Könyves Magazin

Szöveg: Halász Rita: Poloskakeringő Fotó: Gáti György - Unikornis / Unicorn, 2016 Előadja: Szakács Zsuzsi A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Sound design - zene - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek. AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek

Fotó: Bartha Máté - Cím nélküli, 2020 Szöveg: Vajna Ádám: egy nyári élményem Előadja: Formán Bálint A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Sound design - zene - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek. AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek

Fotó: Kovács Melinda - Big fish 1., 2021 Szöveg: Zilahi Anna: Big fish Előadja: Bata Éva A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Sound design - zene - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek. AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek

Zalka Csenge Virág több mint tíz éve éli a hivatásos nemzetközi mesemondók életét. Itthon régészként végzett, aztán az Egyesült Államokban szerzett storytelling mesterdiplomát, majd doktorált is ott, kutatási területe a hagyományos mesemondás és a popkultúra keresztmetszete. Magyarországon és Amerikában is több népmesegyűjteménye, mesemondásról szóló kézikönyve jelent már meg, melyek felnőtteknek, kamaszoknak és gyerekeknek szólnak. 2020-ban a Ribizli a világ végén című kötetével elnyerte az Év Gyerekkönyv írója díjat. Jelenleg Budapesten él, a Világszép Alapítvány mesemondó munkatársa.

Filmes csapat érkezik a Börzsönybe leforgatni a Második eljövetel című filmet, aminek van egy bibliai olvasata is, de alapvetően arról szól, hogy a városiak elfoglalják és kisajátítják a vidéket. Gerőcs Péter új regényében a forgatócsapattal érkező werkfilmesek nézőpontját veszik fel, akik közelről követik az eseményeket, mindent látnak. A rétegzett regény egy forgatásról szól, amiben forog egy film és egy werkfilm. A podcastban a Werkfilm című regényt jegyző Gerőcs Péterrel vidék-város ellentétről, a filmezés és írás világteremtő erejéről és különböző nyelvi regiszterekről beszélgettünk.

Egy gyerekkori fényképpel indul Fehér Renátó Torkolatcsönd című új verseskötete, amely rendhagyó módon azt mutatja meg, milyen nehéz megszólalni: személyesen vagy egy társadalmi csoport tagjaként. Testi és közéleti diszfunkciókon keresztül épül a verseskötet, ami arra a kortárs problémára reflektál, hogy az identitáspolitikák és a digitális tér mindent ellepő zajában hogyan szólal meg az Én. Már amennyiben hallhatóvá válik. Podcastunkban a közéleti költészetről, a bal kézről jobbra átnevelt írásról és a közösségi médiáról is kérdezzük Fehér Renátót.

Tíz év háború címmel jelent meg az író és újságíró Jászberényi Sándor új könyve, ami egyszerre fotóalbum és elbeszéléskötet, lenyomata a minket körülvevő háborús világnak. A konfliktus zónákban dolgozó újságíró tudósított Egyiptomból, Nigériából, Szíriából, Irakból, Izraelből, Palesztinából és Ukrajnából is, ráadásul szakmája komoly hatást gyakorolt prózájára is. A podcastban beszélgettünk arról, hogyan találkozott először a háborúval, milyen idegennek lenni más kultúrákban, van-e olyan téma, amit nem tud lefényképezni és arról, hogyan lehet az embertelenséget feldolgozni. A beszélgetést a Kairó-Budapest tengelyen rögzítettük online, ezért a technikának ki voltunk szolgáltatva.

Vigh Bori digitális nomád, akinek az utazás az élete. Social média menedzserként dolgozott egy irodában, amikor egy nap úgy döntött, elindul. Ázsiától Amerikáig bejárta a világ ismert és ismeretlen szegleteit, tapasztalatairól pedig Backpacker Bori néven írt blogot, ami hamarosan az ország egyik legnépszerűbb utazóblogja lett. 2016-ban jelent meg Hogyan menjünk világgá című könyve, amiben a hasznos információk mellett életszemléletet átad. Az elmúlt években mentorprogramot is indított azoknak, akik elköteleznék magukat a digitális nomád életmód mellett, ami szerinte egyáltalán nem olyan habkönnyű, mint ahogy az Insta-fotók alapján tűnik.

A kis Nicolas semmit sem öregszik, a René Goscinny és Jean-Jacques Sempé szerzőpáros könyvei töretlenül népszerűek. De mi a titok? A Bookline Kids podcastsorozatában ennek jártunk utána.

