről, amikor a hét könyve lett nálunk. Tarantino nagy történetmesélő, ez már az eddigi forgatókönyveiből kiderült, de vajon hogy sikerült a regényesítése és működik-e a könyv a film ismerete nélkül? Egyáltalán mi az a regényesítés, és ez a regény vajon az-e? Varró Attilával, a kötet szaklektorával beszélgettünk Tarantinóról, az íróról, a könyv és a film kapcsolatáról, az 50-60-as évek Hollywoodjáról, és arról is, milyen kihívásokkal szembesül a szaklektor, ha a kaszkadőrők főnökéről van szó?

Boldizsár Ildikó mesekutató, író szerkesztő, kritikus, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója. Egyetemistaként egy nap szó szerint a fejére esett egy mesekönyv, és egy egész világ tárult fel előtte. A Túl a plafonon podcast második adásában vele beszélgetünk a népmesék felfedezéséről, a történetmondás fiziológiai hatásairól, az univerzális rend jelentéséről és benne az egyéni életutakról, a szakmabeli falakról és mesékkel foglalkozó, induló szakfolyóiratról is.

Boldizsár Ildikó mesekutató, író szerkesztő, kritikus, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója. Egyetemistaként egy nap szó szerint a fejére esett egy mesekönyv, és egy egész világ tárult fel előtte. A Túl a plafonon podcast második adásában beszélgetünk a népmesék felfedezéséről, a történetmondás fiziológiai hatásairól, az univerzális rend jelentéséről és benne az egyéni életutakról, a szakmabeli falakról és mesékkel foglalkozó, induló szakfolyóiratról is.

2021 legjobb magyar könyve egészen mélyre visz, a Lovak a folyóban (KRITIKA) egyszerre egy szürreális nyomozás és egy kreatív önboncolás krónikája. Hőse egy fiatal író, akinek fő műve visszhangtalan maradt, és a magánélete is válságba került. Alkotni akar, de képtelen rá, a hétköznapokban pedig egészen képtelen helyzetekbe keveredik. Bartók Imrével beszélgettünk sebezhetőségről, autofikcióról, sikerélményről és gyanakvásról.

Sorozatunk hatodik részének témája Jane Austen utolsó befejezett könyve, a Meggyőző érvek. A már csak posztumusz megjelent regényt Austen legérettebb, legkiforrottabb műveként tartják számon, melynek émaválasztása, szemléletmódja és hősnője is eltér a korábban megszokottaktól. A regény főszereplője, Anne Elliott, a nagy múltú Kellynch kastély urának második lánya, 19 éves korában egy végzetesnek tűnő döntést hozott, amikor hallgatva mások tanácsára felbontotta eljegyzését és lemondott szerelméről. A családjára kényszerített hatalmas változásoknak - és a történelemnek köszönhetően - 8 évvel később alkalma nyílik tisztázni érzelmeit, csak kérdés, hogy egyáltalán megkapja-e rá a lehetőséget.

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea, a "reneszánsz nő". Az igazi munka csak az lehet, amiért jól meg kell szenvedni? Nem éppen - legalábbis Joós Andrea szerint nem, pedig ha valaki, ő aztán rengeteg mindent csinál. Biológia-környezettanszakos tanárként tehetséggondozásban dolgozik, létrehozta az élménybiológia nevű tudománynépszerűsítő felületet, műsorokat vezet tévében, rádióban, podcasten, és népi motívumokkal díszített szervszínezőket rajzol felnőtteknek - ezekről itt olvashatsz. Saját szuperejének azt tartja, hogy nagyon jól tudja ráirányítani a figyelmet számára fontos ügyekre, témákra, legyenek azok biológiai ismeretek vagy tudományos innovációk, a gyerekek iskolai igényei vagy egy új, 21. századi tanárkép. A lelkesedése, lendülete és energiája ragadós, ez átütött a beszélgetésünkön is, amikor szóba került, milyen agyi folyamatokat indít el a színezés, mi történik, ha bocsánatot kér egy tanár, milyen animáció elevenedik meg a hűtő falán, de arról is, mit lehet tenni, ha a trónfosztott tudós bunkó, a jól kommunikáló politikus vagy híresség pedig butaságokat mond az oltásról.

Egy ideális világban az ember eredményeit nem befolyásolja a neme. Egy ideális világban a kislányok és kisfiúk találkoznak női hősökkel is, akiktől tanulnak emberségről, szakmaiságról. A Delonghi és a Könyves Magazin közös, Túl a plafonon című podcastsorozatában ilyen példaképekkel beszélgetünk: nőkkel, akik úttörők lettek egy korántsem ideális világban. Aztán könyvet írtak belőle.

Tavasszal új sorozatunk indult a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintük mi volt a hónap legfontosabb könyves vagy irodalmi témája, a hónap könyve és a beszélgetés végén még egy adaptációt is ajánlunk. Az év vége az egyik legmozgalmasabb időszak a könyvpiaci szereplők számára, de izgalmas nekünk is, mert ekkor állítjuk össze 50 tételes ÉV KÖNYVE listánkat az idén megjelent kötetekből. A hangsúlyozottan szubjektív listán regények, verseskötetek és számos non-fiction mű is szerepel. A hónap témájaként a válogatás szempontjairól, az idei könyves élményekről beszélgettünk. A hónap könyvének Andri Snær Magnason Időről és vízről című könyvét választottuk, ami az irodalom és a történetmondás eszközeivel teszi feldolgozhatóbbá a klímaváltozásról szóló adatok mögötti valóságot. A hónap adaptációja ezúttal egy színházi darab lett, Térey János zombiapokalipszése, a Káli holtak Dömötör András rendezésében a Katona József Színházban.

