Filmhu Podcast

Ő álmodta meg az erdőben bujkáló szabadságharcos gerillák és a VAN főhősének öltözetét, Horvát Lili szerelmes agysebészét egy kisbőröndnyi ruhával készítette fel a meghatározatlan ideig tartó együttlétre. Szlávik Juli jelmeztervezőt először mindig az ember érdekli, akit öltöztet, és csak utána foglalkozik a ruhával. Mit árul el a Felkészülés főhőséről a kabátja? Hogyan kell bánni egy 150 éves ruhával? Milyen hatással van a Netflix a kortárs divatra? Juli segítségével boldogan merülünk el a jelmezek világában.

Indul a műszak a Filmgyárban, az NFI közreműködésével megvalósuló filmszakmai podcastunk első adásában a hazai szakemberképzés témájában merülünk el. Hazai továbbképzésről, bérmunkákról és a járvány hatásáról, sláger- és hiányszakmákról beszélgetünk – vendégeink Petrányi Viktória producer, Lányi Eszter, a Filmintézet képzési igazgatója, és Csuja László, a Virágvölgy és a Jámbor szörnyeteg című film rendezője.

Élt New Yorkban és Berlinben, utazott a transzszibériai expresszen, a Természetes fényt mindenképpen lettországi mocsaras erdőkben akarta leforgatni. Magyar katonák háborús naplói inspirálták, marhákat legeltető, titokzatos férfiban látta meg a főszereplőjét, filmje finom misztikumát Andrej Tarkovszkijjal magyarázza. Mit tanult Szász Jánostól? Mivel haragította magára Valeska Grisebachot? Mit tanulhatunk ma egy 2. világháborús történetből? Miért mellőzte a borzalmak explicit ábrázolását? Hogy jön ide a 2001: Űrodüsszeia? És mit jelentenek a piros bogyók? - többek között ezekre a kérdésekre ad választ ad a Filmhu legújabb podcastjában Nagy Dénes, akit a legjobb rendező díjával tüntettek ki a berlini filmfesztiválon.

Haragonics Sári és Dér Asia első egészestés dokumentumfilmje bemutatja, hogyan válhat család két anyából és egy örökbefogadott kislányból a mai Magyarországon. “Nem propagandafilmet csináltuk” - szögezték le podcastunk legújabb adásában az Anyáim története rendezői, akik elmeséltek, milyen kihívásokkal járt egy erősen átpolitizált témában megtalálni az egyensúlyt, milyen volt együtt forgatni a párral és kislányukkal, mit gondolnak a szivárványcsaládok örökbefogadásának jelenlegi helyzetéről itthon, és hogy milyen reakciókra számítanak a héten az HBO Go-n debütáló film kapcsán.

Tavaly az elmúlt évtizedet beszéltük át Jakab Juli színész-dramaturggal, Schwechtje Mihály író-rendezővel és Kránicz Bence kulturális újságíróval, most 2020-at elemeztük ki velük. Ezt a rendhagyó évet rendhagyó módon tekintettük át, már csak azért is, mert mindhármuk életében csodálatos esemény történt: gyerekük született. És ez, ha átmenetileg is, de elvonta a figyelmüket közös szenvedélyünkről, a filmről. Karácsonyi különkiadásunk legizgalmasabb felismerése pont ebből fakad: van az úgy, hogy nem a film a legfontosabb dolog a világon.

Kínai kacatokkal teli raktár és belvárosi foghíjtelek is volt már a tét korábbi filmjeiben, legutóbbi vígjátékában pedig egy lakótelepi kifőzde sorsa a tét, amit csak a megváltozott munkaképességű alkalmazottak menthetnek meg. Podcastunk vendégével, Miklauzic Bencével a Nino bárkája kihívásai mellett beszélgettünk arról, hogy diplomafilmjében generációs önvallomás helyett miért inkább az ezredforduló magyar társadalmát örökítette meg, elárulta, miért készült nyolc évig a Zöld sárkány gyermekei és azt is, miért nehéz egy megfelelő parkolót találni Pesten.

