HetiVálasz

Negyedéves alapon 0,2 százalékos gazdasági visszaesés, az előző év azonos időszakához képest 16,8 százalékos zuhanás a beruházások volumenében, pangó fogyasztás – tele volt a magyar gazdaság helyzetéről szóló negatív hírekkel a sajtó nyáron. Mi ezeknek az oka? Madár István, a Portfolio vezető elemzője szerint most üt vissza, hogy két évvel ezelőtt, a választási évben „csapágyasra voltak járatva" a beruházások, tele sok rossz projekttel, ahol produktív dolgok helyett betonba és térkőbe mentek a források. Az adásban szó lesz a MÁV és az egészségügy helyzetéről, valamint az USA és Kína kilátásairól is.

„A magyar és a szlovák kultúra kötődései tulajdonképpen szétszálazhatatlanok. Kultúráink, nyelveink, történelmünk, gasztronómiánk, de még a génjeink is szorosan kötődnek egymáshoz, és aki nem ismeri a másik történeteit, a sajátját sem ismerheti meg egészen." Idézet egy májusban megjelent magazinból: a Napunk című szlovákiai magyar nyelvű újság Miért kevertek a kultúráink? című kiadványa tévhiteket igyekszik eloszlatni azzal kapcsolatban, hogyan hatottak egymásra a magyarok és a szlovákok. A magazin érdekessége, hogy a magyarországi Történelemtanárok Egyletével való együttműködésben jött létre, és a tanév végén 580 szlovák, 75 szlovákiai magyar és 51 magyarországi iskolába juttatták el. De miért egy újság feladata, hogy rendet tegyen a két nép kapcsolatát terhelő mítoszokban, félreértésekben? Erről lesz szó HetiVálasz podcastunkban, amelynek vendége Szalay Zoltán, a Napunk vezető szerkesztője és Bárány Balázs, a Történelemtanárok Egyletének tagja. A műsorvezető Vörös Szabolcs.

Bár egyre több helyen elviselhetetlen a hőség, és az emberiség túlélése a tét, mégis egy rakás eufemizmussal utalunk a helyzetre: a leggyakoribb ilyen a „klímaváltozás". A Zöld Válasz legfrissebb adásában az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának (PPK) docense, a Nyelv és Agy Kutatócsoportot vezető Forgács Bálint arról beszélget Litkai Gergellyel, hogyan alakulnak ki ezek a fogalmak és mit okoznak aztán a valóságban. Miért nem az igazi még a „klímakatasztrófa" kifejezés sem, s mit lenne érdemes használni helyette?

Megdöbbentően közeli rokonságot találtak uráli és Kárpát-medencei sírleletek között – számol be a keleti magyarokkal kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményekről Türk Attila régész. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszékének vezetője több expedíciót vezetett az Urál keleti oldalára. Azt mondja, felmérni is nehéz, milyen károkat okoz a háború az oroszokkal és ukránokkal ápolt tudományos kapcsolatoknak és a konkrét lelőhelyeknek. „Volt olyan ukrán kolléga, aki az utolsó közös cikkünket a lövészárokból korrektúrázta" – meséli. Hányan lehettek ők és mi történt a keleti magyarokkal? Lehetséges, hogy az ősmagyarság csupán kisebb része indult nyugatnak? Műsorvezető: Borbás Barna.

Demokráciafelfogás az Európai Parlamentben, Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde a világrendszerváltással – meg Amerika. Ezekről szól a HetiVálasz 238. adása. Podcastunkban a megszokott szerkesztőségi hármas: Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Háromszáz évvel ezelőtt is volt klímaváltozás, és arra Magyarország jó választ adott, míg az akkor bennünket megszálló törökök rosszat, és ennek máig érezzük a hatását – fejti ki podcastunkban Rácz Lajos környezettörténész. A jövőben nemcsak 2,5, hanem akár 4,5 hetes nyári hőhullámokra is számíthatunk – mondja Gál Tamás klímakutató. Nagy, páros beszélgetés a most megjelent Klíma és társadalom Európában – Az utolsó ezer év című kötet apropóján a fordítóval és a szaklektorral. // Harminc év kutatását összegzi Christian Pfister környezettörténész és Heinz Wanner meteorológus Klíma és társadalom Európában – Az utolsó ezer év című, most az Osirisnél magyarul megjelent könyve. Az európai klímatörténeti kutatás legfontosabb összefoglaló munkájáról a fordítót, Rácz Lajos klíma- és környezettörténészt, a szegedi Juhász Gyula Pedagógusképző Kar egyetemi tanárát és a lektort, Gál Tamás klímakutatót, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének vezetőjét kérdezzük. A műsor lényegében a tavaly velük folytatott beszélgetés második része, de önálló podcastként is hallgatható.

