Könyves Magazin

A szlovén szerző kisprózái elsősorban a turizmus és a migráció tapasztalatait állítják szembe egymással. A történetekben minduntalan az otthonosság és az idegenség, a beilleszkedni és a kitaszítani akarás, a hovatartozás és a kirekesztés érzései találkoznak, amelyek a mi és a mások közötti különbségből, távolságból fakadnak. A töredékesség élményét keltő, mozaikszerűen egymásba illeszkedő írások látszólag a felszínen zajló történéseket - egy menekülttábor hétköznapi gondjait vagy épp a tömegturizmus banális helyzeteit - rögzítik, ám ezek mélyén mindig súlyos egyenlőtlenségek, igazságtalanságok rejlenek. A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból. A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

„Annyira beleszokunk a saját valóságunkba, hogy nem vagyunk képesek a másik ember szemével és lelkével látni, még akkor sem, ha együtt élünk vele és teljesen összefonódott az életünk.” az idézet a horvát Ivana Bodrožić Fiaink, lányaink című regényéből van. A három hangon megszólaló könyv egy anya, lánya és a lány szerelmének története. Érzelmi háromszög elvárásokkal, traumákkal, vélt és valós félelmekkel terhelve. A regényben felmerülő témákról, mint a kisebbségi lét, kategóriákba zártság, ön- és társadalmi elfogadás, Milanovich Domi pszichológus-újságíróval, a WMN főszerkesztőjével Szeder Kata beszélgetett. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen. 18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine! Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk. Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada! Bach Katát és Wunderlich Józsefet jól ismerhetjük, kedvenc színddarabjaink szereplői. Engem viszont most az érdekelt, hogy mi történik velük, köztük, körülöttük, mikor lejönnek a színpadról, vagy ami még fontosabb, két kisgyerek szüleiként, hogyan jutnak egyáltalán fel a színpadra. Beszélgettünk hivatásról és családról, prioritásról és bűntudatról, fogvatartásról és szabadságról. Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az [email protected] e-mail címre.

A Vadász, a Fiú és a Nővér története az Erdőben: sötét, mintákkal dolgozik iamyank STNTLN című új albumán, amit a Művészetek Palotájában vettek fel egy élő koncerten. Az egyéves munkafolyamatból négy hónapon át csak az alapsztorit rakosgatta össze a zeneszerző, hogy ki tudjon lépni a személyes megszólalás gátjaiból. Hatott rá az opera és Johnny Greenwood, a western világa, Cserna-Szabó András Sömmi. című regénye. Vendégünk iamyank, Herold János, aki STNTLN címmel készítette el új albumát, amire hatottak a videojátékok és a western is. A beszélgetés témái: 1. Az új album és a nyelv: az STNTLN mint elbeszélés 2. Mint jelent az ERDŐ Yank életében, és mit a karrierjében? 3. Mi az alapsztori? Az opera mint meghatározó élmény 4. A Vadász, a Fiú, a Nővér: megváltozott szerepek. Hogy lehet megmutatni az érzelmeket? 5. Western, filmélmény és Cserna-Szabó András Sömmije 6. Miért és hogyan vették fel élőben a koncertet? 7. Sufjan Stevens, Radiohead, The Black Heart Rebellion és a gigantikus playlist 8. “Ki tudtam lépni a Fiú szemszögéből” - a saját démonokról 9. Hogy lesz ebből sírkertturné?

Lana Bastašić történetei a gyerekkorról szólnak, de nem a felnőttektől megszokott nosztalgiával. A többnyire minimalista, gyakran csak egy-egy hétköznapi jelenetet felvillantó novellákban a bosnyák írónő mesteri módon bújik a gyerekek és kiskamaszok bőrébe, hogy a nézőpontjukból ábrázolja az őket körülvevő szeretet nélküli, lelki és fizikai agresszióval teli, mérgező családi kapcsolatokkal és traumákkal átszőtt világot. Bastašić lázadó gyerekei olykor maguk is szörnyetegekké válnak, e megrázóan őszinte könyv mégis nyújt valamiféle reményt, hogy el lehet távolodni a szülők hibáitól és fel lehet építeni saját identitásunkat. A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból. A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

Ivo Trifunović mindig is tudta, hogy különleges. Vagány, tehetséges, vonzó, az isten is sztárnak teremtette. Heti százezer eurót keres focistaként az angol első ligában, Bugattival furikázik, és egy hatalmas házban él csinos feleségével és két gyermekével. De egyszer csak megjelenik a színen egykori szerelme, és a biztonságos keret repedezni kezd. Hogyan lehet összehozni egy viszonyt, ha az embernek soha nincs szabadideje? Romlani fog Ivo teljesítménye a pályán? És mit csinál a felesége, amíg ő távol van? A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból. A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

