Utópia

Roska Botond a baseli Institute of Ophthalmology Basel (IOB) igazgatója. A Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője a látás visszanyerésének terápiás lehetőségeiről.
 Kröel-Dulay György ökológus, az Ökológiai és Biológiai Kutatóintézet Kísérletes vegetációökológiai kutatócsoport csoportvezetője, tudományos főmunkatársa az éghajlatváltozás a növényvilágra gyakorolt hatásáról.
 (Az Utópia 2019. szeptember 28-ai adásának ismétlése)

Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója a sötét anyag kutatásáról.
 Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszék tanszékvezető professzora a rákbetegségek "felturbózott immunsejtekkel" való kezeléséről.

Mi a koronavírus, mire kell számítani? Ezt a kérdést segített megválaszolni Kiss Zoltán, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vírus-referencialaboratóriumának virológusa.
 Borz Miklós érdeklődő amatőr, autodidakta módon foglalkozik csillagászattal, fizikával, az ősrobbanással kapcsolatos fogalmaz meg felvetéseket.

Dinnyés András kutató, a BioTalentum Tudásfejlesztő Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezetője a cukorbetegségek lehetséges gyógymódjairól.

Somodi Imelda biológus, ökológus, az Durva-léptékű Vegetációökológiai Kutatócsoport munkatársa a klímaváltozás lehetséges "forgatókönyveiről".
 Deák Pál Ákos, a Semmelweis Egyetem és a PremierMed Egészségügyi-, Oktató- és Kutatóintézet intervenciós radiológusa a pajzsmirigybetegségek rádiótechnológiás kezeléséről.

Polgár Judit a sakk világába kalauzol el.

Krasznahorkay Attila, az Atommagkutató Intézet Kísérleti Magfizikai Osztályának vezetője a sötét foton kutatásáról. (Az Utópia 2019. december 03-ai adásának ismétlése)

Szász Domokos matematikus, az MTA volt alelnöke munkásságáról, a dinamikai rendszerek elméletének kutatásáról.

Krasznahorkay Attila, az Atommagkutató Intézet Kísérleti Magfizikai Osztályának vezetője a sötét foton kutatásáról.

Az október 22-i adás ismétlése: Interjú dr. Peták Istvánnal, a bangkoki ASCO orvoskongresszusról.

A 2019-ben orvostudományi Nobel-díjjal kitüntetettek munkásságáról Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszék tanszékvezető professzora beszélt.
 A 2019-ben fizikai Nobel-díjjal kitüntetettek munkásságáról Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója beszélt. (Az Utópia 2019. október 15-ei adásának ismétlése)

Interjú dr. Peták Istvánnal, a bangkoki ASCO orvoskongresszusról.

Az orvosi Nobel-díjról beszélgettünk dr. Vellai Tibor professzorral, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetőjével.
 A 2019-ben fizikai Nobel-díjjal kitüntetettek munkásságáról Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója beszélt.

Maga Péter, a Rényi Alfréd Matematikai Intézet kutatója segít megérteni az ikerprím sejtést.
 Dr. Takács Péter, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet munkatársa a háromtüskés pikó eredetéről.

Roska Botond a baseli Institute of Ophthalmology Basel (IOB) igazgatója. A Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője a látás visszanyerésének terápiás lehetőségeiről.
 Kröel-Dulay György ökológus, az Ökológiai és Biológiai Kutatóintézet Kísérletes vegetációökológiai kutatócsoport csoportvezetője, tudományos főmunkatársa az éghajlatváltozás a növényvilágra gyakorolt hatásáról.

Ivánka Gábor a Magyar Fiatal Tudósok Társaságának (MAFITUD) alapító vezetője beszélt a szervezet működéséről és céljairól.

Csizmadia András, az ELTE TTK biokémiai tanszékének professzora a gyógyszerek engedélyeztetésének folymatáról.
 A gyógyszerfejlesztések, gyógyszerkutatások működését ismertette Bitter István, a Semmelweiss Egyetem tanára.

