HetiVálasz

Évi 1 milliárd telefont gyártanak, az IT a globális kibocsátás 2-3%-ért felel. Percenként több millió gigabyte adatot állítunk elő, ennek irdatlan része másolat vagy digitális szemét. Fenntartható ez? Vagy elsüllyedünk az elektronikai és a digitális szemétben? Litkai Gergely vendége Papp László programozó matematikus, a Gartner magyarországi képviselője.

A Budapest Főváros Levéltárával közös együttműködésünk jegyében a főváros történetének újabb korszakába nyerünk bepillantást az adásban, amelyben a város születésének 150. évfordulója alkalmából készülő monográfia világháborúkról szóló fejezetének szerzője, Bódy Zsombor történész-szociológus a vendégünk. Tudta, hogy Budapesten a 20-as, 30-as években tömegek jártak biciklivel? És azt, hogy a Blaha Lujza téren volt az első közlekedési lámpa, amelyet automatika híján egy rendőr kapcsolgatott? A háborúk rettenetes történései mellett a hétköznapi élet érdekes részleteire is fény derül a beszélgetésben.

Van olyan, hogy egy konfliktusnak egyszerűen nincsen megoldása. A Közel-Keleten most ez a helyzet – mondja podcastunkban Seres László. A külpolitikai újságíró, publicista szerint erkölcstelen összemosni az október 7-i Hamász-terrortámadásban és az izraeli válaszcsapásokban meghalt civileket, a nyugati egyetemi- és médiafősodor pedig öngyilkos álláspontot képvisel, amikor Izraelt hibáztatja a történetekért. Műsorvezető: Ablonczy Bálint, Borbás Barna.

Mivel érdemelte ki a „kis hatósugarú világváros" jelzőt a dualizmus idején frissen bejegyzett Budapest, amely néhány évtized alatt megnégyszerezte lakosainak számát? Hogyan orvosolták a lakásínséget és milyen koncepció mentén épült ki meseszerű gyorsasággal az a városkép, ami miatt a város oly kedvelt úticélja a turistáknak ma is? A Budapest Főváros Levéltárával kötött együttműködésnek megfelelően mai adásunkban a város születésének 150. évfordulója alkalmából megjelenő monográfia soron következő fejezetébe engedünk betekintést. Kalauzunk Klement Judit, az ELTE BTK Történeti Intézetének docense, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi intézetének tudományos munkatársa lesz. Műsorvezető: Sashegyi Zsófia.

Újra jelentkezik szerkesztőségi podcast-triónk. Legutóbbi ilyen adásunk óta elakadni látszik az ukrán ellentámadás, villámháborút vívott Hegyi-Karabahért Azerbajdzsán és Örményország, választott Szlovákia, választani fog Lengyelország, és példátlan terrortámadásba torkollott az izraeli–palesztin viszály. A HetiVálaszban utóbbi három témáról – okokról, következményekről, magyar szempontokról – beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Hőhullámos napokon többen halnak meg, márpedig a klímaváltozás hatására egyre több a hőhullámos nap. És ez csupán egyetlen veszély a rengetegből, amely ránk leselkedik, ha nem teljesítjük legalább azt, amit célként kitűztünk magunk elé. De teljesítjük? Erről beszélget Litkai Gergely Huszár Andrással, a Green Policy Center vezetőjével és az ország első klímaalkalmazkodási jelentésének szerkesztőjével.

A hagyományos népegyház lemorzsolódásának vagyunk tanúi Magyarországon – kommentálja podcastunkban a múlt héten publikált népszámlálási adatokat Rosta Gergely. A vallásszociológus szerint nincs összefüggés a kereszténydemokráciát zászlóra tűző kormánypártok választási sikere és a lakosság fokozódó szekularizációja között, mert a politikai kereszténység és az egyházak által képviselt kereszténység teljesen mást jelenthet. Műsorunkból kiderül, hogy míg Európa felekezetei gyengülnek, aközben főleg a szubszaharai Afrika és Ázsia népességrobbanása miatt globálisan mégis nő a vallásos emberek száma, és a tendencia 2050-ig szinte biztosan kitart. Más kérdés, hogy a növekmény miatt a muszlimok beérhetik a keresztényeket.