A Kitelepítés című regény 2022-ben az év könyve volt a Könyves Magazinon, megnyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat is. A regényben egy kitelepített család történetét olvashatjuk, akiket a szeretet, a remény és a Biblia olvasása segített át a legnehezebb helyzeteken. A most megjelent Illegalisták egyszerre előzménytörténet és folytatás is: úgy meséli tovább a család történetét, hogy megmutatja a körülöttük és bennük lévő közösséget és hitet, ami végeredményben ahhoz vezetettt, hogy üldözött kisebbséggé válnak. Az Illegalisták nem családregény, hanem a szabadság és a szeretet elbeszélése, amikről nem lehet beszélni az erőszak, a hatalom és az embertelenség megmutatása nélkül. A Könyves Magazin podcastjában Visky Andrással beszélgettünk. A beszélgetés témái: 1. A Kitelepítés mint alapítószöveg: hogyan írta át az Illegalistákat 2. Előzmény és folytatás az Illegalisták: párhuzamos könyvek, amik egymásba kapcsolódnak 3. Bethánia: spirituális ars poetica és Lázár feltámasztása 4. Az apa, Visky Ferenc egyetemistaként találkozik a betánistákkal 5. Anya- és csonkaország 6. A szeretet és a terror regénye: a periféria fontossága 7. A szexualitástól a szétvert fejekig: hogyan beszél a test a történelemről? 8. Saját emlékek, a Securitate jelentései, az apa visszaemlékezései: hogyan és mikből állt össze az elbeszélés? 9. A Kitelepítés után szabadabb embernek érezte magát, és most? 10. “Minden igazán lényeges dolog a múltban zajlik le, és bennünk, senki másban” - hogyan beszél az aktualitásokról a regény?

Nők, akiknek férfi kell - ez a címe Dora Cechova novelláskötetének, benne pedig kilenc történet nőkről és férfiakról, szerelemről, megfáradásról, bosszúházasságokról, meg nem élt álmokról és vágyakról. A könyvhöz kapcsolódva Szentesi Éva íróval Szeder Kata beszélgetett arról, hogy miért is kellhet a nőnek a férfi, de szóba kerültek a családi minták, a hiányérzet elengedése, a tökéletesség megtalálása, és az is, hogy milyen sokféleképpen lehet teljes a női lét. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen. 18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine! Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk. Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada! Tóth Réka Ágnessel és Simon Marcival először 2024. februárjában ültünk le beszélgetni. Akkor várták a kislányukat, Réka már a nyolcadik hónapban járt. A beszélgetést átjárta a várakozás és a középpontban leginkább a tervek álltak. Ezt a felvételt jól elraktuk, hogy most visszatérjünk hozzá. Réka és Marci másfél éve szülők, most újra beszélgettünk mindarról, amit korábban senki nem mondott és amire nem is lehet felkészülni. Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az [email protected] e-mail címre.

A TBR vendége ezúttal Kiss Viki, akit TikTokon több mint 15 ezren, Instagramon 5 ezren követnek. Ebben az epizódban Clare Leslie Hall Sebzett lelkek című sikerkönyvéről beszélgetünk, amit Viki választott közös olvasásra. TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

A gyógyíthatatlan betegségben szenvedő Mario szeretne életre szóló emléket adni mit sem sejtő fiának, a tízéves Litónak, ezért úgy dönt, hogy magával viszi egy utolsó útra Pedro nevű kamionján. Az otthon maradó anya, Elena ezalatt a könyvekben és az írásban keres vigaszt, s miközben lélekben próbál fölkészülni férje halálára, ő maga egy még kockázatosabb felfedezőútra indul, amely saját morális határait feszegeti. Bár egyikük sem képes elmondani a másiknak a teljes igazságot, az anya, az apa és a fiú monológjai megrendítő párbeszédet alkotnak, rávilágítva arra, hogyan alakítja át az embert az elkerülhetetlen veszteség tudata, s miként szolgálhat a szó vagy akár a szexualitás ereje ennek ellensúlyozására. A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból. A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

A könyv szerzője és egyben elbeszélő-főhőse, Hassan Preisler igazi modern világpolgár: egyszerre van otthon New Yorkban és Berlinben, Bejrútban és Koppenhágában. Másodgenerációs bevándorlóként konferenciákon tart előadásokat az egyenlő bánásmódról, a sokszínűségről és a befogadásról, és amerre csak jár, mindenütt tárt karokkal fogadják. Élete mégis csupa zűrzavar, és sehol sem képes rálelni valódi önmagára. A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból. A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

A szlovén Vesna Lemaić Szíves fogadtatás című novelláskötetének történetei tele vannak empátiával, sokszor a nagy tenniakarásból fakadó suta kommunikációval, rengeteg önreflexióval, és a vággyal, hogy ha csak ideiglenesen is, de megtaláljuk helyünket a világban. Mit jelent az otthonosság? Lehet-e mindig segíteni? Mi az, amit mindannyiunknak meg kellene tanulnia Ló Szerafintól? Miért tanulságos Scarlett O’Hara alakja? Vesna Lemaic könyvéből kiindulva Mérő Vera íróval, jogvédővel Szeder Kata beszélgetett. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen. 18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine! Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk. Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada! Tapasztó Orsi életének egy részét jól dokumentálja a közösségi felületein, ezért sokaknak lehet az az érzése, hogy jól ismerik őt. Évek óta barátok vagyunk és most mikor leültünk beszélgetni, olyan kérdéseket is feltettem neki, amikről korábban még mi sem beszéltünk ilyen mélységben. Érdekelt a múltja, erdélyi gyerekkora, az anyukájával való viszonya, a gyásza és a saját anyává válásának története. De beszélgettünk a nők lehetőségeiről a tudományos világban, párkapcsolatról és házasságról, meg persze az önismeretről és örökbefogadásról is. Hallgassátok meg a vele készült beszélgetést. Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az [email protected] e-mail címre.

