Könyves Magazin

Végéhez ért az utóbbi évek izgalmas irodalmi kísérlete, megjelent a Harcom hatodik kötete. Karl Ove Knausgård sorozatának befejező részében nemcsak egy óriási Hitler-esszé van, hanem sokat ír arról, ami minket is érdekel: ezt a radikális őszinteséget hogyan fogadták a rokonok vagy a felesége. A nagy irodalmi projektről, a fordításról és persze Hitlerről is kérdeztük Patat Bence műfordítót. További cikkeink a témában: Knausgård a saját családja és Hitler történetét írta meg egy kötetben (beleolvasó) Megvalósult és összetört álmairól is radikális őszinteséggel beszél Knausgård Az álmokat egyesével kell lerombolni (kritika)

Az Austen-projekt második adásának témája Austen egyik legismertebb, de nem feltétlenül a legolvasmányosabb regénye, az Értelem és érzelem. A történet fókusza, bár rengeteg szereplőt mozgat, mindvégig egy testvérpáron, Elinor és Marianne Dashwoodon van, akiket apjuk halála után az elszegényedés réme fenyeget, hacsak nem házasodnak jól. De mi alapján lehet jól választani? Mit tehetett annak idején egy nő, ha a család boldogulásának a terhe egyedül az ő vállát nyomta, és céljai eléréséhez vajon milyen eszközök álltak rendelkezésére? Volt-e helye a romantikus szerelemnek, és maga Austen a könyvében vajon mi mellett teszi le a voksát: az értelem vagy az érzelem mellett? Többek közt ezekre keresi a választ Ruff Orsolya és Szeder Kata.

Tavasszal új sorozatunk indult a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintük mi volt a hónap legmeghatározóbb irodalmi témája és a legérdekesebb könyve, a beszélgetés végén pedig egy-egy adaptációt is ajánlunk. Mit érdemes tudni a Micsoda család! című mesekönyvről, amely szivárványcsaládok hétköznapjait mutatja be, és amelynek egyik forgalmazóját nemrég 250 000 forintra büntették? Mi derül ki Orbán Viktor, a foci és a politika viszonyáról a Győzelmi kényszer című foci-nézőpontú portrékönyvből? Mennyire sikerült jól a Netflix járványos, posztapokaliptikus képregényadaptációja, a Sweet Tooth? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a 10 perc Könyves legutóbbi adásában.

Tud még bármiben aktuális lenni ma J. R. R. Tolkien munkássága? Egyáltalán jó író volt Tolkien? És mi köze az ő elképzelt világának a mi történelmi valóságunkhoz? A kérdések apropója, hogy idén decemberben lesz húsz éve, hogy bemutatták Peter Jackson első Tolkien-filmjét, A Gyűrű Szövetségét, és ezért a filmet levetítették a cannes-i filmfesztiválon is. Egy beszélgetés erejéig megkerestük a Magyar Tolkien Társaság volt elnökét, aki 2007 óta Tolkien-kurzusaival az ELTE, majd a Károli Egyetem vendégoktatója is. Amikor A Gyűrűk Ura először megjelent az Egyesült Államokban, a hippik megőrültek érte, és “Gandalf for President” meg “Frodo lives” kitűzőket gyártottak. Azt is tudni lehet, hogy Beatles is meg akarta filmesíteni a regényt, és ebben John Lennon játszotta volna Gollamot. Tolkien népszerűsége azóta is töretlen, generációk nőttek fel a könyvein, a filmekkel pedig valódi világsikert ért el. Az is igaz, hogy sokan nem szeretik a filmeket, a regényt pedig egyenesen unalmasnak és meghaladottnak tartják. A podcastben a tolkieni jelenség mögé pillantunk, és szóba kerül, mi olyan figyelemre méltó Tolkien mítoszteremtő képességében, tudnánk-e a nemestündék nyelvén társalogni, miért olyan nehéz fordítani és egységesíteni a tolkieni korpuszt magyarul, vagy hogy a szakértő várja-e az Amazon Tolkien-sorozatát. Ha hard core rajongó vagy, azért, ha nem érted, mi akkora szám Tolkienban, akkor azért ajánljuk a beszélgetést.