Másfél héttel az egyik jelölt ellen elkövetett merényletkísérlet után már nem ez a vezető hír. Hanem az, hogy a regnáló elnök visszalépett a választási küzdelmektől, feladva a leckét az amerikai jobboldalnak, amelynek novemberi győzelmét Joe Biden mentális és fizikai állapota miatt már-már biztosra vették. Tényleg Kamala Harris és Donald Trump között dől el az elnökség? Milyen elnökként vonul be a történelembe Joe Biden? Mire készüljenek a republikánusok? A történelmi napokra tekintettel ismét Amerikáról szól HetiVálasz podcastunk, amelynek vendége Pintér Károly, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének vezetője. A kérdezők: Laky Zoltán és Vörös Szabolcs.

Drámai fordulat borzolta fel a kedélyeket az amerikai elnökválasztást megelőző kampányban: Donald Trump ellen merényletet követtek el. Fordít-e ez a korábbi esélyeken? Mit jelent a kereszténység a politikában Amerikában és mit itthon? Remélhetünk-e bármi jót egy esetleges Trump-győzelem esetén? Hozna-e az transzatlanti békekoalíciót és vajon működne-e a NATO? A Heti Válasz legújabb adásában a Trump-kritikus konzervatív amerikaiak lapja, a Bulwark Magyarország-szakértő szerzőjét, a magyarul kiválóan beszélő egyetemi professzor David H. Baer-t Ablonczy Bálinttal és Laky Zoltánnal faggatta a műsorvezető, Sashegyi Zsófia.

Világraszóló diplomáciai offenzívában a magyar miniszterelnök, akinek EP-frakciójához már tizenkét országból csatlakoztak pártok. Közben a feje tetejére állt a francia belpolitika, és még NATO-csúcs is volt. Ezekről szól a HetiVálasz szerkesztőségi adása; a mikrofonoknál Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Hérodotosztól Harariig címmel jelent meg Romcsics Ignác történész új könyve, amelyben az elmúlt kétezer év meghatározó történetíróinak munkásságát bemutatva keresi a választ arra, miként tekintünk múltunkra. Kossuth vagy Széchenyi az igazi hazafi? Áruló volt-e Görgey? Valóban elérkeztünk a Nyugat alkonyához? Tényleg jobb lenne görgőkre állítani köztéri szobrainkat, hogy egy rendszerváltásnál csak elvontatni, s ne ledönteni kelljen őket? Ezekről is beszélget az akadémikussal Ablonczy Bálint és Borbás Barna.

Rosszak a meglévő természetvédelmi jogszabályok, vagy csupán be kellene tartani őket? Hogyan lehet a négy évre tervező politikusokat rávenni hosszútávú szempontok figyelembevételére? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Litkai Gergely a Zöld Válasz friss adásában. A humoristaként elhíresült, ám szintén jogász műsorvezető Sulyok Katalin biológus-jogásszal, az ELTE adjunktusával, valamint Kun Zoltánnal, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének tájépítész mérnök elnökével fúr a mai joganyag és a gyakorlat mélyére. Miközben ma már nem is az unokáink életfeltételeiről van szó, hanem a sajátunkról, a pillanatnyi gazdasági érdekek még mindig eluralnak mindent. Fertő-tó jogtalan beépítése, magyar klímatörvény, közérdekű adatok nyilvánossága… Sok sebből vérzik a rendszer, miközben látszólag, papíron minden rendben van. Itt a friss Zöld Válasz!

Hétfőn újabb szankciókkal sújtotta az EU Oroszországot, már a gázexporthoz is hozzányúltunk. Mit okoz ez Oroszországban, és hogyan bonyolítja tovább az európai gázpiacot? A magyar kormány eközben azeri gázmezőben vett részesedést. Mi értelme ennek? Ezekről is kérdezi HetiVálasz podcastunkban Deák Andrást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársát Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Hogyan hatott a háború az egyes emberre? Hogy viselkedik a társadalom, amint közeledik hozzá a háború? Milyen tanulságai vannak ennek ma? Ezekről is szól Ablonczy Balázs történész nemrég megjelent, Az utolsó nyár – Magyarország, 1944 című könyve. A kezdőpont 1944. június 1-je, a budapesti könyvünnep, a vége pedig a háromszéki Sósmező szovjet elfoglalása 1944. augusztus 27-én. Mi mindenről mesél el ez a tizenkét hét? HetiVálasz podcastunkban a szerzőt Stumpf András és Vörös Szabolcs kérdezi.

