HetiVálasz

Mit üzen az országnak Balog Zoltán le nem mondása? Miért neki hitt Novák Katalin, nem a bírósági ítéleteknek? Mekkora kockázat Magyar Péter? Mi értelme időről időre Tiborcz István üzleti ügyeiről írni, ha látszólag nincs következménye? HetiVálasz podcastunk szerkesztőségi adásunkban ezekről is beszél Bódis András, Stumpf András és Vörös Szabolcs.

Újra jelentkezik szerkesztőségi hármasunk, hogy megbeszélje az elmúlt hetek legfontosabb világpolitikai – benne Magyarországot érintő – fejleményeit. Mivégre volt Orbán Viktor vétófenyegetése az ukrán támogatás ügyében? Elért-e vele valamit? Mi dolga az európai tüntető gazdákkal? Hogyan kell értelmezni a magyar kormánynak a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos viselkedését? Mi a helyzet Ukrajnában? HetiVálasz podcastunkban ezekről is beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Január elsejétől működnek a visszaváltó automaták, nyáron már a Mol lesz felelős a hulladékgazdálkodás nagy részéért. Fontos változások vannak tehát a területen, ideje hát beszélni a hulladékról. Pontosabban a szemétről. Litkai Gergely vendégei a ZöldVálaszban ezúttal: Merza Péter, a Humusz Szövetség (régebbi nevén: Hulladék Munkaszövetség) alelnöke, valamint Ferenczi Attila Maxim, a szelekítv hulladékgyűjtés piacán szolgáltatásokat nyújtó Recobin Kft. alapítója.

Komplett diagnózissal és cselekvési tervvel állt elő kutatók egy csoportja arról, hogyan lehetne elkerülni, hogy a 2022-eshez hasonló aszályok tegyék tönkre az Alföldet, annak is kiemelten a Tiszántúli részét. Az „Egy lépés a sebezhetőségtől a rezilienciáig: az Alföld táji víztároló képességének helyreállítása" című, frissen megjelent tudományos cikk társszerzőjét, Timár Gábor geofizikust kérdezzük. Milyen volt az Alföld 2-300 évvel ezelőtt? Hogyan befolyásolta az ember a folyószabályozással, és mi kellene ahhoz, hogy újra legyenek kiadós nyári zivatarok? Műsorvezető: Borbás Barna, Zsuppán András.

A külpolitikai elit sok esetben szűklátókörű és indokolhatatlanul optimista volt, de a történelmi Magyarországot egy hibátlan kurzus sem tudta volna megmenteni – mondja podcastunkban Romsics Gergely. A Hun-Ren Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársa óriási történészi vállalkozás végére ért: Összeomlás és útkeresés című új könyvében az I. világháború végétől Trianonig mutatja be és értékeli a magyar külpolitikai gondolkodást. Podcastunkból kiderül: az oroszok fellé húzás abszolút idegen a magyar hagyományoktól, és mindig válságjelenségként jön elő. Milyen előzményei vannak a mai magyar külpolitikának? Milyen hibákat követünk el újra és újra? Ezekre a kérdésekre is választ keresünk. Műsorvezetők: Ablonczy Bálint, Borbás Barna.

Lassan 700 napja tart az orosz–ukrán háború teljesléptékű szakasza, ám áttörést nagyon rég nem ért el egyik fél sem. Az 1000 kilométeres frontszakaszon focipályányi méretű területekért mennek a rohamok, borzasztó veszteségek mellett. Pontosan hogyan képzeljük az állóháborút? Melyik félnek mire lenne szüksége, és miből fogyhat ki? Tényleg átvették-e az oroszok a kezdeményezést? HetiVálasz podcastunkban ezekre is válaszol Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, illetve Takács Márk százados, az NKE tanársegédje.

Alig vesztett a népszerűségéből a kormány a tavalyi recessziós, magas inflációs évben, ezért érezheti felhatalmazva magát, hogy borítsa a költségvetést és elengedje a hiányt – mondja podcastunkban Madár István közgazdász. A Portfolio elemzője szerint „az egyes költségvetési sorokba írt kiadási és bevételi tételek véletlenszerűen találkoznak a valósággal", és egyetlen cél a növekedés beindítása. Ez akkor lehet sikeres, ha semmilyen váratlan esemény vagy sokk nem következik 2024-ben. Makrogazdasági előrejelző podcast. Műsorvezető: Borbás Barna, Laky Zoltán.