Szeptember 19-én terrorellenes hadműveletbe kezdett Azerbajdzsán a nemzetközi jogilag a határain belül fekvő, de vitatott hovatartozású örmény többségű terület Hegyi-Karabah ellen. A hadműveletből győztes villámháború lett, a karabahi örmények tízezrével menekülnek Örményország felé. Mi volt az azeri siker titka? Hol volt eközben az elvileg békefenntartóként jelenlévő Oroszország, és mi lesz most Karabahhal? Műsorunk két vendége Kovács Bálint történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Örmény Tanszékének vezetője, illetve Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság munkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.

Volt idő, amikor még díjat szedett a parkőr, ha az ember le akart ülni a Múzeumkertben egy padra, a pipafüstös kávéházak mellett kinyitottak a fagylaldák, a ligetben térzene szólt és a cukrászdákba már gardedam nélkül is beülhettek az ifjú jegyesek. Ekkor született meg Pest, Buda és Óbuda egyesüléséből fővárosunk, amelynek hihetetlen gyors, 19. századi fejlődéséről olyan férfiak gondoskodtak, mint Széchenyi István, József főherceg, vagy a New York-ig száműzött Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere. Budapest Főváros Levéltárának készülő várostörténeti monográfiája nyomán ebben az adásban is Géra Eleonóra történész, levéltáros, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének docense vezet minket bolyongásainkban a város ismerős terein át.

Magyarországon aránylag hűvös, Európa és Észak-Amerika egyes részein extrém meleg nyár volt. A 24.hu-n megjelent meteorológusinterjú 48 Celsius fokos nyarat és a Dunát befagyasztó hideg teleket jósol a Kárpát-medencében az Észak-Atlanti-bukóáramlás leállása miatt. Mit higgyünk el? Mit tanulhatunk hazánk és Európa 100 és 1000 évvel ezelőtti környezeti viszonyaiból? Vendégünk Gál Tamás klímakutató, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője, illetve visszatérő szakértőnk, Rácz Lajos klíma- és környezettörténész, a Szegedi Juhász Gyula Pedagógusképző Karának egyetemi tanára.

Augusztus 20-án keleti despoták sorakoztak a Karmelita erkélyén, nyugati vagy közép-európai partner pedig egy sem. Mi olvasható ki ebből? Mekkora siker az illiberális szövetségépítés, ha közben magyar diákok esnek el az Erasmustól? Mire véljük a magyar külügy hallgatását az '56-ot fasiszta zendülésként emlegető orosz tankönyv ügyében, vagy Novák Katalin nyugati mainstreambe simuló kijevi mondatait? HetiVálasz podcastunkban ezek apropóján beszélget Magyarország nemzetközi mozgásteréről Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs. Szolgálati közlemény: hallgatóink visszajelzésein felbuzdulva szerkesztőségi triónk mostantól minden hónapban összeül megvitatni Magyarország és a világ aktuális kérdéseit.

Papíron rommá szankcióztuk az oroszokat, mégsem rokkantak bele. Miért? Moszkva levette Európa gázellátásának 30-40 százalékát, mégsem álltunk földbe. Mit számoltak el? Deák András energiapolitikai szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa segít megérteni a helyzetet. További kérdések: Lesz-e elég gáz télen? Kiválthatók-e az orosz molekulák azeri és türkmén forrásokból? Műsorvezető: Borbás Barna, Magyari Péter.

