Az élet meg minden

„Nem tudtam megülni a seggemen soha” – mondja Lányi András író, ökopolitikus, filozófus. És tényleg: az interjú során gazdag pályaív tárul elénk – a filmrendezői indulástól a politikában való megmerítkezésen és írói munkásságán át az egyetemi katedráig. Életében, saját bevallása szerint, több volt a kudarc, mint a siker („jégtábláról jégtáblára” ugrált), ezen mégsem bánkódik: legalább nem unatkozott soha. Igaz, sok mindent aggódva szemlél. Ezek közé tartozik manapság a feudalizmus „restaurációja” Magyarországon. Az 1948-ban született Lányi András eredetileg filmrendezőként szerzett diplomát, és negyven éves koráig főként játékfilmeket készített. Aztán úgy érezte: jobban érdekli az írás, a közélet, a környezetvédelem, a politika. A nyolcvanas években szamizdat folyóiratok szerzője volt, a Demokratikus Ellenzék soraiban tevékenykedett, majd a dunai vízlépcsők ellen fellépő mozgalom közismert alakja lett. A különféle dunai gátépítési tervek, ötletek elleni tiltakozóakcióknak egyébként ma is tevékeny résztvevője. 2000-ben barátaival megalakította a Védegylet nevű civil mozgalmat, majd ebből 2005-ben kiválva az Élőlánc Magyarországért ökopártot, amelyben 2010-ig tevékenykedett. Lányi András írt regényt, történelmi esszéket, ökofilozófiai értekezéseket. 1994-től tanít egyetemeken, 2011-től nyugdíjba vonulásáig az ELTE Humánökológiai mesterszakának igazgatója volt, ma ugyanitt egyetemi docensként oktat. Ez az epizód is érdekelhet még: #007 Szávoszt-Vass Dániel – A dunai szigetek, az apadó folyó és egy talpalatnyi mennyország Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Lányi András szócikk a Wikipedián; életrajza az ELTE honlapján; az epizódban említett könyvei: Porcelán az elefántboltban Bevezetés az ökofilozófiába – Kezdő halódóknak Az epizódban említett cikke: Történelmünk legveszedelmesebb pillanatait éljük (Válasz Online) filmjei; nevéhez kötődő intézmények: Karátson Gábor Kör Humánökológiai mesterszak az ELTÉ-n nevéhez köthető szervezetek, intézmények: Védegylet Élőlánc Magyarországért Fidesz Akadémia Az epizódban hivatkozott egyéb cikkek The Big Data revolution can revive the planned economy (Financial Times) The Relief Package Ushers In Trump’s Planned Economy (Wired) Említett közelmúltbeli események A Római-parti mobilgát elleni tiltakozás Megszületett a döntés a Hajógyári-szigetről Írók, költők, újságírók, alkotók és említett műveik Balassa Péter Bibó István Elbert Márta Carlo Goldoni (Két úr szolgája) Friedrich August von Hayek (Út a szolgasághoz) Jávor István Jókai Mór (A kőszívű ember fiai) Karátson Gábor Miklóssy Endre Orosz István Ottlik Géza Radnóti Miklós (az epizódban elhangzik: Nem bírta hát… című verse) Említett politikai mozgalmak, civil szervezetek Black Lives Matter Demokratikus ellenzék Duna Kör Duna Charta Ellenzéki kerekasztal Greenpeace identitáspolitika Lakiteleki találkozó (sátor) sárgamellényesek SZETA Újságok, műsorok Fekete doboz Beszélő Liget Az epizódban említett történelmi személyek: Bethlen Gábor Görgei Artúr Lebstück Mária Nádasdy Ferenc Pálffy (Oesterreicher) György Somogyi Imre Széchenyi István Politikusok, közéleti személyiségek Demszky Gábor Kis János Lázár György Molnár Péter Rajk László (építész) Schiffer András Solt Ottilia Sólyom László Soros György Az epizódban említett (történelmi) események, fogalmak A barguzini „Petőfi” története Bős-Nagymarosi vízlépcső A Rainbow Warrior története Tábornokok pere Téli hadjárat