Magyarország és Európa választott. Ki és hogyan? Mi következik ebből? Áttört-e a jobboldal? Mi lesz Macronnal és a Fidesszel? Ezekről szól a HetiVálasz 230. adása; a mikrofonoknál Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

A politika hatékonyságot és lehívott szavazatokat néz, nem százalékokat vagy azt, hogy egy kampányüzenet – mint például a mostani „Orbán vagy atomháború" – mennyire blőd. Ha a Fidesz képes elérni a 2019-es abszolút számait, akkor tényleg az ellenzéki oldal rendeződik át – mondja podcastunkban Zárug Péter Farkas politológus. Mi volt a furcsasága az elmúlt hónapoknak? Milyen eredmény lenne elgondolkodtató a kormánypártoknak? Sikerül-e Magyar Péternek összegyurcsányoznia Orbán Viktort? A Miskolci Egyetem docensét a választások előtt utolsó HetiVálaszban kampányértékelőre kértük. A műsorvezető Stumpf András és Vörös Szabolcs.

Világpolitikai adást készített júniusra Litkai Gergely. A Zöld Válasz házigazdája a friss podcastban Feledy Botond külpolitikai szakértővel elemzi a Nyugat–Kína-konfliktust a klímacélok és az energiafüggetlenség szempontjából. Kiderül többek között, hogy a Kína Kommunista Párt a birodalmi építkezés közepette fejlődő országnak álcázza magát, ha ez a téma előkerül. Közben a napelem, szélturbina, atomerőmű, chipek – ezek mind a kereskedelmi háború tárgyai, ám ha ezekkel akarjuk csökkenteni a kibocsátásunkat, ma csak Kínától vehetjük meg őket. Ha viszont tőle vesszük, nem lesz saját iparunk és kiszolgáltatottak leszünk a világhatalmi státuszra ácsingózó Kínának. Ez a nyugati politika nagy dilemmája. De miért van különösen rossz helyzetben az EU? Itt a friss Zöld Válasz!

Stratégiai szintű Magyarország sebezhetősége, és a kormányban nincs senki, aki értené a kibertámadások jelentőségét – hangzik el podcastadásunkban, melyet annak nyomán készítettünk, hogy egy kiszivárgott jelentés szerint orosz titkosszolgálatok széles körű támadást hajtottak végre a magyar külügy informatikai hálózata ellen 2021-ben. A HetiVálasz vendége Frész Ferenc kiberbiztonsági szakértő – 2015-ig a Nemzeti Biztonsági Felügyelet kibervédelmi központjának vezetője – és Rácz András Oroszország-szakértő. Műsorvezető: Borbás Barna és Vörös Szabolcs.

Mi történt május 15-én Nyitrabányán? Miért akarták megölni Robert Fico szlovák kormányfőt és valóban magányos őrült volt-e a tettes? Mik a merénylet politikai következményei? Csáky Pál egykori szlovákiai miniszterelnök-helyettes, a Magyar Koalíció Pártjának korábbi elnöke válaszol. Műsorvezetők: Borbás Barna, Magyari Péter.

Rendet vágunk az őstörténeti vitákban! A héten bemutatott új bookazine-unk a magyar lappiacon talán még soha nem tapasztalt alapossággal járja körbe, hogy kik vagyunk és honnan jövünk. Arról, hogy miért az őstörténet lett a témája ennek a közel 200 oldalas kiadványnak, és hogy a téma gazdagon tárgyalt aktuálpolitikai vetületein túl mitől lett mégis időtlen, vagy reményeink szerint legalábbis időtálló ez a bookazine, a legilletékesebbek, a két szerkesztő, Ablonczy Bálint és Borbás Barna mesélt.