Kun Ádám evolúcióbiológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Evolúcióbiológiai Főosztályának munkatársa a jövőkutatásról, valamint az élet kialakulásáról beszélt. (Az Utópia 2019. április 9-i adásának ismétlése)

Czigler László ökológus, kutató, biológus a Dorian-hurrikán pusztításáról és más természeti katasztrófákról.
 Garamszegi László Zsolt ökológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója az éghajlatváltozás az egyes fajokra, így a szúnyogokra gyakorolt hatásairól.
 Ódor Péter erdőökológus, az MTA ökológiai kutatóközpontjának tudományos tanácsadója elmagyarázza, hogyan működnek a Föld tüdejét jelentő őserdők.

Mi a fantomenergia? Boldogkői Zsolt Endre molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára segített megválaszolni a kérdést.
 Meleg Sándor dietetikus az akupunktúráról.

Horváth Péter bioinformatikus, az MTA Szegedi Biologiai Kutatóközpont Mikroszkópos Képfeldolgozó és Gépi Tanulási Csoportjának vezetője, a számítógépes biológia szerepéről.

Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója a 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpia témáiról, résztvevőiről és a verseny céljairól.
 Dr. Prohászka Zoltán immunológus, egyetemi tanár arról, hogy egy rákos betegnél őssejtterápiát végeztek, és a kezelés hatására a rákos sejteken kívül és az AIDS vírus is eltűnt a beteg szervezetéből. (Az Utópia 2019. március 12-ei adásának ismétlése)

Dr. Asbóth János kvantumfizikus, a BME Elméleti Fizikai Tanszékének docense, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója arról, hogy egy kvantumszámítógépen lefuttattak egy olyan programot, amely úgy viselkedett, mintha visszaállt volna egy korábbi állapotára. Szót ejtett az idő ismert tulajdonságairól is.

Dinnyés András kutató, a BioTalentum Tudásfejlesztő Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezetője az őssejtekről, illetve arról, hogy elérhetetlenné vált Magyarországon az egyik legnagyobb őssejtbank.
 Szkárosi Endre költő, intermediális művész a versek a különböző korszakokban elfoglalt helyéről.

Feltételezések szerint a honfoglalás idején a későbbi Magyarország területének kétharmadát borította erdőség. Aszalós Réka erdőökológus, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa.
 Dr. Peták István, az Oncompass Medicine egyik alapítója, tudományos igazgatója is részt vesz Chicagóban azon az éves onkológiai konferencián, amelyet az American Society of Clinical Oncology (ASCO) rendez meg. Tapasztalatairól számolt be.

Szász Éva, a Craftunique vezérigazgatója a pályázat indítója, amelyen a JanusMeter is részt vett.
 Záray Gyula professzor, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója a Duna műanyagszennyezéséről.

Kis-Bogdán Kolos és Hegedüs János, a pécsi Janus Pannonius Gimnázium két tizedikes diákja, akik a JanusMeter projektjükkel indultak az Európai Unió által rendezett innovációs versenyen.
 A magyarság őstörténetének kutatásáról beszélt Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus, az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Intézetének vezetője. (Az Utópia 2019. január 29-ei adásának ismétlése)

A kullancsokon is észlelhetők a klímaváltozás hatásai? Ezt a kérdést segített megválaszolni Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúció Tudományos Intézet tudományos főmunkatársa.
 Dr. Soltész Zoltán, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa a Magyarországon is megjelent zebraszúnyogokról.

Falus András immunulógus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja kutatások jelentősségéről, és Magyarországra gyakorolt hatásukról beszélt.
 Lukács Balázs András növényökológus, hidrobiológus, az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Tisza-kutató Osztályának tudományos főmunkatársa a biológiai invázió veszéleire hívta fel a figyelmet.