A múlt héten jelent meg a 2021 legjobb könyveit bemutató év végi ötvenes listánk: a hosszú évek óta készülő listázással azt szeretnénk bemutatni, mi történt a hazai könyvkiadásban. Verseskötetek, regények, novelláskötetek és tényirodalmi művek sorakoznak egymás után. A szerkesztőség összeült, hogy személyesebben mutassa be, hogyan olvastunk idén. A legjobb tízzel külön foglalkozunk, de végigszáguldunk néhány fontos alkotáson is a lista többi részéről. Ha csak egy órátok van képbe kerülni az idei legjobb olvasmányokról, akkor hallgassátok! (A TELJES LISTA: 50-41., 40-31., 30-21., 20-11., 10-1.)

Hogyan lehet felismerni a kiégést, mik a legfőbb tünetei? Mi változott meg a társadalomban, ami miatt ennyire sokan élnek folytonos túlhajszoltságban? Kell-e küzdeni a kiégés kultúrája ellen vagy meg kell tanulni együtt élni vele? A Könyves Magazin legfrissebb podcastjében Anne Helen Petersen Jöttünk, láttunk, elegünk van című könyve nyomán beszéltük át a témát. A WHO két évvel ezelőtt hivatalosan is egészségügyi rendellenességnek minősítette a kiégést, definíciójuk szerint egy olyan szindrómáról van szó, amit a krónikus munkahelyi stressz okoz, amit nem kezelnek megfelelően. Az önkizsigerelés és a túlhajszoltság okozta fásult, energiahiányos állapot ma rengeteg embert érint és részben ez az oka számos más társadalmi problémának, köztük a közösségi hálók felbomlásának, az elmagányosodásnak vagy a gyerekvállalási kedv csökkenésének. Anne Helen Petersen új könyvében annak járt utána, hogy a milleniálokat miért sújtja jobban a kiégés problémája, és miért van szükség rendszerszintű változásokra ahhoz, hogy ezt a korunkra jellemző népbetegséget visszaszorítsuk. Podcastünkben személyes példákon és tapasztaltokon keresztül vitattuk meg a témát, elmeséltük, hogy nálunk hogyan szokott jelentkezni a kiégés, mik a hatásai és hogyan szoktunk megküzdeni vele. Kitértünk arra is, hogy a munka és a magánélet hogyan folyik át egymásba mostanában, hogy milyen gyerekkori előzményei lehetnek a kiégésnek, és hogy a járvány hogyan befolyásolta a munkával töltött órák számát.

A Jane Austen életművet feldolgozó sorozatunk ötödik beszélgetésének témája az Emma, kritikusai szerint Austen legkidolgozottabb, legösszetettebb regénye. Machinációk, manipulációk, félreértések, előítéletek, valamint ezek megdőlése és kisiklása jellemzi a könyvet, aminek eszes, de elbizakodott címszereplője, a kifejezetten jó módban élő, 21 éves Emma Woodhouse a többi Austen-hősnőtől eltérően egyáltalán nem szándékozik férjhez menni. Mivel meggyőződése, hogy sikeresen eligazodik az emberi érzelmek útvesztőiben, a legfőbb szórakozása az, hogy másokat viszont összeboronáljon. Saját értékítéletébe vetett vak hittel tép szét és csomóz össze emberi sorsokat, és csak idővel döbben rá, hogy nemcsak mások, de a saját érzelmeit sem ismeri igazán.

Tavasszal új sorozatunk indult a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintük mi volt a hónap legfontosabb könyves vagy irodalmi témája, a hónap könyve és a beszélgetés végén még egy adaptációt is ajánlunk. Kollár-Klemencz László című új regényét választottuk a hónap könyvének, ami az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon és Könyvvásáron mutatkozott be. Az Öreg Banda egyszerre család- és zeneregény, egyúttal pedig Újhartyán fiktív krónikája is, aminek alapját gyerekkori emlékek, családi anekdoták, legendák, fikciók és dokumentumok adják. Anne Helen Petersen Jöttünk, láttunk, elegünk van címmel megjelent könyve kapcsán a kiégésről, túlhajszoltságról beszélgettünk, ami ma már gyakorlatilag népbetegségnek számít, olyannyira, hogy a WHO 2019 májusában hivatalosan is egészségügyi rendellenességnek minősítette. Peterson a könyvében a milleniálok problémái felől közelít, de sokszor leírja, hogy a kiégés nemcsak őket, hanem szinte mindenkit érint. November 1-jén volt 25 éve, hogy bemutatták Baz Luhrmann rendhagyó Rómeó és Júlia feldolgozását, úgyhogy ebből az alkalomból újra megnéztük a filmet, kíváncsian arra, vajon miként öregedett a Romeo + Juliet.

