Utópia

Egy új bolygó születésére utaló nyomokat találtak. Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója az alakuló rendszerek megfigyeléséből származó felfedezések lehetőségéről. 
 Györgyey János növénybiológus, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének főmunkatársa, a Szkeptikus Társaság tagja a fűfélék kutatásáról.
 (Az Utópia május 26-ai adásának ismétlése)

Fodor Péter egyetemi tanár az élelmiszerbiztonság tudományos hátteréről. (Az Utópia 2020. május 12-ei adásának ismétlése)
 Lehet köze a klímaváltozásnak a járványhoz? Válaszol: Báldi András ökológus, a fenntartható fejlődés GINOP csoport egyik vezetője. (Az Utópia 2020. május 19-ei ismétlése)

Vellai Tibor professzor, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője a főemlősök DNS-ének hsonlóságiról és különbségeiről.
 Mi az axion? A sötét anyag maga? Válaszol: Horváth Dezső professzor emeritus, a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.
 (Az Utópia 2020. június 23-ai adásának ismétlése.)

Vellai Tibor professzor, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője a főemlősök DNS-ének hsonlóságiról és különbségeiről.
 Mi az axion? A sötét anyag maga? Válaszol: Horváth Dezső professzor emeritus, a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.

A plazmaállapot jellemzőit Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója ismertette.
 Gyorsul a globális felmelegedés üteme? Ezt kérdést segített megválaszolni Mika János klímkutató, az Eszterházy Károly Egyetem professzora.

A magyar nyelv eredetéről Klima László magyar régész, nyelvész, egyetemi oktató beszélt.
 Boros Gergely ökológus, az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tudományos főmunkatársa a Balaton kényes kémiai egyensúlyáról.

A tiszavirág, mint hungarikum. Lengyel Szabolcs ökológus, az MTA doktora.
 Szabó Róbert csillagász, az MTA doktora, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója a tehetséges amatőrök "szerencséjéről", a közérthetőségről.

Egy új bolygó születésére utaló nyomokat találtak. Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója az alakuló rendszerek megfigyeléséből származó felfedezések lehetőségéről.
 Györgyey János növénybiológus, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének főmunkatársa, a Szkeptikus Társaság tagja a fűfélék kutatásáról.

Zsigmond Vince, a Vácrátóti Botanikus Kert főkertésze, az arborétum mindennapjairól a koronavírus-járvány idején.
 Lehet köze a klímaváltozásnak a járványhoz? Válaszol: Báldi András ökológus, a fenntartható fejlődés GINOP csoport egyik vezetője.

Fodor Péter egyetemi tanár az élelmiszerbiztonság tudományos hátteréről.
 Boldogkői Zsolt Endre molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanár a Covid-19 körüli bizonytalanságról.

Az alvó agy aktivitása, és a demencia kapcsolatáról Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék Szenior Családi Kutya Program és MTA Lendület csoportjának vezetője beszélt.
 Molnár Orsolya Rita, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa beszélt a DAMA protokollról, illetve a krízis előrejelzésről.

A koronavírus elleni védelemről Falus András immunológust kérdeztük.

Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék Szenior Családi Kutya Program és MTA Lendület csoportjának vezetője arról, hogy a kutyák agyszövetének RNS-állományát vizsgálva arra jöttek rá, hogy az öregedés nem egy gén működésbe lépése, hanem bizonyos gének aktivitásváltozásának eredménye lehet.

Kun Ádám evolúcióbiológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Evolúcióbiológiai Főosztályának munkatársa a jövőkutatásról, valamint az élet kialakulásáról beszélt. (Az Utópia 2019. április 9-i adásának ismétlése)

Czigler László ökológus, kutató, biológus a Dorian-hurrikán pusztításáról és más természeti katasztrófákról.
 Garamszegi László Zsolt ökológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója az éghajlatváltozás az egyes fajokra, így a szúnyogokra gyakorolt hatásairól.
 Ódor Péter erdőökológus, az MTA ökológiai kutatóközpontjának tudományos tanácsadója elmagyarázza, hogyan működnek a Föld tüdejét jelentő őserdők.
 (Az Utópia 2019. szeptember 03-ai adásának ismétlése)

Horváth Péter bioinformatikus, az MTA Szegedi Biologiai Kutatóközpont Mikroszkópos Képfeldolgozó és Gépi Tanulási Csoportjának vezetője, a számítógépes biológia szerepéről.
 (Az Utópia 2019. augusztus 13-ai adásának ismétlése)