„Harminc éve foglalkozom gazdasággal, globális makroökonómiával, és amikor elkezdtem állatokat tenyészteni, rájöttem, hogy a gazdaság és a természetközeli mezőgazdaság törvényei szinte ugyanazok" – mondja a Zöld Válasz című podcastsorozatunkban Szabó László. Aki nemcsak tőzsdeguru, a HOLD Alapkezelő társalapítója, hanem bivalytenyésztő Zalából, a regeneratív gazdálkodás szószólója. Szabó László a Pogátsa Zoltánnal készült adás után kereste meg Litkai Gergelyt, hogy megfogalmazná a kapitalizmusellenes zöld gondolat kritikáját.

Milyen évünk lesz 2024-ben? A közelünkben folyik két háború, miközben a fél világ választ. Ezek közül hármat – az oroszországi, az európai és az amerikai választást – vizsgálva igyekszünk felvázolni a világpolitika idei kontúrjait. Olykor magyar szempontból. A HetiVálasz 207. adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Mit tegyen az, aki advent végén jön rá, hogy nem tudott felkészülni karácsonyra? Háború a szomszédban, háború a Közel-Keleten – miért lehetett mégis hálát adni idén? Mi a tanulsága az egyházaktól való elfordulást megmérő népszámlálásnak? Miért ír levelet egy főpap az eutanázia legalizálásáért küzdő Karsai Dánielnek? 2023 utolsó HetiVálaszában ezekről kérdezi Fabiny Tamást, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-​püspökét Ablonczy Bálint és Vörös Szabolcs.

Sztálin-híd, Marx tér, Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek, Május 1. Ruhagyár, Népköztársaság útja, Úttörő Áruház, Felszabadulás és Moszkva tér. A jövőben egyre kevesebben fognak emlékezni arra, miket jelölték ezek az elnevezések, ahogy arra sem emlékszünk majd, miért akarta lebontatni Rákosi Mátyás a Batthyány téri templomot, vagy hogy miért csináltak légvédelmi bunkert a kettes metró Kossuth téri állomásán. Hogy ne merüljenek feledésbe a szocializmus abszurd intézkedései, Szívós Erika mindenre kiterjedő tanulmányban gyűjtötte össze őket. Ezzel zárul majd a Budapest Főváros Levéltára által kiadandó monográfia, amely a város születésének 150. évfordulója alkalmából készül és amely a tervek szerint jövő novemberben jelenik majd meg. A levéltárral együttműködésben indított Budapest-történeti podcastsorozatunk utolsó fejezete következik.

Történelmi műsor: először vettünk fel HetiVálasz podcastot közönség előtt, a lapunk ötéves fennállására szervezett Válasz Feszten, a budai Tranzit Art Caféban. Ez alkalomból ismét állandósult szerkesztőségi triónk beszélgetett az elmúlt egy hónap fontos eseményeiről. Mit jelez Hollandiában Geert Wilders győzelme? „Úgy táncolunk, ahogy ők fütyülnek" az EU-s pénzekért? Lesz-e baj a Von der Leyen–Soros-plakátokból? Ezekre – és a közönség kérdéseire – válaszol Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs. (A Válasz Feszt egészen vasárnapig tart, a programot itt lehet megtekinteni.)

A legtöbb médium felületein leginkább az apokaliptikus víziók jelennek meg, ha a bolygó jövőjéről van szó, a megoldási javaslatok pedig senki által nem olvasott szakfolyóiratok hasábjain árválkodnak. Litkai Gergely a Zöld Válasz friss adásában ezen kíván változatni, s egy viszonylag friss tanulmánykötetet beszél végig Gébert Judit ökölólgiai közgazdásszal, filozófussal.

A Hamász nyilvánvalóan nem győzheti le Izraelt, viszont Benjámín Netanjáhú is teljesíthetetlen célt tűzött ki a terrorszervezet elpusztításával – mondja podcastunkban N. Rózsa Erzsébet. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet tudományos tanácsadója szerint a palesztinpárti tüntetések nemcsak Európában, de az arab országokban is belbiztonsági kihívást jelentenek: Jordánia és Egyiptom is a rendezésben, a mielőbbi fegyvernyugvásban lenne érdekelt.

