RE:FACT - Podcast a jövőről

A Marson víz után kutatnak, Csernobilban sugárzástérképeket készítenek, a nagyobb reptereken cipelik a bőröndjeinket vagy éppen az útbaigazításnál segítenek, de ipari alkalmazásuk is széleskörű. Ezek a robotok. Dudás Dáviddal, a Revolution Robotics fejlesztési vezetőjével a robotok múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk. Adásunkban a robotika szinte összes alkalmazási területét érintjük. Beszélünk az első humanoid robotokról és arról, hogy miért formáljuk őket saját képmásunkra. Megtudjuk, hogy miért nevezik a 90-es éveket a robotok romantikus korszakának, és arról is szót ejtünk, milyen szerepe lehet a robotikának az oktatásban. ASIMO, Sony Aibo, Boston Dynamics Spot. Ismered őket? Akkor hallgasd meg az epizódot!

A kutatóközpont az Európai Űrügynökséggel számos közös vizsgálatban vett részt, míg az Aquanauta projekt az űrtevékenységek fejlesztését szolgálja és az asztronauta képzés területére fejlesztett olyan megoldásokat, amik az űrhajósok veszélyhelyzetben való fizikális- és pszichológiai reakciónak vizsgálatára képes. Ennek kapcsán beszélünk arról, hogyan lehetséges a Földön olyan közeget és helyzetet előállítani, ami az űrutazás során felmerülő lehetséges problémákat valósághűen szimulálja. Megválaszoljuk, milyen fizikai és szellemi nehézségekkel kell szembenézniük az űrutazóknak, hogyan küszöbölhetőek ki a radioaktivitás káros hatásai egy hosszabb utazás során?Megtudhatjuk miért fontos új bolygókat megismernünk, milyen új technológiák jelentek meg az űrkutatásban és azt is, hogy hogyan lehetne az okostelefonok hálózatának mintájára felépíteni a csillagközi űrutazást.

Aki kimarad, az lemarad - így lehet összefoglalni azokat a félelmeinket, amit az angol Fear of missing out (FoMO) kifejezés jelöl, s amit akkor érzünk, amikor nem vagyunk jelen a digitális világ történéseiben. Ha a közösségi médiában nem kommunikáljuk azonnal ami velünk történik, úgy tűnhet nem is létezünk, míg mások tartalmas, több és jobb élményekhez jutnak. Ez szorongást és rossz érzést okozhat. Az állandó digitális jelenlét azonban pont attól foszt meg minket, amire leginkább vágyunk: a pillanat megélésétől. Mindezt felismerve és ellensúlyozva az elmúlt években egyre szélesebb körben terjedt el a Joy of missing out (JoMO) mozgalom, ami arra törekszik, hogy az emberek csökkentsék online jelenlétüket és egészséges mértékben használják a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket.A változó fogyasztói magatartások és elvárások bemutatása mellett Dr. Prónay Szabolcs arról is beszél, hogyan válunk „prosumerré”, akik nemcsak fogyasztják, de gyártják is a tartalmakat. Az egyéni kommunikációs trendek mellett bemutatjuk, hogy milyen átalakuláson ment keresztül a formális, vállalati kommunikáció. Kitérünk arra, hogy a közösségi tudásban miért élvezhet előnyt a minőséggel szemben a mennyiség, hogy milyen nehézségekkel kellett volna szembe néznünk 2020-ban a digitalizáció nélkül. A hatékony időmenedzsment és alkalmazkodóképességünk fejlesztése mellett szó lesz arról is, hogy kinek, mikor és miért lehet szüksége a digitális detoxikációra. A mindennapjaid része a digitális kommunikáció. Akkor miért ne tudhatnál meg többet annak hátteréről? Hallgasd meg legújabb epizódunkat!

Akár munkáltatóként, akár munkavállalóként vagy éppen egyéni vállalkozóként éljük meg azokat az átalakulásokat, amiket a digitális korszak és a hálózatba kapcsoltság eredményezett, a legfontosabb, hogy tudjuk elfogadni magát a változást. Ebben kell támogatnunk közvetlen környezetünket, kollégáinkat és munkatársainkat is. Miért fontos, hogy lépést tartsunk a változásokkal, hogy a működésünket digitális alapokra helyezve távolról is elérhető legyen a piacunk? Milyen előnyei vannak, ha elegendő figyelmet és energiát fordítunk rugalmasságunk és alkalmazkodóképességünk fejlesztésére? Mi köze van mindezeknek a tudatos életmódhoz? Megtudhatod a beszélgetésből! Itt a helyed, ha érdekel, hogyan lehet elősegíteni a digitális transzformációt, a negyedik ipari forradalom felé történő elmozdulást úgy, hogy közben az egyéni és szervezeti célok se sérüljenek. Mert a világban csak egy az állandó: a változás!

