Egy ordas nagy hazugság, amivel minden rendszer védhető I Másik Út

Kiemelnek néhány kivételt. Rájuk irányítják a reflektort, és lám: működik. Aki pedig nem jutott fel a társadalmi ranglétrán, az biztos nem akarta eléggé. Lustább gyengébb, rosszabb. A Másik Út podcast negyedik epizódja erről az évtizedes trükkre világít rá. Orsós Lajos vendége Durst Judit szociológus–antropológus, aki Angliában él, és a társadalmi mobilitásról társadalmi diagnózisként beszél. A beszélgetés abban sem finomkodik, hogy kimondja: a „segítés” szó sokszor nem egyenrangúságot jelent, hanem egy felülről lefelé működő viszonyt. Aki segít, az marad felül, akinek segítenek, az alul, és közben pont az a hierarchia marad érintetlen, amit elvileg meg szeretnénk szüntetni. 00:29 – A trükk: így használják a kormányok a mobilitást legitimizációra 01:52 – Mit jelent valójában a társadalmi mobilitás? 02:45 – Miért nem inspiráló történet a szegénységből való kitörés 05:33 – A gyerek nem „hiba”, hanem perspektíva egy szegény közösségben 08:23 – Feltétel nélküli szeretet vs. középosztályi nevelési normák 18:00 – A mindennapi rasszizmus nem ér véget a felemelkedéssel 21:43 – Minél nagyobb az ugrás, annál nagyobb az ár 25:55 – A mobilitás „keszonbetegsége”: amikor a test mondja, hogy elég 29:13 – A kivétel mint alibi: így működik a meritokrácia mítosza Hivatkozás masikut.hu