A Libri irodalmi díjas Tompa Andrea első regénye 2010-ben jelent meg A hóhér háza címen. Egy éven át írta a rendszerváltás előtti Kolozsváron játszódó regényt, amelynek főszereplője, T. A. a román diktatúrában néz szembe családja sorsával és felnövéstörténetével. Hosszú mondatokról, hóhérokról, Magyarországra költözésről, diktatúráról beszélgettünk Tompa Andreával, aki azt is elmesélte, hogyan kapcsolódik első regényéhez a 2020-ban megjelent Haza című könyve. Hallgasd meg az előző epizódokat is: AZ ELSŐ: NÁDAS PÉTER AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

Ottlik Gézáról sokan azt tartják, hogy mindig az Iskola a határont írta, az összes szövege ennek a mára kultikussá vált regénynek a leágazása. Sokak a katonaéveik alatt forgatták, szinte mint Bibliát, Ottlik figurája és a regény számos író életére és alkotói munkájára volt fontos hatással. Ottlik matematikus volt, akinek elemi kérdése volt, hogy a valóság titkos szerkezetét nyelvileg meg lehet-e ragadni, sok minden mellett erről is szól az Iskola a határon. A regényről Németh Gáborral beszélgettem.

A klastrom titka egyszerre fejlődésregény és szatíra, egyúttal Jane Austen egyik legvitriolosabb és legszórakoztatóbb műve. Hősnője egy antihős, legalábbis abban az értelemben, ahogy a regények általában megjelenítik a hősnőket, ő mégis a regények szűrőjén keresztül szemléli a világot. Bár már 1803-ban befejezte, végül csak Jane Austen halála után, 1817-ben jelenhetett meg A klastrom titka, amely az író talán egyik legszemélyesebb könyve. A nyüzsgő fürdővárosban, Bath-ban és a gótikus jegyeket magán viselő northangeri kastélyban játszódó történet 17 éves hőse, Catherine Morland folyamatosan a félreértések csapdájában vergődik, melyek nagy részét saját maga gerjesztette. De mi baj lehet abból, ha életvezetési útmutatóként tekintünk egy regényre, hogyan viszonyul Austen azokhoz a karaktereihez, akik nem szeretnek olvasni, és vajon ki lehet az egész Austen-univerzum egyik legellenszenvesebb karaktere? Az Austen-projekt negyedik adásából kiderül ez is.

1962 karácsonyán fejezte be első elbeszélését, A Bibliát Nádas Péter. Húsz éves volt, újságírótanonc, még előtte állt az Egy családregény vége, az Emlékiratok könyve, a Párhuzamos történetek és a Világló részletek megírása. A szöveg először 1965-ben jelent meg az Új Írásban. Nádas Péterrel diktatúráról, az alkotói folyamat indulásáról, erőszakról, Rákosi villájáról és egy megbánt elbeszélői nézőpontról beszélgettünk.

Tavasszal új sorozatunk indult a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintünk mi volt a hónap legfontosabb irodalmi témája, a hónap könyve és a beszélgetés végén még egy adaptációt is ajánlunk. A hónap témája ezúttal a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár volt, amelyet október 14. és 17. között rendeztek meg a Várkert Bazárban. Valuska László arról beszélt, hogy 2011 óta csinálják a fesztivált és ez a hatodik vagy hetedik év, amikor ősszel is megtartják. A fesztiválnak szerinte az a vonzereje, hogy nagyon sok külföldi szerző érkezik, idén például Jón Kalman Stefánsson, Jennifer Teege és Irene Solá is ellátogatott a rendezvényre (ha lemaradtál, olvasd el tudósításainkat és ajánlóinkat itt). Szó esett a Margó-díjról is, amelyet idén Halász Rita nyert Mély levegő című könyvével. A hónap könyve ezúttal Jennifer Teege Nagyapám engem agyonlőtt volna című kötete lett, amelyet szintén a Margón mutattak be. A félig nigériai, félig német származású szerző 38 évesen fedezte fel, hogy a nagyapja nem más, mint a szadizmusáról elhíresült náci lágerparancsnok, Amon Göth. Jennifer anyja, Monika Göth nevelőotthonba adta a kislányát, ezért ő mit sem tudott a családi múltról. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg, amelyről Sándor Annát kérdeztük (a bemutatóról ITT írtunk, interjúnk a szerzővel ITT olvasható). A hónap adaptációja ezúttal A feleségem története volt. Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből Enyedi Ildikó készített nagyjátékfilmet (interjúnk ITT olvasható). Valuska László az adaptáció vegyes fogadtatásáról beszélt és arról, miért tartja nagyon európai filmnek. „Szerintem nagy érzelmeket mozgat meg, Enyedi Ildikó igazi nagyszabású rendező” – fogalmazta meg.

A kötelező olvasmányokról mindenkinek van élménye és véleménye. Még akkor is, ha valaki történetesen nem olvasta el őket. A Könyves Magazin szerkesztőségi podcastjében most személyes élményeinken keresztül fedjük fel, nekünk milyen élményeink, emlékeink kötődnek a kötelező olvasmányokhoz – beszélünk kudarcokról, nagy felfedezésekről, irodalmi becsípődésekről. Ez a Kötelezők szubjektív. ----more---- A kötelező olvasmányok generációk közös tapasztalata, amikről még akkor is lehet beszélni, ha valaki történetesen nem olvasta el őket. A miértek megvitatása baráti beszélgetések, internetes kommentszekciók kedvelt témája. A Könyves Magazin szerkesztői viszont jobbára elolvasták a kötelező olvasmányokat, ez kiderül legújabb podcastünkből, ami viszont nem jelenti azt, hogy ne lennének kimaradók vagy traumatikus olvasmányok, vagy épp olyan könyvek, amelyek csak évekkel később szólítottak meg minket. A beszélgetésből kiderül, hogy miből kellett olvasmánynaplót írnunk, milyen könyvek fogtak ki rajtunk, mit gondolunk az irodalmi tesztekről, mikor éreztük, hogy egyedül hagytak minket a művel, ahogy az is, hogy a Könyves olvasói melyik kötelező olvasmányokat szerették a legjobban. ----more----A kötelező olvasmányokkal kapcsolatos korábbi cikkeink: A kötelező Bánk bán technóra válik szerethetővé Még mindig ott tartunk, hogy minden nagy költő és író halott Kötelező olvasmányok: legalább 60 éve ugyanarról vitatkozunk Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (1. rész) Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (2. rész) Tíz kortárs alternatíva a kötelező olvasmányokra Elővettük minden idők legnépszerűbb kötelező olvasmányát NEMECSEK az nem kisbetű A Légy jó mindhaláligot a tanároknak kellene kötelezően elolvasniuk Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező] Az odüsszeuszi férfiideál mára komikusnak hathat [Kötelező]