Adásunkban tisztázzuk a big data és az adattudomány legfontosabb fogalmait, valamint, hogy miért fontos az edukáció szerepe ezen az üzleti területen. Megnézzük azokat az iparágakat, ahol a legtöbbet használják az ehhez kapcsolódó módszereket és a leginkább profitálnak belőle, de azokat is, akiknél a túlzott adatelemzés visszájára fordul. Megtudjuk, milyen adatokat gyűjtenek rólunk, és, hogy mire használják ezeket az olyan techóriások, mint a Facebook vagy a Netflix. Rávilágítunk az adatok tárolásának veszélyeire és arra is, hogy miért biztonságos a felhőalapú tárolórendszerek használata. Ha eddig nem hallottál a georedundanciáról és a cloud computingról, most már tudni fogod, hogy milyen témához kapcsold! Beszélünk arról, hogy miért érdemes a mesterséges intelligenciát és a hatalmas mennyiségben rendelkezésre álló adatokat párosítani, s hogyan használhatjuk mindezt akár a hétköznapokban is. Gyakorlati példákat mutatunk be az adattudomány és a big data biznisz területéről, hogy ezzel is közelebb hozzuk ezt a misztikus, sokszor megfoghatatlannak tűnő, adatmágiának is nevezett területet a hétköznapok világához.Energiacégek, telekommunikáció, médiavállalatok, ipar – mind óriási felhasználói a „big data” iparágnak. Ha Te is kíváncsi vagy, hogyan működik az adatalapú világ, hallgasd meg adásunkat!

Biztosan kerültél már olyan helyzetbe, hogy két ugyanolyan paraméterű, ugyanabba az árkategóriába tartozó technikai eszköz vásárlásakor nem tudtad eldönteni melyiket válaszd. A két termék közti egyetlen különbség az, hogy az egyikre egy, a másikra három év garanciát ad a gyártó. Mit gondolsz, ha a három év garanciával rendelkező terméket választod, akkor tisztán racionális döntést hoztál? Beszélgetőpartnerünk bebizonyítja, hogy ez korántsem igaz!A különböző meggyőzéstechnikai módszerek a mindennapjaink részei lettek, ezért ahhoz, hogy megfelelő üzleti döntéseket hozhassunk, ismernünk kell az ehhez kapcsolódó alapvető működésmódokat és technikákat. Szakértőnk elmondja, miért hasznos, ha figyeljük és elemezzük a tárgyalópartnerünket. Kitérünk arra is, hogy milyen üzenetet közvetít és hogyan hat partnereinkre a webkamerában látszódó háttér, miért fontos a meggyőzésben a vizualitás és a befolyásolási technikák közös használata. Ha eddig nem értetted, hogy a Jóbarátok sorozat alávágott műnevetése miért nyerte el a nézőközönség tetszését, adásunkból ezt is megtudhatod!Dr. Újszászi Bogár László segítségével betekintést nyerünk az emberi elme döntésért felelős folyamataiba és abba is, hogy a gépeknek az értékesítésben betöltött szerepe miben különbözik a humán erőforrásétól. Megtudhatjuk, hogy mi az a három jelző, ami a legtöbb embernek először eszébe jut az értékesítőkről.A meggyőzéstechnika nem csupán módszerek sokasága, a tudományterülethez szorosan kötődik a pszichológia és a társadalomkutatás is.Ha értékesítőként, vagy értékesítési szervezet vezetőjeként dolgozol azért, ha csak tudatosabb vásárló szeretnél lenni, akkor emiatt hallgasd meg ezt az epizódot. Jó szórakozást!