A Medián friss méréseiből világosan látszik, hogy ez az EP-választás selejtező lesz, és teljes ellenzéki átrendeződést hoz – mondja podcastunkban Hann Endre, a közvélemény-kutató intézet igazgatója. A szakember szerint nem tartható tovább az az állítás, hogy Magyar Péter pártja nem szív el Fidesz-szavazókat: a Tisza Párt mai potenciális választóinak 13 százaléka a kormánypártoktól jön a Medián szerint. Hann Endre ugyanakkor óvatosságra int a Fidesz „mélypontjával" kapcsolatban: ennyi botrány és ilyen rossz gazdasági helyzet közepette az általuk mért 45 százalék soknak mondható.

Szerdán volt a magyar EU-tagság huszadik évfordulója. HetiVálasz podcastunkban mérleget vonunk: honnan hová jutottunk 2004. május 1-je óta? Kinek a felelőssége, hogy nem hasznosultak eléggé az uniós pénzek? Mennyire komoly a szuverenisták és a föderalisták harca? El lehet-e foglalni Brüsszelt június 9-én? A mikrofonoknál Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Szombaton a washingtoni képviselőház, szerdára virradóra pedig a szenátus is elfogadta az Kijevnek szánt, 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot. Ezzel újraindulhat a fegyverszállítás Ukrajnába. De pontosan milyen fegyverek? Nincs-e túl késő ehhez? Fordulhat-e a háború menete, és mennyi realitása van a világháborús veszélynek, aminek felemlegetése a magyarországi választási kampányban lassan olyan, mint a levegővétel? Erről szól a HetiVálasz 223. adása; vendégünk Jójárt Krisztián a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének munkatársa, akit – mert épp a Svéd Nemzetvédelmi Egyetemen kutatja az orosz–ukrán háború orosz katonai tapasztalatait – Stockholmból kapcsolunk. A műsorvezető Vörös Szabolcs.

„Tök oké" Kovács Gergelynek, hogy június 9-én a kutyapárt kontójára induljon képviselőjelöltként Visi Piroska, aki mögötte, ám a Momentum és a DK által is támogatott Farkas Csaba előtt futott be a hétvégén zárult hegyvidéki polgármester-jelölti előválasztáson. Podcastunk, a HetiVálasz eheti vendégei a Magyar Kétfarkú Kutya Párt előválasztási győztes elnöke és a hegyvidéki civil ezüstérmes.

Érdektelen vagy egymással együtt élni képtelen tulajok, bizalomhiányos közös képviselők, nehézkes döntéshozatal, lepukkant épületek – az esetek többségében ez a tünetegyüttes jellemzi ma a társasházi létet. A közös képviselők 67 százaléka már profi, a saját ügyek igazgatása helyett a társasház így afféle saját Brüsszellé válik – szervezetté, amelynek érdekhordozói vagyunk, mégis folyamatos harcban állunk vele. Holott a társasház lehetne a városi együttélés optimális módja. Itt jön képbe az úgynevezett co-housing. Hogy pontosan miről is van szó, azt Litkai Gergely Madaras-Horogh Petra építésszel, a CoHousing Budapest Egyesület társelnökével, valamint a Bécsből jelentkező, szintén építész Meszes Mártonnal beszéli át a Zöld Válasz legújabb adásában.

Babiš, Matovič, Golob, Zelenszkij. Kelet-Közép-Európa bővelkedik a semmiből jött és hamar a csúcsra ért politikusokban. Kevesen értek el ugyanakkor tartós sikereket. Régiós mintázat vagy hazai tünet Magyar Péter feltűnése? Miért nézik el neki NER-es múltját? Hasonlít-e Macronra, ahogy azt magáról állítja? Kell-e konkrétumokat mondani, ha meg akarja győzni a választókat? A HetiVálasz szerkesztőségi adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Már politikus, vagy még csak jogász? Tényleg tárgyalt-e állásokról „döbrögikkel", mielőtt közéleti pályára lépett? Miért távozott a miniszteri posztról Varga Judit? Lett-e hatása az interjúnak, amelyet Hajdú Péternek adott? Hogy gondolkodnak a Fideszben Orbán Viktor oroszbarát fordulatáról? Hogyan akar elindulni a választásokon? Mi lesz a szombati nagygyűlésén? HetiVálasz podcastunkban Magyar Pétert Magyari Péter, Stumpf András és Vörös Szabolcs kérdezi.

A nyilvánosságra hozott hangfelvétel után terelés azzal foglalkozni, ki volt a gonosz egy házasságban. A Varga Judit–Magyar Péter-drámában lehet egyszerre szolidárisnak lenni az érzelmileg bántalmazott feleséggel, és igazságot követelni egy közbotrányban – hangzik el podcastunkban. Szerkesztőségi adás Magyari Péterrel, Stumpf Andrással és Borbás Barnával.