Závada Péter nem először nyúl Shakespeare szöveghez, az Ahogy tetszik után 2019-ben a Rómeó és Júliával dolgozott, ami Bodó Viktor rendezésében idén elnyerte a Színházi Kritikusok Céhe által odaítélt legjobb előadás díját. A szövegkönyvben szinte nem maradt eredeti Shakespeare mondat, de nem volt elég nyelvileg újragondolni a drámát, hanem a cselekményt 2021-ben is érvényessé kellett tenni. Az egyik legnagyobb kérdés Lőrinc atya szerepe volt, akinek felelőtlensége máig szinte érthetetlen, hiszen ő buzdítja a szerelmeseket az öngyilkosságra, a másik kérdés, hogy manapság létezik-e még ennyire naiv és nagy szerelem, ami végül tragédiához vezet. A két család rivalizálásának helyszíne egy Kertész utcai autómosó lett, Mercutio pedig saját démonaival, a drogokkal küzd.

Az Austen-projekt harmadik adásának témája Jane Austen legtöbb vitát kiváltó regénye, A mansfieldi kastély. A gazdag családnál nevelkedő szegény rokon lány, Fanny Price története elsőre olyan, mint egy klasszikus Hamupipőke mese. De ahogy a Büszkeség és balítélet vagy az Értelem és érzelem esetében, Austen ezúttal is ódzkodik a kliséktől, a fekete-fehér helyzetektől. A sokrétű szimbolikát és összetett karaktereket felvonultató regény itthon kevésbé ismert, holott már csak kultúrtörténeti hatását tekintve is egy nagyon izgalmas könyvről van szó: találkozhatunk vele Vladimir Nabokov írásaiban, visszaköszön a Harry Potter univerzumban, vagy épp Martin Scorsese életművében, akinek fontos inspirációs forrást jelentett az 1990-es Nagymenők című gengszterfilm forgatásakor.

Tavasszal új sorozatunk indult a a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintünk mi volt a hónap legfontosabb könyves vagy irodalmi témája, a hónap könyve és a beszélgetés végén még egy adaptációt is ajánlunk. Tavasszal új sorozatunk indult a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintük mi volt a hónap legmeghatározóbb irodalmi témája és a legérdekesebb könyve, a beszélgetés végén pedig egy-egy adaptációt is ajánlunk. A hónap témájának Karl Ove Knausgårdot választottuk, akinek pár hete jelent meg magyarul Harcom című regényfolyamának utolsó kötete, Harcok címmel. Ezzel itthon is lezárult az a monstre, számost vitát is kiváltó művészi kísérlet, amelyben a norvég szerző irodalommá írta az életét. Valuska László beszélt arról, szerinte miért képes egy harmincas/negyvenes, fehér, hetero férfi emlékeinek, hétköznapjainak, örömeinek és kudarcainak összegzése több ezer oldalon át is ekkora érdeklődésre számot tartani. A nemzetközi megjelenéssel egyidőben került a hazai boltokba Sally Rooney harmadik regénye, a Hová lettél, szép világ. Anglia már hetekkel a könyv megjelenése előtt Rooney-lázban égett, tematikus pop-up boltok nyíltak, a megjelenést követő harmadik napra pedig már bestseller is lett a kötet. A fiatal ír szerzőről, illetve a műveit övező felfokozott várakozásról Forgách Kingát kérdeztük. A hónap adaptációja ezúttal egy fantasy lett nálunk. Sándor Anna mesélt David Lowery A Zöld Lovag című filmje kapcsán arról, hogy mi mindenre képes egy több száz éves, az Artúr-mondakörhöz tartozó történet, ha az alkotók nem költségvetési vagy várható nézettségi szempontok szerint nyúlnak az alapanyaghoz, hanem értelmezik is a szöveget.

Végéhez ért az utóbbi évek izgalmas irodalmi kísérlete, megjelent a Harcom hatodik kötete. Karl Ove Knausgård sorozatának befejező részében nemcsak egy óriási Hitler-esszé van, hanem sokat ír arról, ami minket is érdekel: ezt a radikális őszinteséget hogyan fogadták a rokonok vagy a felesége. A nagy irodalmi projektről, a fordításról és persze Hitlerről is kérdeztük Patat Bence műfordítót. További cikkeink a témában: Knausgård a saját családja és Hitler történetét írta meg egy kötetben (beleolvasó) Megvalósult és összetört álmairól is radikális őszinteséggel beszél Knausgård Az álmokat egyesével kell lerombolni (kritika)

Az Austen-projekt második adásának témája Austen egyik legismertebb, de nem feltétlenül a legolvasmányosabb regénye, az Értelem és érzelem. A történet fókusza, bár rengeteg szereplőt mozgat, mindvégig egy testvérpáron, Elinor és Marianne Dashwoodon van, akiket apjuk halála után az elszegényedés réme fenyeget, hacsak nem házasodnak jól. De mi alapján lehet jól választani? Mit tehetett annak idején egy nő, ha a család boldogulásának a terhe egyedül az ő vállát nyomta, és céljai eléréséhez vajon milyen eszközök álltak rendelkezésére? Volt-e helye a romantikus szerelemnek, és maga Austen a könyvében vajon mi mellett teszi le a voksát: az értelem vagy az érzelem mellett? Többek közt ezekre keresi a választ Ruff Orsolya és Szeder Kata.