Mennyi ideig tud Steven Spielbergről beszélni három rajongó, akiknek a film teszi ki az életük jelentős részét, és gyerekkoruk óta a Cápa, az E.T. és a Schindler listája rendezőjének a bűvkörében léteznek? Ha Kovács Gellért filmkritikusról, Lichter Péter filmesztétáról és Madarász Isti rendezőről van szó, akkor a válasz az, hogy a végtelenségig és tovább. Esetükben a lelkesedés mély tudással párosul, és a dicséretek mellett az amerikai sztárrendező gyengébb alkotásai mellett sem mennek el szó nélkül. A Filmhu podcast legújabb adása egy kezdőknek és haladóknak egyaránt ajánlható, személyes vallomásokkal megtűzdelt mesterkurzus.

Hogyan készül az a sok érzelmes, ijesztő, a filmek hatását fokozó zene? Erről mesélt nekünk Balázs Ádám, aki közben a saját kacskaringós, sikerekben gazdag életútját is felelevenítette: két évtized alatt az amerikai és a magyar filmipart is kiismerte. Enyedi Ildikót, Deák Kristófot és másokat is felhozva avatott be a rendező és a zeneszerző közötti kreatív kapcsolatba. A Zeneakadémián tanít, a Terápia, a Mindenki, az Egynyári kaland és a Testről és lélekről sikeréhez is nagyban hozzájárult. A beszélgetés zenehallgatásra inspirál, néhányan talán még a zeneszerzéshez is kedvet kapnak.

Csoma Sándor bátran nyúl ellentmondásos, sőt, egyenesen riasztó témákhoz filmjeiben: foglalkozott már az ügynökkérdéssel, a pedofíliával és a pornóipar világával is. Jelenleg Erőss Zsolt hegymászó tragikus halálát készül megfilmesíteni izgalmas szemszögből. A podcastben egy gyerekkori trauma feldolgozása és Erdély iránt érzett rajongása mellett azt az időszakot is érintjük, amikor ő volt az a srác, akit sosem vesznek fel az egyetemre. Csoma munkáját világhírű operatőrök dicsérték, Léa Seydoux személyesen fejtette ki neki a véleményét a Castingról.

2020 első adásában az Akik maradtak és Testről és lélekről producerét, Mécs Mónikát láttuk vendégül, egy héttel az Oscar-bejelentések után. A két film Oscar-kampánya és az idei év legjobban várt alkotása, A feleségem története is központi témánk volt. Mesélt arról, hogy hogyan sikerült egy ilyen kaliberű sztárcsapatot összehozni, és hogy mi volt a legnehezebb a négy országban zajló munkálatokban. Szóba jött Fliegauf Bence félbemaradt Csernobilos filmterve és egy Inkubátoros #metoo-film is.

Lehetetlen feladatra vállalkoztunk a Filmhu podcast karácsonyi különkiadásában, a magyar film elmúlt tíz évét beszéltük át Jakab Julival, Schwechtje Mihállyal és Kránicz Bencével. Két órát adtunk magunknak arra, hogy az évtized első kiugró hazai teljesítményétől, a Bibliotheque Pascal-tól eljussunk a jelenbe, a Magyar Filmintézet felállásáig. Tarr Bélától az Oscar-díjas Saul fián át a Pappa piáig sok minden szóba került, átvettük az időszak sikereit és kudarcait, megbeszéltük, milyen hibái és erényei voltak a Magyar Nemzeti Filmalapnak. Kiderült, hogy melyik dokumentumfilmet szerettük a legjobban, és az is, hogy melyik hazai alkotásra vinnénk el a nagymamánkat.

