Partizán

Eddigi leghosszabb adásunkban egy izgalmas társadalom - és kultúrtörténeti témát hoztunk nektek, K. Horváth Zsolt történésszel beszélgettünk Mérei Ferencről és a Népi Kollégiumok Országos Szövetségéről (NÉKOSZ). Beszélgetésünk tárgya volt még a felszabadító pedagógia és a diákok irányítása alatt álló nevelési intézmények fontossága is a második világháborút követően néhány évig még kísérletezni képes mozgalmi baloldal számára. És természetesen mindezek kortárs vonatkozásairól sem feledkeztünk meg...A Népi Kollégiumok 1945-48-ig tartó történetében összekapcsolódik a kommunista mozgalom a 'népiek' mozgalmával, egy intézményes válasz volt 'Magyarország felfedezésének' a 'vidéki Magyarország valóságának' problémáira. Ám a megszilárduló állampárti berendezkedés számára a fénykorában nagyjából 10.000 diákot számláló Népi Kollégiumi hálózat hamar zavaróvá vált, hiszen a diákok közéletileg izzó hangulatban, demokratikus szocialista elvek között, önkormányzati gyakorlatokat megvalósítva működtek. Mérei Ferenc (1909-1986) - a Kassák-féle Munka-körhöz is kötődő, önmagát kommunistaként meghatározó Párizsban pszichológusi pályára lépett kutató volt, 1956 után börtönbe került, munkásságát a rendszerváltást követően egyre többen kezdték megismerni, ám személyét mindmáig ideológiailag kódolt mítoszok övezik. K. Horváth Zsolt Mérei-életrajza idén ősszel fog megjelenni, ebben a beszélgetésben ízelítőt hallhattok Mérei pedagógia-felfogásából és a hozzá kötődő neveléstudományi intézmények történetéből is. A Partizán támogatói közé itt tudtok csatlakozni: https://www.patreon.com/partizanpolitikaVárjuk visszajelzéseiteket a [email protected] címen vagy a Facebookon: https://www.facebook.com/kuszobpodcast, és Instagramon: @belepesi_kuszobAz adásban említett tartalmak:Mérei Ferenc - Lélektani NaplóMérei Ferenc - Az együttes élményMérei Ferenc - A gyermek világnézeteIllyés Gyula - Puszták NépeK. Horváth Zsolt - Osztályhelyzet, együttes élmény, társas hatóképesség (Fordulat 28.)Király István - Napló 1956-1989Perry Anderson - Considerations on Western MarxismPartizán - Partizáninfo: Egy elfeledett mozgalom Magyarországon: NÉKOSZAz adásban említett személyek:Bacsó Péter, Jancsó Miklós, Mérei Ferenc, Antonio Gramsci, Hegedűs Géza, Fekete Sándor, Kardos László, Rajk László, Révai József, Henri Wallon, Jean Piaget, Gyenes Antal, Jászi Oszkár, Györffy István, Bibó István, Papp István, Kovács András, Horváth Teri, Robert Capa, Kassák Lajos, Zsindelyné Tüdős Klára, Kurt Lewin, Émile Durkheim, Gleiman Anna, Karl Korsch, Partos Pál, Justus Pál, Chikán Attila, Julius Krein, Az epizód borítóján pillanatképek találhatók Jancsó Miklós 1969-ben megjelent "Fényes szelek" című filmjéből.Az epizód végén a Sej, A Mi Lobogónkat című dal hallható a Budapesti László Kórház Énekkara, valamint Kozák Gábor József Népi Zenekara előadásában. A nóta a NÉKOSZ hivatalos indulójaként vált ismertté és tette a második világháború fiataljait a "fényes szelek" generációjává. Írta: Balázs Árpád; Jankovics Ferenc; Ferenc Sapszon★ Support this podcast on Patreon ★

Holnap kezdődik a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztott 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság, melynek négy mérkőzését hazánkban, a budapesti Puskás Arénában rendeznek meg. De hogyan sikerült három vesztes pályázat után Budapestnek is a nyertes városok közé kerülnie, milyen gazdasági hatásai lehetnek a rendezésnek, miért próbálja kisajátítani a jobboldal a magyar válogatottat, és mit jelent pontosan szurkolni a nemzeti tizenegynek? A PartizánSport mai adásában Kele János Székely Saroltával, az mfor.hu újságírójával, Hrutka János volt válogatott labdarúgóval, a Telex szakértőjével és Szily Lászlóval, a 444.hu újságírójával beszélget.★ Support this podcast on Patreon ★

Bő 10 éve a "féltudású magyar elitről" szóló esszésorozatával felkavarta a hazai nyilvánosságot, és közéleti megszólalásait azóta is nagy figyelem övezi. Legutóbb épp a neoliberalizmus bukását hirdette meg, de felszólalt már Matolcsy György széles körben elterjed "lehülyézése" ellen is. Orbán Krisztián, az Oriens befektetési cég ügyvezetője a Partizánnak adott exkluzív videóinterjút, amelyben többek közt szóba kerül az is, hogyan szalasztott el két történelmi lehetőséget is Magyarország a rendszerváltás óta, illetve miért hagyott le minket Csehország és Lengyelország.

G. Fodor Gábor - politikai gondolkodó, Orbán Viktor fegyver- és harcostársa, Terminátor, vagy egyszerűen csak GFG - a Miskolci Egyetemen diplomázott, melyet a magyar politológusképzés bölcsőjéként tartanak számon. 2003-ban doktorált az ELTE-n, ahol egészen 2016-ig tanított többek között politikai filozófiát és magyar politikai gondolkodástörténetet. 2013-ban a Századvég Alapítvány stratégiai igazgatójává nevezték ki, 2018 óta a Századvég kuratóriumának elnöke. A PartizánPolitika mai adásában G. Fodor Gáborral tudományos munkásságáról, az általa vezetett 888.hu-ról, Habony Árpádról, és nemrég megjelent könyvéről, Az Orbán-szabályról is beszélgettünk.