Emlékszel az Utazók című sci-fi kalandfilmre, amiben a főszereplőt befektetik egy orvosi vizsgálatot végző gépbe, ami automatikusan megállapítja a pontos diagnózist? A legtöbben azt gondolnánk, ez lesz a jövő! A mesterséges intelligencia azonban nem tud pontos diagnózist felállítani és kezelést meghatározni, mindig szükség lesz egy orvosra a teljes körű kórmeghatározáshoz és a megfelelő gyógymód megállapításához. Az emberi tudás és a szofisztikált döntési képesség ezen a területen nem helyettesíthető.Dr. Meskó Bertalan maga is sci-fi rajongó. A The Medical Futurist Institute vezetőjeként célja megvizsgálni, hogy a sokszor csak elrugaszkodott vízióként értelmezett tudományos-fantasztikus technológiák hogyan valósíthatók meg és ültethetők át a gyakorlatba. A változás a legtöbbször nem egy nagy ugrással, hanem több apróval kezdődik. Gondoljunk csak arra, hogy a mindennapjaink részét képező okoseszközeinkre ma már milyen könnyen letölthető egy-egy egészségügyi alkalmazás – például alvásmérés, okosébresztés, pulzusszámlálás – és ezek használatával milyen szignifikáns életmódbeli minőségjavulás érhető el. A szakemberrel közösen átgondoljuk, hogy mit vártunk el korábban és mit várunk el most az orvos-beteg kapcsolattól, hogyan rendezheti át ezeket az elvárásainkat a telemedicina és a digitális platformokon történő kapcsolattartás. Jelenleg nemcsak a betegek, de az orvosok is félnek az új technológiáktól és a mesterséges intelligenciától. Pedig nem kellene! A technológiai fejlesztések ugyanis nem kiváltják vagy megszüntetik az egészségügyi ellátást, csupán eszközöket kínálnak a hatékonyabb működésre. Beszélünk a járványokról, azok előrejelzésének lehetőségéről és arról is, hogyan utazhatunk a járvány után. Lesz-e immunitás-útlevél?Ha neked is fontos az életminőséged és szeretnél tájékozottabb lenni az egészségügy jelenlegi és jövőbeli változásairól, ne hagyd ki ezt a részt! Most és a következő évben is számos izgalmas témával vár a RE:FACT Podcast.

Az önvezető autózás víziója már a XX. század elején is foglalkoztatta az embereket. Számos, főként a sci-fi műfajába tartozó könyv, film, képregény dolgozta fel ezt a témát, talán ezért is azonosítottuk eddig ezeket az innovációkat távoli, jövőbeli technológiai újdonságokként. Ezek a technológiák napjainkban azonban már könnyen elérhetőek, a forgalomban közlekedő járművek nagyrészében valamilyen formában már dolgozik egy hasonló, alacsonyabb tudású rendszer.Adásunkban szót ejtünk az önvezető autózás szabványának egyes szintjeiről, azok technológiai vetületeiről, illetve arról is, hogy mikor válik a széles közönség számára is elérhetővé ennek a szabványnak a legmagasabb szintje. Rövid betekintést nyújtunk a különböző fejlesztések jelenlegi helyzetébe, kitérünk az autonóm járművek használatának etikai és morális problémáira, többek között a balesetek kérdésére is. Miért adnak nagyobb biztonságot a vezetéstámogató rendszerek? Miért komfortosak ezek a megoldások? Mégis miért utasítják el sokan ezeket az innovációkat? Mit jelent az önvezető autózás esetében a level 2 hands on és hands free? Miért csak egy szűk mesterségesintellgencia-algoritmus dolgozik egy önvezető autóban?Ha Te is beülnél már egy kormány nélküli buborékautóba, akkor hallgasd meg epizódunkat és kerülj képbe az autopilot rendszerek jelenlegi helyzetével.

Dr. Szászi István a magyarországi Bosch csoportnál végzett munkájából kifolyólag a technológiai innovációk szakértője, a gyártói oldalról megközelítve segített a jelenlegi autóipari környezet kihívásaiban eligazodni. Horváth András youtuber pedig az elektromos autózás felhasználói oldalának tapasztalatait, meglátásait osztotta meg velünk.Napjainkban egyre fontosabb az elektromos, a hibrid módon és alternatív üzemanyagokkal hajtott járművek témája: a fosszilis tüzelőanyagok fogyatkozása, az egyre szigorodó szén-dioxid-kibocsátási normák és úgy általában a globális felmelegedés, a környezetvédelem növekvő jelentősége sarkallja arra az autógyártókat, hogy mindinkább az alternatív megoldásokat, környezetkímélő technológiákat fejlesszék. További elvárás, hogy a közvetlenül környezetszennyező, nem megújuló energiaforrások által hajtott technológiák arányát pedig csökkentsék portfóliójukban. A legalapvetőbb és egyre többet használt megoldás a teljesen vagy részben villanymotorokkal hajtott járművek fejlesztése, ami egyébként a relatív új technológiák közül a legmegosztóbb is. Valóban megoldhatja a városi környezetszennyezés és a nem megújuló energiaforrások kérdését az emobilitás? A jövő útjain kizárólag elektromos autók közlekednek majd? Szabad-e csak feketén-fehéren gondolkodni? Mi az ideális elektromos autóval megtehető táv egy átlagos felhasználó számára? Hosszú órákat kell majd várnunk a töltőállomásokon vagy egy kávé elfogyasztása után újra feltöltött járművel utazhatunk tovább? Milyen egyéb környezetkímélő technológiák állnak az autógyártók rendelkezésére? Mi az az eAxle? Milyen diverz portfólióban gondolkodik a Bosch?Mindez és még rengeteg fontos, aktuális kérdés kerül terítékre hetedik adásunkban, úgyhogy csatlakoztasd töltőre a telefonod és hallgasd meg beszélgetésünket!