A Valan – Az angyalok völgye rendezője tíz éve kávét főzött Angelina Jolie filmjének forgatásán, majd sokat várt első nagyjátékfilmjére, amely kedvéért az erdélyi havasokban fagyoskodott. Mesélt a Mentőexpedíció akciójeleneteiről, a legnagyobb sokkról, amely karrierje során érte, elárulta, miért vonzódik a krimihez, és a romániai forgatás izgalmaiba is beavatott. Bagota Béla a Filmhu podcast vendége volt,

Az úszásba belebolonduló Rába Roland magánszáma volt az első nagy dobásba, majd jöttek az istent játszó, szamurájkarddal hadonászó mentősök, most pedig az idei év egyik legsikeresebb magyar filmjében ereszti össze Kádár Jánost egy vámpírral. Bodzsár Márk rendezővel az Isteni műszak és a Drakulics elvtárs készítésről, ambivalens hősökről és túlzott elvárásokról beszélgettünk a Filmhu podcastban.

Our guest was writer-director Peter Strickland, therefore we switched to English for the first time in the history of our podcast. With him, we mapped several Hungarian aspects of his movies, for example the shooting in János Kádár’s mansion. We analyzed the unique depiction of violence in Berberian Sound Studio, concerning The Duke of Burgundy we asked, why aren’t there any men in it, and reaching In Fabric, he reassured us, it’s ok, if we fall asleep during a movie. He walks his own path as a director, creatively inverts the genres, and meanwhile he creates sensual and extravagant worlds.

A Tegnap operatőrét, a The Alienist camera operátorát láttuk vendégül, aki magyar filmek és hazánkban forgatott külföldi produkciók között osztja meg a kreatív energiáit. Mesélt eddigi élete legnehezebb, megáradt folyóval, skorpiókkal súlyosbított sivatagi forgatásáról, elmondta, milyen volt egy kétszeres Oscar-jelölt keze alá dolgozni, belülről látta a Szárnyas fejvadász 2049, a Fekete özvegy és az új Terminátor-film munkálatait, és azt is elárulta, miért Hollandiában forgatta le az első saját ötletén alapuló kisfilmjét.

A podcast legújabb adásában az évek óta Amerikában dolgozó operatőrt, Rév Marcellt faggattuk arról, hogyan kapta meg az első tengerentúli munkáját, mennyire volt lámpalázas, amikor Al Pacinót kellett fényképeznie, miért jó, ha van egy szexuálpszichológus a forgatáson, és hogy tényleg olyan ijesztőnek és sötétnek látja-e a mai tinik életét, mint ahogy azt a Gyilkos nemzedék-ben vagy a jelenleg az HBO-n futó, Zendaya főszereplésével készült Eufóriá-ban megfestették. Természetesen A feleségem története is szóba került, ami miatt ismét itthon forgat.

A Filmhu legújabb podcastjában az Egynyári kaland csodás színészgárdájának négy tagja beszélt arról - többen sajnos nem fértek el a mikrofon körül -, hogyan kapcsolódik A trónok harca az ő sorozatukhoz, hogyan fejlődtek a karaktereik a négy évad során, és persze több vicces történet is elhangzott a forgatásról. Szellemesen, irónikus humorral, néhol kaotikusan meséltek, szóval kicsit olyan hangulatot teremtettek, amilyen a sorozatot is jellemzi. A végén kicsit a politikát is érintettük, ha már az európai parlamenti választás napján vettük fel az adást.

A podcast legújabb adásában Szilágyi Fannival, számos kiváló kisfilm rendezőjével beszéltük át az eddigi karrierjét. Elmondta, milyen kacskaringós úton jutott el Gothár Péter osztályába, mit rakott át tizenéves önmagából a Torontót is megjárt A kamaszkor végébe, miért iszonyú fura dolog szexjelenetet forgatni, és az is kiderült, hogy szereti-e a futballt, illetve hisz-e a csodákban. Tettünk egy gasztronómiai kitérőt, végezetül pedig kedvet csinált a készülőben lévő nagyjátékfilmjéhez, a Veszélyes lehet a fagyihoz.

A Filmhu legújabb podcastjában Lévai Balázs rendező és Maruszki Balázs forgatókönyvíró volt a vendégünk, akik a pécsi zenekarok titkát próbálták megfejteni legújabb filmjükkel. Megvitattuk, hogy mennyi az igazság, és mennyi a kamu a Pécsi szál-ban, megbeszéltük, mennyire jó színész Lovasi András, és kiderült, melyik zenész tud fantasztikusan flörtölni a kamerák előtt. Lévai kedvet csinált a Rákosi-korszakban játszódó sportfilmjéhez, Maruszki egy általa írt szélhámos-történetről mesélt.