Vidékről költözött a bölcsészkarra, amikor az első novellája eljutott a Magvetőbe, majd ő is egy páternoszterrel Kardos Györgyhöz, a kiadó igazgatójához, az Államvédelmi Hatóság korábbi alezredeséhez. 1970-ben jelent meg Bereményi Géza első, A svéd király című novelláskötete, ami után megtagadta az irodalmat. Pár hétre rá megismerkedett a rajztanár Cseh Tamással, akinek dalszövegeket kezdett írni. A Magyar Copperfieldért Libri irodalmi díjat kapott Bereményi, aki Az első című podcastunkban mesél arról, milyen volt egyetemistaként elindulni a pályán, miért tartja árulásnak az első kötete megjelenését, és hogy Kardos György mit csinált hajnali 4-kor a fürdőkádban. AZ ELSŐ című podcast vendége Bereményi Géza, a téma: A svéd király. Hallgasd meg az előző epizódokat is: AZ ELSŐ: TOMPA ANDREA AZ ELSŐ: NÁDAS PÉTER AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

Palya Bea Prima- és kétszeres Artisjus-díjas népdalénekes, előadóművész. Magyar, cigány és bolgár népzenén nevelkedett, hatással volt rá a szefárd és indiai népek zenéje is. A néprajzszak elvégzése után kezdett szóló karrierbe, megjárta Hollandiát, Franciaországot, az Egyesült Királyságot, kétszer turnézott Japánban és fellépett például a New York-i Carnegie Hallban is. Az elmúlt években egyre tudatosabban foglalkozik a testi-lelki önfejlesztéssel és a kreatív alkotó munkával, a megszerzett tudását pedig workshopokban igyekszik továbbadni.

A lányának írt történetekkel kezdte (Zöld Macska-trilógia) írói pályafutását Ruff Orsolya, aki jó sok éve a Könyves Magazin szerkesztője. A Volt egy ház című meseregénye tavaly jelent meg a Manó Könyvek gondozásában, márciusban a Szívünk rajta programjában a hónap könyvének választották. Ruff Orsolyával podcastunkban beszélgettünk meghatározó, gyerekkori olvasmányokról, a háborúról, ami új jelentésrétegekkel tágította a regényét, Karig Sáráról, aki hatással volt az egyik szereplőre és női szerepmintákról. A több szálon futó történet középpontjában egy 12 éves kislány próbálja meg menedzselni a gyásszal küzdő édesapját és testvéreit, igyekszik gyerek lenni akkor, amikor felnőttnek kellene. Emmáék új házba költöznek, ami olyan titokzatos, hogy bármelyik angolszász regény megirigyelné: a ház nemcsak egy funkciókat ellátó épület, hanem a végtelen történetek tárháza, amelyben egymásra rakódnak az ott élők történetei. A Volt egy ház már ezekért is különleges olvasmány, de ahogy Emma nagymamája feltűnik a regényben levelek, naplóbejegyzések formájában, teljesen új kontextusok születnek: hogyan találkoznak a generációk, hogyan kaphat egy hagyományosan nagymama szerepben elképzelt nő saját történetet, akinek például a háborút is túl kellett élnie? Műsorvezető: Valuska László

Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi aktivista, a gyermekjogok egyik legelismertebb hazai szakértője, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és vezetője. A beszélgetésnek tragikus aktualitása is lett, így az orosz-ukrán háború tükrében beszélgettünk arról, mit jelent egy ilyen konfliktus a gyerekjogok szempontjából. Mi jelent traumát a gyerekeknek, és hogyan lehet jól segíteni? A podcastben szó esett még jó válásról, arról, hogy kell-e szeretni a gyerekeket ahhoz, hogy valakinek fontosak legyenek a gyerekjogok, és arról is, hogyan lehet vezetőként a háttérbe vonulni, és átadni a stafétát a következő generációnak.

Vasárnapról hétfőre virradóra újra átadják az Oscar-díjakat. Az Amerikai Filmakadémia kiválasztotta az öt legjobb adaptációból készült forgatókönyvet: CODA, Drive My Car (Vezess helyettem!), Dune (Dűne - cikkünk a filmről és a képregényről), The Lost Daughter (Az elveszett lány - cikkünk), The Power of the Dog (A kutya karmai között - cikkünk). Megnéztük a filmeket, hogy podcastunkban megbeszéljük, melyik milyen volt, sőt pontoztunk és vitatkoztunk, míg végül eldöntöttük, szerintünk ki nyeri majd március 28-án az arany szobrocskát, ahogy ezt mondani szokás.

A jogot tanult, KGB-ben edződött Vlagyimir Putyin az NDK-ban töltötte a nyolcvanas éveket, majd miután átélte a nagy világhatalom, a Szovjetunió szétesését, lassan politikai pályára állt, és az autokrata államhatalmat is KGB-s eszközökkel építette fel. A robbantás és a háború már hatalomra kerülését is meghatározta. Teljhatalmú elnökként kisajátította és újraírta az orosz-ukrán történelmet, aminek következményeként nácítlanításról beszél egy ország esetében, amely szerinte nem is létezik. Sz. Bíró Zoltánnal, Oroszország-szakértővel, a Putyin Oroszországa című könyv szerzőjével beszélgettünk emlékezetpolitikáról, hatalmi játékokról és felemelkedéstörténetről. A beszélgetést Szeder Kata és Valuska László vezeti.

