Utópia

Szilágyi András ökológus, az Evolúciótudományi Intézet (ETI) Evolúciós Rendszerek Kutatócsoport tudományos főmunkatársa szerint a zene épp annyira eredménye egy evolúciós folyamatnak, mint amennyire alanya is. (Az Utópia 2020. szeptember 29-ei adásának ismétlése)

Orbán Gergely agykutató, a Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet csoportvezetője a mesterséges intelligencia kutatásáról, eredményeiről.

Czigler László ökológus, kutató, biológus a árvizek forgatókönyveiről.
 Négy magyar és egy svéd kutatónak sikerült bizonyítani az Odderon nevű részecske létezését. Csörgő Tamás fizikus, az Európai Akadémia tagja, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója. Az Utópia 2021.03.09-i adásának ismétlése.

Richard Branson Virgin Galactic nevű cégének projektje keretében sikerült elérni a hat utassal a VSS Unity fedélzetén a világűr határát. Szabó Róbertet, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatóját kérdeztük az eredmény jelentőségéről. 
 A tehetség tudományos kutatásáról Miklósi Ádám, az ELTE TTK Biológiai Intézetének igazgatója, az Etológia Tanszék vezetője beszélt.

Garamszegi László Zsolt ökológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója új programjukról.

Csősz Sándor biológus a hangyák elnevezésének módszertanáról, és a hangyák életének sajátosságairól.
 Dr. Peták István, az Oncompass Medicine egyik alapítója a rák gyógyszereinek szerkeszthetőségéről.

Galla Gábor, a Riverride kft. ügyvezető Igazgatója a kétéltű járművek történetéről.
 A Velencei-tó halpusztulásáról Felföldi Tamás, az Ökológiai kutatóközpont munkatársa beszélt.

Dr. Fülöp Zsolt, az Atomki tudományos tanácsadója az Utópiában beszélt arról, hogy a kémiai elemek eredetének megértése hozzájárul ahhoz, hogy a csillagok működését és a kémiai elemek kialakulását is megértsük. (Az Utópia 2021. május 25-ei adásának ismétlése)

Kun Emma csillagász, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa az Antarktisz jegében található kozmikus neutrínók természetéről.
 Botta-Dukát Zoltán ökológus-biológus, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az invazív növényekről.

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont Lendület Molekuláris Fotobioenergetikai Csoport munkatársa, Tóth Szilvia a zöldalgák hidrogéntermeléséről.
 Kiss Gábor Gyula, az Atommagkutató Intézet tudományos főmunkatársa a későneutron-kibocsátásról.

Dr. Fülöp Zsolt, az Atomki tudományos tanácsadója az Utópiában beszélt arról, hogy a kémiai elemek eredetének megértése hozzájárul ahhoz, hogy a csillagok működését és a kémiai elemek kialakulását is megértsük.

Mik a torziós mágneses plazmahullámok? Válaszol: Erdélyi Róbert, az ELTE kutatóprofesszora, a Sheffieldi Egyetem Napfizika és Űrplazma Kutatóközpont (Solar Physics and Space Plasma Research Centre) vezetője.

Sándor Sára, az ELTE molekuláris genetikusa, tudományos segédmunkatársa, oktatója az öregedés biokémiájáról.
 Az Ingenuity első marsi repüléseiről, Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója beszélt.

Mesekönyvet is írt Rózsa Lajos, az MTA doktora, az Evolúciótudományi Intézet (ETI) Felbukkanó Kórokozók Ökológiája Kutatócsoport tudományos tanácsadója. Többek közt erről, valamint a baktériumok és vírusok „döntéseiről” beszélgettünk meg arról is, hogy mi értelme volt férfiakra és nőkre osztani az emberiséget.

A jövő hadviseléséről Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense adott körképet.

Gali Ádám fizikus, az MTA doktora, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója a nanotechnológiáról.

90 százlékkal csökkent a polgári repülések száma a koronavírus-járvány hatására. Vendégünk: Ruzsom Zoltán repülés szimulációs mérnök.
 Soltész Zoltán, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa az invazív szúnogfjokról.