Négy hete felhívták telefonon, május végén megszületett a döntés: július 1-jétől ő lesz a Karinthy Színház igazgatója. A 28 éves Berettyán Nándor Kaposváron végzett Vidnyánszky Attila osztályában, onnan azonnal a Nemzeti Színházba szerződött, majd négy évad után színházat fog igazgatni. Hogy hogyan esett rá a választás, kik támogatták, illetve ki akarta lebeszélni, milyen művészi és gazdasági tervei vannak igazgatóként, mit üzen a freeSzFE közösségének - többek között ezekről beszélgetünk Berettyán Nándorral. ★ Support this podcast on Patreon ★

A True Bananas olyan, késő éjjeli zarándokútra hív, ami több helyen és több idősíkon zajlik egyszerre. Tulajdonképpen nem is mi vagyunk az utazók: a távol-keleti majálisok, közép-afrikai tajgák, dél-amerikai templomi misék kulisszái, a trópusi esőerdők és fejlődő nagyvárosok utcáinak kabóca- és gőzfüggönyei egymáson keresztül utaznak, és párbeszédbe lépnek körülöttünk. Fekete Ádám és Keresztes Gábor különböző távlatú és hangminőségű népgyűjtések archívumait felhasználva, talált atmoszférák manipulációjával hoznak létre hömpölygő, polifonikus kollázst. Részesüljetek ti is a Földbolygó lakóinak grandiózus és banális, közösségi és magányos szertartásaiból!

Az Színház- és Filmművészeti Egyetemet ért támadássorozat kereszttüzében lassan egy évtizede a magyar színészképzés áll. A sokszor kárhoztatott mester-tanítvány viszony, a hallgatók személyiségének formálása, a különböző tendenciák és ideológiák egyeduralmának vádja nagyban befolyásolja a nagyközönség szemében kialakított képet a színészoktatásról. A megújulás, a korszerűség és az önreflexió igénye az egyetem kötelekében lévő alkotókat is arra késztette, tematizálják a témával kapcsolatos gondolataikat - legutóbb Bodó Viktor képzési terveit ismerhették meg az érdeklődők. Mik a Kaposváron már évek óta zajló duális képzéssel kapcsolatos tapasztalatok? Milyen tendenciákat követel a határontúli magyar nyelvű színészképzés? Ezekről kérdezzük panelbeszélgetésünk résztvevőit. Vendégek: Bodó Viktor, rendező Zsótér Sándor, rendező (SZFE) Lénárd Róbert, rendező, drámaíró (Újvidéki Művészeti Akadémia) Réczei Tamás, rendező, dramaturg (Kaposvár)

Amennyire a figyelem középpontjában állt a Színház-és Filmművészeti Egyetemen zajló modellváltási folyamat, annyira keveset tudunk a Magyar Táncművészeti Egyetemet és a Budapest Kortárstánc Főiskolát érintő átalakulásokról. Hogy mi a helyzet a táncos felsőoktatással, hogyan látják a képzésben résztvevő és a frissen végzőket befogadó társulatvezetők a képzések színvonalát, sokszínűségét és az elhelyezkedés lehetőségeit, többek között ezekről beszélgetünk meghívott vendégeinkkel, Duda Évával, Angelus Ivánnal, Grecsó Zoltánnal és Bakó Tamással. Vendégek: Duda Éva, a Duda Éva Társulat alapítója Bakó Tamás, táncos, koreográfus, tanár Angelus Iván, a Budapest Kortárstánc Főiskola alapítója Grecsó Zoltán, koreográfus, táncpedagógus

Az állami ösztöndíjas helyek lecsökkentése, kancellárok kinevezése az egyetemek rektora mellé, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalapítása, a CEU elüldözése Magyarországról, az MTA szétdarabolása, az egyetemek ún. privatizációja... A lista távolról sem teljes. Ez csupán néhány példa azokból az intézkedésekből, amelyekkel a Fidesz-kormány 2010 után fokozatosan korlátozta a tudomány és az oktatás szabadságát. A jognak asztalánál 5. epizódjában Szilágyi Emese jogásszal, a Jogtudományi Intézet kutatójával, az Akadémiai Dolgozók Fórumának egyik alapítójával fogjuk átbeszélni az elmúlt bő tizenegy év legfontosabb eseményeit. Nem csupán arról lesz szó, hogy mi történt, hanem arról is, hogyan élték meg ezeket a változásokat az érintettek. Aki szeretne egy kicsit jobban elmélyedni ebben a témában, annak ajánljuk az Oktatói Hálózat "Háttal Európának" című kiadványát és egyéb anyagait: http://oktatoihalozat.hu/hattal-europanak/ Akik pedig még ennél is jobban szeretnének tájékozódni a műsorban elhangzottakról, azok olvassák el a következő rövid cikkeket. Vigyázat! Külföldiül vannak. András Jakab: Moral Dilemmas of Teaching Constitutional Law in an Autocratizing Country, Verfassungsblog, 15 July 2020, https://verfassungsblog.de/moral-dilemmas-of-teaching-constitutional-law-in-an-autocratizing-country/ Zsolt Körtvélyesi: Fear and (Self-)Censorship in Academia, Verfassungsblog, 16 September 2020, https://verfassungsblog.de/fear-and-self-censorship-in-academia/ Viktor Z. Kazai: Aux armes, comédiens! The freedom of the arts and sciences under siege, Verfassungsblog, 7 September 2020, https://verfassungsblog.de/aux-armes-comediens/

"Ascher Café." "Magyarellenes kultúrterrorista liberálbolsevik." "Az oktatási főhatalom, maga az izmus, ami romba dönti a keresztény Európát." Miért éppen Ascher Tamásból csinált főellenséget a jobboldal? Mikor és hol kezdődött a színházi szakma kettéosztása? Mi a hasonlóság Major Tamás és Vidnyánszky Attila között? Többek között ezekről beszélgetünk Ascher Tamással, aki megrázó őszinteséggel vall a tabuként kezelt színházi alkoholizmusról és a mesterstátusszal járó felelősség kérdéséről. A Partizán Színházi Találkozó életútinterjú-sorozatának vendége Ascher Tamás, Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, egyetemi tanár, érdemes művész.Tetszett az adás? Akkor szállj be a finanszírozásunkba, legyél patronálónk, és férj hozzá az extra tartalmakhoz is! https://www.patreon.com/partizanpolitika Egyszeri, vagy rendszeres banki átutalásos támogatással is segítheted a finanszírozásunkat! Számlaszám (Partizán Alapítvány): 16200106-11669030 Közlemény: Támogatás Külföldről: IBAN: HU68 1620 0106 1166 9030 0000 0000 BIC/SWIFT kód: HBWEHUHB ★ Support this podcast on Patreon ★