Mit jelentett „tisztes őrizetbe" kerülni és hogyan veszett el a becsület a törvényszolga kezei között? Kik vehettek leégett házhelyet Buda ostroma után a Várban, és kik éltek a Tabán fecskefészkekként egymáshoz tapasztott viskóiban? Milyen volt az élet a kertvárosi jellegű Teréz- és Józsefvárosban? És hogyan lehetett átjutni a Dunán Európa egyik legnagyobb piacára, amely miatt olykor harmincezer fő is nyüzsgött a szűk pesti utcákon? Megannyi izgalmas kérdésre kapunk választ Géra Eleonóra történésztől mai adásunkban, amelyben egy fejezettel megint beljebb kerülünk az idén 150. születésnapját ünneplő Budapest történetében. A két városrész 18. századi arcát a Budapesti Történeti Levéltár által készített monográfia vonatkozó fejezetének szerzője tárja elénk, meglepő színgazdagsággal. A műsorvezető Sashegyi Zsófia.

Lassan vége a politikai uborkaszezonnak, arra gondoltunk hát, HetiVálasz podcastunkban megvizsgáljuk, van-e értelme a Fidesz-kormányzás 14. évében ellenzéki politikát csinálni. Ha pedig van, azt hogyan érdemes. Elkerülhető-e az őfelsége ellenzéke szerep, vagy aki a Parlamentben ül, az valójában elbábozza, hogy a rendszer választáson leváltható, miközben nem az? Ha pedig nem az, mit lehet tenni? Vendégeink: Hadházy Ákos független parlamenti képviselő és Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese. A műsorvezetők Stumpf András és Vörös Szabolcs.

Bármi lesz, a főváros fenntartja a közszolgáltatásokat és kifizeti a dolgozóit – mondja a pénzügyi csőd lehetőségéről a HetiVálasz podcast 187. adásában Balogh Samu várostervező, a főpolgármester kabinetfőnöke. Miért nincs már két éve kormány– főváros egyeztetés? Mik azok a fejlesztések, amik a közelgő szák esztendőkben is biztosan folytatódnak? Mi lesz itt, ha 2050-re 3 milliósra nő a budapesti régió? Balogh Samu Borbás Barna és Zsuppán András kérdéseire válaszol.

Az összeomláskutatóként bemutatott Stumpf-Biró Balázs szerint az emberi kapcsolatokat kell megtölteni értékkel, az ugyanis kulcsfontosságú lesz, hogy ki kire számíthat, amikor megváltozik megszokott életünk. Itt a ZöldVálasz legújabb adása. Mint mindig, most is: Litkai Gergellyel.

A mesterséges intelligencia az oktatásba is megérkezett. Algoritmusok követik, melyik diáknak mennyi tanári segítségre van szüksége, nagy nyelvi modellek tudják tesztelni, képes-e alkalmazni a tanuló az órán leadott anyagot. Eközben itthon azon vitatkozunk, miért (ne) legyen kötelező Herczeg Ferencet olvasni. Miben van lemaradva a világtól a magyar oktatás? Merre a kiút? Milyen a hatásos tehetséggondozás? HetiVálasz podcastunkban ezekre is válaszol Greskovits György, a Milestone Intézet és Weisz Ágoston, az Alphacademy alapítója. A műsorvezetők: Stumpf András és Vörös Szabolcs.

Egy vasútvonal-bezárással nagyjából egy MÁV-főosztályvezető bérét spóroljuk meg – mondja a múlt héten bejelentett intézkedésről podcastunkban Vitézy Dávid. A volt államtitkár, közlekedési szakember szerint Nyugat-Európában a trend éppen ellentétes: „Az Európai Unió felismerte, hogy a vasúti közlekedés úgy az áruszállításban, mint a személyszállításban a leghatékonyabb földi közlekedési mód." Az adásban szóba kerül a Déli Körvasút jövője és a főváros fejlesztési tanácsnokának Kádár-kort idéző, gyalogosellenes felvetése is. Műsorvezető: Borbás Barna, Zsuppán András.

