Utópia

Dinnyés András kutató, a BioTalentum Tudásfejlesztő Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezetője a szervek előállításának lehetőségeiről.
 Az ingázás és a csúcsforgalom sajátosságait Hrotkó Gábor budapesti közlekedő mutatta be.

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója. Szegedi Andrea, a Debreceni Egyetem professzora segített megérteni az allergiák természetét.

A perszeidák kutatásáról, valamint a koronavírus-járvány a világűrből látható jeleiről Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója beszélt.

Zoletnik Sándor és Piros Attila, az ITER magyar kutatócsoportjának tagjai a fúziós technológiáról.

A klímaváltozás Magyarországi vonzatairól Pálinkás József atomfizikus, az MTA korábbi elnöke beszélt.
 Vellai Tibor professzor, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője a sejtek öregedésének módjairól.

Klima László régész, nyelvész, egyetemi docens az Árpád-házi királyok eredetéről.
 Halasi-Kovács Béla, a NAIK Halászati Kutatóintézet igzgtója két tokhalfaj életképes hibridjéről.

Egy új bolygó születésére utaló nyomokat találtak. Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója az alakuló rendszerek megfigyeléséből származó felfedezések lehetőségéről. 
 Györgyey János növénybiológus, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének főmunkatársa, a Szkeptikus Társaság tagja a fűfélék kutatásáról.
 (Az Utópia május 26-ai adásának ismétlése)

Fodor Péter egyetemi tanár az élelmiszerbiztonság tudományos hátteréről. (Az Utópia 2020. május 12-ei adásának ismétlése)
 Lehet köze a klímaváltozásnak a járványhoz? Válaszol: Báldi András ökológus, a fenntartható fejlődés GINOP csoport egyik vezetője. (Az Utópia 2020. május 19-ei ismétlése)

Vellai Tibor professzor, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője a főemlősök DNS-ének hsonlóságiról és különbségeiről.
 Mi az axion? A sötét anyag maga? Válaszol: Horváth Dezső professzor emeritus, a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.
 (Az Utópia 2020. június 23-ai adásának ismétlése.)

Vellai Tibor professzor, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője a főemlősök DNS-ének hsonlóságiról és különbségeiről.
 Mi az axion? A sötét anyag maga? Válaszol: Horváth Dezső professzor emeritus, a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.

A plazmaállapot jellemzőit Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója ismertette.
 Gyorsul a globális felmelegedés üteme? Ezt kérdést segített megválaszolni Mika János klímkutató, az Eszterházy Károly Egyetem professzora.

A magyar nyelv eredetéről Klima László magyar régész, nyelvész, egyetemi oktató beszélt.
 Boros Gergely ökológus, az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tudományos főmunkatársa a Balaton kényes kémiai egyensúlyáról.

A tiszavirág, mint hungarikum. Lengyel Szabolcs ökológus, az MTA doktora.
 Szabó Róbert csillagász, az MTA doktora, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója a tehetséges amatőrök "szerencséjéről", a közérthetőségről.

Egy új bolygó születésére utaló nyomokat találtak. Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója az alakuló rendszerek megfigyeléséből származó felfedezések lehetőségéről.
 Györgyey János növénybiológus, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének főmunkatársa, a Szkeptikus Társaság tagja a fűfélék kutatásáról.

Zsigmond Vince, a Vácrátóti Botanikus Kert főkertésze, az arborétum mindennapjairól a koronavírus-járvány idején.
 Lehet köze a klímaváltozásnak a járványhoz? Válaszol: Báldi András ökológus, a fenntartható fejlődés GINOP csoport egyik vezetője.

Fodor Péter egyetemi tanár az élelmiszerbiztonság tudományos hátteréről.
 Boldogkői Zsolt Endre molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanár a Covid-19 körüli bizonytalanságról.

Az alvó agy aktivitása, és a demencia kapcsolatáról Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék Szenior Családi Kutya Program és MTA Lendület csoportjának vezetője beszélt.
 Molnár Orsolya Rita, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa beszélt a DAMA protokollról, illetve a krízis előrejelzésről.

A koronavírus elleni védelemről Falus András immunológust kérdeztük.

Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék Szenior Családi Kutya Program és MTA Lendület csoportjának vezetője arról, hogy a kutyák agyszövetének RNS-állományát vizsgálva arra jöttek rá, hogy az öregedés nem egy gén működésbe lépése, hanem bizonyos gének aktivitásváltozásának eredménye lehet.