Ha szereted a focit, azért, ha életedben egy meccset se láttál, akkor azért – itt a HetiVálasz nagy futballmegfejtő műsora a magyar Eb-kijutás alkalmából. Miért ez „a legfontosabb a világ lényegtelen dolgai közül"? Aki a jelenkor fociját értelmezi: Ablonczy Bálint. A hőskort megidézi: Borbás Barna. A műsorvezető, aki csak érteni akarja ezt az egészet: Stumpf András.

L. Simon László kirúgása, Vidnyánszky Attila majdnem-lemondása, elkordonozott fénykép a Néprajziban, Magyar Vitézség Csarnoka. Azaz a magyar kultúrpolitika elmúlt két hete. Hogyan értelmezzük a fejleményeket? Erről beszélget HetiVálasz podcastunkban Stumpf András, Zsuppán András és Vörös Szabolcs.

200. adásához érkezett HetiVálasz podcastunk. A kerek alkalmon ismét állandósult szerkesztőségi trióban igyekszünk magyarázatot adni az elmúlt hetek néhány fontos nemzetközi, ám hazánkat is érintő ügyére: EU-pénzek, lengyel választás, a miniszterelnök pekingi és kazahsztáni útja meg az ukrajnai fejlemények. Ezekről beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Évi 1 milliárd telefont gyártanak, az IT a globális kibocsátás 2-3%-ért felel. Percenként több millió gigabyte adatot állítunk elő, ennek irdatlan része másolat vagy digitális szemét. Fenntartható ez? Vagy elsüllyedünk az elektronikai és a digitális szemétben? Litkai Gergely vendége Papp László programozó matematikus, a Gartner magyarországi képviselője.

A Budapest Főváros Levéltárával közös együttműködésünk jegyében a főváros történetének újabb korszakába nyerünk bepillantást az adásban, amelyben a város születésének 150. évfordulója alkalmából készülő monográfia világháborúkról szóló fejezetének szerzője, Bódy Zsombor történész-szociológus a vendégünk. Tudta, hogy Budapesten a 20-as, 30-as években tömegek jártak biciklivel? És azt, hogy a Blaha Lujza téren volt az első közlekedési lámpa, amelyet automatika híján egy rendőr kapcsolgatott? A háborúk rettenetes történései mellett a hétköznapi élet érdekes részleteire is fény derül a beszélgetésben.

Van olyan, hogy egy konfliktusnak egyszerűen nincsen megoldása. A Közel-Keleten most ez a helyzet – mondja podcastunkban Seres László. A külpolitikai újságíró, publicista szerint erkölcstelen összemosni az október 7-i Hamász-terrortámadásban és az izraeli válaszcsapásokban meghalt civileket, a nyugati egyetemi- és médiafősodor pedig öngyilkos álláspontot képvisel, amikor Izraelt hibáztatja a történetekért. Műsorvezető: Ablonczy Bálint, Borbás Barna.

Mivel érdemelte ki a „kis hatósugarú világváros" jelzőt a dualizmus idején frissen bejegyzett Budapest, amely néhány évtized alatt megnégyszerezte lakosainak számát? Hogyan orvosolták a lakásínséget és milyen koncepció mentén épült ki meseszerű gyorsasággal az a városkép, ami miatt a város oly kedvelt úticélja a turistáknak ma is? A Budapest Főváros Levéltárával kötött együttműködésnek megfelelően mai adásunkban a város születésének 150. évfordulója alkalmából megjelenő monográfia soron következő fejezetébe engedünk betekintést. Kalauzunk Klement Judit, az ELTE BTK Történeti Intézetének docense, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi intézetének tudományos munkatársa lesz. Műsorvezető: Sashegyi Zsófia.

Újra jelentkezik szerkesztőségi podcast-triónk. Legutóbbi ilyen adásunk óta elakadni látszik az ukrán ellentámadás, villámháborút vívott Hegyi-Karabahért Azerbajdzsán és Örményország, választott Szlovákia, választani fog Lengyelország, és példátlan terrortámadásba torkollott az izraeli–palesztin viszály. A HetiVálaszban utóbbi három témáról – okokról, következményekről, magyar szempontokról – beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Hőhullámos napokon többen halnak meg, márpedig a klímaváltozás hatására egyre több a hőhullámos nap. És ez csupán egyetlen veszély a rengetegből, amely ránk leselkedik, ha nem teljesítjük legalább azt, amit célként kitűztünk magunk elé. De teljesítjük? Erről beszélget Litkai Gergely Huszár Andrással, a Green Policy Center vezetőjével és az ország első klímaalkalmazkodási jelentésének szerkesztőjével.