A TBR vendége ezúttal Kiss Viki, akit TikTokon több mint 15 ezren, Instagramon 5 ezren követnek. Ebben az adásban 2-2 könyvet ajánlunk. Olvassatok velünk! TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

Röviddel a háború után járunk, a szepességi helyőrséget egy forradalmi nemzeti bizottság irányítja a Vörös Hadsereg őrnagyának felügyelete alatt. Neki engedelmeskedik mindenki - az ott élő utolsó k. u. k. bárónőt, Czóbel Margitot kivéve. Az egykori ifjúkommunista Šlauko azt a feladatot kapja, hogy a nagyőri kastély "bérlőjeként" tartsa őt szemmel és jelentsen róla. A bárónő átlát a szitán, Šlaukót mégis a bizalmába fogadja, beengedi a könyvtárába, a műtermébe, megosztja vele emlékeit, feljegyzéseit. Šlauko pedig a vele való beszélgetések nyomán szűkebb pátriájának, az országok és birodalmak közé beékelődött, kényüknek-kedvüknek kiszolgáltatott, valamikor jobb napokat látott, jobb sorsra érdemes Szepességnek és lakóinak a krónikásává válik. A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból. A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

Finnország, 1809. Két testvér, Henrik és Erik ellentétes oldalon harcol az orosz-svéd háborúban. Miután az ország végleg a cár uralma alá kerül, az idősebbik fiú is hazatér az évekkel azelőtt haraggal otthagyott családi birtokra. A sorra megszólaló szereplők szavai nyomán lappangó szenvedélyek, rég elfeledettnek hitt sérelmek és sötét titkok törnek a felszínre, és a család története Shakespeare-tragédiákat idéző fordulatokkal sodródik a baljós végkifejlet felé. Sahlberg feszes, atmoszferikus kisregénye a kortárs finn próza igazi remeke. A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból. A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

Van, hogy már gyerekként szembesülnünk kell a felnőttek életének kihívásaival, és sokszor felnőttként is visszük tovább azokat a dilemmákat, félelmeket, vágyakat, amik gyerekkorunkban annyira meghatározóak voltak. A szerb-bosnyák származású szerző, Lana Bastasic Tejfogak című novelláskötete az előbbiből ad egy csokorra valót, Székely Kriszta rendezővel, a Katona József színház leendő igazgatójával pedig az utóbbiakról beszélgetett Szeder Kata a kötetből vett idézetekből kiindulva. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen. 18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine! Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk. Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada! Czakó Zsófit akkor ismertem meg, amikor a veszteségét feldolgozó Szívhang című regényét írta, de mire személyesen találkoztunk már mindkettőnk hasában ott nőttek a fiaink és szinte egyszerre szültünk. Gerlóczy Marci regényeit pedig kamaszkorom óta olvasom, a Fikció című regénysorozatának, melynek tétje, hogy kiderítse, ki az igazi apja, nagy rajongója vagyok. Két író, egy házaspár, akik mire megszületett a közös fiuk regényekben dolgozták fel az ide vezető utat, kutatták gyökereiket, identitásukat, hogy tiszta lappal, egy tiszta életbe vágjanak bele családként. Erről és még sok minden másról kérdeztem őket az Ezt senki nem mondta! új beszélgetésében. Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az [email protected] e-mail címre.

A TBR vendége ezúttal Kiss Viki, akit @readingwithvictoria néven lehet megtalálni a közösségi oldalakon: TikTokon több mint 15 ezren, Instagramon 5 ezren követik. Mi alapján választ olvasnivalót, hogyan lett tartalomgyártó? És milyen belülről valójában a BookTok-közösség? Kiderül az adásból. TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

A norvég Lars Svisdal Semmirekellők című kötete a megrekedések története arról, miként kötnek gúzsba a generációról generációra továbbörökített családi minták, a némaság, a konokság. A regény tétje, hogy vajon meg lehet-e törni ezt az ívet, és ha igen, akkor mi módon. Mindezt egy nyár alatt Norvégia északi részének egyik eldugott kis turistaszállójából figyelve. A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból. A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

„…ha egyetlen dolog létezik, amit kifejezetten rühellek a koromból, az nem a végtelen számú kérdés, ami nem hagy nyugodni, hanem az érzés, hogy mindegyikre választ kell találnom.” Az olasz Alessandro Mari regényének főhőse, Sofia tizenhat éves, középiskolás, pletyka blogger, aki egy neki címzett sértés miatt („Olyan vagy, mint egy négyzetgyök szám nélkül!”) úgy dönt, bosszúból kinyomozza és leleplezi megfejthetetlennek tűnő padtársa titkát, de aztán sokkal izgalmasabb felfedezéseket is tesz. A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból. A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