Málnási-Csizmadia András, az ELTE TTK biokémiai tanszékének professzora a gyógyszerek engedélyeztetésének folyamatáról.
 A gyógyszerfejlesztések, gyógyszerkutatások működését ismertette Bitter István, a Semmelweiss Egyetem tanára.
 (Az Utópia 2019. szeptember 17-ei adásának ismétlése)

Kovács-Hostyánszki Anikó, az Eötvös Lóránd Kutatóhálózat alatt működő Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma Szolgáltatás Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa a méhállomány védelméről.
 Boldogkői Zsolt Endre molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára a genomikáról, valaamint az intézmény feladatairól.
 (Az Utópia 2020. március 03-ai adásának ismétlése)

Perczel András vegyész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kémiai Intézete Szerves Kémia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára az Alzheimer-kór és a amiloidok képződésének kölcsönhatásairól.
 A magyar erdők sorsáról Rédei Tamással, a Durva-léptékű Vegetációökológiai Kutatócsoport tudományos munkatársával beszéltünk.

Kovács-Hostyánszki Anikó, az Eötvös Lóránd Kutatóhálózat alatt működő Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma Szolgáltatás Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa a méhállomány védelméről.
 Boldogkői Zsolt Endre molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára a genomikáról, valaamint az intézmény feladatairól.

Szili Petra biológus, az antibiotikum-rezisztens betegségek kutatásáról.
 Március 20-a a Víz világnapja. Ennek kapcsán arról kérdeztük Lukács Balázs András, a DKI (Duna-kutató Intézet) Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport biológus kutatóját, hogyan őrizhetjük meg édesvizeinket.
 (Az Utópia 2020.02.17-ei adásának ismétlése)

Szili Petra biológus, az antibiotikum-rezisztens betegségek kutatásáról.
 Március 20-a a Víz világnapja. Ennek kapcsán arról kérdeztük Lukács Balázs András, a DKI (Duna-kutató Intézet) Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport biológus kutatóját, hogyan őrizhetjük meg édesvizeinket.

Roska Botond a baseli Institute of Ophthalmology Basel (IOB) igazgatója. A Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője a látás visszanyerésének terápiás lehetőségeiről.
 Kröel-Dulay György ökológus, az Ökológiai és Biológiai Kutatóintézet Kísérletes vegetációökológiai kutatócsoport csoportvezetője, tudományos főmunkatársa az éghajlatváltozás a növényvilágra gyakorolt hatásáról.
 (Az Utópia 2019. szeptember 28-ai adásának ismétlése)

Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója a sötét anyag kutatásáról.
 Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszék tanszékvezető professzora a rákbetegségek "felturbózott immunsejtekkel" való kezeléséről.

Mi a koronavírus, mire kell számítani? Ezt a kérdést segített megválaszolni Kiss Zoltán, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vírus-referencialaboratóriumának virológusa.
 Borz Miklós érdeklődő amatőr, autodidakta módon foglalkozik csillagászattal, fizikával, az ősrobbanással kapcsolatos fogalmaz meg felvetéseket.

Dinnyés András kutató, a BioTalentum Tudásfejlesztő Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezetője a cukorbetegségek lehetséges gyógymódjairól.

Somodi Imelda biológus, ökológus, az Durva-léptékű Vegetációökológiai Kutatócsoport munkatársa a klímaváltozás lehetséges "forgatókönyveiről".
 Deák Pál Ákos, a Semmelweis Egyetem és a PremierMed Egészségügyi-, Oktató- és Kutatóintézet intervenciós radiológusa a pajzsmirigybetegségek rádiótechnológiás kezeléséről.

Polgár Judit a sakk világába kalauzol el.

Krasznahorkay Attila, az Atommagkutató Intézet Kísérleti Magfizikai Osztályának vezetője a sötét foton kutatásáról. (Az Utópia 2019. december 03-ai adásának ismétlése)

Szász Domokos matematikus, az MTA volt alelnöke munkásságáról, a dinamikai rendszerek elméletének kutatásáról.

Krasznahorkay Attila, az Atommagkutató Intézet Kísérleti Magfizikai Osztályának vezetője a sötét foton kutatásáról.

Az október 22-i adás ismétlése: Interjú dr. Peták Istvánnal, a bangkoki ASCO orvoskongresszusról.

A 2019-ben orvostudományi Nobel-díjjal kitüntetettek munkásságáról Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszék tanszékvezető professzora beszélt.
 A 2019-ben fizikai Nobel-díjjal kitüntetettek munkásságáról Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója beszélt. (Az Utópia 2019. október 15-ei adásának ismétlése)

Interjú dr. Peták Istvánnal, a bangkoki ASCO orvoskongresszusról.