Jane Austen a világirodalom egyik megkerülhetetlen alkotója, akinek művei kiapadhatatlan inspirációs forrásként működnek mind a mai napig. Látszólag minden könyve a férjvadászatról szól, pedig írásai messze túlmutatnak a rájuk aggatott romantikus jelzőn. Az Austen-projekt célja éppen az, hogy bemutassa: a kétszáz éve élt író történetei nem avítt lányregények, hanem sokrétegű, rengeteg humorral és társadalomkritikával átitatott művek. Ruff Orsolya és Szeder Kata a sorozat első részében a Büszkeség és balítélet című regényt övező előítéletekről, az abban megfogalmazott gazdasági szükségszerűségekről, lehetséges női életutakról beszélget.

Tavasszal új sorozatunk indult a a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintük mi volt a hónap legfontosabb könyves vagy irodalmi témája, a hónap könyve és a beszélgetés végén még egy adaptációt is ajánlunk. Június utolsó hétvégéjén a pár hete megjelent Esterházy-szám kapcsán a magazinről és az idén öt éve elhunyt Esterházy Péter örökségéről mesélt Valuska László. Pár hete Sándor Anna készített interjút Perintfalvi Ritával, akinek hatalmas vihart kavart könyve, az Amire nincs bocsánat, a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyekkel foglalkozik. Ezt választottuk a hónap kötetének. Végül pedig Forgách Kinga mesélt Margaret Atwood és A Szolgálólány meséjének disztópikus, de a valóságtól nem is annyira elrugaszkodott világáról.

A Szolgálólány meséjének legújabb, negyedik évadáról és a történet sikerének titkáról beszélgettünk a Könyves Magazin legfrissebb podcastjében. Mennyire maradt hiteles a sorozat az atwoodi világhoz? Mik a főbb különbségek az Atwood-féle folytatás és a sorozat cselekménye között? Mi lesz a szerepe June-nak a Gileád és a szabad világ közt kibontakozó háborúban? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk, de szóba kerültek June nagy morális dilemmái is, illetve, hogy van-e egyáltalán esély arra, hogy egy szolgálólány erkölcsi győztesként kerüljön ki Gileádból.

Dragomán György első, akciójelenetekkel felpörgetett, sötét és misztikus könyve, A pusztítás könyve 2002-ben jelent meg. A 26 éves főszereplőt, Fábiánt elküldik egy titokzatos, kelet-európai táborba, ahol találkozik a Kormányzóval. A 2003-ban Bródy Sándor-díjat nyert kötetet nevezte a kritika radikális regénynek és markáns, súlyos prózának is, a díjátadón kiemelték, hogy a Sátántangó óta nem láttak olyan regényt, amelynek szerzője ennyire tudta volna, hogy a stílus mindenekelőtt élet- és világszemlélet. Hogyan jutott el a tizenhárom éves korában megírt, istencsászárról szóló novellájától az első regényéig? Dragomán György az első regényéről.

Milyen nehéz élethelyzetekben tudnak segíteni a gyerekkönyvek, mi történik azzal a gyerekkel, akinek soha nem mesélnek, és miért fontos egyáltalán, hogy a szülő időt szakítson a közös mesélésre? A Könyves Magazin és a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum közös podcastjében Takács-Babicz Lilla pszichológus-meseterapeuta mesélt mesekultúráról, biztonsági buborékról és a kortársak hatásáról. Sokan hisszük azt és hiszünk abban, hogy az olvasás természetes, a mindennapok velejárója. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy ez koránt sincs így, és az olvasás, ezen belül is a meseolvasás sok családban egyáltalán nem magától értetődő. Az MMM legutóbbi vendége Takács-Babicz Lilla pszichológus-meseterapeuta volt, akit a meseolvasás fontosságáról, annak előnyeiről faggattunk, de beszélgetés közben kiderült az is, mit tehetünk, ha a gyerek a szülő minden igyekezete dacára sem akar olvasni, mi lesz azokkal a gyerekkel, akiknek teljesen hiányzik az életükből a mese, és vajon törvényszerű-e, hogy az olvasó szülőnek olvasó legyen a gyereke is. Szóba kerültek a könyvválasztás nehézségei (és az is, hogy mi segíthet ebben), valamint elhangzott az a tanács, amelyet a pszichológus csak „nulladik mérföldkőnek” nevez.

Milyen szerepet játszott Coco Chanel a 20. század történetében? Mit tudott ő, amit más nem, és miért lehet izgalmas még ma is élete, karrierje, öröksége. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgetett szerkesztőségi podcastünk legújabb adásában Szeder Kata és Valuska László a nemrégiben megjelent Chanel-portrécikkünkhöz kapcsolódva.