Az osztrák Tonio Schachinger első regényében a profi futball világában mesél egy férfi elmagányosodásáról. A Nem úgy, mint ti című regényben Bugattival jár Ivo, a focista, az osztrák ligából érkezik meg az angol elsőosztályba, igazi sztártípus, akinek szép felesége és két gyerek van. A tökéletesnek látszó életet a fiatalkori szerelem újra felbukkanása zavarja össze. Figyelem, nem focis könyv, még ha annak is látszik! Mit lehet tanulni az újságírásról a mágikus realizmus legnagyobbjától? Hogyan válik a futball totális, mindent behálózó történetté? Hogyan lesznek álmokból célok? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk Pető Pétertől, a 24.hu főszerkesztőjétől, aki Leshatár, #halálka, Olyan gyönyörű ez a szöveg, hogy csak pucéran olvasom címeken írta regényeit, valamint több könyvet jegyez a fociról. Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen. 18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine! Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk. Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada! Péterfy Bori színész, énekes, rocksztár, édesanya. Életének nagy része színpadon zajlik tömegek szeme előtt, de ma nem őt kérdezem, hanem azt, aki a koncertek előtt még gyorsan megfőzi az ebédet a fiának. Mióta ismerjük egymást, tudtam, hogy az anyaság, a család összetartása milyen fontos számára. Érdekelt, hogy hogyan férnek meg egymás mellett a látszólag nagyon különböző szerepei, milyen mintákból építette fel saját szülői identitását, és hogyan küzdött meg az egyedülálló szülővé válással. Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az [email protected] e-mail címre.

Margó Könyvek podcast Egy harmincas Párizsban élő srácnak egyik pillanatról a másikra szétesik az élete: kirúgják a munkahelyéről és a párkapcsolatából is. A gazdasági válságban Martin Leroy egy kalapáccsal a táskájában elindul volt főnökéhez. Arnaud Dudek Légy észnél című regénye dühös és csalódott elbeszélés a világunkról, ahol nincsenek álmok. Hogyan határoznak meg minket az álmaink és céljaink? Mikor leszünk felnőttek? Mi vezérel minket a mindennapokban, ha eleve minden lehetetlennek látszik? Mit kezdünk a sikerrel? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk Reisz Gábortól, a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan, a Rossz versek és a Magyarázat mindenre rendezőjétől. Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen. 18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine! Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk. Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada! Dr. Mihók Krisztina az Erste Emberi Erőforrás Menedzsment vezetője, aki gyakornok kora óta a banknál dolgozik, ide tért vissza a szülési szabadságáról is. Számomra ismeretlen terep a multik világa, de úgy sejtem, anyának és felsővezetőnek lenni zsonglőrködés a prioritással, idővel és energiával. Kíváncsi voltam a személyes történeteire, megéléseire, de arra is, hogy egy nagyvállalat HR vezetőjeként mit gondol arról, vajon még mindig hátránnyal indulnak a nők a munkaerőpiacon? Van-e ideális időpont a szülővé válásra, és vajon hogyan tud egy multi igazán odafigyelni a munkatársaira? Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az [email protected] e-mail címre.

A TBR vendége Viszkok Fruzsi, aki több mint 10 éve foglalkozik videózással: a YouTube-on és az Instagramon több mint 400 ezren, a TikTokon majdnem százezren követik. Ebben az epizódban Híragi Szanaka Az elvesztett emlékek lámpása című könyvéről beszélgetünk, amit Fruzsi választott közös olvasásra. TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

Reflektálnia kell-e a művészetnek a közéletre? Megváltoztatja-e a művészet a világot? Az irodalomban vagy a filmben van egy alkotónak nagyobb autonómiája? Buborékokról, pályakezdésről, kompromisszumokról és a középosztály hétköznapjairól is beszélgettünk a Mastercard – Alkotótárs 2024-es ösztöndíjasával, Puskás Pannival és Hajdu Szabolcs filmrendezővel.

Vannak tárgyak, amelyek többet jelentenek önmaguknál, amelyekért érdemes útra kelni. A Volvo, az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál, a Könyves Magazin és a Radnóti Színház közös kampányában idén ezeknek a fontos tárgyaknak a történeteit hallhatjátok. Öt kortárs író – Borda Réka, Halász Rita, Háy János, Krusovszky Dénes és Marton Krisztián – mesél arról, mi történik, ha elveszítünk valamit, ami számít, és mit meg nem teszünk a visszaszerzéséért. A novellákban a Volvo modellek értékei – a biztonság, a szépség, a hangzás, a hibrid meghajtás, és az intelligens kapcsolódás – elgondolkodtató emberi történetekké formálódnak, amelyeket érdemes meghallgatni. Ebben az epizódban Borda Réka A furulya című novelláját Berényi Nóra előadásában hallhatjátok.