Tavasszal új sorozatunk indult a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintük mi volt a hónap legmeghatározóbb irodalmi témája és a legérdekesebb könyve, a beszélgetés végén pedig egy-egy adaptációt is ajánlunk. Mit érdemes tudni a Micsoda család! című mesekönyvről, amely szivárványcsaládok hétköznapjait mutatja be, és amelynek egyik forgalmazóját nemrég 250 000 forintra büntették? Mi derül ki Orbán Viktor, a foci és a politika viszonyáról a Győzelmi kényszer című foci-nézőpontú portrékönyvből? Mennyire sikerült jól a Netflix járványos, posztapokaliptikus képregényadaptációja, a Sweet Tooth? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a 10 perc Könyves legutóbbi adásában.

Tud még bármiben aktuális lenni ma J. R. R. Tolkien munkássága? Egyáltalán jó író volt Tolkien? És mi köze az ő elképzelt világának a mi történelmi valóságunkhoz? A kérdések apropója, hogy idén decemberben lesz húsz éve, hogy bemutatták Peter Jackson első Tolkien-filmjét, A Gyűrű Szövetségét, és ezért a filmet levetítették a cannes-i filmfesztiválon is. Egy beszélgetés erejéig megkerestük a Magyar Tolkien Társaság volt elnökét, aki 2007 óta Tolkien-kurzusaival az ELTE, majd a Károli Egyetem vendégoktatója is. Amikor A Gyűrűk Ura először megjelent az Egyesült Államokban, a hippik megőrültek érte, és “Gandalf for President” meg “Frodo lives” kitűzőket gyártottak. Azt is tudni lehet, hogy Beatles is meg akarta filmesíteni a regényt, és ebben John Lennon játszotta volna Gollamot. Tolkien népszerűsége azóta is töretlen, generációk nőttek fel a könyvein, a filmekkel pedig valódi világsikert ért el. Az is igaz, hogy sokan nem szeretik a filmeket, a regényt pedig egyenesen unalmasnak és meghaladottnak tartják. A podcastben a tolkieni jelenség mögé pillantunk, és szóba kerül, mi olyan figyelemre méltó Tolkien mítoszteremtő képességében, tudnánk-e a nemestündék nyelvén társalogni, miért olyan nehéz fordítani és egységesíteni a tolkieni korpuszt magyarul, vagy hogy a szakértő várja-e az Amazon Tolkien-sorozatát. Ha hard core rajongó vagy, azért, ha nem érted, mi akkora szám Tolkienban, akkor azért ajánljuk a beszélgetést.

Jane Austen a világirodalom egyik megkerülhetetlen alkotója, akinek művei kiapadhatatlan inspirációs forrásként működnek mind a mai napig. Látszólag minden könyve a férjvadászatról szól, pedig írásai messze túlmutatnak a rájuk aggatott romantikus jelzőn. Az Austen-projekt célja éppen az, hogy bemutassa: a kétszáz éve élt író történetei nem avítt lányregények, hanem sokrétegű, rengeteg humorral és társadalomkritikával átitatott művek. Ruff Orsolya és Szeder Kata a sorozat első részében a Büszkeség és balítélet című regényt övező előítéletekről, az abban megfogalmazott gazdasági szükségszerűségekről, lehetséges női életutakról beszélget.

Tavasszal új sorozatunk indult a a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintük mi volt a hónap legfontosabb könyves vagy irodalmi témája, a hónap könyve és a beszélgetés végén még egy adaptációt is ajánlunk. Június utolsó hétvégéjén a pár hete megjelent Esterházy-szám kapcsán a magazinről és az idén öt éve elhunyt Esterházy Péter örökségéről mesélt Valuska László. Pár hete Sándor Anna készített interjút Perintfalvi Ritával, akinek hatalmas vihart kavart könyve, az Amire nincs bocsánat, a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyekkel foglalkozik. Ezt választottuk a hónap kötetének. Végül pedig Forgách Kinga mesélt Margaret Atwood és A Szolgálólány meséjének disztópikus, de a valóságtól nem is annyira elrugaszkodott világáról.

A Szolgálólány meséjének legújabb, negyedik évadáról és a történet sikerének titkáról beszélgettünk a Könyves Magazin legfrissebb podcastjében. Mennyire maradt hiteles a sorozat az atwoodi világhoz? Mik a főbb különbségek az Atwood-féle folytatás és a sorozat cselekménye között? Mi lesz a szerepe June-nak a Gileád és a szabad világ közt kibontakozó háborúban? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk, de szóba kerültek June nagy morális dilemmái is, illetve, hogy van-e egyáltalán esély arra, hogy egy szolgálólány erkölcsi győztesként kerüljön ki Gileádból.