A hagyományos népegyház lemorzsolódásának vagyunk tanúi Magyarországon – kommentálja podcastunkban a múlt héten publikált népszámlálási adatokat Rosta Gergely. A vallásszociológus szerint nincs összefüggés a kereszténydemokráciát zászlóra tűző kormánypártok választási sikere és a lakosság fokozódó szekularizációja között, mert a politikai kereszténység és az egyházak által képviselt kereszténység teljesen mást jelenthet. Műsorunkból kiderül, hogy míg Európa felekezetei gyengülnek, aközben főleg a szubszaharai Afrika és Ázsia népességrobbanása miatt globálisan mégis nő a vallásos emberek száma, és a tendencia 2050-ig szinte biztosan kitart. Más kérdés, hogy a növekmény miatt a muszlimok beérhetik a keresztényeket.

Szeptember 19-én terrorellenes hadműveletbe kezdett Azerbajdzsán a nemzetközi jogilag a határain belül fekvő, de vitatott hovatartozású örmény többségű terület Hegyi-Karabah ellen. A hadműveletből győztes villámháború lett, a karabahi örmények tízezrével menekülnek Örményország felé. Mi volt az azeri siker titka? Hol volt eközben az elvileg békefenntartóként jelenlévő Oroszország, és mi lesz most Karabahhal? Műsorunk két vendége Kovács Bálint történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Örmény Tanszékének vezetője, illetve Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság munkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.

Volt idő, amikor még díjat szedett a parkőr, ha az ember le akart ülni a Múzeumkertben egy padra, a pipafüstös kávéházak mellett kinyitottak a fagylaldák, a ligetben térzene szólt és a cukrászdákba már gardedam nélkül is beülhettek az ifjú jegyesek. Ekkor született meg Pest, Buda és Óbuda egyesüléséből fővárosunk, amelynek hihetetlen gyors, 19. századi fejlődéséről olyan férfiak gondoskodtak, mint Széchenyi István, József főherceg, vagy a New York-ig száműzött Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere. Budapest Főváros Levéltárának készülő várostörténeti monográfiája nyomán ebben az adásban is Géra Eleonóra történész, levéltáros, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének docense vezet minket bolyongásainkban a város ismerős terein át.

Magyarországon aránylag hűvös, Európa és Észak-Amerika egyes részein extrém meleg nyár volt. A 24.hu-n megjelent meteorológusinterjú 48 Celsius fokos nyarat és a Dunát befagyasztó hideg teleket jósol a Kárpát-medencében az Észak-Atlanti-bukóáramlás leállása miatt. Mit higgyünk el? Mit tanulhatunk hazánk és Európa 100 és 1000 évvel ezelőtti környezeti viszonyaiból? Vendégünk Gál Tamás klímakutató, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője, illetve visszatérő szakértőnk, Rácz Lajos klíma- és környezettörténész, a Szegedi Juhász Gyula Pedagógusképző Karának egyetemi tanára.

Augusztus 20-án keleti despoták sorakoztak a Karmelita erkélyén, nyugati vagy közép-európai partner pedig egy sem. Mi olvasható ki ebből? Mekkora siker az illiberális szövetségépítés, ha közben magyar diákok esnek el az Erasmustól? Mire véljük a magyar külügy hallgatását az '56-ot fasiszta zendülésként emlegető orosz tankönyv ügyében, vagy Novák Katalin nyugati mainstreambe simuló kijevi mondatait? HetiVálasz podcastunkban ezek apropóján beszélget Magyarország nemzetközi mozgásteréről Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs. Szolgálati közlemény: hallgatóink visszajelzésein felbuzdulva szerkesztőségi triónk mostantól minden hónapban összeül megvitatni Magyarország és a világ aktuális kérdéseit.