Vannak tárgyak, amelyek többet jelentenek önmaguknál, amelyekért érdemes útra kelni. A Volvo, az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál, a Könyves Magazin és a Radnóti Színház közös kampányában idén ezeknek a fontos tárgyaknak a történeteit hallhatjátok. Öt kortárs író – Borda Réka, Halász Rita, Háy János, Krusovszky Dénes és Marton Krisztián – mesél arról, mi történik, ha elveszítünk valamit, ami számít, és mit meg nem teszünk a visszaszerzéséért. A novellákban a Volvo modellek értékei – a biztonság, a szépség, a hangzás, a hibrid meghajtás, és az intelligens kapcsolódás – elgondolkodtató emberi történetekké formálódnak, amelyeket érdemes meghallgatni. Ebben az epizódban Háy János Új autó című novelláját Porogi Ádám előadásában hallhatjátok

Vannak tárgyak, amelyek többet jelentenek önmaguknál, amelyekért érdemes útra kelni. A Volvo, az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál, a Könyves Magazin és a Radnóti Színház közös kampányában idén ezeknek a fontos tárgyaknak a történeteit hallhatjátok. Öt kortárs író – Borda Réka, Halász Rita, Háy János, Krusovszky Dénes és Marton Krisztián – mesél arról, mi történik, ha elveszítünk valamit, ami számít, és mit meg nem teszünk a visszaszerzéséért. A novellákban a Volvo modellek értékei – a biztonság, a szépség, a hangzás, a hibrid meghajtás, és az intelligens kapcsolódás – elgondolkodtató emberi történetekké formálódnak, amelyeket érdemes meghallgatni. Ebben az epizódban Halász Rita Holttér című novelláját Pálfi Kata előadásában hallhatjátok.

Vannak tárgyak, amelyek többet jelentenek önmaguknál, amelyekért érdemes útra kelni. A Volvo, az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál, a Könyves Magazin és a Radnóti Színház közös kampányában idén ezeknek a fontos tárgyaknak a történeteit hallhatjátok.Öt kortárs író – Borda Réka, Halász Rita, Háy János, Krusovszky Dénes és Marton Krisztián – mesél arról, mi történik, ha elveszítünk valamit, ami számít, és mit meg nem teszünk a visszaszerzéséért. A novellákban a Volvo modellek értékei – a biztonság, a szépség, a hangzás, a hibrid meghajtás, és az intelligens kapcsolódás – elgondolkodtató emberi történetekké formálódnak, amelyeket érdemes meghallgatni. Ebben az epizódban Marton Krisztián Ez élet-halál kérdés! című novelláját Katona Péter Dániel előadásában hallhatjátok.

Vannak tárgyak, amelyek többet jelentenek önmaguknál, amelyekért érdemes útra kelni. A Volvo, az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál, a Könyves Magazin és a Radnóti Színház közös kampányában idén ezeknek a fontos tárgyaknak a történeteit hallhatjátok. Öt kortárs író – Borda Réka, Halász Rita, Háy János, Krusovszky Dénes és Marton Krisztián – mesél arról, mi történik, ha elveszítünk valamit, ami számít, és mit meg nem teszünk a visszaszerzéséért. A novellákban a Volvo modellek értékei – a biztonság, a szépség, a hangzás, a hibrid meghajtás, és az intelligens kapcsolódás – elgondolkodtató emberi történetekké formálódnak, amelyeket érdemes meghallgatni. Ebben az epizódban Krusovszky Dénes Csak olyan című novelláját Krisztik Csaba előadásában hallhatjátok.

Milyen érzés akarva-akaratlan, de folyton kilógni a sorból? Nap mint nap szembesülni a különbözőségéből fakadó előítéletekkel? Az anyai ágon dán, az apain pakisztáni származású Hassan Preisler sikeres médiaszemélyiség Dániában, a világot járva rendszeresen tart workshopokat bevándorlás, asszimiláció, integráció és diverzitás témakörben, mégis állandó identitásválsággal küzd. A barna ember terhe című könyve egyszere önéletrajz, családtörténet, társadalmi szatíra. A kötetben felvetett kérdések kapcsán a félig magyar, félig szudáni származású íróval, Marton Krisztiánnal Szeder Kata beszélgetett, és szóba került például az is, ő milyen varázserőt választana, hogy könnyebbek legyenek a hétköznapok. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen. 18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine! Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk. Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada! Grecsó Krisztián Apám üzent című nagyregénye az életmű egyik fontos mérföldköve, amiben a szerző saját édesapjának állít emléket. Ezt a történetet és a Grecsó család legendáriumának több történetét ismerve arra voltam kíváncsi, mit hozott magával, mit tagadott meg miután ő maga is apa lett. Mekkora a távolság a falu és a főváros között és mit szól egy apa, aki mindent megtett azért, hogy eljöjjön valahonnan, ahol a lánya talán egy napon épp otthonra találhat. Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az [email protected] e-mail címre.