Kun Ádám evolúcióbiológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Evolúcióbiológiai Főosztályának munkatársa a jövőkutatásról, valamint az élet kialakulásáról beszélt. (Az Utópia 2019. április 9-i adásának ismétlése)

Czigler László ökológus, kutató, biológus a Dorian-hurrikán pusztításáról és más természeti katasztrófákról.
 Garamszegi László Zsolt ökológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója az éghajlatváltozás az egyes fajokra, így a szúnyogokra gyakorolt hatásairól.
 Ódor Péter erdőökológus, az MTA ökológiai kutatóközpontjának tudományos tanácsadója elmagyarázza, hogyan működnek a Föld tüdejét jelentő őserdők.
 (Az Utópia 2019. szeptember 03-ai adásának ismétlése)

Horváth Péter bioinformatikus, az MTA Szegedi Biologiai Kutatóközpont Mikroszkópos Képfeldolgozó és Gépi Tanulási Csoportjának vezetője, a számítógépes biológia szerepéről.
 (Az Utópia 2019. augusztus 13-ai adásának ismétlése)

Málnási-Csizmadia András, az ELTE TTK biokémiai tanszékének professzora a gyógyszerek engedélyeztetésének folyamatáról.
 A gyógyszerfejlesztések, gyógyszerkutatások működését ismertette Bitter István, a Semmelweiss Egyetem tanára.
 (Az Utópia 2019. szeptember 17-ei adásának ismétlése)

Kovács-Hostyánszki Anikó, az Eötvös Lóránd Kutatóhálózat alatt működő Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma Szolgáltatás Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa a méhállomány védelméről.
 Boldogkői Zsolt Endre molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára a genomikáról, valaamint az intézmény feladatairól.
 (Az Utópia 2020. március 03-ai adásának ismétlése)

Perczel András vegyész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kémiai Intézete Szerves Kémia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára az Alzheimer-kór és a amiloidok képződésének kölcsönhatásairól.
 A magyar erdők sorsáról Rédei Tamással, a Durva-léptékű Vegetációökológiai Kutatócsoport tudományos munkatársával beszéltünk.

Kovács-Hostyánszki Anikó, az Eötvös Lóránd Kutatóhálózat alatt működő Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma Szolgáltatás Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa a méhállomány védelméről.
 Boldogkői Zsolt Endre molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára a genomikáról, valaamint az intézmény feladatairól.

Szili Petra biológus, az antibiotikum-rezisztens betegségek kutatásáról.
 Március 20-a a Víz világnapja. Ennek kapcsán arról kérdeztük Lukács Balázs András, a DKI (Duna-kutató Intézet) Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport biológus kutatóját, hogyan őrizhetjük meg édesvizeinket.
 (Az Utópia 2020.02.17-ei adásának ismétlése)

Szili Petra biológus, az antibiotikum-rezisztens betegségek kutatásáról.
 Március 20-a a Víz világnapja. Ennek kapcsán arról kérdeztük Lukács Balázs András, a DKI (Duna-kutató Intézet) Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport biológus kutatóját, hogyan őrizhetjük meg édesvizeinket.

Roska Botond a baseli Institute of Ophthalmology Basel (IOB) igazgatója. A Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője a látás visszanyerésének terápiás lehetőségeiről.
 Kröel-Dulay György ökológus, az Ökológiai és Biológiai Kutatóintézet Kísérletes vegetációökológiai kutatócsoport csoportvezetője, tudományos főmunkatársa az éghajlatváltozás a növényvilágra gyakorolt hatásáról.
 (Az Utópia 2019. szeptember 28-ai adásának ismétlése)

Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója a sötét anyag kutatásáról.
 Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszék tanszékvezető professzora a rákbetegségek "felturbózott immunsejtekkel" való kezeléséről.

Mi a koronavírus, mire kell számítani? Ezt a kérdést segített megválaszolni Kiss Zoltán, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vírus-referencialaboratóriumának virológusa.
 Borz Miklós érdeklődő amatőr, autodidakta módon foglalkozik csillagászattal, fizikával, az ősrobbanással kapcsolatos fogalmaz meg felvetéseket.

Dinnyés András kutató, a BioTalentum Tudásfejlesztő Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezetője a cukorbetegségek lehetséges gyógymódjairól.