Papíron rommá szankcióztuk az oroszokat, mégsem rokkantak bele. Miért? Moszkva levette Európa gázellátásának 30-40 százalékát, mégsem álltunk földbe. Mit számoltak el? Deák András energiapolitikai szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa segít megérteni a helyzetet. További kérdések: Lesz-e elég gáz télen? Kiválthatók-e az orosz molekulák azeri és türkmén forrásokból? Műsorvezető: Borbás Barna, Magyari Péter.

Mit jelentett „tisztes őrizetbe" kerülni és hogyan veszett el a becsület a törvényszolga kezei között? Kik vehettek leégett házhelyet Buda ostroma után a Várban, és kik éltek a Tabán fecskefészkekként egymáshoz tapasztott viskóiban? Milyen volt az élet a kertvárosi jellegű Teréz- és Józsefvárosban? És hogyan lehetett átjutni a Dunán Európa egyik legnagyobb piacára, amely miatt olykor harmincezer fő is nyüzsgött a szűk pesti utcákon? Megannyi izgalmas kérdésre kapunk választ Géra Eleonóra történésztől mai adásunkban, amelyben egy fejezettel megint beljebb kerülünk az idén 150. születésnapját ünneplő Budapest történetében. A két városrész 18. századi arcát a Budapesti Történeti Levéltár által készített monográfia vonatkozó fejezetének szerzője tárja elénk, meglepő színgazdagsággal. A műsorvezető Sashegyi Zsófia.

Lassan vége a politikai uborkaszezonnak, arra gondoltunk hát, HetiVálasz podcastunkban megvizsgáljuk, van-e értelme a Fidesz-kormányzás 14. évében ellenzéki politikát csinálni. Ha pedig van, azt hogyan érdemes. Elkerülhető-e az őfelsége ellenzéke szerep, vagy aki a Parlamentben ül, az valójában elbábozza, hogy a rendszer választáson leváltható, miközben nem az? Ha pedig nem az, mit lehet tenni? Vendégeink: Hadházy Ákos független parlamenti képviselő és Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese. A műsorvezetők Stumpf András és Vörös Szabolcs.

Bármi lesz, a főváros fenntartja a közszolgáltatásokat és kifizeti a dolgozóit – mondja a pénzügyi csőd lehetőségéről a HetiVálasz podcast 187. adásában Balogh Samu várostervező, a főpolgármester kabinetfőnöke. Miért nincs már két éve kormány– főváros egyeztetés? Mik azok a fejlesztések, amik a közelgő szák esztendőkben is biztosan folytatódnak? Mi lesz itt, ha 2050-re 3 milliósra nő a budapesti régió? Balogh Samu Borbás Barna és Zsuppán András kérdéseire válaszol.

Az összeomláskutatóként bemutatott Stumpf-Biró Balázs szerint az emberi kapcsolatokat kell megtölteni értékkel, az ugyanis kulcsfontosságú lesz, hogy ki kire számíthat, amikor megváltozik megszokott életünk. Itt a ZöldVálasz legújabb adása. Mint mindig, most is: Litkai Gergellyel.

A mesterséges intelligencia az oktatásba is megérkezett. Algoritmusok követik, melyik diáknak mennyi tanári segítségre van szüksége, nagy nyelvi modellek tudják tesztelni, képes-e alkalmazni a tanuló az órán leadott anyagot. Eközben itthon azon vitatkozunk, miért (ne) legyen kötelező Herczeg Ferencet olvasni. Miben van lemaradva a világtól a magyar oktatás? Merre a kiút? Milyen a hatásos tehetséggondozás? HetiVálasz podcastunkban ezekre is válaszol Greskovits György, a Milestone Intézet és Weisz Ágoston, az Alphacademy alapítója. A műsorvezetők: Stumpf András és Vörös Szabolcs.

Egy vasútvonal-bezárással nagyjából egy MÁV-főosztályvezető bérét spóroljuk meg – mondja a múlt héten bejelentett intézkedésről podcastunkban Vitézy Dávid. A volt államtitkár, közlekedési szakember szerint Nyugat-Európában a trend éppen ellentétes: „Az Európai Unió felismerte, hogy a vasúti közlekedés úgy az áruszállításban, mint a személyszállításban a leghatékonyabb földi közlekedési mód." Az adásban szóba kerül a Déli Körvasút jövője és a főváros fejlesztési tanácsnokának Kádár-kort idéző, gyalogosellenes felvetése is. Műsorvezető: Borbás Barna, Zsuppán András.