A TBR vendége Viszkok Fruzsi, aki több mint 10 éve foglalkozik videózással: a YouTube-on és az Instagramon több mint 400 ezren, a TikTokon majdnem százezren követik. Ebben az epizódban 2-2 könyvet ajánlunk. Olvassatok velünk! TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

A Telex újságírója, Fábián Tamás regényt írt olyan fiatalokról, akik beszélni akarnak a körülöttük lévő világról, de annyira átppolitizáltak a hétköznapok, hogy ez lehetetlennek látszik. A Bravúros mutatványok, amiket senki se látott címmel megjelenő történet főszereplői fiatal felnőttek, vidékiék és budapestiek, egy nyomasztó, átpolitizált világban élnek a klímakatasztrófába tartva. Barátságok és családok keresik ebben a több szálon futó regényben a boldogulást, de a civill szférában és a pénzügyi világban is irtó nehéz. A beszélgetés témái: 1. Miért vágott bele a regénybe? Az újságírás mellett lehet írni? 2. Hatalom, fiatalok, kultúra 3. A vidék-város elbeszélése 4. Mit jelent a szabadság ebben a politikai helyzetben? 5. Milyen konfliktusok mentén alakulnak a kapcsolataink? 6. Hatalmi helyzetek a magánéletben, a kulturális tőke a hétköznapokban? 7. “Ha írok valamiről, annak legyen társadalmi mondandója” 8. Újságírásról és írói pályakezdésről: csak kérdések 9. Van-e kiút ebből a zajos, nyomasztó világból? 10. Hogy folytatódik az írás a választási időszakban?

A Monarchia fénykorából indul és egészen a 20. század közepéig visz a szlovák Silvester Lavrík Az utolsó k.u.k. bárónő című dokuregénye, ami nemcsak egy térség és egy korszak krónikája, hanem az akkori elvárásokhoz képest határozottan rebellisnek számító nő, a festő Czóbel Margit portréja is egyben. Mi mindent jelent a nőiség? Hogyan köt gúzsba minket a megszokás? Miért veszélyes a félelem? Ezekről is beszélgetett Rainer-Micsinyei Nórával Szeder Kata a könyv apropóján. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen. 18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine! Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk. Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada! Szécsi Noémi, író, irodalomtörténész, nőtörténeti kutatásainak eredményét több kötetében olvashatjuk. Mikor pár éve megfogalmazódott bennem ennek a sorozatnak az ötlete, azonnal őt hívtam, hogy segítsen, merre induljak, mit olvassak a témában. De alig vártam, hogy végre leüljünk és megkérdezhessem tőle, ennyi nőtörténeti kutatás és tudás vajon hogyan befolyásolta a saját anyává válását, hogyan élte meg, amikor huszonévesen, majd mikor a negyvenes éveiben lett újra édesanya és mekkora kooperáció szükséges két tudós ember családdá válásához. Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az [email protected] e-mail címre.

A TBR első vendége Viszkok Fruzsi, aki több mint 10 éve foglalkozik videózással: a YouTube-on és az Instagramon több mint 400 ezren, a TikTokon majdnem százezren követik. Mit jelent neki az olvasás, mik voltak a legmeghatározóbb könyvélményei? És hogyan lesz valakiből sikeres tartalomgyártó? Kiderül az epizódból. TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

Mi mindent jelenthet a csend? Van-e létjogosultsága a mi lett volna ha kérdéseknek? És vajon hány háború vár ránk életünk során? A finn Asko Sahlberg szűkszavú családtörténete, az Ők, igazából egy nagyregény – alig 100 oldalba sűrítve rengeteg meg nem élt vágyat, sértettséget, hallgatást, vívódást. A könyv kapcsán Szél Dávid pszichológussal Szeder Kata beszélgetett többek között a csendek súlyáról, a folytonos helykeresésről, önbecsapásokról. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen. 18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Mit lehet kezdeni azzal, ha az anyukánkról kiderül, ő is csak egy ember? Meddig határoznak meg minket a szülői minták és hol kezdődhet el végre a saját történetünk? Egy hegyvidéki kis faluban játszódik a norvég Lars Svisdal Semmirekellők című regénye, főszereppben az ottani turistaszállót vezető családdal és a szállóba nyári munkára érkező fiatalokkal. A könyv kapcsán Szeder Kata beszélgetett Ott Annával családi szabályrendszerekről, szerepekről, vélt vagy valós elvárásokról, az önismeret mérföldköveiről. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen. 18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Mire jó az unalom? Mit jelent a düh? Számítanak-e a címkék és a skatulyák? Milyen kihívásokkal és lassan gyógyuló sérülésekkel jár a kamaszkor? Az olasz Alessandro Mari középiskolásokról szóló regénye, a Négyzetgyök névtelen vége egy nyomozás története, de mint minden jó nyomozás, ez sem csak a nagy titok megfejtéséről szól. A könyv kapcsán, de nem a könyvről Nyáry Luca íróval Szeder Kata beszélgetett. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen. 18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Mohácsi Balázs harmadszor pályázott a Mastercard Alkotótárs Ösztöndíjra, hogy végül Puskás Panni mellett elnyerje azt. Az Újabb narancsok gurulnak el című kötet terve egy szabálytalan, hibrid műfajú autofikciós írás, aminek témája leginkább a szerző élete, de amibe a pályázati munkatervei, az Alkotótárs worshopon való részvétele ugyanúgy helyt kap, mint a legszemélyesebb élményei. Beszélgettünk arról is, milyen végül ösztöndíjasként dolgozni a szövegen, mi hajtotta, hogy ne adja fel és hogy mikor foghatják a kezükben az olvasók is a kötetet.