A Haverz trió 2011-ben a Zsámbéki Színházi Bázison, Kárpáti Pál: Egy Carmen c. előadásának zenekaraként alakult. Azóta sok színházi zenét csináltak együtt és elkezdtek az előadásokon kívül is koncerteket szervezni. Később ebből a zenekarból alakult a Freakin' Disco, Keresztes Gáborral kiegészülve. Azóta ritkábban áll össze a trió, de amikor van rá lehetőség, mindig nagy örömmel és kreativitással játszanak együtt. Maximális egymásra figyelés, érzékenység és szabadság jellemzi improvizációikat. Komjáti Áron - gitár Csizmás András - bőgő, szintetizátor, elektronika Szabó Sipos Ágoston - dob

Magyarországon ma talán mindenkinek az elmúlt évek nagy port kavaró, színházakban megesett bántalmazás-történetei jutnak eszébe, ha az abúzus fogalma előkerül. A 2017-es Marton-ügytől Eszenyi Enikő tavalyi lemondásáig sorra derültek ki olyan esetek a magyar színházi és filmes szférán belül, amelyekben az volt a közös, hogy valaki visszaélt a hatalmával. Szerencsére nem kellett sokat várni, amíg a Biztonságos Terek és más törekvések eredményeképpen, egy évvel Eszenyi Enikő kényszerű lemondása után, a Vígszínház és a Debreceni Csokonai Színház is kiadta a saját etikai kódexét, ami végre egy olyan írásos dokumentum, ami tiszta és átlátható keretrendszert biztosít az intézményekben dolgozóknak. Hogy megfelelő iránymutató-e az etikai kódex az etikai vizsgálatok lefolytatásához, hogyan lehet meghatározni a színházakban az etikus viselkedés szabályrendszerét, hogyan biztosítja a sértettek számára a megfelelő fórumot a segítségnyújtáshoz, és mi a helyzet a Vígszínházban elrendelt Eszenyi-ügy kivizsgálásával, többek között ezekről beszélgetünk meghívott vendégeinkkel. Vendégek: Deres Kornélia, Biztonságos Terek Projekt Rihay-Kovács Zita, Biztonságos Terek Projekt Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója Gy. Németh Erzsébet, humán területekért felelős főpolgármester-helyettes

Nincs színházi előadás nélkülük. Habár a munkájukat a háttérben végzik és a nagy közönség számára többnyire láthatatlanul, pozíciójuk kardinális. A Partizán Színházi Találkozó mai adásában a munkájukkal járó nehézségekről, kilátásokról, anyagi megbecsültségről, a szakmán belüli bánásmódról és hivatástudatról beszélgetünk színházi háttérdolgozókkal. Vendégek: Hlinka Mónika, világosító Szakács Zsuzsi, rendezőasszisztens Szinai Eszter, művészeti titkár Kovács János, színpadmester

Mit gondolnak a frissen végzett vagy pár éve a pályán dolgozó színházrendezők-színházcsinálók a színházrendezés-színházcsinálás jelenéről? Milyen terveik, kilátásaik és lehetőségeik vannak a jövőre nézve? Milyen hatással volt alkotói indulásukra a járványhelyzet? Többek között ezekről beszélgetünk Sándor Dániel Mátéval, Gardenö Klaudávial, Dohy Balázzsal, Adorjáni Pannával és Nagy Péter Istvánnal. A 2021/22-es évadban ezzel az öt színházrendező, -csináló fiatallal tervezünk hosszú távú együttműködést, amelyben egy-egy bemutatójukat, projektjüket kísérjük végig. Célunk, hogy kerekasztal-beszélgetésekben biztosítsuk számukra a közös szakmai diskurzust az adott előadás/esemény kapcsán. Terveinkről bővebben a beszélgetésből tájékozódhattok.

Hunyadi Máté és Bencsik Levente csendesülős Hunyadi Máté 2019-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színész szakán Novák Eszter és Selmeczi György osztályában. Bencsik Levente diplomáját dzsesszgitár szakon szerezte meg, illetve zenei producerként is dolgozik. 2018 óta zenélnek együtt, különböző projekteken keresztül találták meg a közös hangot. 2019 ben együtt írtak zenét Tarnóczi Jakab Bánk bán rendezéséhez. Emellett versmegzenésítéseken és könnyűzenei projekteken is dolgoznak folyamatosan, nagy erőkkel készülve a következő színházi évadra.

A járványhelyzet eddig soha nem látott kihívások elé állította az előadó-művészeti területek dolgozóit. A színházak és koncerthelyszínek bezárása tömeges megélhetési és pszichés problémát okozott a művészeknek ugyanúgy, mint az előadások létrehozását és játszását biztosító szakembereknek, háttérmunkásoknak. Ebben a panelben arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen funkciót tudtak betölteni a színházművészeti szakszervezetek, milyen problémákat tematizáltak feléjük tagszínházaik, és mennyiben tudták segíteni a járványidőszak átvészelését. Vendégek: Csőre Gábor, Csató Kata, Engelbrecht Patrik

A Magyar Képzőművészeti Egyetem mellett az Színház- és Filmművészeti Egyetemen is évek óta létezik látványtervezői képzés. Évről évre egyre több hallgató szerzi meg ezeken a tanszékeken diplomáját, viszont viszonylag kevesen dolgoznak tartósan színházi munkákban. Milyen fejlődési lehetőségei és kilátásai vannak a pályakezdő látványtervezőknek? Milyen az anyagi megbecsültségük? Hogyan működnek a látványtervezőket összefogó érdekképviseleti szervek? Vendégek: Horváth Jenny Molnár Anna Devich Botond Giliga Ilka

Általánosan hangoztatott törekvés a színházi szakma részéről, hogy a nagy klasszikusok feldolgozásai mellett nagyobb számban reprezentálja magát a kortárs magyar dráma a színházak és társulatok repertoárjában. A Partizán Színházi Találkozóra meghívott fiatal drámaírókkal többek között arról beszélgetünk, milyen hatását érzik a drámaíró képzés hiányának a felsőoktatásban, milyen szakmai szervezetek, pályázati lehetőségek segítik törekvéseiket, illetve hol látják a kortárs magyar színházban a szöveg szerepét és helyét? Vendégek: Gábor Sára dramaturg, író Kovács Dominik író Kovács Viktor író O. Horváth Sári rendező, író