A tamponos szájú Marlon Brandóról, a lófejről, Luca Brasiról vagy visszautasíthatatlan ajánlatról mindenki ismeri a világ legjobb filmjét, ami holtversenyben tényleg az első helyen áll az IMDb listáján. Francis Ford Coppola olyan maffiafilmet rendezett, hogy műfajt teremtett vele. A trilógia mellett ritkán beszélünk a regényről, pedig 20 millió feletti példányszámban ment el, 67 hétig vezette a New York Times bestsellerlistáját, és még megjelenése előtt eladták a megfilmesítési jogait. Az olasz bevándorló szülők gyerekeként Mario Puzo, A keresztapa írója közelről ismerte a New York-i maffiavilágot, hiszen természetes volt, hogy az anyja a szomszéd fegyvereit rejtegeti. Puzto két jól fogadott, de megélhetést nem biztosító regény után úgy döntött, hogy megpróbálja az írásból eltartani a családját. Szerkesztője szerint már a második könyve is sokkal sikeresebb lehetett volna, ha több maffiaelem kerül bele: így született meg a Corleone család története, ami inkább úgy működik mint egy cég, mert minden csak üzlet. A Keresztapáról Ruff Orsolya, Szeder Kata és Valuska László beszélget a podcastban.

Mi lesz Magyarországgal 2030-ban? Hogyan befolyásolhatjuk közös Magyarország történetét? Nemzeti emlékezetről, Az Egyensúly Intézet kutatási igazgatójával, Filippov Gáborral beszélgettünk (még a háború kitörése előtt) Magyarország jövőjéről, lehetőségeiről. Az olvasók országa választási mellékletet itt érhetitek el.

A Szex és New York folytatása, az És egyszer csak volt a Könyves Magazin nőnapi szerkesztőségi podcastjének témája. Szeder Kata és Forgách Kinga járta körbe, hogy mit mesél a nők helyzetéről, a barátságról, az öregedésről, a gyászról vagy éppen az életközépi válságról az új miniszéria. Szóba került, hogy miként tart tükröt a társadalmi elvárásoknak a sorozat, és hogyan mutatja meg, hogy az ember bármikor újradefiniáhatja önmagát az életútja során. Az És egyszer csak hiánypótló módon az ötvenes nők problémáiról beszél, számos olyan problémát érint, ami korábban tabunak számított, és megmutatja, hogy az élet második felében is szabad a boldogságot keresni.

Milyen tényezők befolyásolhatják a művészi karrier kibontakozását? Mi kell a sikerhez és mitől lesz egy alkotás - akár képzőművészeti, akár irodalmi mű - időtálló referenciapont? Megszólalók: Barabási Albert-László hálózatkutató, Készman József kurátor, Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész Az eredeti kisfilm megtekinthető a Facebook-oldalunkon.

Aki bátor az nem is fél? A szír-magyar Al Ghaoui Hesna újságíró, a Magyar Televízió munkatársaként több mint húsz országból, köztük számos háborús konfliktuszónából tudósított. Prima Primissima-díjas, emellett Riport- és dokumentumfilmjeit nemzetközi elismeréssekkel is díjazták. Munkája miatt gyakran találkozott a kérdéssel, hogy nem fél-e a háborús helyzetekben. Azt tapasztalta, hogy mikor elárulta az igazságot, hogy de igen, az emberek mintha csalódottak lettek volna. Ezért egy felnőtteknek és már két gyerekeknek szóló könyvben is körbejárta, mit jelent igazából a bátorság, és milyen a félelem természete. Jelenleg Fulbright-ösztöndíjjal Kaliforniában kutatja a témát.

Aki bátor az nem is fél? A szír-magyar Al Ghaoui Hesna újságíró, a Magyar Televízió munkatársaként több mint húsz országból, köztük számos háborús konfliktuszónából tudósított. Prima Primissima-díjas, emellett Riport- és dokumentumfilmjeit nemzetközi elismeréssekkel is díjazták. Munkája miatt gyakran találkozott a kérdéssel, hogy nem fél-e a háborús helyzetekben. Azt tapasztalta, hogy mikor elárulta az igazságot, hogy de igen, az emberek mintha csalódottak lettek volna. Ezért egy felnőtteknek és már két gyerekeknek szóló könyvben is körbejárta, mit jelent igazából a bátorság, és milyen a félelem természete. Jelenleg Fulbright-ösztöndíjjal Kaliforniában kutatja a témát.

A Hadik és a Könyvesmagazin.hu Határok című beszélgetésének két vendégét, Nagy Dénest és Závada Pált egy könyv, a Természetes fény köt össze. Nagy Dénes Závada Pál Természetes fény című regényét adaptálta, amely 2014-ben felkerült az év végi listánkra, majd az Aegon-díj 10-es listjára is. Nagy Dénes az idei Berlinalén elnyerte a legjobb rendezésnek járó Ezüst Medve-díjat. Hogyan beszélhető el íróként és filmrendezőként a történelem, a háború borzalma? Hogyan működik az adaptáció folyamata? Hogyan kezd önálló életet élni egy már befejezett alkotás? Természetes fény című film a második világháborúban, a Szovjetunió megszállta vidékein játszódik egy kiismerhetetlen, mocsaras erdőségben. A keleti fronton harcoló alakulatok mellett csaknem százezer magyar katona teljesített szolgálatot a front mögötti területeken. Semetka István - egyszerű magyar földműves - szakaszvezetőként teljesít szolgálatot az egyik gyalogos honvéd alakulatnál, amely a vidéket járva eldugott orosz falvakban illegális partizáncsoportok után kutat. A történet a katonák mindennapjait mutatja be Semetka szemszögén keresztül, aki parancsnokának váratlan halála miatt súlyos terhet kap a vállára.