Somodi Imelda biológus, ökológus, az Durva-léptékű Vegetációökológiai Kutatócsoport munkatársa a klímaváltozás lehetséges "forgatókönyveiről".
 Deák Pál Ákos, a Semmelweis Egyetem és a PremierMed Egészségügyi-, Oktató- és Kutatóintézet intervenciós radiológusa a pajzsmirigybetegségek rádiótechnológiás kezeléséről.

Polgár Judit a sakk világába kalauzol el.

Krasznahorkay Attila, az Atommagkutató Intézet Kísérleti Magfizikai Osztályának vezetője a sötét foton kutatásáról. (Az Utópia 2019. december 03-ai adásának ismétlése)

Szász Domokos matematikus, az MTA volt alelnöke munkásságáról, a dinamikai rendszerek elméletének kutatásáról.

Krasznahorkay Attila, az Atommagkutató Intézet Kísérleti Magfizikai Osztályának vezetője a sötét foton kutatásáról.

Az október 22-i adás ismétlése: Interjú dr. Peták Istvánnal, a bangkoki ASCO orvoskongresszusról.

A 2019-ben orvostudományi Nobel-díjjal kitüntetettek munkásságáról Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszék tanszékvezető professzora beszélt.
 A 2019-ben fizikai Nobel-díjjal kitüntetettek munkásságáról Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója beszélt. (Az Utópia 2019. október 15-ei adásának ismétlése)

Interjú dr. Peták Istvánnal, a bangkoki ASCO orvoskongresszusról.

Az orvosi Nobel-díjról beszélgettünk dr. Vellai Tibor professzorral, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetőjével.
 A 2019-ben fizikai Nobel-díjjal kitüntetettek munkásságáról Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója beszélt.

Maga Péter, a Rényi Alfréd Matematikai Intézet kutatója segít megérteni az ikerprím sejtést.
 Dr. Takács Péter, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet munkatársa a háromtüskés pikó eredetéről.

Roska Botond a baseli Institute of Ophthalmology Basel (IOB) igazgatója. A Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője a látás visszanyerésének terápiás lehetőségeiről.
 Kröel-Dulay György ökológus, az Ökológiai és Biológiai Kutatóintézet Kísérletes vegetációökológiai kutatócsoport csoportvezetője, tudományos főmunkatársa az éghajlatváltozás a növényvilágra gyakorolt hatásáról.

Ivánka Gábor a Magyar Fiatal Tudósok Társaságának (MAFITUD) alapító vezetője beszélt a szervezet működéséről és céljairól.

Csizmadia András, az ELTE TTK biokémiai tanszékének professzora a gyógyszerek engedélyeztetésének folymatáról.
 A gyógyszerfejlesztések, gyógyszerkutatások működését ismertette Bitter István, a Semmelweiss Egyetem tanára.

Kun Ádám evolúcióbiológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Evolúcióbiológiai Főosztályának munkatársa a jövőkutatásról, valamint az élet kialakulásáról beszélt. (Az Utópia 2019. április 9-i adásának ismétlése)

Czigler László ökológus, kutató, biológus a Dorian-hurrikán pusztításáról és más természeti katasztrófákról.
 Garamszegi László Zsolt ökológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója az éghajlatváltozás az egyes fajokra, így a szúnyogokra gyakorolt hatásairól.
 Ódor Péter erdőökológus, az MTA ökológiai kutatóközpontjának tudományos tanácsadója elmagyarázza, hogyan működnek a Föld tüdejét jelentő őserdők.

Mi a fantomenergia? Boldogkői Zsolt Endre molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára segített megválaszolni a kérdést.
 Meleg Sándor dietetikus az akupunktúráról.

Horváth Péter bioinformatikus, az MTA Szegedi Biologiai Kutatóközpont Mikroszkópos Képfeldolgozó és Gépi Tanulási Csoportjának vezetője, a számítógépes biológia szerepéről.

Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója a 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpia témáiról, résztvevőiről és a verseny céljairól.
 Dr. Prohászka Zoltán immunológus, egyetemi tanár arról, hogy egy rákos betegnél őssejtterápiát végeztek, és a kezelés hatására a rákos sejteken kívül és az AIDS vírus is eltűnt a beteg szervezetéből. (Az Utópia 2019. március 12-ei adásának ismétlése)