A 16. században a Netflixet színháznak hívták: naponta 2-3000 ember járt színházba, nem vált még szét a tömeg- és a magaskultúra, a társulatok küzdöttek a figyelemért, hogy minél több embert minél hosszabb ideig le tudjanak kötni. William Shakespeare jó színházat akart csinálni, ezért figyelte a színészeket és a nézőket is, hogy mindig minden működjön. Pikli Natália megírta a Shakespeare minden időre című könyvét, ami egy monográfia, de felesleges bárkit elijeszteni, mert az irodalomtörténész színesen, informatívan és érzékletesen mesél a 16-17. századi viszonyokról. Tömegszínház, kulturális hatások, évszázadok alatt a kulturális génjeinkbe íródott történetek: ez a Shakespeare-jelenség. A Könyves Magazin podcastjában az egyetemes kultúra legfontosabb szerzőjéről beszélgetek Pikli Natáliával, az ELTE Anglisztika docensével. Olvass bele a könyvbe: szexizmus és férfiellenesség Shakespeare drámában. A beszélgetés témái: 1. Biblia vs. Shakespeare: hogyan alakítják a kultúrát? 2. Shakespeare a kortárs szerző: a történeti kontextus 3. A színház, a könyvnyomtatás és a kapitalizmus 4. A közönség miatt folyamatosan alakuló drámák 5. A Shakespeare-hatás: egész életében azt kereste, mitől működik a színház 6. Pikli Natália kedvenc konteója! 7. Hogy válik intézménnyé Shakespeare? 8. Petőfi, Arany, Kosztolányi, Babits és Shakespeare: hogyan épült be a magyar kultúrába? 9. Sokszor felháborodnak az újrafordítások miatt, de nem ezt csinálná Shakespeare is? 10. Shakespeare mint műfaj: a 90-es években berobbant a populáris kultúrába 11. Sztereotípiák, előítéletek és a nemi kérdések

A sakk világában játszódik Bartók Imre új regénye, a Damien. Egy pályáját későn kezdő versenysakkozó egyre jobb játékának köszönhetően megnyílik a lehetőség, hogy a világ csúcsára érjen. Ehhez versenyeket kell nyernie, de nemcsak a táblánál, hanem az életében is, mert a sakktörténelem minden nyitása és variánsa se elég ahhoz, hogy a francia főszereplő, Damian Lazard megválaszolja az igazán fontos kérdéseket az életében. Az elbeszélés dramaturgiája nem különbözik a legjobb sportversenyekétől, és a sakkot nem díszítőelemnek, hanem egy világnak írja le, aminek saját szabályai, fura és okos szereplői vannak, és ami néha sportnak, néha művészetnek vagy filozófiának mutatja magát. A podcastet a Nyitott Műhelyben vettük fel a Damien című regény bemutatóján. Azóta írtam is róla, olvassátok! A beszélgetés témái: A szerző viszonya a sakkal nem hétköznapi: amatőrnek mondja magát, de gyorsan kiderül, hogy ez azért bonyolultabb Gyorsan rátérünk Napóleon orosz hadjáratára, amikor az a kérdés, hogy ez vers, művészet vagy filozófia Egy sport, aminek minden lépését meghatározza a történelem, a hagyomány A Damien egy karrierközpontú regény, de ki ez a főszereplő? A volt szerelem, a volt anyós A sakk, az őrület és a sakkregény A szerző felolvas egy részletet, egy sakkjátszmáról A Tashmatung nevű applikáció, amivel Damien az élet-halál kapcsolatába lép be Az öngyilkosság mint filozófiai probléma A Damien sportdramaturgiája: kiderül, hogy Bartók nem nagyon tervez előre A regény valóságai, és kiemelten Budapestről Magnus Carlsen felfedezhető a regényben, de inkább inspirációk voltak a valós sakkozók