Orbán- és Pressman-beszéd, 25 év NATO-tagság, uniós kilátások, Macron és Ukrajna. Ezekről szól a HetiVálasz podcast e havi szerkesztőségi adása. A stúdióban: Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Aki minden fontosat szeretne tudni a minket körülvevő veszélyes vegyianyagokról, elég, ha meghallgatja a Zöld Válasz legújabb adását. Ebben Litkai Gergely először a külső, nagy szennyezők (így az akkugyártók) témáját járja körül a Greenpeace-es Simon Gergellyel, majd a Tudatos Vásárlók Egyesületének szakértőjével, Dénes Júliával beszéli át, milyen veszélyek leselkednek ránk saját háztartásunkban. Az adás utolsó harmadában egy ikerpár, Nagy Antal és Nagy Gábor beszélnek: az ő cégük ökomegoldást kínál a fenti gondokra. S a gondok lehetnek nagyok: kiderül például, hogy a bolti öblítők konkrétan mérgek, amelyek folyamatosan érintkeznek a testünkkel. Zöld Válasz a veszélyes anyagokról – és anyagokra.

Az ELTE dolgozói megelégelték, hogy többet keres egy gyakornok, mint egy adjunktus, ezért február 19-én nyílt levelet írtak a fenntartónak, amelyben azonnali béremelést követeltek. Kezdeményezésükhöz azóta a Budapesti Műszaki Egyetem és a Zeneakadémia dolgozói is csatlakoztak. Hogy áll az aláírásgyűjtés, mit remélnek tőle, és mihez kezdenek, ha nem bizonyul elég erős nyomásgyakorlásnak? Erről beszél műsorunkban az ELTE Társadalomtudományi Karának docense, Gregor Anikó.

Február végéig hatvan fenntartóváltási kérelem érkezett a Belügyminisztériumhoz, amiből arra lehet következtetni, hogy a közoktatási intézményeknél is a felsőoktatási modellváltáshoz hasonló folyamat indulhat el. A Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnázium diákjai és szüleik a múlt hét végén szembesültek azzal, hogy a Gábor Dénes Egyetem rapid eljárásban fenntartása alá készül venni és fizetős magánintézménnyé alakítaná az iskolát. A szülők tiltakoznak, az önkormányzat mellettük áll, de a végső döntést a tankerület által felterjesztett ajánlatra a miniszter hozza meg, hacsak az egyetem május vége előtt vissza nem lép. A Tamásiba járó diákok szüleinek álláspontját mai adásunkban Pócs Péter képzőművész ismerteti, akinek szintén az iskolába jár a gyereke.

Mi van a svédekkel kötött deal mögött? Mennyi esély van a NATO–Oroszország háborúra? Mi az a „medvesárkány" és miért félelmetes? Ki tankol most az oroszoknál? Vendégünk Siklósi Péter biztonságpolitikai szakértő, korábbi védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár.

Idén több mint 72 ezer tanulót és családját tartja stresszben a középiskolai felvételi. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológussal, a Magyarországi Diszlexia Központ és az SNI tehetségeket segítő tanács megalapítójával arra keressük a választ, miért vált ki ilyen szélsőséges indulatokat a felvételi rendszer. Műsorvezető: Sashegyi Zsófia.

Mit üzen az országnak Balog Zoltán le nem mondása? Miért neki hitt Novák Katalin, nem a bírósági ítéleteknek? Mekkora kockázat Magyar Péter? Mi értelme időről időre Tiborcz István üzleti ügyeiről írni, ha látszólag nincs következménye? HetiVálasz podcastunk szerkesztőségi adásunkban ezekről is beszél Bódis András, Stumpf András és Vörös Szabolcs.

Újra jelentkezik szerkesztőségi hármasunk, hogy megbeszélje az elmúlt hetek legfontosabb világpolitikai – benne Magyarországot érintő – fejleményeit. Mivégre volt Orbán Viktor vétófenyegetése az ukrán támogatás ügyében? Elért-e vele valamit? Mi dolga az európai tüntető gazdákkal? Hogyan kell értelmezni a magyar kormánynak a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos viselkedését? Mi a helyzet Ukrajnában? HetiVálasz podcastunkban ezekről is beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Január elsejétől működnek a visszaváltó automaták, nyáron már a Mol lesz felelős a hulladékgazdálkodás nagy részéért. Fontos változások vannak tehát a területen, ideje hát beszélni a hulladékról. Pontosabban a szemétről. Litkai Gergely vendégei a ZöldVálaszban ezúttal: Merza Péter, a Humusz Szövetség (régebbi nevén: Hulladék Munkaszövetség) alelnöke, valamint Ferenczi Attila Maxim, a szelekítv hulladékgyűjtés piacán szolgáltatásokat nyújtó Recobin Kft. alapítója.