Rab Árpád jövőkutató, a Budapesti Corvinus Egyetem docense volt az Utópia vendége, és – a műsor címéhez méltó módon – az Utópia realistáknak című könyvről beszélt.

Ódor Péter erdőökológus, az MTA ökológiai kutatóközpontjának tudományos tanácsadója az erdővel kapcsolatos kutatási kérdésekről beszélt.

Erdős László, az MTA Ökológiai Kutatóintézet tudományos munkatársa az esőerdők pusztulásáról beszélt.

Az Utópia 2019. január 29-ei adásának ismétlése.

Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatója a Föld napja alkalmából szólalt meg az Utópiában.

A tavasz apropóján a madárének volt az Utópia egyik témája, amit Garamszegi László, az MTA országos botanikai kutatóintézetének igazgatója próbált értelmezni a hallgatók számára.
 Szabó Róbert, az MTA csillagászati intézetének igazgatója magyarázta el, mi a jelentősége az első, fekete lyukról készített felvételnek.

Kun Ádám evolúcióbiológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Evolúcióbiológiai Főosztályának munkatársa a jövőkutatásról, valamint az élet kialakulásáról beszélt.

Jordán Ferenc biológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tihanyi központjának igazgatója arról beszélt a Klubrádió Utópia című műsorában, hogy az elmúlt évtizedekben olyan fejlődésen ment át a számítástechnika és molekuláris genetika, hogy soha nem látott mennyiségű információt tudnak szerezni a természetről.

Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója az Einstein Teleszkópról.

Dr. Prohászka Zoltán immunológus, egyetemi tanár arról, hogy egy rákos betegnél őssejtterápiát végeztek, és a kezelés hatására a rákos sejteken kívül és az AIDS vírus is eltűnt a beteg szervezetéből.
 A Klubrádió törzshallgatója, Halmos Antal beszélt arról, ami a világban foglalkoztatja.

Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója arról, hogy Kína eszközöket küldött a Hold sötét oldalára.
 A magyarság őstörténetének kutatásáról beszélt Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus, az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Intézetének vezetője.
 (Az Utópia 2019. január 29-ei adásának ismétlése)

Györgyey János, növénybiológus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetének főmunkatársa, a biológiai tudományok kandidátusa, a Növénybiológiai Társaság (MNBT) elnöke, az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesület (IMBE) titkára, a Szkeptikus Társaság tagja szemléltette az Innovációs és Technológiai Minisztérium átszervező munkáját. Györgyey szerint nem értkezésről, meghallgatásról volt szó, és nem történt érdemi egyeztetés.

Falus András immunulógus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter pusztító munkájáról, és az ennek kapcsán kialakult személyes konfliktusukról beszélt, amellyel a Magyar Tudományos Akadémiát átszervezte a politikus.

A látás idegrendszeri folyamatainak kutatásáról beszélt Orbán Gergő, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársa.
 

Peták István, az Oncompass Medicine egyik alapítója beszélt arról, hogy a rendszeres testmozgás csökkenti a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Beszélt a rákbetegségek kezelésének fejlődéséről is.
 Czigler László ökológus, kutató, biológus az időjárási extremitásokról.

Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója arról, hogy Kína eszközöket küldött a Hold sötét oldalára.
 A magyarság őstörténetének kutatásáról beszélt Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus, az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Intézetének vezetője.

Bánsági Zoltán, a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikájának igazgatóhelyettese a radioembolizációs daganatterápiáról, mint a májdaganatok új kezelési fromájáról.
 Peták István, az Oncompass Medicine egyik alapítója a rákgyógyítás fejlődéséről.

Szkárosi Endre költő, az ELTE tanára a költői alkotás fejlődéséről.
 Réz András filmesztéta a filmipar múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

Dinnyés András kutató, a BioTalentum Tudásfejlesztő Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezetője az őssejt kutatás aktuális állásáról.