Az Arvisura Színházi Társaság nevet viselte a nyolcvanas, kilencvenes években Somogyi István színháza, a magyar alternatív színjátszás legendás társulata. Áttörésüket Bulgakov Mester és Margaritája jelentette 1984-ben, amikor már a Szkéné az „amatőrizmus fellegvárából” valódi alternatív játszóhellyé alakult. Így nem meglepő, hogy a mai független szféra legmeghatározóbb alkotói – úgy mint Szalontay Tünde, Enyedi Éva, Horgas Ádám, Kelemen József, Schermann Márta, Péterfy Bori, Pintér Béla, Scherer Péter, Schilling Árpád, Terhes Sándor és még sokan mások – Somogyi köpönyegéből bújtak ki. A Partizán Színházi Találkozó keretei között a legendás társulat alapító tagját, színészeit és a Szkéné Színház akkori igazgatóját fogadjuk stúdiónkban. Vendégek: Somogyi István rendező, az Arvisura alapítója Regős János rendező, a Szkéné egykori művészeti vezetője Szalontay Tünde színész Schermann Márta színész, rendező

Egy szaxofon a kamrában hegedűnek képzeli magát – nem önálló est „Azok kik érzik kínzó hiányát, csakis azok lehetnek szabadok.” (Bereményi Géza) A zenekar Dobri Dániel színpadi dalait adja elő különböző zenei műfajokon átutazva a kortárs áriától a dadaista tangóig. Ezekben a dalokban időnként még az is előfordulhat, hogy a kamrából frissen előbányászott szaxofon hegedűnek képzeli magát, mivel időközben megfeledkezett a szerepéről (és talán egy kicsit feleslegesnek is érzi magát), de a remény végül előcsalta megszokott hangjait. A pódiumest központi témája – az elmúlt másfél évre reagálva - a bezártság, az elcsendesedés, a befelé fordulás és a hiány. Ezek a gondolatok Bereményi Géza, Bohumil Hrabal, Nádasdy Ádám, Nemes Nagy Ágnes és William Shakespeare dalszövegein keresztül elevenednek meg hiteles előadók tolmácsolásában. Akik fellépnek: Jókai Ági és Nagy Péter színművészek, Szigeti Karina és Ódor Botond operaénekesek, valamint Grósz Zsuzsi (zongora), Cseh László (szaxofonok), Mayer Dodi (nagybőgő), Mike Krisztián (harsona) és Dobri Dániel (gitár).

A színházi szakmán belül általános lett az a narratíva, miszerint a középgenerációhoz tartozó emblematikus alkotók külföldön dolgoznak inkább, ahelyett hogy itthon vezetnének színházakat, erősítenének társulatokat. Mundurczó Kornéllal, Dömötör Andrással és Bányai Tamással a nemzetközi színházcsinálás kérdésköréről, az ottani lehetőségekről és a hazai perspektívákról beszélgetünk. Vendégek: Mundruczó Kornél, rendező Dömötör András, rendező Bányai Tamás, fénytervező

Milyen indíttatásból dönt úgy egy alkotó, hogy saját társulatot alapít vagy vállalja egy újonnan alakuló társulat vezetését? Milyen nehézségekkel kell megküzdeniük az indulásnál, főképp ha az épp egy világjárvány kellős közepére esik? Hogyan tudják megteremteni a társulat finanszírozásához és az előadások megtartásához szükséges anyagi feltételeket? Mit gondolnak a társulatuk társadalmi felelősségvállalásáról? Ezekről beszélgetünk Kis Domonkos Márkkal, Darvasi Áronnal és Hegymegi Mátéval. Vendégek: Kis Domonkos Márk, Déryné Művészeti Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója Darvasi Áron, a Klakker Társulás vezetője Hegymegi Máté, a Narratíva egyik alapítója

Az utóbbi években úgy ömlik a pénz a színházakra, mintha dézsából öntenék - gondolhatnánk többek között a Nemzeti Színház, a Déryné Program és a Köszönjük, Magyarország! projekt milliárdos állami támogatása, Köves Slomó, Demeter Szilárd és L. Simon László újdonsült színházépítése, valamint az erdélyi színházaknak utalt több száz millió forint alapján. Hogy mi a helyzet a többiekkel, milyen lehetőségei vannak a pályakezdő alkotóknak, a több éve-évtizede állandó szakmai minőséget bizonyító független társulatoknak és fesztiváloknak, a hatalom által kevésbé kedvelt kőszínházaknak? Hogy mennyire átlátható és milyen reformokra szorul a meglévő előadó-művészeti pályázati rendszer? Ezekről beszélgetünk meghívott vendégeinkkel: Szabó Ágnessel, Rihay-Kovács Zitával és Lőrinczy Györggyel. Vendégek: Szabó Ágnes, az NKA Színházművészet Kollégiumának vezetője Rihay-Kovács Zita, a Független Előadó-Művészeti Szövetség ügyvezető titkára Lőrinczy György, a Nemzeti Kulturális alap volt alelnöke

A Partizán Színházi Találkozó első napjának koncertje Matisz Flóra szavaival “Éneklés, jazz tanszak, kis hegedű, kis klimpír. Pedálok és kütyük.. Dalok és tuctuc, atmoszférák meg a blues. Kikopni nem tud, csak húz. A színház meg véletlenül jött, s magával ragadott... A szólózás viszont még új, szárnyaimat próbálgatom. Hum'N'Dance.”

A Magyar Teátrumi Társaság 2008-as megalakulása óta ideológiai alapon kettéosztott színházi szakma életében fehér holló ritkaságúak azok a kérdések, amelyekben maradéktalan egyetértés van a “balliberálisnak” bélyegzett és a “nemzeti keresztény” értékeket valló két tábor között. Talán az egyetlen, amiben nincs vita közöttük: a színházi kritika minősége évről évre rosszabb, igazságtalanabb, részrehajlóbb. Hogy ez mennyire fedi a valóságot, mi a helyzet a szakkritikával, a színházi blogokkal és az online hírportálok kultúra-rovataival? - erre keressük a választ meghívott vendégeinkkel. Vendégek: Puskás Panni, kritikus Uj Péter, újságíró Kovács Bálint, újságíró Stuber Andrea, kritikus

