Utópia

A koronavírus természetéről Madas Balázs, az Energiatudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa beszélt.
 Tamás Gáspár Miklós filozófus a világrendet kritizáló munkáit gyűjtő tanulmánykötetről.
 (Az Utópia 2021. február 09-ei adásának ismétlése)

Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója a Naprendszer legtávolabbi objektumairól és megfigyelésükről.
 A kutyák viselkedéséből levonhaató további tudományos következtetéseiről Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszékének munkatársa beszélt.

A koronavírus természetéről Madas Balázs, az Energiatudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa beszélt.
 Tamás Gáspár Miklós filozófus a világrendet kritizáló munkáit gyűjtő tanulmánykötetről.

Vellainé Takács Krisztina, az ELTE-n működő Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program kutatója a Williamson-mutációról, és az általa okozott daganatos betegségekről.
 Dinnyés András kutató, a BioTalentum Tudásfejlesztő Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezetője a szervek előállításának lehetőségeiről. (Az Utópia 2020. augusztus 25-ei adásának ismétlése)

Falus András immunológus, akadémikus professzor a Pfizer-BioNTech vakcinájának alapját képező RNS-technológia megteremtője, Karikó Katalin munkásságáról.

Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója szerint a csillagok Szilveszterkor is ugyanúgy viselkednek.
 Fábián István vegyész, az MTA doktora, a tudomány.hu felelős szerkesztője 2020 tudományos eredményeiről.

A magyar nyelv eredetéről Klima László magyar régész, nyelvész, egyetemi oktató beszélt.
 Boros Gergely ökológus, az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tudományos főmunkatársa a Balaton kényes kémiai egyensúlyáról.
 (Az Utópia 2020. június 09-ei adásának ismétlése)

Az éghajlatra nem volt közvetlen hatása a koronavírus-járvány miatt bevezetett lezárásnak - véli Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató, a CEU professzora.
 Boldogkői Zsolt Endre molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára a koronavírus elleni védekezés állapotáról.

Barnaföldi Gergely Gábor fizikus, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója a hadronok és barionok világába kalauzol el minket.

Zoletnik Sándor, az Energiatudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa a fúziós erőművek, és a csillagok működéséről, valamint a fisszió és a fúzió közti különbségekről.

Az epilepszia lehetséges alkalmazott matematikán alapuló kezelési módszereiről Somogyvári Zoltán, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, valamint egy másik munkatárs, Filep Bálint beszélt.

Vizi Pál Gábor, a Wigner Fizikai Kutatóközpont Űrtechnológiai csoportjának vezetője arról, hogy a mit is kutatunk odakint, a világűrben.

Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék Szenior Családi Kutya Program és MTA Lendület csoportjának vezetője a kutyák elmeolvasó képességéről, megkülönböztető képességéről.

Az irodalmi Nobel-díj 2020-as kitüntetettjének munkásságát Gyukics Gábor költő ismertette.
 A közgazdasági Nobel-díj díjazottjainak munkásságát Simonovits András közgazdaságtudós járta körbe.

Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója a 2020-as fizikai Nobel-díjasok munkáját mutatta be.
 Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék Szenior Családi Kutya Program és MTA Lendület csoportjának vezetője arról, hogy a kutyák agyszövetének RNS-állományát vizsgálva arra jöttek rá, hogy az öregedés nem egy gén működésbe lépése, hanem bizonyos gének aktivitásváltozásának eredménye lehet. (Az Utópia 2020. április 21-ei adásának ismétlése)

A 2020-as fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj kitüntetettjeinek munkásságáról Schaff Zsuzsa, az MTA rendes tagja.
 Az idei kémiai Nobel-díjasok kitüntett munkásságát Dinnyés András kutató, a BioTalentum Tudásfejlesztő Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezetője számolt be.

Szabó Róbert csillagász, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet igazgatója az M87 számú, elliptikus óriás galaxis középpontját elfoglaló szupermasszív fekete lyukról beszélt.
 A műsor másik témája a tavasz apropóján is, a madárének volt, amit Garamszegi László, az MTA országos botanikai kutatóintézetének igazgatója próbált értelmezni a hallgatók számára.