Jelenleg 4,57 milliárdan rendelkeznek interneteléréssel a világon, hazánkban pedig a lakosok több mint felének (5,3 millió fő) van okostelefonja. A 15 éves korosztályban 10 gyerek közül legalább 7-nek saját okostelefonja, számítógépe vagy tabletje van. Ezekkel az eszközökkel könnyen elérhetővé válik számukra a világ legnagyobb tudásbázisa: az internet. Mire használják a gyerekek az internetet? Milyen szokásaik, elvárásaik vannak ezen a területen és milyen következményei lehetnek mindennek hosszútávon? Más felnőttek lesznek mint a szüleik? Milyen képességekkel fognak bírni a most vagy ezután születő gyerekek? Esetleg hátrányba kerülhetnek azok a gyerekek, akik iskolás korukig nem tévéznek, tableteznek vagy okostelefonoznak? Tudásátadás- tudásszerzés tekintetében az elmúlt néhány évtizedben forradalmi átalakulások mentek végbe, melynek következményeként az iskola veszített az ezen a területen betöltött monopol szerepéből. Az ismeret- és információszerzés a legkülönfélébb csatornákon, informális fórumokon történik, ezek pedig nagyban eltérnek az iskolában megszokott formáktól. Az oktatás már most átalakulóban van! De merre fejlődik és változik a jövőben az online lehetőségek hatására? Szükség lesz- e még pedagógusokra, iskolaként használt épületekre, vagy minden megoldódik digitálisan?Ezekre és még számos izgalmas kérdésre kapunk választ ebben az epizódban, úgyhogy készítsd be a jegyzetfüzetet, tollat és koppints a lejátszás gombra.

Adásunkban széles spektrumot bejárva az MI, a gépi tanulás mindennapi vetületeivel ismerkedhetünk meg. Belegondoltál már abba, hogy egy mesterséges intelligenciát milyen jellemzők tesznek intelligenssé? Ha valóban intelligens, akkor ennek mesterséges jellemzőit hogyan ismerjük fel? Az intelligenciához általában emberi tulajdonságokat kötünk, így ahhoz, hogy definiálhassuk az MI-t, először meg kell tudnunk alkotni a természetes intelligencia fogalmát. Nem egyszerű kérdéskör, igaz?Beszélgetőtársunk, Szirtes Gábor felfedi kétségeit a mesterséges intelligencia létezésével kapcsolatban és rávilágít arra, hogy a mindennapjainkban inkább algoritmusok és egyszerű gépi tanulással működő rendszerek működnek, amelyeken ő is nap, mint nap dolgozik. Miben különbözik az emberi idegrendszer (az agy) egy gép „idegrendszerétől”? Miért lehet boldog a robotporszívó? Miért fontos, hogy tudjuk predikálni a környezetünket, és mi értelme a gépek esetében a prediktív analitikának? Milyen rendszerek segítik a humán erőforrásban, az értékesítésben, a marketingben vagy akár a szoftverfejlesztésben dolgozó szakemberek munkáját? Hogyan képes egy gép tanulni? Mindezekre és még sok más izgalmas kérdésre kapunk választ Szirtes Gábortól.Ha benned is maradt megválaszoltalan kérdés a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, hallgasd meg epizódunkat!

