százhold - Veiszer Alindával

Veiszer Alinda vendége Varró Dani, akivel versekről, verses regényekről és a gyerekirodalom közös "kódjairól" beszélgetnek. Szóba kerül a Túl a Maszat-hegyen, sőt az is kiderül, hogyan bukkannak fel benne a kuflik. A beszélgetésben kitérnek arra is, milyen versekkel van tele egy költő feje, miért különleges az Anyegin-strófa, és hogy mi számít unalmasnak – vagy épp körbebeszélésnek. És persze azt is megtudod, milyen három gyerek mellett írni, hogyan inspirálják a mindennapok, és milyen egy átlagos reggel a költő családjában.A beszélgetés végén még mélyebbre megyünk: miről nem írna sosem? Szóba kerülnek még a szabadversek, a csúnya szavak, a terápiás célzattal írt Szívdesszert című kötet átkozódó verse, a szleng használata, és az is, miért akart kamaszkorában Kassák Lajos lenni. Beszélnek a versformák tudatos használatáról, A szomjas troll kapcsán az inspirációról, és arról is, hogy minden gyerekének írt egy-egy saját mesét – hogy kinek mit, az is kiderül. És persze hamarosan itt egy új verseskötet is!Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A százhold támogatója az Erste.(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Ha én felnőtt volnék, Már óvodás vagyok!, Már megint! - generációk nőttek fel a 100 évvel ezelőtt született Janikovszky Éva utánozhatatlan humorán.Veiszer Alinda vendége Janikovszky János, a Móra Könyvkiadó vezetője, aki személyes történetein keresztül mesél anyukájáról: hogyan szavalt neki verseket gyerekkorában, milyen volt a humora, és hogyan forgatta ki zseniálisan a közhelyeket. Könyvei ma is ugyanúgy működnek mindenkinél: egyszerre viccesek, őszinték, mert Janikovszky Éva valójában nem meséket írt - hanem a körülötte zajló életet.Szó lesz az ikonikus címek titkáról, arról, hogyan válik egy életmű klasszikussá, és hogy milyen gyerekkori élmények köszönnek vissza ezekben a máig érvényes, derűs szövegekben.Szóba kerül az írónő máig érintetlen régi lakása tele emlékekkel, megismerheted a Janikovszky Éva 100 Emlékév programjait, és az is kiderül, miben és mennyire hasonlít egymásra anya és fia.És bár a Janikovszky életmű lezárt, folyamatosan érkeznek az újdonságok - ezekről is hallhatsz ebben a beszélgetésben. Mosolyogni tessék!Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Veiszer Alinda vendége Rofusz Kinga, az Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt illusztrátor, akinek finoman rétegzett, mély és halk humorral átszőtt illusztrációi sokáig velünk maradnak.Beszélgetünk színekről, hangulatról, költészetről, és arról, hogy hogyan születik egy írott történetből vizuális világ, és hogyan lehet képekben megmutatni azt is, ami nincs leírva.Megnézzük közelebbről Schein Gábor Irijám és Jonibe című kötetének különleges képi világát, az Amikor mesélni kezdtek a fák nosztalgikus illusztrációit, és szóba kerül az Otthon című silentbook is. Kiderül az is, miben más a bábtervezés vagy a filmkészítés, mint egy könyv illusztrálása.Beszélgetnek családi háttérről, neveltetésről, inspiráló könyvekről, különböző vizuális világok teremtéséről, új projektekről, és arról is, mit jelent ma alkotóként független utakat járni.Merülj el Rofusz Kinga varázslatos világában! Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Melyek az év legjobb gyerekkönyvei, és vajon mitől lesz egy könyv igazán kiemelkedő? A HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum idén is kiosztja az Év Gyerekkönyve Díjat, amely a legfontosabb független szakmai elismerések egyike a hazai gyerekirodalomban. A kiadók a 2025-ben magyarul megjelent könyveket jelölhették, és most a kulisszák mögé lesünk, Veiszer Alinda vendége ugyanis a szakmai zsűri két tagja: Paulovkin Boglárka illusztrátor és Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tanára. Beszélgetünk arról, hogy hogyan zajlik a kiválasztási folyamat, mire figyel egy illusztrátor, amikor egy könyvet néz, hogyan, mikor működik jól együtt szöveg és képi világ, és milyen irányok, témák jelennek meg ma a gyerekirodalomban. Szó lesz a shortlist néhány könyvéről és a zsűritagok személyes kedvenceiről is - ha kíváncsi vagy, milyen könyvek formálják ma a gyerekirodalmat, akkor hallgass minket!Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste. (Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendége Vojtek Lili, az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola doktorandusza, akivel a lányregények világában merülünk el – Cilikétől a Szent Johanna Gimiig. Milyenek voltak a korai, kifejezetten lányoknak szánt könyvek? Milyen hagyományokat hordoz magában ez a műfaj a századelő óta? Lányregény-e az Abigél – és ha nem, akkor pontosan micsoda?Milyenek a lány szereplők, és ki ír ma kortárs lányregényt? Beszélgetünk arról is, hogy bele lehet-e ragadni a lányregényekbe, és arról, miért lenne jó, ha a fiúk is olvasnák ezeket. Kiderül: a lányregény olyan műfaj, ami meglepően sok mindenre jó!Ha valaha faltad a pöttyös és csíkos könyveket, ha ma is nosztalgiával gondolsz vissza egy-egy kamaszkori kedvencre, tarts velünk!Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Veiszer Alinda vendége Papp Gábor Zsigmond filmrendező, műfordító, akinek nevét a kisgyerekes családok leginkább Julia Donaldson könyveinek magyar hangjaként ismerik. Az ő fordításában szólal meg sok-sok történet az eddig több mint kétszáz kötetet számláló Donaldson-életműből. Hogyan indul valaki tízévesen fordítói pályára? Beszélgetünk a magyar fülnek ismerősen csengő felező tizenkettes ütemhangsúlyos verselésről, hogy hogyan lehet visszaadni vagy újraalkotni az angol szójátékokat magyarul, és hogy milyen szlenget érdemes használni. Szóba kerül az is, hogyan találkozott először Graffalóval, és hogy Angliában miért ez az első számú kedvenc, míg itthon A majom mamája vezeti a listákat. Vajon neki melyik a személyes kedvence, és miért? Mesélünk két új, hamarosan érkező kötetről - az egyik igazi meglepetés lesz! Kiderül, mi volt eddig a legnagyobb fordítói kihívása, és hogy hogyan kapcsolódik össze a mozaikkészítés a műfordítással. Irány Julia Dunaldson univerzuma!Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Veiszer Alinda vendége a Csirimojó Kiadó és Könyvesbolt művészeti igazgatója, Peťovská Flóra.A Csirimojóban a könyv nem csak olvasnivaló, hanem vizuális élmény: a kortárs cseh és szlovák alkotók erős képi világú, igényes köteteit humor, mélység és bátorság jellemzi – minden korosztálynak. De miben más a mai cseh gyerekkönyves piac? Bátrabb, nyitottabb, erősen grafikus és művészetközpontú!Megismerheted a Nobel-díjas Olga Tokarczuk Elveszett lélek című különleges, megrendítő történetét az önmagunkhoz való visszatalálásról, lélegzetelállítók az illusztrációi! Szó lesz az emberi kapcsolatokról és érzelmekről szóló könyvekről, Petr Sís szubjektív-objektív történetéről a kommunista Csehszlovákiáról – és arról is, hogy hogyan tud egy klasszikus képregény hitelesen beszélni a pánikrohamról. Hogyan jelenik meg a természet mint tematika? És vajon melyik kötetben találkozik egyszerre Pinokkió, Háry János és Bot Benő?Ha érdekelnek a vizuálisan erős, gondolatébresztő, vagány könyvek, itt a helyed!Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.(Fotó: Chripkó Lili / WMN)

Veiszer Alinda vendége Darvasi László író, akivel a Trapiti trilógiáról beszélgetünk. Hallhatsz egy olyan különleges Trapiti-kötetről is, a melyben már több ezer rajongó gyerek neve szerepel, és azt is megtudod, hogy milyen volt az első kötet fogadtatása. Hogyan épült fel Kavicsvár világa, mi jelentett kihívást a szerzőnek ebben a sokszereplős, sok szálon futó, többrétegű családi mesében? Miért kellett két évtizeded várni a harmadik résszel, és hogyan szivárog be a valóság, akár a propaganda is ebbe a kötetbe? Kiderül, hogy a meséket át lehet írni, a gonosz farkasnak is vannak szempontjai, és a lényeg: a sok képzeletbeli történés mellett érdemes komolyan is szólni a gyerekekhez. Hallhatsz még a harmadik kötet finom, filozofikus áthallásáról, az idő múlásáról, és az is kiderül, hogy a regénynek több lehetséges befejezése is volt...Ha még nem ismered Kavicsvár lakóit, kezdd ezzel a beszélgetéssel! Ha pedig ismered, itt az idő újra elővenni a köteteket.Kellemes trapitizést!Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Veiszer Alinda Szabó T. Anna költő, műfordítóval beszélget versekről, a gyerekversekről, költészetről. Egyáltalán mitől lesz gyerekvers egy vers? Hogyan lehet verseken keresztül nyelveket tanulni? Mekkora hatással volt rá Kányádi költészete, és hogyan és mikor indult el a ő költészet útján? A beszélgetésben szó lesz még ritmusról és csendről, és persze hallhatunk sok-sok verset is – köztük azt is, amit mindenki tud, és mindenkihez szól –, miközben az is kiderül, melyik Szabó T. Anna legfontosabb könyve. A felnőtteknek írt versek felé elkanyarodva azt is megtudhatod, hogyan alkot, hogyan született legelső verse, és hogyan lesz a szórakoztató dudorászásból vers. Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda mai vendége Hermann Zoltán irodalomtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem posztgraduális gyerekirodalom-képzésének egyik tanára, aki olyan szakembereket képez, akik a gyerekirodalom világában szeretnének dolgozni. A beszélgetésből kiderül többek között, hogy miért nincs még megírt, egységes magyar gyerekirodalmi történetünk.Vajon milyen történelmi korszakai vannak, és miért volt erős a német hatás, mikor működött "jobban" a gyerekirodalom rendszere, és hogyan hatottak rá az idők során egyházi és állami ideológiák? Az időutazás a 19. század elején startol, közben előkerül Faylné Hentaller Mariska A Sződy lányok című könyve és a Gyurka és a detektívek is - és az is kiderül, miért érdekesek még ma is.Egy mély, izgalmas, mégis közérthető beszélgetés, ha érdekel, honnan jön, és merre tart a hazai gyerekirodalom.Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.