A kötelező olvasmányokat olvasva a legnagyobb időbeli távolságot az antik irodalommal való ismerkedéskor kell megugranunk, a középiskola első osztályában találkozunk a Homérosznak tulajdonított eposszal, az Odüsszeiaval. Bár a hősköltemény története kalandos és izgalmakkal teli, a távolság lekűzdésében fontos szerepe van a tanárnak és azoknak az adaptációknak, amik a cselekményt és mondanivalóját a saját környezetünkben mesélik el. Ilyen például a 2018-ban a Katona József Színházban bemutatott Ithaka Székely Kriszta rendezésében. Vele beszélgettünk arról, hogy miért ehhez az eposzhoz nyúlt és milyen volt ezzel az antik szöveggel dolgozni.

Márciusban új sorozatunk indult a a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintük mi volt a hónap legfontosabb könyves vagy irodalmi témája, a hónap könyve és a beszélgetés végén még egy adaptációt is ajánlunk. Április utolsó hétvégéjén az idén 95 éve született Janikovszky Éváról, a nemrégiben itthon is megjelent Dekameron-projekt című novelláskötetről, valamint az idei Oscar-átadón a legjobb film, legjobb rendező és legjobb női főszereplő díját is besöprő, A nomádok földje című filmről beszélgettünk.

Egy díj mindig játék, és pont emiatt kell komolyan venni. A Könyves Magazin a lehető legkomolyabban vette a zsűrizést, és különböző szempontokat játékba hozva próbáltunk dönteni. Melyik a legaktuálisabb versenyző? Melyik a legkísérletezőbb? Legérzelmesebb vagy a legszemélyesebb? Hamarosan újra átadják a Libri irodalmi díjat, aminek közönségszavazása május 2-án lezárul. 10 jelöltről egy órában. https://www.libri.hu/irodalmi_dij/ A 10 Libri irodalmi díjra jelölt könyv: Bereményi Géza: Magyar Copperfield Grecsó Krisztián: Magamról többet Halász Rita: Mély levegő Háy János: A cégvezető Jászberényi Sándor: A varjúkirály Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj Nádasdy Ádám: A szakállas Neptun Selyem Zsuzsa: Az első világvége, amit együtt töltöttünk Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat Tompa Andrea: Haza

Áprilisban lett volna 85 éves Csukás István, az MMM-podcast legújabb adásában éppen ezért a Csukás-univerzum mélyére ásunk, és arra próbálunk választ találni, vajon mitől működnek ennyi év után is Csukás István meséi. Szekeres Niki és Ruff Orsolya ezúttal Jeney Zoltánnal beszélget. Pom Pom meséi; a Süsü, sárkány; Mirr-Murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles – hosszan lehetne sorolni gyerekkorunk kedvenc meséit és történeteit, amelyeket egytől egyig Csukás Istvánnak köszönhetünk. Az MMM-podcast legújabb adásában a Csukás-titok nyomába eredünk: beszélgetünk a szövegein átsütő szabadságvágyról, Csukás nyelvi humoráról és túlzásairól, de szóba kerülnek vicces és ötletes névalkotásai, és feledhetetlen hősei, akik úgy különlegesek, hogy közben nagyon is hétköznapiak tudnak maradni. De vajon mennyire működnek ezek a mesék a mai gyerekeknél, milyen a tipikus Csukás-hős, miről kapta a nevét Oriza-Triznyák, és miért nem baj, ha ma már elfeledett szavakra bukkanunk egy-egy mesében? Hallgassátok meg! Az adásban elhangzott címek: Süsü, sárkány Nyár a szigeten Vakáció a halott utcában Keménykalap és krumpliorr Pintyőke cirkusz, világszám! Oriza-Triznyák Szegény Gombóc Artúr Festéktüsszentő Hapci Benő A bátor Tintanyúl Madárvédő Golyókapkodó Csicsóka és a moszkítók Hogyan lettem filmszínész? Költők éhkoppon

2020-ban Aegon Irodalmi Díjat Jól láthatóan lógok itt című művéért Nádasdy Ádám vihette haza. A jelöltek listáját a előző év legjobb kortárs magyar irodalmi műveiből állította össze az öttagú zsűri, amelynek tagjai a hozzájuk legközelebb álló alkotásokat egész évben személyesen képviselték. Még az eredményhirdetés előtt, az Összekötve vendége volt Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, az 2020-as Aegon Irodalmi Díj zsűritagját, akivel Nádasdy Ádám verseskötetét vitattuk meg. A beszélgetésből pedig az író sokszínű életműve mellett, az egyes verseken keresztül, az elmúlás és az őszinteség kérdésének szokatlanul személyes megközelítésébe is betekintést nyertünk.