Pár napja elsőként írtuk meg a Magyarország–EU-vita újabb fejezetét: nagy valószínűséggel nem jelentkezhetnek a 2024-es Erasmus ösztöndíjra az alapítványokhoz kiszervezett magyar egyetemek diákjai és a kutatási támogatások sem szabadulnak fel a tanárok előtt. Kinek az akaratán múlik a megoldás, kinek mit kellene ehhez tennie? Jogos-e, hogy a magyar kormány vélt vagy valós mulasztásai miatt magyar egyetemisták járnak rosszul? A válaszokat két EU-ügyi szakújságíró kolléga mondja el: Ablonczy Bálint és Magyari Péter. Műsorvezető Vörös Szabolcs.

Magyarország meghódítását balkáni népek végezték el oszmán színekben, törökök nem is nagyon voltak itt – ez csupán egyetlen tény, amit helyre teszünk történelmi adásunkban, melynek vendégei Papp Adrienn régész és Sudár Balázs történész, turkológus. Budapest 150. születésnapjára Budapest Főváros Levéltára egy, a város kialakulását bemutató monográfiával készül, és mi megígértük, hogy végigkövetjük ennek a kötetnek a megszületését és vele együtt a főváros történetét. Ezúttal a kora újkorral foglalkozunk. Műsorvezető: Sashegyi Zsófia.

Mit lehet tenni rendszerszinten a fenntarthatatlanság ellen? Mi a nemnövekedés? Kivitelezhető-e? Egy szinte fenntarthatatlan hosszúságú, három és fél órás adásban vesézi ki ezeket Litkai Gergely három egymást követő vendéggel. Pogátsa Zoltán közgazdász, a Soproni Egyetem docense a kapitalizmusról, Antal Miklós, az ELTE humánökológia tanszékének munkatársa az új közgazdaságtan esélyeiről, Köves Alexandra, a Corvinus Egyetem docense pedig a túlfogyasztásról és arról beszél, hogyan néz ki egy valóban fenntartható vállalat.

Mi a legnagyobb baj a státusztörvénnyel? Miért nem tud egységesen fellépni a pedagógusszakma? Családfenntartóként meddig lehet ezt csinálni? A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium történelemtanárát Sashegyi Zsófia és Vörös Szabolcs kérdezi.

Két Oroszország-szakértő közreműködésével elemezzük a Prigozsin-féle 'lázadás' vagy 'puccskísérlet' hátterét és következményeit. Műsorvezető: Vörös Szabolcs.

Budapest 150. születésnapjára Budapest Főváros Levéltára egy, a város kialakulását bemutató monográfiával készül, és mi megígértük, hogy végigkövetjük ennek a kötetnek a megszületését és vele együtt a főváros történetét. Néhány hete már bepillanthattunk a római és a népvándorlás kori város életébe, a mai adásban pedig a középkori Budapestre teszünk időutazást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének docense, Végh András segítségével.

Felfoghatatlanul sok pénzt zártak el a magyar kormánytól Brüsszelben – írtuk meg nemrég. Bizonyos nyilatkozatokból úgy tűnik, ennek tartósságával és a feloldás kiszámíthatatlanságával a kormány is kezd tisztában lenni. Podcastunk legújabb, szerkesztőségi adása Magyarország és az Európai Unió kapcsolatáról meg annak pénzügyi vonzatáról szól. Hova jutott a Brüsszel–Budapest-viszony? Mikor és milyen feltételekkel kaphatunk pénzt? Mit okozott ebben a folyamatban a magyar kormány háborús magatartása? A HetiVálaszban Ablonczy Bálinttal és Magyari Péterrel Vörös Szabolcs beszélget.

A nagy szennyezők érdekeit szolgálja, ha az egyéni felelősséget állítjuk előtérbe a zöldügyi vitáknál? A Coca Cola például szinte sértetten mutogat a vásárlóra a palackra tett feliratoknál: „Gyűjtse szelektíven!" – ezzel meg is van oldva a probléma? Ezekről a dilemmákról beszélget Litkai Gergely Fiala-Butora Erika jogásszal.