Operatőrnek készült, díjnyertes filmek producere lett. Stalter Judit rengeteg filmszakmai szerepben kipróbálta magát, de lassan már 15 éve a Laokoón egyik vezető producereként készít a sikeres sorozatokat, óriási és alacsonyabb költségvetésű filmeket is. Jelenleg Grosan Cristina Inkubátoros első nagyjátékfilmjén és Till Attila legújabb forgatókönyvén dolgozik, többek közt ezekről, a karrierje alakulásáról, külföldi élményeiről és arról beszélgettünk vele, milyen volt nőként felküzdenie magát a filmes szamárlétrán.

Az egyik legtermékenyebb forgatókönyvíró, többek között a Félvilág, az Örök tél és a jelenleg a mozikban futó Apró mesék szerzője járt nálunk. Köbli Norbert arról mesélt, hogyan éli meg, hogy belekerült a történelmi filmes skatulyába, elmondta, milyen óriási változásokon esett át az Apró mesék, mire kész film lett belőle és a munkamódszeréről is sok mindent elárult. Ez a beszélgetés egy nagy önbizalomfröccs lesz azoknak, aki írói karrierről ábrándoznak. Kiderült, hogy rekorder az elutasított filmtervek számában, a végén pedig kvízjátékkal teszteltük, hogy élesen élnek-e eddigi munkái az emlékezetében.

Kárpáti György Mór a berlini, majd a cannes-i fesztiválra meghívott kisfilmekkel vétette észre magát, most pedig előállt első nagyjátékfilmjével, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után játszódó Guerillá-val. Mesélt arról, milyen volt Enyedi Ildikó osztályába járni, mit tanult az Egy nap-on dolgozva, ahol casting director volt, és azt is elárulta, mik azok a nagy kérdések, amik a Guerilla kapcsán foglalkoztatták. Szóba került az Aferim! című román western, mint pozitív példa a történelmi filmekre, illetve két őséről is beszélt – az egyik Damjanich seregében szolgált, a másik Amerikáig ment az elsikkasztott pénzzel.

Az Üres lovak kiváló példa arra, hogy egy fősodron kívüli film is lehet könnyedén befogadható és mindenki által élvezhető. Két nehéz természetű, legendás rendező kísértetként megvívott szópárbaját követhetjük benne, és közben egy Hollywoodhoz címzett szerelmeslevél is kirajzolódik a vásznon. A found footage film rendezőjével, Lichter Péterrel és az egyik forgatókönyvíróval, Kránicz Bencével beszélgettünk az Üres lovak két hőséről, Bódy Gáborról és a Casablancá-ért Oscarral jutalmazott Kertész Mihályról és arról, hogyan lehet izgalmas és egyedi filmet készíteni minimális pénzből.

Harminc éve mutatták be a mozik az Eldorádó-t, az eltelt időszakban a magyar filmművészet klasszikusává nőtte ki magát Bereményi Géza alkotása. Az évforduló alkalmából felkerestük az író-rendezőt, és arról faggattuk, hogy tényleg a saját gyerekkorát vitte filmre? Szóba kerültek az aranyrudak, a torokgyík, az agyonvert ló és az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó személyes élményeiről is kérdeztük. Bereményi a meg nem valósult történelmi filmterveiről, a bakonyi indiánokról és a készülő memoárjáról is mesélt.

Akár úgy is tűnhet, hogy Törőcsik Franciska mindenhol ott van. Eddigi legnagyobb mozisikere, a BÚÉK már több mint 250 ezer nézőnél tart, teltházzal ment az Utas és holdvilág a Trafóban, a mozikban futó az Alita: A harc angyalában az ő hangján szólal meg a cyborg-lány. A 28 éves színésznő a Filmhu podcastjében mesélt korán jött sikerekről, csalódásokról, énekesi ambícióiról, arról, milyen volt együtt dolgozni a háromszoros Oscar-díjas Vittorio Storaróval, és azt is átbeszéltük, milyen nehézségékkel jár eljátszani egy hullát.