Talán nem is gondolnánk mennyi technológiai eszköz fejlődését, kifejlesztését és később a fogyasztói piacra, a köztudatba kerülését generálta az űrkutatás és az űrutazás fejlődése. A legegyszerűbb példa erre, amely talán minden hallgató zsebében ott lapul, az okostelefon kamerája. A NASA az űrutazásai alkalmával kényszerült arra, hogy egy minél kisebb és könnyebb képalkotási technológiát fejlesszen ki a kameráihoz, annak érdekében, hogy az űreszköz kilövése kevésbé legyen költséges. Ma már ugyanezt a technológiát használják az okostelefonok kameráinak gyártói is.Az adásban ugyanakkor fény derül az űrkutatás és az űrtevékenység közötti különbségre, illetve arra is, hogy milyen előnyei származnak Magyarországnak abból, hogy belépett az Európai Űrügynökségbe. Mik azok a nagyszabású projektek, amikben részt vehetnek a hazai kutatók és az egyetemi hallgatók? Milyen lehetőségei vannak egy magyar fiatalnak az űrkutatásban, űrutazásban? Miért nem egyszerű kérdés az űrszemét-helyzet kezelése, az eltakarítása? Milyen veszélyek rejlenek ebben? Mi a helyzet a magyar műholdakkal? Miért nem csak a technológiai oldala bonyolult és problémás a Mars-utazásnak?A fentiekre és még számos más izgalmas kérdésre derül fény a podcast negyedik adásában. Ha szerinted sem határ a csillagos ég, akkor hallgasd meg epizódunkat!

Az első ipari forradalom a szénfűtésű gőzgép feltalálásával hozott robbanásszerű gyártástechnológiai fejlődést. A második ipari forradalom az elektromossággal adott lendületet a termeléstechnológiának. Az Ipar 3.0 - ami már az 1970-es években elkezdődött - az informatikával hozott változást az iparba és állította a számítástechnikát a gyártás középpontjába. Mi a helyzet a negyedik ipari forradalommal? Valóban nevezhető forradalomnak? Hol tartunk most? Mitől lesz egy gyár ipar 4.0-s? Miért fontos jelenleg is az ember szerepe az üzemekben?Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a szakemberek segítségével, miközben egy tiszta képet alkottunk arról, miért és milyen eszközök, folyamatok segítségével állítja a hatékonyságot a középpontba az Ipar 4.0. Az elméleti alapok mellett a két gyártócég vezetőjének segítségével a gyakorlati oldalát is megismerhettük és azt is megtudhattuk, hogyan hatott ezekre a folyamatokra a COVID-19 járvány.Szeretnél Te is tisztán látni végre az Ipar 4.0-val kapcsolatban? Hallgasd meg epizódunkat!

A járvány berobbanása után a vállalatok online videokonferencia-eszközökre helyezték át szinte minden tevékenységüket; az eseményeket, egyeztetéseket, ezzel egy újfajta munkamódszerhez szoktatva az irodai munkavállalókat. Mi történt azokkal, akiknek a munkaköre nem teszi lehetővé az otthoni munkavégzést? Mi vár rájuk a jövőben? Mikor térhet vissza minden a rendes kerékvágásba?A kutató rávilágított a járvány pozitív hatásaira is, beszélt a járvány előtti állapot várható visszaállásáról, illetve arról is, hogy milyen módon változott meg az emberek hozzáállása a luxushoz, a munkahelyi környezethez és a technológiához. Mely vállalatok profitáltak a járványidőszak alatt, melyek kerültek rosszabb helyzetbe és mit jelent ez hosszú távon.Téged is foglalkoztat a jövőnk, a poszt-COVID korszak? Hallgasd meg epizódunkat!

1997-ben Garri Kaszparov volt az első sakkvilágbajnok, aki vereséget szenvedett sakkjátszmában egy számítógéptől, az IBM által fejlesztett Deep Blue-tól. Ez a kísérlet jó példa volt arra, hogy a szakértők értékelni tudták a mesterségesintelligencia-kutatás akkori állását. De mi a helyzet manapság?Első epizódunk alkalmával Mérő professzor úr segítségével körbejártuk a mesterséges intelligencia számos aspektusát, többek között azt, hogyan változott a tudomány a számítástechnika, a jog és több más szakterület fejlődésével. Milyen veszélyek és főként, milyen lehetőségek rejlenek az AI-ban, miért és miért nem mesterséges intelligencia egy önvezető autó. Kitértünk arra is, hogy milyen problémákkal szembesülhet a társadalom a mesterséges intelligencia technikai, jogi és akár vallási kereteinek meghatározásakor és erre milyen megoldások születhetnek a jövőben.Ha téged is foglalkoztatnak ezek a kérdések, hallgasd meg podcast epizódunkat!Műsorvezető: Juhász BálintKészíti a Podcasterz.hu csapata: [email protected]