Dragomán György első, akciójelenetekkel felpörgetett, sötét és misztikus könyve, A pusztítás könyve 2002-ben jelent meg. A 26 éves főszereplőt, Fábiánt elküldik egy titokzatos, kelet-európai táborba, ahol találkozik a Kormányzóval. A 2003-ban Bródy Sándor-díjat nyert kötetet nevezte a kritika radikális regénynek és markáns, súlyos prózának is, a díjátadón kiemelték, hogy a Sátántangó óta nem láttak olyan regényt, amelynek szerzője ennyire tudta volna, hogy a stílus mindenekelőtt élet- és világszemlélet. Hogyan jutott el a tizenhárom éves korában megírt, istencsászárról szóló novellájától az első regényéig? Dragomán György az első regényéről.

Milyen nehéz élethelyzetekben tudnak segíteni a gyerekkönyvek, mi történik azzal a gyerekkel, akinek soha nem mesélnek, és miért fontos egyáltalán, hogy a szülő időt szakítson a közös mesélésre? A Könyves Magazin és a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum közös podcastjében Takács-Babicz Lilla pszichológus-meseterapeuta mesélt mesekultúráról, biztonsági buborékról és a kortársak hatásáról. Sokan hisszük azt és hiszünk abban, hogy az olvasás természetes, a mindennapok velejárója. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy ez koránt sincs így, és az olvasás, ezen belül is a meseolvasás sok családban egyáltalán nem magától értetődő. Az MMM legutóbbi vendége Takács-Babicz Lilla pszichológus-meseterapeuta volt, akit a meseolvasás fontosságáról, annak előnyeiről faggattunk, de beszélgetés közben kiderült az is, mit tehetünk, ha a gyerek a szülő minden igyekezete dacára sem akar olvasni, mi lesz azokkal a gyerekkel, akiknek teljesen hiányzik az életükből a mese, és vajon törvényszerű-e, hogy az olvasó szülőnek olvasó legyen a gyereke is. Szóba kerültek a könyvválasztás nehézségei (és az is, hogy mi segíthet ebben), valamint elhangzott az a tanács, amelyet a pszichológus csak „nulladik mérföldkőnek” nevez.

Milyen szerepet játszott Coco Chanel a 20. század történetében? Mit tudott ő, amit más nem, és miért lehet izgalmas még ma is élete, karrierje, öröksége. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgetett szerkesztőségi podcastünk legújabb adásában Szeder Kata és Valuska László a nemrégiben megjelent Chanel-portrécikkünkhöz kapcsolódva.

A kötelező olvasmányokat olvasva a legnagyobb időbeli távolságot az antik irodalommal való ismerkedéskor kell megugranunk, a középiskola első osztályában találkozunk a Homérosznak tulajdonított eposszal, az Odüsszeiaval. Bár a hősköltemény története kalandos és izgalmakkal teli, a távolság lekűzdésében fontos szerepe van a tanárnak és azoknak az adaptációknak, amik a cselekményt és mondanivalóját a saját környezetünkben mesélik el. Ilyen például a 2018-ban a Katona József Színházban bemutatott Ithaka Székely Kriszta rendezésében. Vele beszélgettünk arról, hogy miért ehhez az eposzhoz nyúlt és milyen volt ezzel az antik szöveggel dolgozni.

Márciusban új sorozatunk indult a a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintük mi volt a hónap legfontosabb könyves vagy irodalmi témája, a hónap könyve és a beszélgetés végén még egy adaptációt is ajánlunk. Április utolsó hétvégéjén az idén 95 éve született Janikovszky Éváról, a nemrégiben itthon is megjelent Dekameron-projekt című novelláskötetről, valamint az idei Oscar-átadón a legjobb film, legjobb rendező és legjobb női főszereplő díját is besöprő, A nomádok földje című filmről beszélgettünk.

Egy díj mindig játék, és pont emiatt kell komolyan venni. A Könyves Magazin a lehető legkomolyabban vette a zsűrizést, és különböző szempontokat játékba hozva próbáltunk dönteni. Melyik a legaktuálisabb versenyző? Melyik a legkísérletezőbb? Legérzelmesebb vagy a legszemélyesebb? Hamarosan újra átadják a Libri irodalmi díjat, aminek közönségszavazása május 2-án lezárul. 10 jelöltről egy órában. https://www.libri.hu/irodalmi_dij/ A 10 Libri irodalmi díjra jelölt könyv: Bereményi Géza: Magyar Copperfield Grecsó Krisztián: Magamról többet Halász Rita: Mély levegő Háy János: A cégvezető Jászberényi Sándor: A varjúkirály Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj Nádasdy Ádám: A szakállas Neptun Selyem Zsuzsa: Az első világvége, amit együtt töltöttünk Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat Tompa Andrea: Haza

Áprilisban lett volna 85 éves Csukás István, az MMM-podcast legújabb adásában éppen ezért a Csukás-univerzum mélyére ásunk, és arra próbálunk választ találni, vajon mitől működnek ennyi év után is Csukás István meséi. Szekeres Niki és Ruff Orsolya ezúttal Jeney Zoltánnal beszélget. Pom Pom meséi; a Süsü, sárkány; Mirr-Murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles – hosszan lehetne sorolni gyerekkorunk kedvenc meséit és történeteit, amelyeket egytől egyig Csukás Istvánnak köszönhetünk. Az MMM-podcast legújabb adásában a Csukás-titok nyomába eredünk: beszélgetünk a szövegein átsütő szabadságvágyról, Csukás nyelvi humoráról és túlzásairól, de szóba kerülnek vicces és ötletes névalkotásai, és feledhetetlen hősei, akik úgy különlegesek, hogy közben nagyon is hétköznapiak tudnak maradni. De vajon mennyire működnek ezek a mesék a mai gyerekeknél, milyen a tipikus Csukás-hős, miről kapta a nevét Oriza-Triznyák, és miért nem baj, ha ma már elfeledett szavakra bukkanunk egy-egy mesében? Hallgassátok meg! Az adásban elhangzott címek: Süsü, sárkány Nyár a szigeten Vakáció a halott utcában Keménykalap és krumpliorr Pintyőke cirkusz, világszám! Oriza-Triznyák Szegény Gombóc Artúr Festéktüsszentő Hapci Benő A bátor Tintanyúl Madárvédő Golyókapkodó Csicsóka és a moszkítók Hogyan lettem filmszínész? Költők éhkoppon