Igazából mennyire önéletrajzi ihletésű film a Rossz versek? Nagyon – derül ki a beszélgetésből, amiben Reisz Gábor rendező felidézi a saját kamaszkorát, illetve elmeséli, hogyan lett a film noirból személyes időutazás, hogyan került ő a szerelmi bánatos főhős szerepébe, miért hívták fel Presser Gábort és Tarr Bélát, és hogy mit tettek meg azért, hogy a pornófilmes betét hozza a kilencvenes évek hangulatát. Érdekel, hogyan építették fel azt a jelenetet, melyben az uszoda néhány lépésnyire van csak a főhős ágyától? Ez is kiderül a Filmhu podcast legújabb adásából.

Pálfi Györgynek a Toldi nem jött össze, most viszont egy ambiciózus sci-fivel állt elő, amely Stanislaw Lem Az Úr hangja című regényét alapul véve azt vizsgálja, mennyire nehéz a kommunikáció emberek és civilizációk között. Kielemeztük a Szárnyas fejvadászt, mesélt a könyv megfilmesítésének a nehézségéről, a kanadai forgatás pokláról, és arról, hogy Amerika és Magyarország valójában két külön univerzum. Őszintén beszélt arról, hogy a tengerentúlon felmerült rengeteg probléma vajon meglátszik-e a végeredményen, és hogy ő személy szerint elégedett-e a filmmel.

A Terápiában az egész ország megismerte, a Mindenkivel pedig az Oscar-gála színpadára léphetett. Szamosi Zsófia most éppen a túlhajszolt, állandó időhiányban szenvedő magyar édesanyák mintaképét alakítja Szilágyi Zsófia Egy nap-jában, ami Cannes-ból is díjjal távozott – úgy tűnik szerencsét hoz az elsőfilmes rendezőknek. Első filmszerepéről, a szürreális Oscar-átadóról, az Egy napról és a legújabb munkájáról, a Foglyokról is mesélt nekünk, amit újra Deák Kristóf oldalán készített.

A Liza a rókatündérrel álomszerű rajtot vett, majd elhatározta, hogy a következő munkája nagyon más lesz. Mesélt arról, hogy mi a leglélekpróbálóbb a filmkészítésben, kiderült, hogy Balsai Móniból kis híján kettő lett az X - A rendszerből törölve című thrillerben, illetve arról is beszélt, mennyire furcsa és megdöbbentő egybeeséseket tapasztalt meg a valóság és a film között.

Kacskaringós életutat tudhat maga mögött Bergendy Péter. Gyerekként imádta a horrorfilmeket, pszichológia szakon végzett, neki köszönhetjük a kilencvenes évek egyik legkreatívabb videoklipjét, az ötvenes évek sci-fi szörnyeit eresztette rá Budapestre. Rendezett egy romkomot Hámori Gabriellával, az Állítsuk meg Terézanyut!, levezényelt két remek 1956-os történelmi thrillert, a Trezort november 4-én adja le a tévé, most pedig visszatért gyerekkori szerelméhez, a horrorhoz. Azon dolgozik, hogy a Post Mortem kísérteteiről az egész világon féljenek.

Hazánk legsikeresebb operatőrei közé tartozik, a Testről és lélekről fényképezéséért elnyerte a Camerimage fesztivál rangos fődíját, nemrég pedig az Amerikai Filmakadémia tagja lett. Vérbeli szakemberként a legfontosabb számára, hogy bele tudjon helyezkedni a rendező fejébe, és pontosan vászonra vihesse a vízióját. Ebből is következik, hogy egészen különböző stílusú rendezőkkel is jól megértik egymást: Enyedi Ildikó mellett visszatérő alkotótársa Gigor Attila, Schwechtje Mihály és Nagypál Orsi.