Most lenne 71 éves Esterházy Péter, a kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Tavaly, a 70. születésnap alkalmából, az Összekötvében Dávid Annával, a Magvető Kiadó vezetőjével beszélgettünk nagyhatású író munkásságáról, hagyatékáról, jelentőségéről. Esterházy egykori szerkesztőjeként pedig nemcsak személyes élményeibe avatott be minket, hanem elmondta azt is, szerinte melyik regényekkel érdemes elkezdeni a hatalmas életmű felfedezését.

Tizenhárom éves voltam, amikor 2002-ben Kertész Imre Sorstalanság című regénye elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Egyre gyarapodtak az okok, ami miatt nem olvastam el a regényt. Nem elég, hogy kötelező olvasmány, a témája már a fülszöveg alapján is nehéz és borzongató, ráadásul Nobel-díjat nyert, ami azt bizonyítja, hogy a legnagyobb művek egyike, amit én kamaszként biztosan nem fogok tudni befogadni. Pár hónapja olvastam el, rögtön utána pedig beszereztem az összes, a piacon elérhető Kertész írást. Morcsányi Géza egyike azoknak, aki mind a szerzőt, mind a szöveget a legjobban ismeri, aki a Magvető Kiadóhoz szerződtette, majd a Nobel-díjig kísérte Kertészt. Vele beszélgettem a Sorstalanságról.

A kortárs magyar irodalom egyik legnépszerűbb prózaírójáról, Grecsó Krisztiánról viszonylag kevesen tudják, hogy költőként indult. 2020-ban Vera című regényével elnyerte a Libri irodalmi közönségdíját, idén pedig a Magamról többet verseskötetével ismét a Libri irodalmi díj 10 döntőse között versenyez. A kötetről tavaly beszélgettünk a szerzővel, aki többek között lírai hangjának újrafelfedezéséről és ezt ösztönző tapasztalatairól: betegségéről és apává válásáról, nagysikerű Vera című regényéről, valamint most kibontakozó gyermekverseiről és jövőbeli terveiről is mesélt az Összekötve hallgatóinak.

Hogyan beszéljünk a történelemről gyerekeknek és a fiataloknak, milyen történelmi regények, ismeretterjesztő könyvek és képregények vannak jelenleg a piacon? Milyen történelmi könyveket olvastunk mi gyerekkorunkban, és mi jellemző a maiakra? Ez és még sok minden más szóba került a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum és a Könyves Magazin közös podcastjében, amelyben Szekeres Niki és Ruff Orsolya ezúttal Lőrinc László történelemtanárral beszélgetett, aki nem mellesleg a 25 szelfi-sorozat szerzője is. Miért olvasunk történelmi tárgyú könyveket? Kikapcsolódásként vagy azért, mert ismereteket akarunk szerezni? Milyen történelmi könyveket olvasott a mai harmincas-negyvenes-ötvenes generáció, és milyen kiadványok közül válogathatnak a mai gyerekek? Az MMM-podcast új adásában egy képzeletbeli időutazáson vettünk részt, és történelmi regényekről, non-fictionről, képregényekről beszélgettünk. Szóba került az Egri csillagok és az Anjouk-sorozat, beszéltünk a berlini falról és az ókoriakról, meg arról is, vajon miről készítettek volna szelfit őseink. Utóbbi téma nem véletlen, hiszen mostani beszélgetőtársunk Lőrinc László történelemtanár, a 25 szelfi az Árpád-korból és a 25 szelfi a török korból című kötetek szerzője. Mivel az adásban rengeteg cím elhangzott, ezért a bejegyzés végén listába szedtük őket. Gárdonyi Géza: Egri csillagok, A láthatatlan ember Fekete István: A koppányi aga testamentuma Mikszáth: Beszterce ostroma, Új Zrínyiász, Akli Miklós Joseph Heller: Képzeljétek el, Isten tudja Wéber Anikó: Az ellenállók vezére Mészöly Ágnes: A királyné violája Eric Walters és Kathy Kacer: Nagyapa hegedűje Luca Cognolato és Silvia Del Francia: A láthatatlan hős Ray Bradbury: Fahrenheit 451 Gianni Rodari: Jácint úrfi a füllentők birodalmában Marjane Satrapi: Persepolis Petr Sís: A fal Zágoni Balázs: A Gömb Art Spiegelman: Maus Bíró Szabolcs: Anjouk-sorozat Böszörményi Gyula: Ambrózy báró esetei Frank Schwieger: Zeusz és bandája, Caesar és bandája, Odin és bandája Lőrinc László: 25 szelfi az Árpád-korból, 25 szelfi a török korból Philip Matyszak: Antik Róma napi öt denariusból Marta Breen és Jenny Jordahl: Nagyszerű nők – A feminizmus rövid története Monica Hesse: A kék kabátos lány Földes Péter: Mókuli