2020-ban Aegon Irodalmi Díjat Jól láthatóan lógok itt című művéért Nádasdy Ádám vihette haza. A jelöltek listáját a előző év legjobb kortárs magyar irodalmi műveiből állította össze az öttagú zsűri, amelynek tagjai a hozzájuk legközelebb álló alkotásokat egész évben személyesen képviselték. Még az eredményhirdetés előtt, az Összekötve vendége volt Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, az 2020-as Aegon Irodalmi Díj zsűritagját, akivel Nádasdy Ádám verseskötetét vitattuk meg. A beszélgetésből pedig az író sokszínű életműve mellett, az egyes verseken keresztül, az elmúlás és az őszinteség kérdésének szokatlanul személyes megközelítésébe is betekintést nyertünk.

Most lenne 71 éves Esterházy Péter, a kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Tavaly, a 70. születésnap alkalmából, az Összekötvében Dávid Annával, a Magvető Kiadó vezetőjével beszélgettünk nagyhatású író munkásságáról, hagyatékáról, jelentőségéről. Esterházy egykori szerkesztőjeként pedig nemcsak személyes élményeibe avatott be minket, hanem elmondta azt is, szerinte melyik regényekkel érdemes elkezdeni a hatalmas életmű felfedezését.

Tizenhárom éves voltam, amikor 2002-ben Kertész Imre Sorstalanság című regénye elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Egyre gyarapodtak az okok, ami miatt nem olvastam el a regényt. Nem elég, hogy kötelező olvasmány, a témája már a fülszöveg alapján is nehéz és borzongató, ráadásul Nobel-díjat nyert, ami azt bizonyítja, hogy a legnagyobb művek egyike, amit én kamaszként biztosan nem fogok tudni befogadni. Pár hónapja olvastam el, rögtön utána pedig beszereztem az összes, a piacon elérhető Kertész írást. Morcsányi Géza egyike azoknak, aki mind a szerzőt, mind a szöveget a legjobban ismeri, aki a Magvető Kiadóhoz szerződtette, majd a Nobel-díjig kísérte Kertészt. Vele beszélgettem a Sorstalanságról.

A kortárs magyar irodalom egyik legnépszerűbb prózaírójáról, Grecsó Krisztiánról viszonylag kevesen tudják, hogy költőként indult. 2020-ban Vera című regényével elnyerte a Libri irodalmi közönségdíját, idén pedig a Magamról többet verseskötetével ismét a Libri irodalmi díj 10 döntőse között versenyez. A kötetről tavaly beszélgettünk a szerzővel, aki többek között lírai hangjának újrafelfedezéséről és ezt ösztönző tapasztalatairól: betegségéről és apává válásáról, nagysikerű Vera című regényéről, valamint most kibontakozó gyermekverseiről és jövőbeli terveiről is mesélt az Összekötve hallgatóinak.

Hogyan beszéljünk a történelemről gyerekeknek és a fiataloknak, milyen történelmi regények, ismeretterjesztő könyvek és képregények vannak jelenleg a piacon? Milyen történelmi könyveket olvastunk mi gyerekkorunkban, és mi jellemző a maiakra? Ez és még sok minden más szóba került a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum és a Könyves Magazin közös podcastjében, amelyben Szekeres Niki és Ruff Orsolya ezúttal Lőrinc László történelemtanárral beszélgetett, aki nem mellesleg a 25 szelfi-sorozat szerzője is. Miért olvasunk történelmi tárgyú könyveket? Kikapcsolódásként vagy azért, mert ismereteket akarunk szerezni? Milyen történelmi könyveket olvasott a mai harmincas-negyvenes-ötvenes generáció, és milyen kiadványok közül válogathatnak a mai gyerekek? Az MMM-podcast új adásában egy képzeletbeli időutazáson vettünk részt, és történelmi regényekről, non-fictionről, képregényekről beszélgettünk. Szóba került az Egri csillagok és az Anjouk-sorozat, beszéltünk a berlini falról és az ókoriakról, meg arról is, vajon miről készítettek volna szelfit őseink. Utóbbi téma nem véletlen, hiszen mostani beszélgetőtársunk Lőrinc László történelemtanár, a 25 szelfi az Árpád-korból és a 25 szelfi a török korból című kötetek szerzője. Mivel az adásban rengeteg cím elhangzott, ezért a bejegyzés végén listába szedtük őket. Gárdonyi Géza: Egri csillagok, A láthatatlan ember Fekete István: A koppányi aga testamentuma Mikszáth: Beszterce ostroma, Új Zrínyiász, Akli Miklós Joseph Heller: Képzeljétek el, Isten tudja Wéber Anikó: Az ellenállók vezére Mészöly Ágnes: A királyné violája Eric Walters és Kathy Kacer: Nagyapa hegedűje Luca Cognolato és Silvia Del Francia: A láthatatlan hős Ray Bradbury: Fahrenheit 451 Gianni Rodari: Jácint úrfi a füllentők birodalmában Marjane Satrapi: Persepolis Petr Sís: A fal Zágoni Balázs: A Gömb Art Spiegelman: Maus Bíró Szabolcs: Anjouk-sorozat Böszörményi Gyula: Ambrózy báró esetei Frank Schwieger: Zeusz és bandája, Caesar és bandája, Odin és bandája Lőrinc László: 25 szelfi az Árpád-korból, 25 szelfi a török korból Philip Matyszak: Antik Róma napi öt denariusból Marta Breen és Jenny Jordahl: Nagyszerű nők – A feminizmus rövid története Monica Hesse: A kék kabátos lány Földes Péter: Mókuli