Komplett diagnózissal és cselekvési tervvel állt elő kutatók egy csoportja arról, hogyan lehetne elkerülni, hogy a 2022-eshez hasonló aszályok tegyék tönkre az Alföldet, annak is kiemelten a Tiszántúli részét. Az „Egy lépés a sebezhetőségtől a rezilienciáig: az Alföld táji víztároló képességének helyreállítása" című, frissen megjelent tudományos cikk társszerzőjét, Timár Gábor geofizikust kérdezzük. Milyen volt az Alföld 2-300 évvel ezelőtt? Hogyan befolyásolta az ember a folyószabályozással, és mi kellene ahhoz, hogy újra legyenek kiadós nyári zivatarok? Műsorvezető: Borbás Barna, Zsuppán András.

A külpolitikai elit sok esetben szűklátókörű és indokolhatatlanul optimista volt, de a történelmi Magyarországot egy hibátlan kurzus sem tudta volna megmenteni – mondja podcastunkban Romsics Gergely. A Hun-Ren Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársa óriási történészi vállalkozás végére ért: Összeomlás és útkeresés című új könyvében az I. világháború végétől Trianonig mutatja be és értékeli a magyar külpolitikai gondolkodást. Podcastunkból kiderül: az oroszok fellé húzás abszolút idegen a magyar hagyományoktól, és mindig válságjelenségként jön elő. Milyen előzményei vannak a mai magyar külpolitikának? Milyen hibákat követünk el újra és újra? Ezekre a kérdésekre is választ keresünk. Műsorvezetők: Ablonczy Bálint, Borbás Barna.

Lassan 700 napja tart az orosz–ukrán háború teljesléptékű szakasza, ám áttörést nagyon rég nem ért el egyik fél sem. Az 1000 kilométeres frontszakaszon focipályányi méretű területekért mennek a rohamok, borzasztó veszteségek mellett. Pontosan hogyan képzeljük az állóháborút? Melyik félnek mire lenne szüksége, és miből fogyhat ki? Tényleg átvették-e az oroszok a kezdeményezést? HetiVálasz podcastunkban ezekre is válaszol Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, illetve Takács Márk százados, az NKE tanársegédje.

Alig vesztett a népszerűségéből a kormány a tavalyi recessziós, magas inflációs évben, ezért érezheti felhatalmazva magát, hogy borítsa a költségvetést és elengedje a hiányt – mondja podcastunkban Madár István közgazdász. A Portfolio elemzője szerint „az egyes költségvetési sorokba írt kiadási és bevételi tételek véletlenszerűen találkoznak a valósággal", és egyetlen cél a növekedés beindítása. Ez akkor lehet sikeres, ha semmilyen váratlan esemény vagy sokk nem következik 2024-ben. Makrogazdasági előrejelző podcast. Műsorvezető: Borbás Barna, Laky Zoltán.

„Harminc éve foglalkozom gazdasággal, globális makroökonómiával, és amikor elkezdtem állatokat tenyészteni, rájöttem, hogy a gazdaság és a természetközeli mezőgazdaság törvényei szinte ugyanazok" – mondja a Zöld Válasz című podcastsorozatunkban Szabó László. Aki nemcsak tőzsdeguru, a HOLD Alapkezelő társalapítója, hanem bivalytenyésztő Zalából, a regeneratív gazdálkodás szószólója. Szabó László a Pogátsa Zoltánnal készült adás után kereste meg Litkai Gergelyt, hogy megfogalmazná a kapitalizmusellenes zöld gondolat kritikáját.