A kötelező olvasmányok közös könyveink, amiket aligha tudunk elkerülni életünk során. De mi történik ezekkel a könyvekkel, ha lekerül róluk a kötelező címke és felnőtt fejjel, önszántunkból térünk vissza hozzájuk? A sorozatban a kötelező olvasmányokról beszélgetünk írókkal, rendezőkkel, színészekkel, akiknek életében és munkásságában fontos szerepet játszott az adott mű, amivel a legtöbben az iskolapadban találkoztunk. Ha a középiskolai "Édes Anna-élményem" után kutatok, akkor egy kettős gyilkosság krimibe illő izgalmát és borzalmát találom. Tizenévesen ez ragadott meg a leginkább a történetből. Nem egészen voltam tisztában a történelmi korral, amiben a történet játszódik, nem ismertem eléggé Kosztolányit, hogy érteni véljem a regény jelentőségét az életműben és nem érintett meg az átlagosnál jobban Édes Anna sorsa sem. Felnőtt fejjel olvasva megrendített és túlzás nélkül az egyik legkedvencebb kötelezőmmé vált az Édes Anna. A cselédsors, az emberi és szexuális kiszolgáltatottság, a remény, amivel ezek a 14-16 éves lányok a fővárosba érkeznek, az ember teljes mértékben eszközként való kezelése és kizsigerelése, és a rengeteg elnyomás, ami a legvégén egy kettős gyilkosságba torkollik mindannyiunk fontos olvasmánya (kell, hogy legyen). Kosztolányi Édes Annájáról Szécsi Noémivel beszélgettünk.

Egy család történetén keresztül az ország egy történelmi időszaka elevenedik meg Závada Pál Hajó a ködben című regényében. A Weiss család életét és megpróbáltatásait dolgozza fel a 2020-ban Libri irodalmi díjra jelölt kötet. A főszereplő családról, a nácikkal kötött alku morális dilemmáiról, az történetírói felelősségről és saját családi kötődéséről is beszélgettünk Závada Pállal az Összekötve műsorában.

Hónapok óta saját bőrünkön tapasztaljuk a koronavírus pusztító hatásait. A járvány azonban korántsem független a bolygónkon végbemenő drámai változásoktól. Az egészségügyi és gazdasági válság, a biodiverzitás pusztulása, a klímaválság mind összefüggő folyamatok. A planetáris egészséget meghatározó tényezőkről, a globalizáció következményeiről, jövőnk érdekében meghozandó változásokról Aszalós Réka erdőökológussal, az Ökológiai Kutatóintézet munkatársával beszélgettünk az Összekötve műsorában.

Darvasi László Magyar sellő című regénye a 2019-es év tíz legjobb kortárs magyar irodalmi alkotásainak egyike, a 2020-as Libri irodalmi díj döntőse lett. A szerzővel a Magyar sellő című regény kapcsán a szépség szerepéről, a hatalom és egyén viszonyáról, a saját nyelv megtalálásáról és természetesen a karanténban töltött mindennapokról beszélgettünk az Összekötve műsorában.

Mi volt a hónap legérdekesebb témája, könyve, adaptációja - 10 perces összefoglaló az elmúlt hetek könyves híreiről a Könyves Magazin szerkesztőségétől, a Civil Rádióval együttműködésben.