Jogos igény, hogy az állam képes legyen önmagát olcsóbban finanszírozni, de közben egy részérdekért feláldozzák a teljes hazai megtakarítási piac nagyobb részét – így foglalható össze a múlt héten bejelentett „szochó" mérlege. A friss rendelet szerint a kormány 13 százalékos adóterhet vet ki a bankbetétekben lévő lakossági megtakarításokra, kivéve az állampapírokat. Mit jelent ez? Palkó Istvánnal, a Portfolio pénzügyi szektorért felelős vezető elemzőjével beszéljük át a legfontosabb kérdéseket. Műsorvezető: Borbás Barna, Vörös Szabolcs.

Németh Ferencet, a Magyar Külügyi Intézet Balkán-kutatóját kérdezzük arról, hogy rég nem látott erőszakba torkollott hétfőn szerb tüntetők és a NATO békefenntartóinak összecsapása a koszovói Zvečanban. Az incidensben a KFOR több tucat katonája sérült meg, köztük 27 magyar. Hogyan történhetett meg mindez? Műsorvezető: Vörös Szabolcs.

Budapest Főváros Levéltára a város múltját feldolgozó monográfiával készül Budapest százötvenedik születésnapjára. A kötet megszületését mi is nyomon követjük, és a következő hónapokban a levéltárral együttműködésben időről időre újabb történelmi podcastokkal jelentkezünk a témában. Ezúttal az Aquincumi Múzeum két régészével, Mészáros Boglárkával és Beszédes József főmuzeológussal idézzük fel, milyen volt itt az élet a Római Birodalom korában, miért temetkeztek gazdagon díszített kocsikkal és felszerszámozott lovakkal együtt a kelták és miért nem költöztek be a padlófűtéses, fürdőkkel ellátott római otthonokba, akik a népvándorlás korában idetévedtek. Műsorvezető: Sashegyi Zsófia

Minden bizonnyal Erdoğan marad az elnök Törökországban, a rezsim nem fog puhulni, de ez nem jelent NATO-kilépést és Moszkva felé fordulást sem – mondja podcastunkban Egeresi Zoltán, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa, Törökország-kutató. Putyin miért tette le a voksát Erdoğan mellett, ha közben török drónok orosz harckocsikat lőnek Ukrajnában? A HetiVálaszból minden kiderül. Műsorvezetők: Borbás Barna, Stumpf András.

Fél évvel ezelőtt indították el magyar civilek a Kárpátaljai Sárkányellátó nevű kezdeményezést, hogy segítsék az ukrán fronton harcoló 68. „Kárpátaljai Sárkányok" önálló területvédelmi zászlóalj katonáit. 2022 novembere óta már több mint 54 millió forinttal. Töltőkkel indultak, most már drónt vesznek. Hogy jutottak idáig? Hogyan dől el, mit vesznek az ukrán katonáknak? Hogyan működik közre a kezdeményezésben a nemrég a budapesti ukrán nagyköveti poszttal is hírbe hozott Sándor „Fegyir" Ferenc? HetiVálasz podcastunk vendége a Kárpátaljai Sárkányellátó szervezője, Trautmann Balázs; a műsorvezető Vörös Szabolcs.

Litkai Gergely vendége ezúttal Felsmann Balázs. A Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának kutató főmunkatársával azt beszélik át, hogy kell-e Magyarországra ennyi akkugyár, egyáltalán szükség van-e ennyi akkumulátorra a piacon. Mire használhatók ezek az elektromos autókon kívül, hogy állunk a szén-dioxid kibocsátáscsökkentésével? Mérlegkör-felelősök, aggregátorok – renteteg eddig ismeretlen kifejezés, amelyek most megtelnek tartalommal. Minden, amit a villamosenergia-rendszerünkről tudni érdemes – a Zöld Válaszban.