Milyen évünk lesz 2024-ben? A közelünkben folyik két háború, miközben a fél világ választ. Ezek közül hármat – az oroszországi, az európai és az amerikai választást – vizsgálva igyekszünk felvázolni a világpolitika idei kontúrjait. Olykor magyar szempontból. A HetiVálasz 207. adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Mit tegyen az, aki advent végén jön rá, hogy nem tudott felkészülni karácsonyra? Háború a szomszédban, háború a Közel-Keleten – miért lehetett mégis hálát adni idén? Mi a tanulsága az egyházaktól való elfordulást megmérő népszámlálásnak? Miért ír levelet egy főpap az eutanázia legalizálásáért küzdő Karsai Dánielnek? 2023 utolsó HetiVálaszában ezekről kérdezi Fabiny Tamást, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-​püspökét Ablonczy Bálint és Vörös Szabolcs.

Sztálin-híd, Marx tér, Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek, Május 1. Ruhagyár, Népköztársaság útja, Úttörő Áruház, Felszabadulás és Moszkva tér. A jövőben egyre kevesebben fognak emlékezni arra, miket jelölték ezek az elnevezések, ahogy arra sem emlékszünk majd, miért akarta lebontatni Rákosi Mátyás a Batthyány téri templomot, vagy hogy miért csináltak légvédelmi bunkert a kettes metró Kossuth téri állomásán. Hogy ne merüljenek feledésbe a szocializmus abszurd intézkedései, Szívós Erika mindenre kiterjedő tanulmányban gyűjtötte össze őket. Ezzel zárul majd a Budapest Főváros Levéltára által kiadandó monográfia, amely a város születésének 150. évfordulója alkalmából készül és amely a tervek szerint jövő novemberben jelenik majd meg. A levéltárral együttműködésben indított Budapest-történeti podcastsorozatunk utolsó fejezete következik.

Történelmi műsor: először vettünk fel HetiVálasz podcastot közönség előtt, a lapunk ötéves fennállására szervezett Válasz Feszten, a budai Tranzit Art Caféban. Ez alkalomból ismét állandósult szerkesztőségi triónk beszélgetett az elmúlt egy hónap fontos eseményeiről. Mit jelez Hollandiában Geert Wilders győzelme? „Úgy táncolunk, ahogy ők fütyülnek" az EU-s pénzekért? Lesz-e baj a Von der Leyen–Soros-plakátokból? Ezekre – és a közönség kérdéseire – válaszol Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs. (A Válasz Feszt egészen vasárnapig tart, a programot itt lehet megtekinteni.)

A legtöbb médium felületein leginkább az apokaliptikus víziók jelennek meg, ha a bolygó jövőjéről van szó, a megoldási javaslatok pedig senki által nem olvasott szakfolyóiratok hasábjain árválkodnak. Litkai Gergely a Zöld Válasz friss adásában ezen kíván változatni, s egy viszonylag friss tanulmánykötetet beszél végig Gébert Judit ökölólgiai közgazdásszal, filozófussal.

A Hamász nyilvánvalóan nem győzheti le Izraelt, viszont Benjámín Netanjáhú is teljesíthetetlen célt tűzött ki a terrorszervezet elpusztításával – mondja podcastunkban N. Rózsa Erzsébet. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet tudományos tanácsadója szerint a palesztinpárti tüntetések nemcsak Európában, de az arab országokban is belbiztonsági kihívást jelentenek: Jordánia és Egyiptom is a rendezésben, a mielőbbi fegyvernyugvásban lenne érdekelt.

Ha szereted a focit, azért, ha életedben egy meccset se láttál, akkor azért – itt a HetiVálasz nagy futballmegfejtő műsora a magyar Eb-kijutás alkalmából. Miért ez „a legfontosabb a világ lényegtelen dolgai közül"? Aki a jelenkor fociját értelmezi: Ablonczy Bálint. A hőskort megidézi: Borbás Barna. A műsorvezető, aki csak érteni akarja ezt az egészet: Stumpf András.

L. Simon László kirúgása, Vidnyánszky Attila majdnem-lemondása, elkordonozott fénykép a Néprajziban, Magyar Vitézség Csarnoka. Azaz a magyar kultúrpolitika elmúlt két hete. Hogyan értelmezzük a fejleményeket? Erről beszélget HetiVálasz podcastunkban Stumpf András, Zsuppán András és Vörös Szabolcs.

200. adásához érkezett HetiVálasz podcastunk. A kerek alkalmon ismét állandósult szerkesztőségi trióban igyekszünk magyarázatot adni az elmúlt hetek néhány fontos nemzetközi, ám hazánkat is érintő ügyére: EU-pénzek, lengyel választás, a miniszterelnök pekingi és kazahsztáni útja meg az ukrajnai fejlemények. Ezekről beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.