A Slow Art Day célja a lassabb, tudatosabb kultúrafogyasztás elterjesztése. 2020-ban a kezdeményezéshez számos múzeum, galéria és más kulturális intézmény csatlakozott: arra ösztönzik látogatóikat, hogy minél hosszabb időt töltsenek el egy-egy műalkotás befogadásával, értelmezésével. Ezen a napon nyílt volna meg a Ludwig Múzeum Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítása, amely bemutatja, hogyan reagálnak a képzőművészek a globális világra, felgyorsult életünkre. A Ludwig Lounge-sorozatunkban a kiállításhoz és a Slow Art Day-hez kapcsolódóan Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológussal, az Örökölt sors című sikerkönyv szerzőjével, a transzgenerációs traumák kutatójával beszélgettünk volna. Bár a járványügyi helyzet miatt a kiállítás nem nyílt meg, az eseményét online, Összekötve című beszélgetéssorozatunk keretében megvalósítottuk. A sors fintora, hogy az elmúlt időszak sokunknak a kényszerű lelassulásról szólt, így a slow life mozgalom pszichológiája és a tudatos életmódváltás fontossága mellett, a jelenlegi helyzettel való együttélésről, a járvány okozta közösségi trauma feldolgozásáról, a szülői felelősségről és a kulturális tartalmak jelentőségéről is beszélgettünk Orvos-Tóth Noémivel.

Komolyan vesszük a gyerekeket, éppen ezért fontosnak érezzük, hogy olyan könyveket kapjanak a kezükbe, amelyekhez igazán kapcsolódni tudnak. A HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum és a Könyves Magazin közös podcastjében a meséken innen és túl vizsgáljuk meg, mi zajlik éppen a könyvpiacon, a kiadóknál, a boltokban, az írók és az illusztrátorok műhelyeiben. A legszebb mesékről, klasszikusokról és újdonságokról, provokatív ifjúsági regényekről beszélget Szekeres Niki és Ruff Orsolya. Aki ma besétál egy könyvesbolt gyerek- és ifjúsági részlegére, tobzódik a könyvekben. Szemlátomást rendkívül színes a választék, de hogyan jutottunk idáig? Az elmúlt évtizedben milyen trendek, változások, fejlemények, jelenségek alakították a piacot és az olvasói ízlést? A Könyves Magazin tematikus hónapja alatt listába szedtük az elmúlt évtized izgalmas gyerekkönyveit, Szekeres Nikivel, a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum elnökével pedig végigbeszéltük, mi az, amit szerettünk vagy éppen hiányoltunk az összeállításból. Beszélünk az évtizedes csúszással megjelenő klasszikusokról, arról, hogy a Magyarországon megjelenő könyvekben miért dominánsabb még mindig a szöveg aránya, és hogy sokan miért ódzkodnak a problémásabb témákat taglaló könyvektől. Közben szóba került Réber László és Harry Potter neve is, kiderült, hogy szeretjük-e a sorozatokat, ahogy az is, hogy milyen könyvekből látnánk többet a boltok polcain.

A kötelező olvasmányok közös könyveink, amiket aligha tudunk elkerülni életünk során. De mi történik ezekkel a könyvekkel, ha lekerül róluk a kötelező címke és felnőtt fejjel, önszántunkból térünk vissza hozzájuk? A sorozatban a kötelező olvasmányokról beszélgetünk írókkal, rendezőkkel, színészekkel, akiknek életében és munkásságában fontos szerepet játszott az adott mű, amivel a legtöbben az iskolapadban találkoztunk. George Orwell 1949-ben írta meg világhírű disztópiáját, az 1984-et, amit magyar nyelven először 1984-ben adtak ki. A regényben használt fogalmak, mint a Nagy Testvér, a Gondolatrendőrség vagy az újbeszél mára a nyelvünk része, sok közülük szállóigévé változott, ha diktatúrákról beszélünk. Péterfy Gergely József Attila-díjas magyar író, a Kitömött barbár című regényével 2015-ben elnyerte az Aegon Művészeti Díjat, legútóbbi regénye, A golyó, amely megölte Puskint 2019-ben jelent meg.

Miért szorongunk a klímaválságtól? Hogyan változik az életünk a technológiai uralomban? A Bookline sok izgalmas, szórakoztató és tanulságos könyv segítségével, egy igazságosabb és fenntarthatóbb világot mutat meg. Beszélgetés a jövőről, amit mi alakítunk. Bezzeg az én jövőmben. Keress olvasnivalót itt: https://bookline.hu/jovo

Miért szorongunk a klímaválságtól? Hogyan változik az életünk a technológiai uralomban? A Bookline sok izgalmas, szórakoztató és tanulságos könyv segítségével, egy igazságosabb és fenntarthatóbb világot mutat meg. Beszélgetés a jövőről, amit mi alakítunk. Bezzeg az én jövőmben. Keress olvasnivalót itt: https://bookline.hu/jovo