Táncsics Mihályról mindenki hallott az iskolában, de nem sokat tudunk róla. Spiró György új történelmi regényében, a titokzatos című Padmalyban őt, a politikus, újságíró, lapkiadót teszi a történet középpontjába, illetve feleségét, Seidl Terézt. Utóbbi az igazán fontos szereplő, hiszen az ő történetén keresztül látjuk férje harcait, bújkálását, politikai karrierjét, sőt a halálát is. A Könyves Magazin podcastjének vendége Spiró György, akivel beszélgetünk sajtószabadságról, kapitalizmusról, a csak az internet segítségével megírható regényről, a 19. századról és Hungáriáról is. Spiró Györggyel a következő témákról beszélgettünk: Ha a Fogság egy maraton volt, akkor a Padmaly mi? A Fogság és a Padmaly közös nevezője: kulturális eredettörténetek A magyar nemzet két nagy nekiveselkedése: 1848 és 1956 Mit kell tudnunk Táncsics Mihályról? Vérszomjasságról, a bosszú hiányáról és a forradalmiságról Sajtószabadság, újság, előfizetők, szamizdat “A cenzúra számomra nem ismeretlen terület” Kapitalizmus és a forradalom A magyar nyelvből származik MINDEN más nyelv - Táncsics szerint Magyarországon mindenki beszéljen magyarul Táncsics elviselhetetlen alak, konfliktusos a politikai élete is A Padmaly igazi főszereplője: a feleség, Teréz “Internet nélkül nem lehet megírni egy ilyen regényt” Mi van az internet előtti történelmi regényekkel? Vissza Terézhez, akinek nem volt könnyű, ráadásul a Táncsics-emlékezetet is alakítania kell Mi az a padmaly? Miért fontos ez a regény mindenféle rétegében? Spiró és 1848: Hungária és Magyarország nem azonos

Litkai Gergely, a fenntarthatóság szószólója és Bart István klímapolitikai szakértő, a "Napozószékek a Titanicon - A klímaválságról magyar szemmel" című könyv szerzője a Zöld könyv podcast aktuális adásában arra a kérdésre keresik közösen a választ, hogy mindaz, amit jelenleg próbálunk tenni a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, illetve a helyzet további romlásának megelőzése érdekében, ér még valamit, vagy inkább olyan, mintha a napozószékeket rendezgetnénk a süllyedő Titanicon. A beszélgetésből kiderül, mekkora a baj, és kinek mit érdemes tenni, hogy még időben változtassunk az aggasztó tendenciákon.

„Én vagyok az Éngép, az Éngép én vagyok, az Éngép az mindig valaki más. Hogyan kezdődött pontosan, nem emlékszem, mintha egyáltalán lehetne emlékezni. Vagy nem csak rosszul. Puszta mechanika vagyok, egy síró-, baszó-, emésztőgép” – írja Závada Péter az Éngép című kötetében, amiben nincs sortörés, se rím, mégis versek (olvassatok bele). Amikor már az egész világ autofikcióban pörög, akkor Závada is játszani kezd a műfajjal, de nem akárhogyan: hogyan írja a költő szöveggyártó gépet, ami a költő szövegeit írja, legyenek azok tárgyias, montázs- vagy esszéversek. A Könyves Magazin podcastjában a költővel a technológia hatásáról, a gép-ember viszonyáról és arról is kérdeztük, mi a baja az egyes szám első személyű megszólalással? Milyen kényszerítő tendenciák vannak az irodalomban? Újszemélyesség, pszeudoalanyiság, autofikció, újőszinteség Domesztikálás: túl bonyolult a világ ahhoz, hogy megértsük Nádast fel kellene hívni, hogy mindig autofikciót írt-e? Képzeljük el, hogy 15 éves Závada Péter! Előre legyártott rapperpatrióta szerep A szubjektum és énkeresés: az akadémiától a személyesig A költő mint automatizmus A romantika és a gépek Mi a baj az E/1? Az Én-túltengése, Hány Én-je van Závada Péternek? Milyen volt Amerikában, hogyan hatott a kötetre? Bejött vagy sem az AI? Milyen promptokat adott volna magának az Éngép írásához?

A második kötete jelent meg Kustos Júliának Tehetetlen bálványok címmel. Kisgyerekként már írni kezdett, új verseiben az őszinteség és a személyesség költői eszközeivel dolgozik, ami egyáltalán nem volt könnyű. Beck Zoli azt írta fülszövegnek, hogy "ez a kötetnyi vers bátrabb nálunk: nyelvet ad annak az Énnek, amelyik leleplezi napi gyakorlatunkat. Szerepet keres, ahonnan beszélni tud: Jusztícia, Lilith, Júlia, a kislány, a magányos nő, az ügyetlen feminista szerepeit, hogy magát kimondani képessé váljon: ha ez vagy te, hát ez te vagy. Tehetetlen bálványai vagyunk a magunk életének. Egyedül lét van - akár különírjuk, akár egybe." A beszélgetés témái: A költő tőmondatokban írja körbe magát Miért kezd el írni 9-10 éves korában írni? Az őszinteség és az alkotás viszonya, mit ad a szerzőnek, és mit ad az olvasónak? A személyesség legalább olyan nehéz, mint a hexameter Bálványokról és fel nem tett kérdésekről A kötet nőiről, akik ideológiákat jelenítenek meg Mi a viszony a költőnek a csendhez? A csend mint büntetés A szöveg többet tud a szerzőről, és ez a különböző karakterek miatt derült ki Hogyan és miért jelenik meg ennyiféleképp a test a kötetben? Banális kérdés: mit jelent közel 30-hoz költőnek lenni 2025-ben?