A Partizán Színházi Találkozó életútinterjú-sorozatának első vendége Blaskó Péter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész. Blaskó Péter ötvenhárom éves pályája végigkövette a színházi szakma kettéhasadását: főszereplője volt a rendszerváltási előtti Katona József Színház világsikerének, együtt dolgozott Zsámbéki Gáborral és Ascher Tamással, majd csatlakozva a Nemzeti Színházhoz a társulat alappillére volt mind Alföldi Róbert, mind Vidnyánszky Attila regnálása alatt. Blaskó Péterrel többek között a főiskolai éveiről, az oktatásban fellelhető liberális tendenciákról, a politikai színház mibenlétéről, a szakma kettőosztottságáról és a jelenlegi színházi potentát, Vidnyánszky Attila felelősségéről beszélgettünk.Tetszett az adás? Akkor szállj be a finanszírozásunkba, legyél patronálónk, és férj hozzá az extra tartalmakhoz is! https://www.patreon.com/partizanpolitika Egyszeri, vagy rendszeres banki átutalásos támogatással is segítheted a finanszírozásunkat! Számlaszám (Partizán Alapítvány): 16200106-11669030 Közlemény: Támogatás Külföldről: IBAN: HU68 1620 0106 1166 9030 0000 0000 BIC/SWIFT kód: HBWEHUHB ★ Support this podcast on Patreon ★

A kormánypárti propagandagépezet a 2019-es választási buktát követően hozta létre a Megafon Központot, melynek elsődleges feladata a kormánypárti influenszerek futtatása és a Fidesz kommunikációs üzeneteinek terjesztése a közösségi médiában. De vajon mennyire hatékony stratégia milliókkal megtolni például a korábban a putnoki városi TV mikrofonállványaként dolgozó Filep "A Kopasz Oszt" Dávidot? Mai adásunkban Pető Péterrel, a 24.hu főszerkesztőjével és Hammer Ferenc médiakutatóval, az újonnan alapított Erősítő.hu oldal vezetőjével beszélgetünk.★ Support this podcast on Patreon ★

Az aktuális adásban megint ketten beszélgetünk. Egyrészt felelevenítjük az előző részt a "kulturális migrációról", másrészt mivel többen írtatok nekünk ezzel kapcsolatban, most meg is léptük: ezúttal nemcsak politikáról beszélgetünk, hanem _politizálunk_ is. A képviseletiség válsága, a pártok és szakszervezetek kiüresedése, a társadalom atomizációja - ezeknek a koncepcióknak a segítségével igyekszünk elemezni, kontextusba helyezni a hatpárti előválasztás politikai relevanciáját a mai magyar politikában, illetve mesélünk arról is, hogy miken ügyködünk a podcast-készítés mellett. De nem titok: hogy a politikaelmélet mellett a politikai gyakorlatból is kivesszük a részünk. "A Fidesz kiüresítette, kommunikációs eszközzé tette a képviseletiség formáit. Azzal, hogy az ellenzék előválasztásokon akarja a szavazóit szóhoz juttatni, erősítheti a demokráciát, a közvetlen részvétel lehetőségét. Az előválasztásnak azonban nemcsak taktikának, hanem valódi közösségépítésnek is kell lennie." - ha kíváncsiak vagytok, hogy honnan származik az idézet, na meg arra, hogy most akkor reformizmus, vagy forradalom, akkor hallgassátok meg az adást! A borítón Thomas Hobbes brit politikai gondolkodó korszakalkotó kötetének, a Leviatánnak a borítóját láthatjátok - de ami ennél is fontosabb, az a háttérben meghúzódó Orbán szál.A Partizán támogatói közé itt tudtok csatlakozni: https://www.patreon.com/partizanpolitikaVárjuk visszajelzéseiteket a [email protected] címen vagy a Facebookon: https://www.facebook.com/kuszobpodcast, és Instagramon: @belepesi_kuszobAz adásban említett tartalmak:HASZ x TILOS / NÉKOSZ - Mozgalmakkal az oktatási egyenlőtlenségek ellen?Fordulat 28 - Kritikai pedagógia - online bemutató Schultz Nóra - Az előválasztás válasz a képviselet válságáraGagyi Ágnes - Az antipopulizmus mint a rendszerváltás szimbolikus elemeTamás Gáspár Miklós - Az értelmiség mint történelmi problémaMérő László - Ellenzéki előválasztás: Félő, hogy Orbán megválasztja a leendő ellenfelétPartizán - Minden, amit az ellenzéki előválasztásról tudni lehetPap Szilárd István - Annyira nem képvisel senki a politikában, hogy már a cipőbolttól is képviseletet várunk el★ Support this podcast on Patreon ★

Kelet-jeruzsálemi palesztin lakók kilakoltatása kapcsán kialakult konfliktus eszkalálódott egész Izraelre kiterjedő közösségi összecsapásokká és 11 napos háborúvá az elmúlt hetekben. A múlt pénteken megkötött tűzszünet a nyílt fegyveres összecsapásoknak véget vetett, de a hosszú évtizedek óta tartó válsághelyzetet nem oldotta fel. Milyen okok vezettek a mostani eszkalációhoz? Hogyan reagáltak erre a különböző politikai szereplők, milyen stratégiákat követnek? Miért maradtak el a palesztin választások és hogyan hat ki a mostani konfliktus az izraeli kormányalakítási válságra? Melyek az Izrael-kritika határai? Ezekre a kérdésekre keressük a választ két meghívottunk, Gadó János (Szombat) és Tóth Csaba Tibor (Azonnali) segítségével.★ Support this podcast on Patreon ★

Az izraeli történész tudományos-ismeretterjesztő könyve az elmúlt évtized világsikere volt. Jeruzsálemtől Pekingen és Szentpéterváron át, Budapesten és Londonon keresztül egészen a Szilícium-völgyig világvezetők, üzleti vezetők, startup-alapítók, popsztárok, filmsztárok, aktivisták, kulturális újságírók, bloggerek ünnepelték. Mi a titka? Gulyás Márton és Sipos Balázs szerint három hipotézis. Hogy létezik „emberiség”. Hogy ez az emberiség maga alkotja történelmét. Hogy ez a történelem könnyen hozzáférhető, leírható, megérthető. Ezek a hipotézisek ártatlannak hangzanak. Ki ne akarna hinni „bennünk”, az „emberiségben”, történelemformáló erőnkben, a múlt feltárhatóságában? A Partizán Olvasókör e havi adásában arról lesz szó, miért káros mégis mindhárom – arról, hogy milyen erőszaktétel árán írható csak meg az emberiség rövid és csattanós története. Tetszett az adás? Akkor szállj be a finanszírozásunkba, legyél patronálónk, és férj hozzá az extra tartalmakhoz is! https://www.patreon.com/partizanpolitika Egyszeri, vagy rendszeres banki átutalásos támogatással is segítheted a finanszírozásunkat! Számlaszám (Partizán Alapítvány): 16200106-11669030 Közlemény: Támogatás Külföldről: IBAN: HU68 1620 0106 1166 9030 0000 0000 BIC/SWIFT kód: HBWEHUHB Nem tudod nézni? Most már hallgathatod is: https://open.spotify.com/show/18YmaCQyMXaWVPu24eOSni Kövess minket Instán: https://www.instagram.com/partizanpolitika/ Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz: https://www.facebook.com/groups/partizantarsalgo★ Support this podcast on Patreon ★