A gasztronómia tele van írott és íratlan szabályokkal és azok cáfolataval, de mi határozza meg azt, hogy mit és hogyan szeretünk, miért épp úgy fogyasztjuk, ahogy, mennyire vagyunk tisztában azzal, mit is eszünk és egyáltalán, ismerjük-e úgy igazán az ízeket? A legegészségesebb étel keresése és az elemekre szedett narancs Megszólalók: Barabási Albert-László, Cserna-Szabó András író, Mautner Zsófia gasztroblogger Az eredeti kisfilm megtekinthető a Facebook-oldalunkon.

Szétveri a demokráciát a renegeteg lájk, komment és emoji? Hogyan befolyásolja a közösségi média a választásokat? Van élet a véleménybuborékunkon túl? Pető Péterrel, a 24.hu főszerkesztőjével, a Leshatáron és a Halálka írójával beszélgetünk Gyilkos lájkok című könyvéről, amelyben a Facebookról, a fake newsról és a média szerkezetének változásáról írt. AZ OLVASÓK ORSZÁGA SOROZAT CIKKEI: https://konyvesmagazin.hu/az_olvasok_orszaga

Valuska László beszélgetéssorozata Határok sorozatot indított a Könyves Magazin a Hadikban. A havonta jelentkező beszélgetőműsor azokat a vékony mezsgyéket járta körbe, amelyek reményeink szerint a kultúra legizgalmasabb területei. Sorozatunkban írókat, filmeseket, színházi embereket ültettünk egy asztalhoz. Test- és énhatárokról, valóság és fikció területeiről beszélgettünk. A beszélgetéssorozat második részének meghívott vendégei Kiss Tibor Noé és Máté Gábor voltak. Kiss Tibor Noé harmadik regénye, a Beláthatatlan táj októberben jelenik meg a Magvetőnél. A Fradi igazolt focistája volt, Pécsen szociológiát végzett. Inkognitó és Aludnod kellene című regényeit több nyelvre lefordították. Máté Gábor színész, rendező, egyetemi tanár, a Katona József Színház főigazgatója, Színházi naplók című kötete 2018-ban jelent meg a Magvetőnél.

Mitől lesz hír egy információból, hogyan születik és lesz sikeres egy fake news, ki manipulál kit és miért nem olyan egyszerű kiszabadítani a valóságot a hírek fogságából? Megszólalók: Barabási Albert-László, Karafiáth Balázs memetikus Az eredeti kisfilm megtekinthető a Facebook-oldalunkon.

Valuska László beszélgetéssorozata Határok sorozatot indított a Könyves Magazin a Hadikban. A havonta jelentkező beszélgetőműsor azokat a vékony mezsgyéket járta körbe, amelyek reményeink szerint a kultúra legizgalmasabb területei. Sorozatunkban írókat, filmeseket, színházi embereket ültettünk egy asztalhoz. Test- és énhatárokról, valóság és fikció területeiről beszélgettünk. A beszélgetéssorozat első meghívott vendégei Tompa Andrea, író és Reisz Gábor, filmrendező voltak. Tompa Andrea Író, színikritikus. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, a Színház című folyóirat szerkesztője. 2018-ban elnyerte a Libri irodalmi díjat. Továbbá a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Regényei: Hóhérok háza, Fejtől s lábtól, Omerta, Haza. Reisz Gábor filmrendező, forgatókönyvíró, dalszerző. Nagyjátékfilmjei: VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan, Rossz versek. Különdíjat kapott Torinóban, valamint legjobb rendezőnek választották Szófiában.

Tudomány és művészet: Adatok, vizualizáció, szobrászat, művészet - kortárs művészet tudománnyal bolondítva és számtalan izgalmas kérdést vetve fel: Mi a hálózatok szerepe a tudományban, hogyan lesz műalkotás egy tudományos illusztráció és mit keres egy kortárs múzeumban? Megszólalók: Barabási Albert-László, Készman József kurátor Az eredeti kisfilm megtekinthető a Facebook-oldalunkon.

Bő fél éven át tobzódtunk Jane Austen életművében. A ránk maradt hat befejezett regény, az Értelem és érzelem, a Büszkeség és balítélet, a Klastrom titka, A mansfieldi kastély, az Emma és a Meggyőző érvek elolvasásával nem csupán Austen, de a régens kori Anglia világába is bepillantást nyertünk. Sorozatunk hetedik és egyben utolsó adásában arra vállalkozunk, hogy összegezük mindezt és megadjuk a magunk válaszát a kérdésre: vajon mitől is olyan népszerű Jane Austen még ma is.

“Két évvel a Volt egyszer egy… Hollywood után Quentin Tarantino megjelentette első regényét, ami valami egészen más lett, mint amit a film alapján várnánk, de velejéig tarantinós is: lendületes, menő, agresszív, stílusos és lírai egyszerre. A Volt egyszer egy Hollywood elégia egy letűnő generációról és egy korszakváltásról, miközben szemérmetlen rajongással beszél a mozgóképről, moziról és tévéről egyaránt” - írtuk Tarantino regényéről, amikor a hét könyve lett nálunk. Tarantino nagy történetmesélő, ez már az eddigi forgatókönyveiből kiderült, de vajon hogy sikerült a regényesítése és működik-e a könyv a film ismerete nélkül? Egyáltalán mi az a regényesítés, és ez a regény vajon az-e? Varró Attilával, a kötet szaklektorával beszélgettünk Tarantinóról, az íróról, a könyv és a film kapcsolatáról, az 50-60-as évek Hollywoodjáról, és arról is, milyen kihívásokkal szembesül a szaklektor, ha a kaszkadőrők főnökéről van szó?