Pár napja elsőként írtuk meg a Magyarország–EU-vita újabb fejezetét: nagy valószínűséggel nem jelentkezhetnek a 2024-es Erasmus ösztöndíjra az alapítványokhoz kiszervezett magyar egyetemek diákjai és a kutatási támogatások sem szabadulnak fel a tanárok előtt. Kinek az akaratán múlik a megoldás, kinek mit kellene ehhez tennie? Jogos-e, hogy a magyar kormány vélt vagy valós mulasztásai miatt magyar egyetemisták járnak rosszul? A válaszokat két EU-ügyi szakújságíró kolléga mondja el: Ablonczy Bálint és Magyari Péter. Műsorvezető Vörös Szabolcs.

Magyarország meghódítását balkáni népek végezték el oszmán színekben, törökök nem is nagyon voltak itt – ez csupán egyetlen tény, amit helyre teszünk történelmi adásunkban, melynek vendégei Papp Adrienn régész és Sudár Balázs történész, turkológus. Budapest 150. születésnapjára Budapest Főváros Levéltára egy, a város kialakulását bemutató monográfiával készül, és mi megígértük, hogy végigkövetjük ennek a kötetnek a megszületését és vele együtt a főváros történetét. Ezúttal a kora újkorral foglalkozunk. Műsorvezető: Sashegyi Zsófia.

Mit lehet tenni rendszerszinten a fenntarthatatlanság ellen? Mi a nemnövekedés? Kivitelezhető-e? Egy szinte fenntarthatatlan hosszúságú, három és fél órás adásban vesézi ki ezeket Litkai Gergely három egymást követő vendéggel. Pogátsa Zoltán közgazdász, a Soproni Egyetem docense a kapitalizmusról, Antal Miklós, az ELTE humánökológia tanszékének munkatársa az új közgazdaságtan esélyeiről, Köves Alexandra, a Corvinus Egyetem docense pedig a túlfogyasztásról és arról beszél, hogyan néz ki egy valóban fenntartható vállalat.

Mi a legnagyobb baj a státusztörvénnyel? Miért nem tud egységesen fellépni a pedagógusszakma? Családfenntartóként meddig lehet ezt csinálni? A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium történelemtanárát Sashegyi Zsófia és Vörös Szabolcs kérdezi.

Két Oroszország-szakértő közreműködésével elemezzük a Prigozsin-féle 'lázadás' vagy 'puccskísérlet' hátterét és következményeit. Műsorvezető: Vörös Szabolcs.

Budapest 150. születésnapjára Budapest Főváros Levéltára egy, a város kialakulását bemutató monográfiával készül, és mi megígértük, hogy végigkövetjük ennek a kötetnek a megszületését és vele együtt a főváros történetét. Néhány hete már bepillanthattunk a római és a népvándorlás kori város életébe, a mai adásban pedig a középkori Budapestre teszünk időutazást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének docense, Végh András segítségével.

Felfoghatatlanul sok pénzt zártak el a magyar kormánytól Brüsszelben – írtuk meg nemrég. Bizonyos nyilatkozatokból úgy tűnik, ennek tartósságával és a feloldás kiszámíthatatlanságával a kormány is kezd tisztában lenni. Podcastunk legújabb, szerkesztőségi adása Magyarország és az Európai Unió kapcsolatáról meg annak pénzügyi vonzatáról szól. Hova jutott a Brüsszel–Budapest-viszony? Mikor és milyen feltételekkel kaphatunk pénzt? Mit okozott ebben a folyamatban a magyar kormány háborús magatartása? A HetiVálaszban Ablonczy Bálinttal és Magyari Péterrel Vörös Szabolcs beszélget.

A nagy szennyezők érdekeit szolgálja, ha az egyéni felelősséget állítjuk előtérbe a zöldügyi vitáknál? A Coca Cola például szinte sértetten mutogat a vásárlóra a palackra tett feliratoknál: „Gyűjtse szelektíven!" – ezzel meg is van oldva a probléma? Ezekről a dilemmákról beszélget Litkai Gergely Fiala-Butora Erika jogásszal.