Révész Máriusz politikai karrierje Kőbányán indult, majd a Fidesz oktatási kabinetjében dolgozott Fodor Gábor mellett. Oktatáspolitikusként, Orbán Viktor szóvivőjeként, népesedéspolitikusként is kipróbálta magát, de jelenleg többek között a vándortáboroztatással, kerékpárutakkal foglalkozó Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos. Adásunkból kiderül, hogy milyen állásponton volt az Orbán-Fodor csörtében, hogy mit gondol arról, hogy a magyar diákok PISA-eredményei nem javultak az elmúlt 10 évben, és azt is elmondja, hogy hogyan érez azzal kapcsolatban, ha "emberarcú fideszes"-nek nevezik.Tetszett az adás? Akkor szállj be a finanszírozásunkba, legyél patronálónk, és férj hozzá az extra tartalmakhoz is! https://www.patreon.com/partizanpolitika Egyszeri, vagy rendszeres banki átutalásos támogatással is segítheted a finanszírozásunkat! Számlaszám (Partizán Alapítvány): 16200106-11669030 Közlemény: Támogatás Külföldről: IBAN: HU68 1620 0106 1166 9030 0000 0000 BIC/SWIFT kód: HBWEHUHB ★ Support this podcast on Patreon ★

A Negyedik adásban Szatmári Andrea jogász-közgazdásszal a szociális jogokról beszélgetünk. Kitérünk arra, hogy az állam hogyan támogatja vagy éppen nem támogatja az embereket, ha munkanélküliséggel, lakásvesztéssel vagy éppen betegséggel küzdenek. Értékeljük az Orbán-rendszer által hozott változásokat, azaz hogy hozott-e egyáltalán változást a jelenlegi kormány társadalompolitikája. A beszélgetés során szó lesz a szociális jogokról, pontosabban arról, hogy mit is jelentenek nekünk a szociális jogok (02:28). Beszélgetünk arról is, hogy mi a jog és mi az államcél (05:04), hogyan lehet a szociális jogokat kikényszeríteni (07:42), kiszámolhatja-e a bíróság, hogy hány forint szükséges az életben maradáshoz (15:25), ki kell-e érdemelni a szociális jogokat (18:20), milyen szociális ellátórendszert örökölt meg az Orbán-kormány 2010-ben (22:18), van-e még segélyezés (29:25), miért fontos az öregségi nyugdíjminimum (33:39), van-e lakhatáshoz való jog (38:50), kik élvezik az állam lakáspolitikáját (41:46), mi volt a gond a rendszerváltás idején és mi a gond most a lakásprivatizációval (43:48), hogyan viszonyul az állam azokhoz, akik elvesztik a lakhatásukat (52:05), vajon fizetős-e az egészségügy (56:41) és végül pedig, hogy mit hozott az új Társadalombiztosítási törvény (60:12).★ Support this podcast on Patreon ★

A fideszes polgármestereket is kiakasztotta a törvényjavaslat, ami akár fél éves bérlői viszony esetében is kötelezné az önkormányzatokat, hogy az értékük töredékéért megváljanak a már így is erősen megfogyatkozott lakásvagyonuktól. Milyen érdekek jelennek meg és vajon mindenki jól jár, aki él a lehetőséggel? Hogyan mélyíti tovább a lakhatási válságot a tervezet? Mai adásunkban előbb két polgármesterrel, Pikó Andrással (Józsefváros) és Gémesi Györggyel (Gödöllő, MÖSZ) majd Bognár Eszter jogásszal és Misetics Bálint szociálpolitikussal beszélgettünk arról, hogy milyen veszélyeket rejt magában a lakásállomány elherdálása, kik azok akik érdekeltek benne, és mit lehet tenni a megakadályozásának érdekében.★ Support this podcast on Patreon ★

Mit gondol egy feminista közgazdász és egy teológus-kutató a genderelméletről? Egyáltalán melyik gender melyik elméletéről? És miért pont ők vitáznak róla a Partizánon? Magyarországon a kormány LMBT-ellenes politikákat propagáló kommunikációs eszközként használja a gender fogalmát, míg a civil aktivizmusban egészen más fronton növekszik a feszültség a nemi identitással kapcsolatos narratívák között. A mai Markolóban két vendégünkkel, Betlen Annával és Perintfalvi Ritával folytatjuk a diskurzust a társadalmi nemről, biológiai nemről, nemi identitásról, nemváltoztatásról, ezek összefüggéseiről, illetve a gender téma azon érzékeny pontjairól, amelyek nyílt megvitatása külföldön már kemény szankciókkal jár progresszív körökben. Az adásban hivatkozott írások linkjei: Betlen Anna: Transzba esve - új hullám a globalizált testiparban c. tanulmánya: https://iphigeniablog.wordpress.com/2020/11/19/transzba-esve-uj-hullam-a-globalizalt-testiparban/ Perintfalvi Rita: Anti-genderizmus Európában c. publikációja (német nyelven): https://www.transcript-verlag.de/978-3-8376-5315-1/anti-genderismus-in-europa/ Perintfalvi Rita új könyve a Kalligram kiadó gondozásában június 10-étől elérhető lesz "Amire nincs bocsánat - Szexuális ragadozók az egyházban" címmel a Librinél. Balogh Zsófi előző adása a gender feminista vonatkozásairól: https://www.youtube.com/watch?v=4IxmvCncS9A

👩‍🏫 Kiskorában beadják a magyar pedagógiatörténet egyik legizgalmasabb intézetébe, Gaudiopolis demokratikus gyermekvárosba - csak az a baj, hogy ki nem állhatta a közösségeket.✊ 56-ban többedmagával ledönti a Sztálin-szobrot, majd 57-ben elkezd dolgozni a forradalmat leverő rezsim legfontosabb propaganda műhelyében, a Magyar Rádióban (ahonnan kirúgják bizonyos nőügyek miatt...).📻 1980-ban szigorúan apolitikus műsorával megteremti a magyar talk show ősét, nem csoda, hogy a mai magyar média legmainstremebb figurái példaképként tekintenek rá - csakhogy ő viszolyog attól, ami ma a tévében megy.📞 Halló, itt van Szilágyi János!★ Support this podcast on Patreon ★

Új videóműsort indított a 444 'Magyar Jeti' címmel: ebben az újság két legismertebb arca ad áttekintést a hét egy-egy kiemelt érdeklődésre számot tartó eseményéről. Mai adásunkban velük beszélgetünk az új műsorukról, a 444-ről, a videós újságírás kihívásairól, és még egy sor más dologról!