Boldizsár Ildikó mesekutató, író szerkesztő, kritikus, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója. Egyetemistaként egy nap szó szerint a fejére esett egy mesekönyv, és egy egész világ tárult fel előtte. A Túl a plafonon podcast második adásában vele beszélgetünk a népmesék felfedezéséről, a történetmondás fiziológiai hatásairól, az univerzális rend jelentéséről és benne az egyéni életutakról, a szakmabeli falakról és mesékkel foglalkozó, induló szakfolyóiratról is.

Boldizsár Ildikó mesekutató, író szerkesztő, kritikus, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója. Egyetemistaként egy nap szó szerint a fejére esett egy mesekönyv, és egy egész világ tárult fel előtte. A Túl a plafonon podcast második adásában beszélgetünk a népmesék felfedezéséről, a történetmondás fiziológiai hatásairól, az univerzális rend jelentéséről és benne az egyéni életutakról, a szakmabeli falakról és mesékkel foglalkozó, induló szakfolyóiratról is.

2021 legjobb magyar könyve egészen mélyre visz, a Lovak a folyóban (KRITIKA) egyszerre egy szürreális nyomozás és egy kreatív önboncolás krónikája. Hőse egy fiatal író, akinek fő műve visszhangtalan maradt, és a magánélete is válságba került. Alkotni akar, de képtelen rá, a hétköznapokban pedig egészen képtelen helyzetekbe keveredik. Bartók Imrével beszélgettünk sebezhetőségről, autofikcióról, sikerélményről és gyanakvásról.

Sorozatunk hatodik részének témája Jane Austen utolsó befejezett könyve, a Meggyőző érvek. A már csak posztumusz megjelent regényt Austen legérettebb, legkiforrottabb műveként tartják számon, melynek émaválasztása, szemléletmódja és hősnője is eltér a korábban megszokottaktól. A regény főszereplője, Anne Elliott, a nagy múltú Kellynch kastély urának második lánya, 19 éves korában egy végzetesnek tűnő döntést hozott, amikor hallgatva mások tanácsára felbontotta eljegyzését és lemondott szerelméről. A családjára kényszerített hatalmas változásoknak - és a történelemnek köszönhetően - 8 évvel később alkalma nyílik tisztázni érzelmeit, csak kérdés, hogy egyáltalán megkapja-e rá a lehetőséget.

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea, a "reneszánsz nő". Az igazi munka csak az lehet, amiért jól meg kell szenvedni? Nem éppen - legalábbis Joós Andrea szerint nem, pedig ha valaki, ő aztán rengeteg mindent csinál. Biológia-környezettanszakos tanárként tehetséggondozásban dolgozik, létrehozta az élménybiológia nevű tudománynépszerűsítő felületet, műsorokat vezet tévében, rádióban, podcasten, és népi motívumokkal díszített szervszínezőket rajzol felnőtteknek - ezekről itt olvashatsz. Saját szuperejének azt tartja, hogy nagyon jól tudja ráirányítani a figyelmet számára fontos ügyekre, témákra, legyenek azok biológiai ismeretek vagy tudományos innovációk, a gyerekek iskolai igényei vagy egy új, 21. századi tanárkép. A lelkesedése, lendülete és energiája ragadós, ez átütött a beszélgetésünkön is, amikor szóba került, milyen agyi folyamatokat indít el a színezés, mi történik, ha bocsánatot kér egy tanár, milyen animáció elevenedik meg a hűtő falán, de arról is, mit lehet tenni, ha a trónfosztott tudós bunkó, a jól kommunikáló politikus vagy híresség pedig butaságokat mond az oltásról.

Egy ideális világban az ember eredményeit nem befolyásolja a neme. Egy ideális világban a kislányok és kisfiúk találkoznak női hősökkel is, akiktől tanulnak emberségről, szakmaiságról. A Delonghi és a Könyves Magazin közös, Túl a plafonon című podcastsorozatában ilyen példaképekkel beszélgetünk: nőkkel, akik úttörők lettek egy korántsem ideális világban. Aztán könyvet írtak belőle.

Tavasszal új sorozatunk indult a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintük mi volt a hónap legfontosabb könyves vagy irodalmi témája, a hónap könyve és a beszélgetés végén még egy adaptációt is ajánlunk. Az év vége az egyik legmozgalmasabb időszak a könyvpiaci szereplők számára, de izgalmas nekünk is, mert ekkor állítjuk össze 50 tételes ÉV KÖNYVE listánkat az idén megjelent kötetekből. A hangsúlyozottan szubjektív listán regények, verseskötetek és számos non-fiction mű is szerepel. A hónap témájaként a válogatás szempontjairól, az idei könyves élményekről beszélgettünk. A hónap könyvének Andri Snær Magnason Időről és vízről című könyvét választottuk, ami az irodalom és a történetmondás eszközeivel teszi feldolgozhatóbbá a klímaváltozásról szóló adatok mögötti valóságot. A hónap adaptációja ezúttal egy színházi darab lett, Térey János zombiapokalipszése, a Káli holtak Dömötör András rendezésében a Katona József Színházban.