Hatvankilenc éves, de aktivitását egy huszonéves is megirigyelné: építész, látványtervező, egyetemi tanár a Színházi- és Filmművészeti Egyetemen. Szédítő belegondolni, hogy idén négy filmje is rangos díjat kapott. Velencében jutalmazták a Napszálltá-t és a The Announcement-et, Montreálban a Curtiz-t, az Ostrom pedig a Diák-Oscart érdemelte ki. Marcona tengerészek nevetgéltek rajta, amikor Tarr Béla A londoni férfi-jéhez vasúti pályát és őrtornyot épített egy korzikai kikötőbe, segített Ridley Scottnak berendezni a NASA vezérlőtermét, a Napszálltá-val pedig alighanem hosszú évekre beleégette az agyunkba, hogyan is képzeljük el az 1. világháború előtti Budapestet.

15 éve mutatták be Dyga Zsombor önéletrajzi ihletésű, családi vállalkozásban készült filmjét, a Tesót. Az évforduló kapcsán kvízjátékra invitáltuk a rendezőt, majd végigmentünk fordulatos karrierjén- A Köntörfalak forgatásán érzett rá a színészvezetés fortélyaira, a legnagyobb pofont az Utolér idején kapta, amelyet azóta sem mutattak be. "Beszartok, befostok" - mondta el röviden, mit várhatunk az Aranyélet harmadik évadától. "Minden színész ufo, Ónodi Eszter az ufók királynője" - dicsérte az Aranyélet politikusi babérokra törő színésznőjét, és azt is elárulta, milyen filmterveket próbál megvalósítani a közeljövőben.

A Moszkva tér Rojáljaként robbant be a vászonra, majd hamar ő lett a magyar filmek és tévésorozatok ügyeletes nehézfiúja. Elmondása szerint nem zavarja, hogy mindig kemény fickókat kell adnia, de mostanában szívesen kipróbálja magát másfajta szerepekben is, a színészi munkával párhuzamosan pedig egyre inkább a filmrendezés felé fordul.

Nagypál Orsi Londonban végezte filmes tanulmányait, hazatérése óta olyan kisfilmekkel hívta fel magára a figyelmet, mint a Paktum és a Körforgalom. A Terápia alkotó gárdájához a második évadában csatlakozott, első nagyjátékfilmje, a párkapcsolatok lehetséges buktatóiról szóló Nyitva pedig 2018 őszén érkezik a mozikba.

Két néma férfi megosztozik egy tányér szalontüdőn, a tudatlan politikust először küldik ki az emberek közé, Hófehérke kétszeresen elvált, a magyar nép vágyott boldogságát pedig egy füstölgő gépben állítják elő. Lassan két évtizede, rengeteg ötlettel és kreativitással készíti rövidfilmjeit Szirmai Márton, aki az idei Inkubátor egyik győzteseként első nagyfilmjére készül. Legújabb podcastunkban a Szalontüdő, az Expedíció, és a Grimm Café rendezőjével beszélgettünk.

A Macerás ügyek szerelmi háromszögének hősnője, összeomló filmrendező az Off Hollywoodban, a Bibliothéque Pascal latex-ruhás dolgozó anyája, A rossz árnyékban pedig Jeles András univerzumának részese. Két éve a saját korosztályuk problémáiról forgattak a férjével, Hajdu Szabolcs filmrendezővel és most is egy családi történetre készülnek. A Filmhu podcastban ezúttal Török-Illyés Orsolyával beszélgetünk,

Mert kell egy csapat! - ismételgeti a mosoda gőzében Minarik Ede, a Csabagyöngye SC edzője, miközben kitartóan küzd velük a továbbjutásért. Ugyanilyen szellemben állítja össze minden csapatát Sándor Pál filmrendező is, aki 12 év kihagyás után, 2018-ban új filmmel tért vissza a mozikba: a Vándorszínészekben legendás színészekkel és az új generáció tehetséges fiataljaival ünnepli a színház világát.

Az első adás vendége a kortárs magyar film egyik legnépszerűbb alakja, a kultikus Moszkva tér, a Szezon és a nemzetközi díjakkal elhalmozott 1945 rendezője.