Szilágyi András ökológus, az Evolúciótudományi Intézet (ETI) Evolúciós Rendszerek Kutatócsoport tudományos főmunkatársa szerint a zene épp annyira eredménye egy evolúciós folyamatnak, mint amennyire alanya is.

A rádiózás történetét Perneky Sándor magángyűjtő elevenítette fel.
 Ecsedi Boglárka, a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium diákja díjnyertes kutatásáról, a visszaáramlásról, és vezélyeiről. (Az Utópia 2020. szeptember 01-jei adásának ismétlése)

Barnaföldi Gergely Gábor fizikus, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója a nehézion-ütközésekre specializált ALICE detektorról.

Vasúth Mátyás és Barta Dániel fizikusok, a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai a gravitációs hullámokról.

Wojnárovits László, az MTA Izotópkutató Intézetének (MTA IKI) korábbi igazgatója a grafit és gyémánt átmenetéről.
 Ecsedi Boglárka, a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium diákja díjnyertes kutatásáról, a visszaáramlásról, és vezélyeiről.

Dinnyés András kutató, a BioTalentum Tudásfejlesztő Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezetője a szervek előállításának lehetőségeiről.
 Az ingázás és a csúcsforgalom sajátosságait Hrotkó Gábor budapesti közlekedő mutatta be.

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója. Szegedi Andrea, a Debreceni Egyetem professzora segített megérteni az allergiák természetét.

A perszeidák kutatásáról, valamint a koronavírus-járvány a világűrből látható jeleiről Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója beszélt.

Zoletnik Sándor és Piros Attila, az ITER magyar kutatócsoportjának tagjai a fúziós technológiáról.

A klímaváltozás Magyarországi vonzatairól Pálinkás József atomfizikus, az MTA korábbi elnöke beszélt.
 Vellai Tibor professzor, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője a sejtek öregedésének módjairól.

Klima László régész, nyelvész, egyetemi docens az Árpád-házi királyok eredetéről.
 Halasi-Kovács Béla, a NAIK Halászati Kutatóintézet igzgtója két tokhalfaj életképes hibridjéről.

Egy új bolygó születésére utaló nyomokat találtak. Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója az alakuló rendszerek megfigyeléséből származó felfedezések lehetőségéről. 
 Györgyey János növénybiológus, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének főmunkatársa, a Szkeptikus Társaság tagja a fűfélék kutatásáról.
 (Az Utópia május 26-ai adásának ismétlése)

Fodor Péter egyetemi tanár az élelmiszerbiztonság tudományos hátteréről. (Az Utópia 2020. május 12-ei adásának ismétlése)
 Lehet köze a klímaváltozásnak a járványhoz? Válaszol: Báldi András ökológus, a fenntartható fejlődés GINOP csoport egyik vezetője. (Az Utópia 2020. május 19-ei ismétlése)

Vellai Tibor professzor, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője a főemlősök DNS-ének hsonlóságiról és különbségeiről.
 Mi az axion? A sötét anyag maga? Válaszol: Horváth Dezső professzor emeritus, a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.
 (Az Utópia 2020. június 23-ai adásának ismétlése.)

Vellai Tibor professzor, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője a főemlősök DNS-ének hsonlóságiról és különbségeiről.
 Mi az axion? A sötét anyag maga? Válaszol: Horváth Dezső professzor emeritus, a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.

A plazmaállapot jellemzőit Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója ismertette.
 Gyorsul a globális felmelegedés üteme? Ezt kérdést segített megválaszolni Mika János klímkutató, az Eszterházy Károly Egyetem professzora.

A magyar nyelv eredetéről Klima László magyar régész, nyelvész, egyetemi oktató beszélt.
 Boros Gergely ökológus, az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tudományos főmunkatársa a Balaton kényes kémiai egyensúlyáról.

A tiszavirág, mint hungarikum. Lengyel Szabolcs ökológus, az MTA doktora.
 Szabó Róbert csillagász, az MTA doktora, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója a tehetséges amatőrök "szerencséjéről", a közérthetőségről.

Egy új bolygó születésére utaló nyomokat találtak. Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója az alakuló rendszerek megfigyeléséből származó felfedezések lehetőségéről.
 Györgyey János növénybiológus, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének főmunkatársa, a Szkeptikus Társaság tagja a fűfélék kutatásáról.