A múlt héten jelent meg a 2021 legjobb könyveit bemutató év végi ötvenes listánk: a hosszú évek óta készülő listázással azt szeretnénk bemutatni, mi történt a hazai könyvkiadásban. Verseskötetek, regények, novelláskötetek és tényirodalmi művek sorakoznak egymás után. A szerkesztőség összeült, hogy személyesebben mutassa be, hogyan olvastunk idén. A legjobb tízzel külön foglalkozunk, de végigszáguldunk néhány fontos alkotáson is a lista többi részéről. Ha csak egy órátok van képbe kerülni az idei legjobb olvasmányokról, akkor hallgassátok! (A TELJES LISTA: 50-41., 40-31., 30-21., 20-11., 10-1.)

Hogyan lehet felismerni a kiégést, mik a legfőbb tünetei? Mi változott meg a társadalomban, ami miatt ennyire sokan élnek folytonos túlhajszoltságban? Kell-e küzdeni a kiégés kultúrája ellen vagy meg kell tanulni együtt élni vele? A Könyves Magazin legfrissebb podcastjében Anne Helen Petersen Jöttünk, láttunk, elegünk van című könyve nyomán beszéltük át a témát. A WHO két évvel ezelőtt hivatalosan is egészségügyi rendellenességnek minősítette a kiégést, definíciójuk szerint egy olyan szindrómáról van szó, amit a krónikus munkahelyi stressz okoz, amit nem kezelnek megfelelően. Az önkizsigerelés és a túlhajszoltság okozta fásult, energiahiányos állapot ma rengeteg embert érint és részben ez az oka számos más társadalmi problémának, köztük a közösségi hálók felbomlásának, az elmagányosodásnak vagy a gyerekvállalási kedv csökkenésének. Anne Helen Petersen új könyvében annak járt utána, hogy a milleniálokat miért sújtja jobban a kiégés problémája, és miért van szükség rendszerszintű változásokra ahhoz, hogy ezt a korunkra jellemző népbetegséget visszaszorítsuk. Podcastünkben személyes példákon és tapasztaltokon keresztül vitattuk meg a témát, elmeséltük, hogy nálunk hogyan szokott jelentkezni a kiégés, mik a hatásai és hogyan szoktunk megküzdeni vele. Kitértünk arra is, hogy a munka és a magánélet hogyan folyik át egymásba mostanában, hogy milyen gyerekkori előzményei lehetnek a kiégésnek, és hogy a járvány hogyan befolyásolta a munkával töltött órák számát.

A Jane Austen életművet feldolgozó sorozatunk ötödik beszélgetésének témája az Emma, kritikusai szerint Austen legkidolgozottabb, legösszetettebb regénye. Machinációk, manipulációk, félreértések, előítéletek, valamint ezek megdőlése és kisiklása jellemzi a könyvet, aminek eszes, de elbizakodott címszereplője, a kifejezetten jó módban élő, 21 éves Emma Woodhouse a többi Austen-hősnőtől eltérően egyáltalán nem szándékozik férjhez menni. Mivel meggyőződése, hogy sikeresen eligazodik az emberi érzelmek útvesztőiben, a legfőbb szórakozása az, hogy másokat viszont összeboronáljon. Saját értékítéletébe vetett vak hittel tép szét és csomóz össze emberi sorsokat, és csak idővel döbben rá, hogy nemcsak mások, de a saját érzelmeit sem ismeri igazán.

Tavasszal új sorozatunk indult a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintük mi volt a hónap legfontosabb könyves vagy irodalmi témája, a hónap könyve és a beszélgetés végén még egy adaptációt is ajánlunk. Kollár-Klemencz László című új regényét választottuk a hónap könyvének, ami az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon és Könyvvásáron mutatkozott be. Az Öreg Banda egyszerre család- és zeneregény, egyúttal pedig Újhartyán fiktív krónikája is, aminek alapját gyerekkori emlékek, családi anekdoták, legendák, fikciók és dokumentumok adják. Anne Helen Petersen Jöttünk, láttunk, elegünk van címmel megjelent könyve kapcsán a kiégésről, túlhajszoltságról beszélgettünk, ami ma már gyakorlatilag népbetegségnek számít, olyannyira, hogy a WHO 2019 májusában hivatalosan is egészségügyi rendellenességnek minősítette. Peterson a könyvében a milleniálok problémái felől közelít, de sokszor leírja, hogy a kiégés nemcsak őket, hanem szinte mindenkit érint. November 1-jén volt 25 éve, hogy bemutatták Baz Luhrmann rendhagyó Rómeó és Júlia feldolgozását, úgyhogy ebből az alkalomból újra megnéztük a filmet, kíváncsian arra, vajon miként öregedett a Romeo + Juliet.