A kötelező olvasmányok közös könyveink, amiket aligha tudunk elkerülni életünk során. De mi történik ezekkel a könyvekkel, ha lekerül róluk a kötelező címke és felnőtt fejjel, önszántunkból térünk vissza hozzájuk? A sorozatban a kötelező olvasmányokról beszélgetünk írókkal, rendezőkkel, színészekkel, akiknek életében és munkásságában fontos szerepet játszott az adott mű, amivel a legtöbben az iskolapadban találkoztunk. Ha a középiskolai "Édes Anna-élményem" után kutatok, akkor egy kettős gyilkosság krimibe illő izgalmát és borzalmát találom. Tizenévesen ez ragadott meg a leginkább a történetből. Nem egészen voltam tisztában a történelmi korral, amiben a történet játszódik, nem ismertem eléggé Kosztolányit, hogy érteni véljem a regény jelentőségét az életműben és nem érintett meg az átlagosnál jobban Édes Anna sorsa sem. Felnőtt fejjel olvasva megrendített és túlzás nélkül az egyik legkedvencebb kötelezőmmé vált az Édes Anna. A cselédsors, az emberi és szexuális kiszolgáltatottság, a remény, amivel ezek a 14-16 éves lányok a fővárosba érkeznek, az ember teljes mértékben eszközként való kezelése és kizsigerelése, és a rengeteg elnyomás, ami a legvégén egy kettős gyilkosságba torkollik mindannyiunk fontos olvasmánya (kell, hogy legyen). Kosztolányi Édes Annájáról Szécsi Noémivel beszélgettünk.

Egy család történetén keresztül az ország egy történelmi időszaka elevenedik meg Závada Pál Hajó a ködben című regényében. A Weiss család életét és megpróbáltatásait dolgozza fel a 2020-ban Libri irodalmi díjra jelölt kötet. A főszereplő családról, a nácikkal kötött alku morális dilemmáiról, az történetírói felelősségről és saját családi kötődéséről is beszélgettünk Závada Pállal az Összekötve műsorában.

Hónapok óta saját bőrünkön tapasztaljuk a koronavírus pusztító hatásait. A járvány azonban korántsem független a bolygónkon végbemenő drámai változásoktól. Az egészségügyi és gazdasági válság, a biodiverzitás pusztulása, a klímaválság mind összefüggő folyamatok. A planetáris egészséget meghatározó tényezőkről, a globalizáció következményeiről, jövőnk érdekében meghozandó változásokról Aszalós Réka erdőökológussal, az Ökológiai Kutatóintézet munkatársával beszélgettünk az Összekötve műsorában.

Darvasi László Magyar sellő című regénye a 2019-es év tíz legjobb kortárs magyar irodalmi alkotásainak egyike, a 2020-as Libri irodalmi díj döntőse lett. A szerzővel a Magyar sellő című regény kapcsán a szépség szerepéről, a hatalom és egyén viszonyáról, a saját nyelv megtalálásáról és természetesen a karanténban töltött mindennapokról beszélgettünk az Összekötve műsorában.

Mi volt a hónap legérdekesebb témája, könyve, adaptációja - 10 perces összefoglaló az elmúlt hetek könyves híreiről a Könyves Magazin szerkesztőségétől, a Civil Rádióval együttműködésben.

A Slow Art Day célja a lassabb, tudatosabb kultúrafogyasztás elterjesztése. 2020-ban a kezdeményezéshez számos múzeum, galéria és más kulturális intézmény csatlakozott: arra ösztönzik látogatóikat, hogy minél hosszabb időt töltsenek el egy-egy műalkotás befogadásával, értelmezésével. Ezen a napon nyílt volna meg a Ludwig Múzeum Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítása, amely bemutatja, hogyan reagálnak a képzőművészek a globális világra, felgyorsult életünkre. A Ludwig Lounge-sorozatunkban a kiállításhoz és a Slow Art Day-hez kapcsolódóan Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológussal, az Örökölt sors című sikerkönyv szerzőjével, a transzgenerációs traumák kutatójával beszélgettünk volna. Bár a járványügyi helyzet miatt a kiállítás nem nyílt meg, az eseményét online, Összekötve című beszélgetéssorozatunk keretében megvalósítottuk. A sors fintora, hogy az elmúlt időszak sokunknak a kényszerű lelassulásról szólt, így a slow life mozgalom pszichológiája és a tudatos életmódváltás fontossága mellett, a jelenlegi helyzettel való együttélésről, a járvány okozta közösségi trauma feldolgozásáról, a szülői felelősségről és a kulturális tartalmak jelentőségéről is beszélgettünk Orvos-Tóth Noémivel.