Zsigmond Vince, a Vácrátóti Botanikus Kert főkertésze, az arborétum mindennapjairól a koronavírus-járvány idején.
 Lehet köze a klímaváltozásnak a járványhoz? Válaszol: Báldi András ökológus, a fenntartható fejlődés GINOP csoport egyik vezetője.

Fodor Péter egyetemi tanár az élelmiszerbiztonság tudományos hátteréről.
 Boldogkői Zsolt Endre molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanár a Covid-19 körüli bizonytalanságról.

Az alvó agy aktivitása, és a demencia kapcsolatáról Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék Szenior Családi Kutya Program és MTA Lendület csoportjának vezetője beszélt.
 Molnár Orsolya Rita, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa beszélt a DAMA protokollról, illetve a krízis előrejelzésről.

A koronavírus elleni védelemről Falus András immunológust kérdeztük.

Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék Szenior Családi Kutya Program és MTA Lendület csoportjának vezetője arról, hogy a kutyák agyszövetének RNS-állományát vizsgálva arra jöttek rá, hogy az öregedés nem egy gén működésbe lépése, hanem bizonyos gének aktivitásváltozásának eredménye lehet.

Kun Ádám evolúcióbiológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Evolúcióbiológiai Főosztályának munkatársa a jövőkutatásról, valamint az élet kialakulásáról beszélt. (Az Utópia 2019. április 9-i adásának ismétlése)

Czigler László ökológus, kutató, biológus a Dorian-hurrikán pusztításáról és más természeti katasztrófákról.
 Garamszegi László Zsolt ökológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója az éghajlatváltozás az egyes fajokra, így a szúnyogokra gyakorolt hatásairól.
 Ódor Péter erdőökológus, az MTA ökológiai kutatóközpontjának tudományos tanácsadója elmagyarázza, hogyan működnek a Föld tüdejét jelentő őserdők.
 (Az Utópia 2019. szeptember 03-ai adásának ismétlése)

Horváth Péter bioinformatikus, az MTA Szegedi Biologiai Kutatóközpont Mikroszkópos Képfeldolgozó és Gépi Tanulási Csoportjának vezetője, a számítógépes biológia szerepéről.
 (Az Utópia 2019. augusztus 13-ai adásának ismétlése)

Málnási-Csizmadia András, az ELTE TTK biokémiai tanszékének professzora a gyógyszerek engedélyeztetésének folyamatáról.
 A gyógyszerfejlesztések, gyógyszerkutatások működését ismertette Bitter István, a Semmelweiss Egyetem tanára.
 (Az Utópia 2019. szeptember 17-ei adásának ismétlése)

Kovács-Hostyánszki Anikó, az Eötvös Lóránd Kutatóhálózat alatt működő Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma Szolgáltatás Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa a méhállomány védelméről.
 Boldogkői Zsolt Endre molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára a genomikáról, valaamint az intézmény feladatairól.
 (Az Utópia 2020. március 03-ai adásának ismétlése)

Perczel András vegyész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kémiai Intézete Szerves Kémia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára az Alzheimer-kór és a amiloidok képződésének kölcsönhatásairól.
 A magyar erdők sorsáról Rédei Tamással, a Durva-léptékű Vegetációökológiai Kutatócsoport tudományos munkatársával beszéltünk.

Kovács-Hostyánszki Anikó, az Eötvös Lóránd Kutatóhálózat alatt működő Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma Szolgáltatás Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa a méhállomány védelméről.
 Boldogkői Zsolt Endre molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára a genomikáról, valaamint az intézmény feladatairól.

Szili Petra biológus, az antibiotikum-rezisztens betegségek kutatásáról.
 Március 20-a a Víz világnapja. Ennek kapcsán arról kérdeztük Lukács Balázs András, a DKI (Duna-kutató Intézet) Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport biológus kutatóját, hogyan őrizhetjük meg édesvizeinket.
 (Az Utópia 2020.02.17-ei adásának ismétlése)

Szili Petra biológus, az antibiotikum-rezisztens betegségek kutatásáról.
 Március 20-a a Víz világnapja. Ennek kapcsán arról kérdeztük Lukács Balázs András, a DKI (Duna-kutató Intézet) Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport biológus kutatóját, hogyan őrizhetjük meg édesvizeinket.