Zsebők Sándor, az Evolúciós Ökológia Kutatócsoport tudomános munkatársa, a madarak tanulásáról.
 Szabó Róbert csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója arról, hogy a SMOG-1 már megkezdte adatgyűjtését és küldi az adatokat a Föld elektromágneses szennyezéséről.

Falus András immonológus a vaakcinák közt felállítható rangsorról.
 Dénes Ádám agykutató, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet csoportvezetője arról beszélt, hogy amerikai kutatók hogyan kísérleteznek az agy vérellátásáért felelős rész, a vér-agy gát megnyitásával például az Alzheimer-kór kezelésében.

Botta-Dukát Zoltán ökológus-biológus, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója azt a kérdést járja körül, hogy mennyiben tudná befolyásolni a ökológiai szempontból egyre inkább fenntarthatatlan társadalmi folymatokat, ha ő, vagy bárki más lenne az ezért felelős miniszter.
 Kakuk Péter bioetikus, a CEU kutatója, a WHO kutatásetikai tanácsadója a génszerkesztésről.

Balogh Csilla, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa a haltakarmány előállításának módjairól.
 Négy magyar és egy svéd kutatónak sikerült bizonyítani az Odderon nevű részecske létezését. Csörgő Tamás fizikus, az Európai Akadémia tagja, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója ismertette a részecske természetét.

A genom szerkesztésének etikai kérdéseit Dinnyés András kutató, a BioTalentum Tudásfejlesztő Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezetője járta körül.
 Czigler László ökológus, kutató, biológus a tengerek vízszintemelkedésének forgatókönyveiről.

A koronavírus természetéről Madas Balázs, az Energiatudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa beszélt.
 Tamás Gáspár Miklós filozófus a világrendet kritizáló munkáit gyűjtő tanulmánykötetről.
 (Az Utópia 2021. február 09-ei adásának ismétlése)

Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója a Naprendszer legtávolabbi objektumairól és megfigyelésükről.
 A kutyák viselkedéséből levonhaató további tudományos következtetéseiről Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszékének munkatársa beszélt.

A koronavírus természetéről Madas Balázs, az Energiatudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa beszélt.
 Tamás Gáspár Miklós filozófus a világrendet kritizáló munkáit gyűjtő tanulmánykötetről.

Vellainé Takács Krisztina, az ELTE-n működő Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program kutatója a Williamson-mutációról, és az általa okozott daganatos betegségekről.
 Dinnyés András kutató, a BioTalentum Tudásfejlesztő Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezetője a szervek előállításának lehetőségeiről. (Az Utópia 2020. augusztus 25-ei adásának ismétlése)

Falus András immunológus, akadémikus professzor a Pfizer-BioNTech vakcinájának alapját képező RNS-technológia megteremtője, Karikó Katalin munkásságáról.

Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója szerint a csillagok Szilveszterkor is ugyanúgy viselkednek.
 Fábián István vegyész, az MTA doktora, a tudomány.hu felelős szerkesztője 2020 tudományos eredményeiről.

A magyar nyelv eredetéről Klima László magyar régész, nyelvész, egyetemi oktató beszélt.
 Boros Gergely ökológus, az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tudományos főmunkatársa a Balaton kényes kémiai egyensúlyáról.
 (Az Utópia 2020. június 09-ei adásának ismétlése)

Az éghajlatra nem volt közvetlen hatása a koronavírus-járvány miatt bevezetett lezárásnak - véli Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató, a CEU professzora.
 Boldogkői Zsolt Endre molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára a koronavírus elleni védekezés állapotáról.

Barnaföldi Gergely Gábor fizikus, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója a hadronok és barionok világába kalauzol el minket.

Zoletnik Sándor, az Energiatudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa a fúziós erőművek, és a csillagok működéséről, valamint a fisszió és a fúzió közti különbségekről.