Eddig nem közölt források és több száz órányi saját interjú segítségével írt könyvet Dezső András a magyar alvilág legismertebb figurájából, Portik Tamásról. Az olajszőkítésből kinőtt, a kilencvenes évek összes nagy leszámolásával – Aranykéz utcai robbantás, Prisztás- és Fenyő-gyilkosság – összefüggésbe hozott Portik mégsem nevezhető maffiózónak Dezső szerint. Miért? Tényleg akkora spíler volt Portik Tamás? Milyen politikai kapcsolatai voltak? Mi a legnagyobb titok? Erről kérdezi a szerzőt Bódis András és Borbás Barna.

Ferenc pápa 41. külföldi látogatása lesz a péntektől vasárnapig tartó budapesti apostoli út. Mi a jelentősége? Üzen-e bármit a politikának? Kuzmányi István, a Magyar Kurír katolikus hírportál főszerkesztője és Szőnyi Szilárd újságíró válaszol Vörös Szabolcs kérdéseire.

Csak a Holland Antillákkal és Máltával történt meg, ami Magyarországgal, hogy az USA felmondja a jó gazdasági együttműködéshez nélkülözhetetlen adóegyezményt. Ez kisebb katasztrófa – mondja podcastunkban Radnai Károly, az Andersen Adótanácsadó Zrt. vezérigazgatója, az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara adóbizottságának elnöke. A nemzetközi adószakértőt a múlt heti újabb kitiltási botrány apropóján hívtuk a HetiVálaszba, hogy átbeszéljük az USA–Magyarország-csörte legfontosabb vetületeit. Mi van a háttérben? Mi adja a vita igazi tétjét? Miben van igaza a magyar kormánynak? Műsorvezető: Ablonczy Bálint, Borbás Barna.

Aki ezt a könyvet elolvassa, nemcsak a magyar futball kezdetét, hőskorát ismerheti meg, hanem a magyar 20. század mélyebb folyamataiból is megérthet valamit – mondja a HetiVálasz podcastban Borbás Barna. Kollégánk több év kutatás után írta meg labdarúgó-ügyvéd dédapja, a magyar válogatott első gólszerzője, Borbás Gáspár életét. Az Első gól című munka legfeljebb félig sporttörténet: a mélyebb „aranyszál" benne a magyar polgárság 20. századi története, aranykora és tragédiája. Hogyan lett a Fradi csatárából zsidómentő a holokauszt alatt? Mit csinált Bajcsy-Zsilinszky Endre mellett és mit jelent, hogy szabadkőműves is volt? Podcast a Válasz Online kiadásában megjelent új könyvről. (Megrendelhető közvetlenül tőlünk: https://www.valaszonline.hu/termek/borbas-barna-elso-gol/)

Az 1948-as államalapítás óta soha nem látott dolgok történtek az elmúlt hetekben Izraelben. A Netanjahu-kormány igazságügyi reformja ellen nemcsak az ellenzék tiltakozott, hanem a hadsereg meg a techszektor is. Az ellenállás példátlan, de az is az, hogy a hatósági eljárás alatt álló miniszterelnök szélsőjobboldali partnerei közt miniszteri posztot kaptak korábbi köztörvényesek. Netanjahu átmenetileg meghátrált, de ha túl sokat enged, azzal kormánya felbomlását kockáztatja. Miért kényszerül az amúgy nem vallásos miniszterelnök vallásos és jobboldali radikális pártokkal összeállni? Hova futhat ki a jelenlegi válság? Honnan a szimpátia Orbán Viktorral? HetiVálasz podcastunkban Novák Attila történész válaszol Vörös Szabolcs kérdéseire.

A ZöldVálasz akkusorozatának második részében Bodnár Zsuzsa, a Göd-ÉRT Egyesület aktivistája és Kiss Csaba környezetvédelmi szakjogász, az Environmental Management and Law Association (EMLA) igazgatója válaszol Litkai Gergely kérdéseire.