A modern kapitalista (és létező szocialista) társadalmak sajátossága, hogy a feudális, kasztos társadalmi berendezkedésekkel szemben a társadalom relatíve nyitott: van lehetőség arra, hogy lentről fel, fentről pedig le kerüljünk. Meglepődnénk, ha számba vennénk az összes olyan témát a politikai, vagy közéleti nyilvánosságban, amely azzal kapcsolatos, hogy milyen félelmek társulnak ahhoz, ha valaki egy relatív magas pozícióban a lecsúszástól fél, azonban mobilitás alulról felfelé is történik, amely során a "kulturális migráns" (Borbély Szilárd szavaival élve) egy olyan környezetben találja magát, amiben kívülállóként jelenik meg - a saját és mások fejében is. Amint azonban felveszi új környezetének viselkedésmintáit, erkölcseit, nyelvezetét, úgy szépen lassan az otthon kezd idegenné válni számára. "Ez az, amiről nem nagyon szoktunk beszélni tehát." Ebben az epizódban Vida Kamilla költővel, kultúraszervezővel beszélgetünk erről. Megosztjuk egymással közös tapasztalatainkat és felelevenítünk néhány, számunkra fontos írást, tartalmat, amelyek segítették megértetni nemcsak saját, de mások helyzetét is. Azon túl, hogy felismerjük magát a 'kulturális migráció' jelenségét és elismerjük azt, hogy ezekben a tapasztalatokban rengeteg hozzánk hasonló emberrel osztozunk, fontosnak tartjuk azt, hogy olyan megoldási javaslatokat találjunk, amelyek túlmutatnak az elit és kívülállók közötti kettősségen. Vida Kamilla első verses kötete 2021 áprilisában jelent meg Konstruktív Bizalmatlansági Indítvány címen a Magvető gondozásában. A Partizán támogatói közé itt tudtok csatlakozni: https://www.patreon.com/partizanpolitikaVárjuk visszajelzéseiteket a [email protected] címen vagy a Facebookon: https://www.facebook.com/kuszobpodcast, és Instagramon: @belepesi_kuszobAz adásban említett tartalmak: Művésznek mentem idegen lettem kiállítás az FKSE-ben és az ehhez készült interjúk Közegellenállás beszélgetés az FKSE-ben a kiállítás kapcsán Zártkörű lányok adás a Tilos Rádióban a kiállítás és a beszélgetés szervezőivel Milbacher Róbert - A kulturális migránsokról Borbély Szilárd - Nincstelenek Borbély Szilárd - Egy elveszett nyelv György Péter - Az elveszett nyelv ★ Support this podcast on Patreon ★

Az ellenzék 2021 őszén előválasztáson választja ki azokat a jelölteket, akik jövőre a Fidesz leváltására vállalkoznak. A korábbi évek hagyományait követve a Partizán idén is jelölti vitákat rendez, amelyek segítenek az ellenzéki szavazóknak eldönteni, melyik jelölt a legalkalmasabb a feladatra. Az első vitán Berg Dániel (Momentum) és Tordai Bence (Párbeszéd), a budapesti 4. számú egyéni választókerület két előválasztási jelöltje mutatja be terveit.

Tóth Csaba a rendszerváltás után vállalkozóként lett ismert Nyugat-Magyarországon, majd a 2000-es évek elején belépett az MSZP-be. Nem sokkal később viszont áttette a székhelyét Zuglóba, miután viharos körülmények között távozott a párt vas megyei szervezetéből. 2010-ben került be az Országgyűlésbe, 2014 óta Zugló parlamenti képviselője. A közelgő ellenzéki előválasztáson Hadházy Ákos lesz a kihívója, ugyanis a Momentum szerint Tóth "a fideszesekkel együtt kiskirálykodik Zuglóban", és a kerületben fel kell számolni a korrupciót. A PartizánPolitika mai adásában Tóth Csabával beszélgetünk.Miért pont az MSZP-hez csatlakozott 20 évvel ezelőtt? Miért hagyta ott a párt vas megyei szervezetét? Mit tett a Városliget beépítésének megakadályozásáért? Ki akarta Zuglóban elásni Karácsony Gergelyt? Mit szól a Momentum személye elleni kritikáiról? Van parkolási maffia Zuglóban? Hová tűnt Sápi Attila? ★ Support this podcast on Patreon ★

Az Alkotmánybíróság már hosszú évek óta nem hajlandó a kormányzati hatalom fölött hatékony ellenőrzést gyakorolni, ráadásul a polgárok alapjogainak védelme terén sem elég aktív. Hogy jutottunk idáig? Hogyan gyűrte maga alá a Fidesz-kormány az Alkotmánybíróságot? Milyen jelei vannak annak, hogy a testület már nem független? Mire jó egyáltalán az alkotmánybíráskodás? A harmadik epizódban ezeket a kérdéseket beszéljük át Kovács Ágnes jogásszal. Az epizódban Orbán Viktor miniszterelnök egyik beszédéből közöltünk egy rövid részletet, amelynek forrása a Hírtv felvétele. ★ Support this podcast on Patreon ★

A koronavírus a munka világát sem hagyta érintetlenül. Rengetegen vesztették el vagy kényszerültek megváltoztatni a munkahelyüket, tömegek tapasztalhatták meg a home office hosszútávú hatásait, valamint ellepték az utcákat az ételfutárok - hogy csak a leglátványosabb változásokat említsük. Május elsejei adásunkban a megváltozott munka világát érintő folyamatokat járjuk körbe, különös tekintettel e változások társadalmi és mentális hatásaira.