Miért szorongunk a klímaválságtól? Hogyan változik az életünk a technológiai uralomban? A A Bookline sok izgalmas, szórakoztató és tanulságos könyv segítségével, egy igazságosabb és fenntarthatóbb világot mutat meg. Beszélgetés a jövőről, amit mi alakítunk. Bezzeg az én jövőmben. Keress olvasnivalót itt: https://bookline.hu/jovo

Képzeljünk el egy országot, ahol az olvasás iránytű. Másfélmillió oldal Magyarországon, amit most írók mutatnak meg nekünk. Városok, folyók, tavak, erdők, amiket történetek alakítanak. Autózás és irodalom, ez a Vaktérkép. Vendég: Keczár Mariann, irodalomtörténész VOLVO Egy történet bárhova elvisz. Az irodalom az iránytű, a Volvo a társ az utazásban.

Képzeljünk el egy országot, ahol az olvasás iránytű. Másfélmillió oldal Magyarországon, amit most írók mutatnak meg nekünk. Városok, folyók, tavak, erdők, amiket történetek alakítanak. Autózás és irodalom, ez a Vaktérkép. Vendég: Bíró-Balogh Tamás és Szilasi László VOLVO Egy történet bárhova elvisz. Az irodalom az iránytű, a Volvo a társ az utazásban.

Képzeljünk el egy országot, ahol az olvasás iránytű. Másfélmillió oldal Magyarországon, amit most írók mutatnak meg nekünk. Városok, folyók, tavak, erdők, amiket történetek alakítanak. Autózás és irodalom, ez a Vaktérkép. Vendég: Kiss Tibor Noé VOLVO Egy történet bárhova elvisz. Az irodalom az iránytű, a Volvo a társ az utazásban.

Képzeljünk el egy országot, ahol az olvasás iránytű. Másfélmillió oldal Magyarországon, amit most írók mutatnak meg nekünk. Városok, folyók, tavak, erdők, amiket történetek alakítanak. Autózás és irodalom, ez a Vaktérkép. Vendég: Péterfy Gergely és Szálinger Balázs VOLVO Egy történet bárhova elvisz. Az irodalom az iránytű, a Volvo a társ az utazásban.

Képzeljünk el egy országot, ahol az olvasás iránytű. Másfélmillió oldal Magyarországon, amit most írók mutatnak meg nekünk. Városok, folyók, tavak, erdők, amiket történetek alakítanak. Autózás és irodalom, ez a Vaktérkép. Vendég: Boldizsár Ildikó és Kiss Noémi VOLVO Egy történet bárhova elvisz. Az irodalom az iránytű, a Volvo a társ az utazásban.

Mi történik írás közben, hogyan zajlik maga az alkotás, hogyan éli meg mindezt az író és milyen a viszonya a saját szövegeihez? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a Könyves Magazin új rovata, a Kávészünet, melynek Kiss Judit Ágnes a vendége. Műsorvezető: Ott Anna

Mi történik írás közben, hogyan zajlik maga az alkotás, hogyan éli meg mindezt az író és milyen a viszonya a saját szövegeihez? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a Könyves Magazin új rovata, a Kávészünet, melynek Tóth Krisztina a vendége. Műsorvezető: Ott Anna

Mi történik írás közben, hogyan zajlik maga az alkotás, hogyan éli meg mindezt az író és milyen a viszonya a saját szövegeihez? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a Könyves Magazin új rovata, a Kávészünet, melynek Dragomán György az első vendége. Műsorvezető: Ott Anna

Harmadik novelláskötete jelent meg Szabó T. Annának Szabadulógyakorlat címmel. Vágyról, éneklésről, testiségről és nehezen kimondható történetekről beszélgettünk.

Olvasható önéletrajzként a Főzőskönyv? Igen! Dragomán György évek óta ír ételekről, főzésről, sőt konyhai eszközökről, végre megjelent az első könyve, egy irodalmi szakácskönyv. Nincsenek fotók, de vannak történetek, ételek, önmarcangolások és megfejtések. Ezekről beszélgettünk a szerzővel.

A bolygó védelme fakanállal a kezünkben kezdődik. Pokorny Lia színésznő évek óta nagyon tudatosan táplálkozik, és ennek következtében rengeteg tudatosan főző, hasonlóan gondolkozó, hazai barátot ismert meg. Velük készítette el szakácskönyvét.

Kepes András új könyve, A boldog hülye és az okos depressziós nemcsak azt kutatja, hogyan lehetünk boldogok ebben a világban, hanem saját és családja történetén kérdéseire válaszokat is ad. Összekötve!