Gyenge láncszemek hullottak el, alaptalan a pánik, a bankrendszer sokkal jobb állapotban van, mint 2008-ban – mondja podcastunkban Szabó László közgazdász, a HOLD Alapkezelő társalapítója. Miért „kommunista duma" a felelőtlen bankárok felelősségre vonását követelni? Miért ilyen magas a magyar infláció és mikorra lehet egy számjegyű? Miért valós a jegybank és a kormány konfliktusa? Podcastunkból minden kiderül.

Március 23. a magyar–lengyel barátság napja, ám a korábban felváltva Magyarországon és Lengyelországban rendezett, államfői csúccsal tarkított eseményt idén sem tartják meg. Nincs kimondva, de az indok alighanem a két országnak az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos, gyökeresen eltérő álláspontja. Mi lesz így a barátsággal? Miért ennyire fontos Lengyelországnak Ukrajna? HetiVálasz podcastunk két vendége Veronika Jóźwiak, a Lengyel Külügyi Intézet (PISM) elemzője és Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő. A műsorvezetők: Ablonczy Bálint és Vörös Szabolcs.

Hadik, Aranybulla, Lovakon, nyergekben, Petőfi-film, Hunyadi-film – az utóbbi hónapokban példátlan mennyiségű magyar történelmi kosztümös és ismeretterjesztő film mozgatta a közvéleményt pró vagy kontra. Mozis kibeszélő műsorunkba két igazi profit hívtunk: Paár Ádám több mint tíz év műélvezői tapasztalatát sűrítette a tavaly megjelent, A kosztümös film történész szemmel című könyvébe, Mestellér János hagyományőrző (Keleti Szövetség) pedig több ismeretterjesztő produkciót jegyez készítőként, fegyveres statisztaként pedig részt vett nyugati produkciókban is. Műsorvezetők: Borbás Barna, Zsuppán András.

Háromrészes sorozat indul a ZöldVálaszban az akkugyárakról. A most meghallgatható első részben Litkai Gergely Várkonyi Gábor autóipari szakértővel beszéli át a trendeket, az elektromobilitás problémáit, valamint azt, hogy mi a baj a jelenlegi EU-s szabályozással.

Majdnem napra pontosan egy évvel ezelőtt foglalták el az orosz csapatok az ukrán zaporizzsjai atomerőművet. Mi a fő kockázat a létesítménnyel kapcsolatban? Mennyire erodálja a háború az oroszok és a Roszatom kétségtelenül meglevő, évtizedek alatt felépült szakmai tekintélyét és mozgásterét? Mit szól az atombomba bevetéséről szóló, orosz részről újra és újra bedobott fenyegetésekhez? Vendégünk Aszódi Attila professzor, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára.

Kedd délután, sürgősségi eljárásban fogadta el a parlament fideszes többsége azt a hétfőn benyújtott indítványt, amely jelentősen csorbítja a Magyar Orvosi Kamara befolyását, elsősorban azzal, hogy eltörli a kötelező kamarai tagságot az orvosok között. Hogyan eszkalálódott idáig a helyzet, amikor a Covid után úgy tűnhetett, megnyugodtak a kedélyek? Mi lesz így a kamarával? Miért állandó válsággóc a magyar egészségügy? HetiVálasz godcastunkban ezekről is kérdezi Kunetz Zsombor egészségügyi elemzőt Élő Anita és Vörös Szabolcs.

Mi az a Montreali Egyezmény, és mire lehet jó? Sipos Katalin biológus (WWF Magyarország) és Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus (Ökológiai Kutatóközpont) ebben a kérdésben segítettek eligazodni a ZöldVálasz korábbi adásában, amely a bolygó ügyeit járta körül. Most, a második részben Litkai Gergely arról kérdezi beszélgetőpartnereit, hogy Magyarországra milyen hatása lesz ennek a nemzetközi egyezménynek. Noha vannak szkepszisre okot adó jelek, a felszíni víz megtartását elvileg finanszírozni fogja az új magyar rendszer is. A gazda tehát pénzt kap majd akkor is, ha víz van a területén, nem csak akkor, ha kukorica. S hogy ez miért fontos? Mert hiába kenték a nagy melegre az aszálykárt tavaly, annak a klímaváltozás csak az egyik oka. Az, amelyet legkevésbé tudunk befolyásolni. A művelés módja viszont rajtunk áll – s ez okozza a Kárpát-medencében a nagyobb gondot.