A Libri irodalmi díjas Tompa Andrea első regénye 2010-ben jelent meg A hóhér háza címen. Egy éven át írta a rendszerváltás előtti Kolozsváron játszódó regényt, amelynek főszereplője, T. A. a román diktatúrában néz szembe családja sorsával és felnövéstörténetével. Hosszú mondatokról, hóhérokról, Magyarországra költözésről, diktatúráról beszélgettünk Tompa Andreával, aki azt is elmesélte, hogyan kapcsolódik első regényéhez a 2020-ban megjelent Haza című könyve. Hallgasd meg az előző epizódokat is: AZ ELSŐ: NÁDAS PÉTER AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

Ottlik Gézáról sokan azt tartják, hogy mindig az Iskola a határont írta, az összes szövege ennek a mára kultikussá vált regénynek a leágazása. Sokak a katonaéveik alatt forgatták, szinte mint Bibliát, Ottlik figurája és a regény számos író életére és alkotói munkájára volt fontos hatással. Ottlik matematikus volt, akinek elemi kérdése volt, hogy a valóság titkos szerkezetét nyelvileg meg lehet-e ragadni, sok minden mellett erről is szól az Iskola a határon. A regényről Németh Gáborral beszélgettem.

A klastrom titka egyszerre fejlődésregény és szatíra, egyúttal Jane Austen egyik legvitriolosabb és legszórakoztatóbb műve. Hősnője egy antihős, legalábbis abban az értelemben, ahogy a regények általában megjelenítik a hősnőket, ő mégis a regények szűrőjén keresztül szemléli a világot. Bár már 1803-ban befejezte, végül csak Jane Austen halála után, 1817-ben jelenhetett meg A klastrom titka, amely az író talán egyik legszemélyesebb könyve. A nyüzsgő fürdővárosban, Bath-ban és a gótikus jegyeket magán viselő northangeri kastélyban játszódó történet 17 éves hőse, Catherine Morland folyamatosan a félreértések csapdájában vergődik, melyek nagy részét saját maga gerjesztette. De mi baj lehet abból, ha életvezetési útmutatóként tekintünk egy regényre, hogyan viszonyul Austen azokhoz a karaktereihez, akik nem szeretnek olvasni, és vajon ki lehet az egész Austen-univerzum egyik legellenszenvesebb karaktere? Az Austen-projekt negyedik adásából kiderül ez is.

1962 karácsonyán fejezte be első elbeszélését, A Bibliát Nádas Péter. Húsz éves volt, újságírótanonc, még előtte állt az Egy családregény vége, az Emlékiratok könyve, a Párhuzamos történetek és a Világló részletek megírása. A szöveg először 1965-ben jelent meg az Új Írásban. Nádas Péterrel diktatúráról, az alkotói folyamat indulásáról, erőszakról, Rákosi villájáról és egy megbánt elbeszélői nézőpontról beszélgettünk.

Tavasszal új sorozatunk indult a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintünk mi volt a hónap legfontosabb irodalmi témája, a hónap könyve és a beszélgetés végén még egy adaptációt is ajánlunk. A hónap témája ezúttal a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár volt, amelyet október 14. és 17. között rendeztek meg a Várkert Bazárban. Valuska László arról beszélt, hogy 2011 óta csinálják a fesztivált és ez a hatodik vagy hetedik év, amikor ősszel is megtartják. A fesztiválnak szerinte az a vonzereje, hogy nagyon sok külföldi szerző érkezik, idén például Jón Kalman Stefánsson, Jennifer Teege és Irene Solá is ellátogatott a rendezvényre (ha lemaradtál, olvasd el tudósításainkat és ajánlóinkat itt). Szó esett a Margó-díjról is, amelyet idén Halász Rita nyert Mély levegő című könyvével. A hónap könyve ezúttal Jennifer Teege Nagyapám engem agyonlőtt volna című kötete lett, amelyet szintén a Margón mutattak be. A félig nigériai, félig német származású szerző 38 évesen fedezte fel, hogy a nagyapja nem más, mint a szadizmusáról elhíresült náci lágerparancsnok, Amon Göth. Jennifer anyja, Monika Göth nevelőotthonba adta a kislányát, ezért ő mit sem tudott a családi múltról. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg, amelyről Sándor Annát kérdeztük (a bemutatóról ITT írtunk, interjúnk a szerzővel ITT olvasható). A hónap adaptációja ezúttal A feleségem története volt. Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből Enyedi Ildikó készített nagyjátékfilmet (interjúnk ITT olvasható). Valuska László az adaptáció vegyes fogadtatásáról beszélt és arról, miért tartja nagyon európai filmnek. „Szerintem nagy érzelmeket mozgat meg, Enyedi Ildikó igazi nagyszabású rendező” – fogalmazta meg.