Halász Rita megírta első regényét, a Mély levegőt, ami ott kezdődik, ahol más történetek, például egy házasság véget ér. A karácsonyi Összekötvében a négy fal között lejátszódó drámákról, diszfunkcionális családokról beszélgetünk a szerzővel.

A Maffiózók mackónadrágban óriási sikerét követően Dezső András megírta a Magyar kóla című könyvét, amelyben rengeteg történeten keresztül mutatja be, hogyan jelent meg a kokain Magyarországon, hogyan működik a kereskedelem, kik a rendszer szereplői, és azt, miért az elit drogja.

Grecsó Krisztián idén két verseskötettel jelentkezett, Karácsonyra jelent meg első gyerekeknek szóló kötete, a Belefér egy pici szívbe. Gyerekversekről, az új olvasóközönségről beszélgettünk az Összekötve adásában.

A Könyves Magazin és a Ludwig Múzeum közös beszélgetés sorozata, a Ludwig Lounge a The Dead Web kiállításhoz kapcsolódva az instaköltészetet mutatja be. Vendégeink az 5mondatok instaoldal szerzői, Simon Márton és Tóth Réka Ágnes lesznek, akikkel a felolvasásokat követően a költészet és internet viszonyáról, megváltozó csatornákról is beszélgetünk. Moderátor: Valuska László (Könyvesblog) 5mondatok https://www.instagram.com/5mondatok/ Ha mindennek mértékegysége van, akkor ezeknek a szövegeknek ennyi teret hagyunk. Öt mondat az őszről, rólad, az albérletről, aminek elfelejtetted már a kapukódját. Az almáról, amit kint hagytál. A szavakról, amiket megtartottunk. 2019-ben Simon Márton és Tóth Réka Ágnes elindított egy Instagram-oldalt, aminek egyetlen kikötése volt: mindegyik poszt csak öt mondatból állhat. Versnek töredék, töredéknek vers, lírának kevés, posztnak sok. Ujjgyakorlat, napi rutin két, szövegekkel más-más formában foglalkozó írónak, akiket az érdekel, hogyan lehet képet és szöveget, platformot és felhasználót, olvasót és írót egymáshoz közelíteni. Még nem látják a végét. A kiállításról https://www.ludwigmuseum.hu/kiallitas/dead-web-end A Ludwig Múzeum The Dead Web - The End című kiállítása azzal a gondolattal játszik, hogy mi történne, ha összeomlana a világháló, ami az egyes emberek életét meghatározza, megváltoztatta a társadalmi folyamatokat és a kultúra működését is átalakította.

Maguk módján boldog családok, el nem beszélt történetek, alkotás és olvasás Orvos-Tóth Noémi pszichológus új beszélgetéssorozatának témái között. Sorok és sorsok között haladunk az íróvendégekkel, hogy az irodalmon keresztül új nézőpontból tekinthessünk saját történeteinkre. A Sorsok között egyszerre könyvklub és beszélgetés, mert az Örökölt sors című könyv szerzője az írót és a szövegeket is minél közelebbről szeretné vizsgálni és megérteni, így a meghívott vendégeket új nézőpontból ismerhetjük meg. Első vendég a költő és prózaíró, Szabó T. Anna, akivel a négy fal között megtörténő láthatatlan drámákról, a traumák kibeszéletlenségeiről, a velünk élő családtörténetekről és a Törésteszt és a Határ című novelláskötetekről beszélget a pszichológus.

Magyarul 20 éve jelent meg a Harry Potter, ezért Orvos-Tóth Noémival és Ott Annával Valuska László beszélgetettt JK Rowling regénysorozatának társadalmi és generációs hatásáról, női szereplők, traumákról.

Képzőművészetről, alkotásról, írásról, zeneszerzésről és az közönség által létrehozott művészről is beszéltünk Beck Zoltánnal, a 30Y alapítójával, dalszerzőjével, aki a zenélés mellett a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, a Romológia Tanszéken dolgozik egyetemi adjunktusként, megvalósította a Zenélő Egyetem című projektet.

Móricz Zsigmond 1936-ban találkozik Csibével, a találkozóból születik meg az Árvácska című brutális regény családon belüli elnyomásról, kiszolgáltatottságról. A történetből a Dollár Papa Gyermekei készített felkavaró előadást. A rendezővel, Ördög Tamással beszélgettünk #metoo-ról, Móriczról, alkotói felelősségről.