Az epilepszia lehetséges alkalmazott matematikán alapuló kezelési módszereiről Somogyvári Zoltán, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, valamint egy másik munkatárs, Filep Bálint beszélt.

Vizi Pál Gábor, a Wigner Fizikai Kutatóközpont Űrtechnológiai csoportjának vezetője arról, hogy a mit is kutatunk odakint, a világűrben.

Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék Szenior Családi Kutya Program és MTA Lendület csoportjának vezetője a kutyák elmeolvasó képességéről, megkülönböztető képességéről.

Az irodalmi Nobel-díj 2020-as kitüntetettjének munkásságát Gyukics Gábor költő ismertette.
 A közgazdasági Nobel-díj díjazottjainak munkásságát Simonovits András közgazdaságtudós járta körbe.

Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója a 2020-as fizikai Nobel-díjasok munkáját mutatta be.
 Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék Szenior Családi Kutya Program és MTA Lendület csoportjának vezetője arról, hogy a kutyák agyszövetének RNS-állományát vizsgálva arra jöttek rá, hogy az öregedés nem egy gén működésbe lépése, hanem bizonyos gének aktivitásváltozásának eredménye lehet. (Az Utópia 2020. április 21-ei adásának ismétlése)

A 2020-as fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj kitüntetettjeinek munkásságáról Schaff Zsuzsa, az MTA rendes tagja.
 Az idei kémiai Nobel-díjasok kitüntett munkásságát Dinnyés András kutató, a BioTalentum Tudásfejlesztő Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezetője számolt be.

Szabó Róbert csillagász, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet igazgatója az M87 számú, elliptikus óriás galaxis középpontját elfoglaló szupermasszív fekete lyukról beszélt.
 A műsor másik témája a tavasz apropóján is, a madárének volt, amit Garamszegi László, az MTA országos botanikai kutatóintézetének igazgatója próbált értelmezni a hallgatók számára.

Szilágyi András ökológus, az Evolúciótudományi Intézet (ETI) Evolúciós Rendszerek Kutatócsoport tudományos főmunkatársa szerint a zene épp annyira eredménye egy evolúciós folyamatnak, mint amennyire alanya is.

A rádiózás történetét Perneky Sándor magángyűjtő elevenítette fel.
 Ecsedi Boglárka, a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium diákja díjnyertes kutatásáról, a visszaáramlásról, és vezélyeiről. (Az Utópia 2020. szeptember 01-jei adásának ismétlése)

Barnaföldi Gergely Gábor fizikus, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója a nehézion-ütközésekre specializált ALICE detektorról.

Vasúth Mátyás és Barta Dániel fizikusok, a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai a gravitációs hullámokról.

Wojnárovits László, az MTA Izotópkutató Intézetének (MTA IKI) korábbi igazgatója a grafit és gyémánt átmenetéről.
 Ecsedi Boglárka, a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium diákja díjnyertes kutatásáról, a visszaáramlásról, és vezélyeiről.

Dinnyés András kutató, a BioTalentum Tudásfejlesztő Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezetője a szervek előállításának lehetőségeiről.
 Az ingázás és a csúcsforgalom sajátosságait Hrotkó Gábor budapesti közlekedő mutatta be.

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója. Szegedi Andrea, a Debreceni Egyetem professzora segített megérteni az allergiák természetét.

A perszeidák kutatásáról, valamint a koronavírus-járvány a világűrből látható jeleiről Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója beszélt.

Zoletnik Sándor és Piros Attila, az ITER magyar kutatócsoportjának tagjai a fúziós technológiáról.

A klímaváltozás Magyarországi vonzatairól Pálinkás József atomfizikus, az MTA korábbi elnöke beszélt.
 Vellai Tibor professzor, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője a sejtek öregedésének módjairól.

Klima László régész, nyelvész, egyetemi docens az Árpád-házi királyok eredetéről.
 Halasi-Kovács Béla, a NAIK Halászati Kutatóintézet igzgtója két tokhalfaj életképes hibridjéről.