Jogos igény, hogy az állam képes legyen önmagát olcsóbban finanszírozni, de közben egy részérdekért feláldozzák a teljes hazai megtakarítási piac nagyobb részét – így foglalható össze a múlt héten bejelentett „szochó" mérlege. A friss rendelet szerint a kormány 13 százalékos adóterhet vet ki a bankbetétekben lévő lakossági megtakarításokra, kivéve az állampapírokat. Mit jelent ez? Palkó Istvánnal, a Portfolio pénzügyi szektorért felelős vezető elemzőjével beszéljük át a legfontosabb kérdéseket. Műsorvezető: Borbás Barna, Vörös Szabolcs.

Németh Ferencet, a Magyar Külügyi Intézet Balkán-kutatóját kérdezzük arról, hogy rég nem látott erőszakba torkollott hétfőn szerb tüntetők és a NATO békefenntartóinak összecsapása a koszovói Zvečanban. Az incidensben a KFOR több tucat katonája sérült meg, köztük 27 magyar. Hogyan történhetett meg mindez? Műsorvezető: Vörös Szabolcs.

Budapest Főváros Levéltára a város múltját feldolgozó monográfiával készül Budapest százötvenedik születésnapjára. A kötet megszületését mi is nyomon követjük, és a következő hónapokban a levéltárral együttműködésben időről időre újabb történelmi podcastokkal jelentkezünk a témában. Ezúttal az Aquincumi Múzeum két régészével, Mészáros Boglárkával és Beszédes József főmuzeológussal idézzük fel, milyen volt itt az élet a Római Birodalom korában, miért temetkeztek gazdagon díszített kocsikkal és felszerszámozott lovakkal együtt a kelták és miért nem költöztek be a padlófűtéses, fürdőkkel ellátott római otthonokba, akik a népvándorlás korában idetévedtek. Műsorvezető: Sashegyi Zsófia

Minden bizonnyal Erdoğan marad az elnök Törökországban, a rezsim nem fog puhulni, de ez nem jelent NATO-kilépést és Moszkva felé fordulást sem – mondja podcastunkban Egeresi Zoltán, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa, Törökország-kutató. Putyin miért tette le a voksát Erdoğan mellett, ha közben török drónok orosz harckocsikat lőnek Ukrajnában? A HetiVálaszból minden kiderül. Műsorvezetők: Borbás Barna, Stumpf András.

Fél évvel ezelőtt indították el magyar civilek a Kárpátaljai Sárkányellátó nevű kezdeményezést, hogy segítsék az ukrán fronton harcoló 68. „Kárpátaljai Sárkányok" önálló területvédelmi zászlóalj katonáit. 2022 novembere óta már több mint 54 millió forinttal. Töltőkkel indultak, most már drónt vesznek. Hogy jutottak idáig? Hogyan dől el, mit vesznek az ukrán katonáknak? Hogyan működik közre a kezdeményezésben a nemrég a budapesti ukrán nagyköveti poszttal is hírbe hozott Sándor „Fegyir" Ferenc? HetiVálasz podcastunk vendége a Kárpátaljai Sárkányellátó szervezője, Trautmann Balázs; a műsorvezető Vörös Szabolcs.

Litkai Gergely vendége ezúttal Felsmann Balázs. A Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának kutató főmunkatársával azt beszélik át, hogy kell-e Magyarországra ennyi akkugyár, egyáltalán szükség van-e ennyi akkumulátorra a piacon. Mire használhatók ezek az elektromos autókon kívül, hogy állunk a szén-dioxid kibocsátáscsökkentésével? Mérlegkör-felelősök, aggregátorok – renteteg eddig ismeretlen kifejezés, amelyek most megtelnek tartalommal. Minden, amit a villamosenergia-rendszerünkről tudni érdemes – a Zöld Válaszban.

Eddig nem közölt források és több száz órányi saját interjú segítségével írt könyvet Dezső András a magyar alvilág legismertebb figurájából, Portik Tamásról. Az olajszőkítésből kinőtt, a kilencvenes évek összes nagy leszámolásával – Aranykéz utcai robbantás, Prisztás- és Fenyő-gyilkosság – összefüggésbe hozott Portik mégsem nevezhető maffiózónak Dezső szerint. Miért? Tényleg akkora spíler volt Portik Tamás? Milyen politikai kapcsolatai voltak? Mi a legnagyobb titok? Erről kérdezi a szerzőt Bódis András és Borbás Barna.