Immár Orbán Viktor is elmondta: Magyarország, a háborúban elfoglalt pozíciója miatt, egyedül maradt a szövetségi rendszereiben. Miért baj ez? Mik lehetnek a következmények? Hol bicsaklik meg a miniszterelnöki kommunikáció Ukrajnával kapcsolatban? Ezekről is szól Ablonczy Bálint minapi cikke, amelynek lényegét HetiVálasz podcastunkban bontjuk ki. A szerzőt Stumpf András és Vörös Szabolcs kérdezi.

Lapunk múlt héten megírta: már több mint 110 tábornokot és főtiszteit érintett a Magyar Honvédség – teljes titokban előkészített – fiatalítása. Információnkat Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is megerősítette. A legfontosabb kérdések azonban továbbra is tisztázatlanok: miért egy szomszédban zajló háborúban és miért így kellett ezt meglépni? A hadsereg ugyanis nem egy multi, ahol bármikor szélnek ereszthető a menedzsment. Miért baj, ha bizonytalan az állomány, és mi olvasható ki a most felmentettek listájából? Tényleg „orosztalanítás" történik? Aki válaszol: Krizbai János ny. ezredes, a HM volt Humánpolitikai Főosztályvezető-helyettese, a Hadtudományi Társaság szakértője. A műsorvezető Vörös Szabolcs.

A Green Policy Center ma bemutatott jelentése alapos elemzésekkel, ábrákkal, méretarányos összevetésben, vagyis Csehországhoz, Ausztiához és Portugáliához viszonyítva mutatja be hazánk teljesítményét a klímasemlegesség felé vezető úton. Mennyiben vagyunk okozói és mennyiben elszenvedői a klímaváltozásnak? Miért csak 14 százalék nálunk a megújuló energia aránya, ha az EU-átlag 37 százalék? Miért nem épít jobban a kormányzat a klímacélok rendkívül magas – 93 százalékos – társadalmi támogatottságára? A ZöldVálasz új adásában Litkai Gergely műsorvezető a Green Policy Center társalapítójával, Huszár Andrással beszélget.

Ötven éves lett a zenekar, amely után New Yorktól Tokióig tanulták meg szerte a világon, hogy mi a magyar népzene. Hangozzék bármilyen közhelyesen, a Muzsikás mára nemcsak együttes, hanem fogalom, intézmény a honi zenében. Mi a titok? Mire kapta fel a fejét még Bob Dylan hangmérnöke is? Varázslatból vagy csupa matekból épül a zene? A HetiVálasz 161. adásában ilyesmi kérdésekkel foglalkozunk Sipos Mihály hegedűs és Hamar Dániel nagybőgős segítségével.

Egy nemzetközi kutatás szerint az általunk termelt vegyszerek és műanyagok pusztító hatása mára felülmúlta a klímaváltozásét. „Helyzetünk egy kicsit ahhoz hasonlatos, amikor egy Lyme-kórosba villám csap egy lávafolyam közepén, ezzel véve el egy medvetámadás lehetőségét" – érzékelteti a probléma nagyságát a ZöldVálasz új adásának felvezetőjében Litkai Gergely. Miért kulcsfontosságú megőrizni a fajok sokszínűségét? Mi az a Montreali Egyezmény, és mire lehet jó? Sipos Katalin biológus (WWF Magyarország) és Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus (Ökológiai Kutatóközpont) segítenek eligazodni a most hallható első részben, amely a bolygó ügyeit járja körül. (A második részben később a biodiverzitás magyar valóságával foglalkozik majd a ZöldVálasz.)