Az orvosi Nobel-díjról beszélgettünk dr. Vellai Tibor professzorral, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetőjével.
 A 2019-ben fizikai Nobel-díjjal kitüntetettek munkásságáról Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója beszélt.

Maga Péter, a Rényi Alfréd Matematikai Intézet kutatója segít megérteni az ikerprím sejtést.
 Dr. Takács Péter, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet munkatársa a háromtüskés pikó eredetéről.

Roska Botond a baseli Institute of Ophthalmology Basel (IOB) igazgatója. A Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője a látás visszanyerésének terápiás lehetőségeiről.
 Kröel-Dulay György ökológus, az Ökológiai és Biológiai Kutatóintézet Kísérletes vegetációökológiai kutatócsoport csoportvezetője, tudományos főmunkatársa az éghajlatváltozás a növényvilágra gyakorolt hatásáról.

Ivánka Gábor a Magyar Fiatal Tudósok Társaságának (MAFITUD) alapító vezetője beszélt a szervezet működéséről és céljairól.

Csizmadia András, az ELTE TTK biokémiai tanszékének professzora a gyógyszerek engedélyeztetésének folymatáról.
 A gyógyszerfejlesztések, gyógyszerkutatások működését ismertette Bitter István, a Semmelweiss Egyetem tanára.

Kun Ádám evolúcióbiológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Evolúcióbiológiai Főosztályának munkatársa a jövőkutatásról, valamint az élet kialakulásáról beszélt. (Az Utópia 2019. április 9-i adásának ismétlése)

Czigler László ökológus, kutató, biológus a Dorian-hurrikán pusztításáról és más természeti katasztrófákról.
 Garamszegi László Zsolt ökológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója az éghajlatváltozás az egyes fajokra, így a szúnyogokra gyakorolt hatásairól.
 Ódor Péter erdőökológus, az MTA ökológiai kutatóközpontjának tudományos tanácsadója elmagyarázza, hogyan működnek a Föld tüdejét jelentő őserdők.

Mi a fantomenergia? Boldogkői Zsolt Endre molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára segített megválaszolni a kérdést.
 Meleg Sándor dietetikus az akupunktúráról.

Horváth Péter bioinformatikus, az MTA Szegedi Biologiai Kutatóközpont Mikroszkópos Képfeldolgozó és Gépi Tanulási Csoportjának vezetője, a számítógépes biológia szerepéről.

Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója a 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpia témáiról, résztvevőiről és a verseny céljairól.
 Dr. Prohászka Zoltán immunológus, egyetemi tanár arról, hogy egy rákos betegnél őssejtterápiát végeztek, és a kezelés hatására a rákos sejteken kívül és az AIDS vírus is eltűnt a beteg szervezetéből. (Az Utópia 2019. március 12-ei adásának ismétlése)

Dr. Asbóth János kvantumfizikus, a BME Elméleti Fizikai Tanszékének docense, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója arról, hogy egy kvantumszámítógépen lefuttattak egy olyan programot, amely úgy viselkedett, mintha visszaállt volna egy korábbi állapotára. Szót ejtett az idő ismert tulajdonságairól is.

Dinnyés András kutató, a BioTalentum Tudásfejlesztő Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezetője az őssejtekről, illetve arról, hogy elérhetetlenné vált Magyarországon az egyik legnagyobb őssejtbank.
 Szkárosi Endre költő, intermediális művész a versek a különböző korszakokban elfoglalt helyéről.

Feltételezések szerint a honfoglalás idején a későbbi Magyarország területének kétharmadát borította erdőség. Aszalós Réka erdőökológus, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa.
 Dr. Peták István, az Oncompass Medicine egyik alapítója, tudományos igazgatója is részt vesz Chicagóban azon az éves onkológiai konferencián, amelyet az American Society of Clinical Oncology (ASCO) rendez meg. Tapasztalatairól számolt be.

Szász Éva, a Craftunique vezérigazgatója a pályázat indítója, amelyen a JanusMeter is részt vett.
 Záray Gyula professzor, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója a Duna műanyagszennyezéséről.

Kis-Bogdán Kolos és Hegedüs János, a pécsi Janus Pannonius Gimnázium két tizedikes diákja, akik a JanusMeter projektjükkel indultak az Európai Unió által rendezett innovációs versenyen.
 A magyarság őstörténetének kutatásáról beszélt Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus, az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Intézetének vezetője. (Az Utópia 2019. január 29-ei adásának ismétlése)

A kullancsokon is észlelhetők a klímaváltozás hatásai? Ezt a kérdést segített megválaszolni Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúció Tudományos Intézet tudományos főmunkatársa.
 Dr. Soltész Zoltán, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa a Magyarországon is megjelent zebraszúnyogokról.