A kötelező olvasmányokról mindenkinek van élménye és véleménye. Még akkor is, ha valaki történetesen nem olvasta el őket. A Könyves Magazin szerkesztőségi podcastjében most személyes élményeinken keresztül fedjük fel, nekünk milyen élményeink, emlékeink kötődnek a kötelező olvasmányokhoz – beszélünk kudarcokról, nagy felfedezésekről, irodalmi becsípődésekről. Ez a Kötelezők szubjektív. ----more---- A kötelező olvasmányok generációk közös tapasztalata, amikről még akkor is lehet beszélni, ha valaki történetesen nem olvasta el őket. A miértek megvitatása baráti beszélgetések, internetes kommentszekciók kedvelt témája. A Könyves Magazin szerkesztői viszont jobbára elolvasták a kötelező olvasmányokat, ez kiderül legújabb podcastünkből, ami viszont nem jelenti azt, hogy ne lennének kimaradók vagy traumatikus olvasmányok, vagy épp olyan könyvek, amelyek csak évekkel később szólítottak meg minket. A beszélgetésből kiderül, hogy miből kellett olvasmánynaplót írnunk, milyen könyvek fogtak ki rajtunk, mit gondolunk az irodalmi tesztekről, mikor éreztük, hogy egyedül hagytak minket a művel, ahogy az is, hogy a Könyves olvasói melyik kötelező olvasmányokat szerették a legjobban. ----more----A kötelező olvasmányokkal kapcsolatos korábbi cikkeink: A kötelező Bánk bán technóra válik szerethetővé Még mindig ott tartunk, hogy minden nagy költő és író halott Kötelező olvasmányok: legalább 60 éve ugyanarról vitatkozunk Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (1. rész) Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (2. rész) Tíz kortárs alternatíva a kötelező olvasmányokra Elővettük minden idők legnépszerűbb kötelező olvasmányát NEMECSEK az nem kisbetű A Légy jó mindhaláligot a tanároknak kellene kötelezően elolvasniuk Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező] Az odüsszeuszi férfiideál mára komikusnak hathat [Kötelező]

Závada Péter nem először nyúl Shakespeare szöveghez, az Ahogy tetszik után 2019-ben a Rómeó és Júliával dolgozott, ami Bodó Viktor rendezésében idén elnyerte a Színházi Kritikusok Céhe által odaítélt legjobb előadás díját. A szövegkönyvben szinte nem maradt eredeti Shakespeare mondat, de nem volt elég nyelvileg újragondolni a drámát, hanem a cselekményt 2021-ben is érvényessé kellett tenni. Az egyik legnagyobb kérdés Lőrinc atya szerepe volt, akinek felelőtlensége máig szinte érthetetlen, hiszen ő buzdítja a szerelmeseket az öngyilkosságra, a másik kérdés, hogy manapság létezik-e még ennyire naiv és nagy szerelem, ami végül tragédiához vezet. A két család rivalizálásának helyszíne egy Kertész utcai autómosó lett, Mercutio pedig saját démonaival, a drogokkal küzd.

Az Austen-projekt harmadik adásának témája Jane Austen legtöbb vitát kiváltó regénye, A mansfieldi kastély. A gazdag családnál nevelkedő szegény rokon lány, Fanny Price története elsőre olyan, mint egy klasszikus Hamupipőke mese. De ahogy a Büszkeség és balítélet vagy az Értelem és érzelem esetében, Austen ezúttal is ódzkodik a kliséktől, a fekete-fehér helyzetektől. A sokrétű szimbolikát és összetett karaktereket felvonultató regény itthon kevésbé ismert, holott már csak kultúrtörténeti hatását tekintve is egy nagyon izgalmas könyvről van szó: találkozhatunk vele Vladimir Nabokov írásaiban, visszaköszön a Harry Potter univerzumban, vagy épp Martin Scorsese életművében, akinek fontos inspirációs forrást jelentett az 1990-es Nagymenők című gengszterfilm forgatásakor.

Tavasszal új sorozatunk indult a a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintünk mi volt a hónap legfontosabb könyves vagy irodalmi témája, a hónap könyve és a beszélgetés végén még egy adaptációt is ajánlunk. Tavasszal új sorozatunk indult a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintük mi volt a hónap legmeghatározóbb irodalmi témája és a legérdekesebb könyve, a beszélgetés végén pedig egy-egy adaptációt is ajánlunk. A hónap témájának Karl Ove Knausgårdot választottuk, akinek pár hete jelent meg magyarul Harcom című regényfolyamának utolsó kötete, Harcok címmel. Ezzel itthon is lezárult az a monstre, számost vitát is kiváltó művészi kísérlet, amelyben a norvég szerző irodalommá írta az életét. Valuska László beszélt arról, szerinte miért képes egy harmincas/negyvenes, fehér, hetero férfi emlékeinek, hétköznapjainak, örömeinek és kudarcainak összegzése több ezer oldalon át is ekkora érdeklődésre számot tartani. A nemzetközi megjelenéssel egyidőben került a hazai boltokba Sally Rooney harmadik regénye, a Hová lettél, szép világ. Anglia már hetekkel a könyv megjelenése előtt Rooney-lázban égett, tematikus pop-up boltok nyíltak, a megjelenést követő harmadik napra pedig már bestseller is lett a kötet. A fiatal ír szerzőről, illetve a műveit övező felfokozott várakozásról Forgách Kingát kérdeztük. A hónap adaptációja ezúttal egy fantasy lett nálunk. Sándor Anna mesélt David Lowery A Zöld Lovag című filmje kapcsán arról, hogy mi mindenre képes egy több száz éves, az Artúr-mondakörhöz tartozó történet, ha az alkotók nem költségvetési vagy várható nézettségi szempontok szerint nyúlnak az alapanyaghoz, hanem értelmezik is a szöveget.