Kevés kérdésben van teljes egyetértés Orbán Viktor, Emmanuel Macron és Boris Johnson között, de az Európai Szuperliga kétség kívül ezek közé tartozik: miután 12 európai topcsapat bejelentette, hogy a jövőben a Bajnokok Ligája helyett egy saját maguk által szervezett sorozatban játszanák nemzetközi kupameccseiket, a futball halálát kiáltva politikusok, újságírók, szakértők, szurkolók és focisták egységfrontot alkotva szólaltak fel a terv ellen. Habár a Szuperliga ötlete végül két nap alatt meghiúsult, a csúcsfutballban azóta is káosz uralkodik. Kele János a PartizánSport első adásában Schiffer András volt országgyűlési képviselővel és Jandó Zoltánnal, a G7.hu újságírójával beszélget arról, hogy mi történt az európai futballgazdasággal az elmúlt néhány évtizedben, mennyire meghatározó napjainkban a labdarúgás identitásformáló szerepe, milyen érdekellentétek feszülnek a nyugati topcsapatok és a kisebb keleti klubok között, valamint hogy képes lesz-e a futball alkalmazkodni az online tartalomfogyasztási szokásokhoz.

Május 1. a naptár szerint a munka ünnepe. Történelmileg azonban a forradalmi szociáldemokrata mozgalom szimbolikus napja, amikor tüntetésekkel és közösségi rendezvényekkel mutattak erőt a szakszervezetek és a baloldali pártok. Ennek a napnak az alkalmából most a híres Vörös Bécsről, az ausztromarxmizmusról és kortárs baloldali politikáról beszélgettünk Techet Péterrel, az Azonnali.hu főmunkatársával. A Partizán támogatói közé itt tudtok csatlakozni: https://www.patreon.com/partizanpolitikaVárjuk visszajelzéseiteket a [email protected] címen vagy a Facebookon: https://www.facebook.com/kuszobpodcast, és Instagramon: @belepesi_kuszobAz adásban említett tartalmak:Quinn Slobodian - Globalists: The End of Empire and the Birth of Neoliberalism (2018) "Plan Oder Markt: The Battle of Ideas Between Austro-Marxism and Neoliberalism in Vienna"Duczynska Ilona - 1934-Bécs-Schutzbund (Magvető, 1976)Janek Wasserman - Black Vienna: The Radical Right in the Red City, 1918–1938 (2014) Techet Péter: Létezhető és létező, baloldal és jobboldal – Mérce, WTF baloldalTechet Péter: Vörös Bécs, vezesd a harcunk! - Azonnali.huTechet Péter: Graz lehet Ausztria első kommunista városa - Azonnali.huAz adásban említett személyek: Hans Kelsen, Bruno Kreisky, Willy Brandt, Olaf Palme, Sebastian Kurz, Otto Bauer, Karl Renner, Karl Lueger, Friedrich Hayek, Ludwig von Mises, Lukács György, Duczynska Ilona, Polányi Károly, Otto Glöckel, Hugo Breitner, Arthur Schnitzler, Robert Musil, Margitta Kaltenegger ★ Support this podcast on Patreon ★

Hevesi Krisztina az ország legismertebb szexuálpszichológusa. Az akadémia, a tudományos élet és a magánpraxis mellett rendszeresen foglalkoztatja a kereskedelmi média reggeli műsorokban, reality showkban. Az adásból kiderül, hogy miként tekint e kettős szerepre, mennyire használja eszközként a médiát, mit gondol pornóról, prostitúcióról, a me too mozgalom magyarországi vonatkozásairól.

Hogyan változtatták meg a munkavállalók jogait 2010 után? Milyen lehetőségei vannak a munkavállalók önszerveződésének? Mi a szociális párbeszéd? A Jognak Asztalánál Második adásában Hungler Sára oktatóval, kutatóval áttekintjük, hogy alakult át a munka világa Magyarországon az elmúlt tíz évben. A beszélgetés során szó lesz a 2012 óta hatályos Munka törvénykönyve (az adásban rövidítve: Mt.) által hozott változásokról (2:10), a Rabszolga-törvényről (16:00), a családok védelméről (22:28), a munkavállalói önszerveződés lehetőségeiről (24:30), sztrájk-szervezésről (32:47), a sztrájk és a politika kapcsolatáról (39:40), a szociális párbeszédről (42:15) és a koronavírusra hivatkozással meghozott szabályokról (50:16).★ Support this podcast on Patreon ★

Ferge Zsuzsa a hétvégén ünnepli 90. születésnapját, ebből az alkalomból készítettünk vele életútinterjút. Rengeteg történet jött elő, onnantól fogva, hogy milyen volt gyerekkorában József Attilával kirándulni, odáig, hogy a polgári zsidó származásával '45 előtt és '45 után is gond volt, a háború után a polgári, előtte a zsidó részével.Ma már ő a magyar szociológia legismertebb alakja, de ez a karrier nem indult könnyedén. Első munkahelye a KSH volt, ahol először a társadalmi rétegződés, aztán a hazai szegénység kutatásába kezdett, és emiatt kirúgták. Akkoriban ezek a jelenségek, ebben a megfogalmazásban nem léteztek hivatalosan, és nem is akarták, hogy ez megváltozzon.2005-ben Gyurcsány Ferenc felkérésére kidolgozott egy társadalompolitikai programot a gyermekszegénység radikális csökkentésére. Gyurcsány azt ígérte, ha megnyeri a választást, akkor nekikezd a megvalósításának, de miután megnyerte a választást, többet nem beszélt Zsuzsával.Az interjú végén még azt is elárulta, hogy a rengeteg, különféle - tudományos, közpolitikai vagy épp a szociális szakmához kapcsolódó - munkájából mi az, amire legbüszkébb.★ Support this podcast on Patreon ★

A több mint egy éve tartó járvány alatt Orbán Viktor szinten minden héten interjút adott a Kossuth Rádióban, amiben közvetítette a kormányzat üzeneteit, és bejelentette az intézkedéseket. Mennyire koherens narratívát tudott megalkotni a miniszterelnök a járvány kapcsán? Kommunikációs bakinak minősíthető az asszonyság-botrány? Hogyan lehet továbbra is életben tartani a munkaalapú-társadalom mantráját és mekkora a felelőssége a sajtónak, valamint az ellenzéknek abban, hogy számonkérje és ellenőrizze a kormányzat döppingszerűen ömlő állításait?