Tavaszi hadjárat Műsorjegyzetek időkóddal [00:05:07] Lányi András a szamizdat sajtóban. A Lehrstück Mária álnév eredete. Döntése a rendszerváltás évében, hogy nem filmrendezőként folytatja pályafutását. [00:07:55] Lányi András filmjei és a 48-as szabadságharc. A történelmi érdeklődés, ennek fontossága az ország megismerésében. A Kőszívű ember fiai, mint egykori kedvenc könyv. A szépirodalom olvasásának fontossága és a „nem olvasó nemzedék” nagy hibája, a hosszú szövegek olvasásának fontossága. [00:13:19] A Beszélő és a korabeli szamizdat sajtó működése, terjesztése a diktatúra idején. A stencilgép, mint sokszorosító eszköz. [00:17:28] Ügynökök, beépített emberek: miért nem kíváncsi Lányi András a megfigyelési dossziéjára? [00:19:08] Lányi András és a Fekete Doboz. A Fidesz születésének dokumentálása – mi látszott már akkor Orbán Viktoron? Törésvonalak a Fideszen belül, a rendszerváltó pártok mint baráti körök és nem ideológiailag meghatározott közösségek. [00:23:26] Baloldaliság és jobboldaliság Magyarországon, ennek családi meghatározottságai. Olykor legitim narratívák, hősi halottak a front mindkét oldalán. Lányi András édesapjának története, hosszú vizsgálati fogsága a honvédtisztek koncepciós perében, félreállítása. [00:32:51] Lányi András 56-os élményei gyerekként, ezek meghatározó szerepe későbbi világnézetének, politikai meggyőződésének alakulásában. [00:35:17] A hiteles jobb- és baloldali pártok hiánya a mai Magyarországon. A harmadik utas gondolatok népszerűsége Magyarországon. Lányi András zöld meggyőződésének eredete. A Bős-Nagymarosi vízlépcső elleni tilta

Felkai Piroska Portugáliában találta meg az igazit. Úgy érezte, Lisszabonban jó kikötőbe ért. Aztán amikor második gyermekével volt várandós, kiderült: férjének legfeljebb hónapjai vannak hátra. Mihez kezd egyedül, két gyerekkel Portugáliában egy magyar nő? Hogyan épít valakit a fájdalom, és miként segít a gyász az önismeretben? Erről is beszélgetünk, de ebben az epizódban nem csak ez lesz a téma, hanem a portugál mentalitás, történelem és irodalom is. Mert hogy Piroska – aki ma is Lisszabonban él – műfordító: magyar szépirodalmat ültet át portugálra.Szó esik tehát még egy évtizedeken át tartó nyugat-európai diktatúráról, Salazar hosszú árnyékáról, egy Nobel-díjas íróról, aki selyemingben járó kommunista volt és arról, hogyan fest Európa peremvidéke a kontinens nyugati oldalán. Felkai Piroska (1972) az ELTÉ-n végzett portugál és magyar szakon, doktori fokozatát összehasonlító irodalomtudományból 2004-ben szerezte meg. 2000-től él Portugáliában, ahol dolgozott magyar nyelvű lektorként a lisszaboni egyetemen, és tanított ugyanitt magyar nyelvet is. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Felkai Piroska Kalandozások Portugáliában című oldala a Facebookon ugyanezen a címen futó internetes oldala Műfordításai Örkény István Contos de Um Minuto. Vol. I. (2004) – Egyperces novellák Csáth Géza Matricídio e outras histórias (2003) – novellák Márai Sándor A Ilha (2012) – A sziget A Irmã (2013) – A nővér A Gaivota (2016) – Sirály Szerb Antal Viajante à luz da lua (2017) – Utas és holdvilág Szabó Magda Rua Katalin (2019) – Katalin utca A Balada da Iza (2020) – Pilátus Az epizódban említett portugál írók, művészek António Lobo Antunes Fernando Pessoa Amália Rodrigues José Saramago Könyv, film, újság Örkény István: Egyperces novellák ; ezen belül az adásban említettek: Budapest Az ember melegségre vágyik Hankiss Elemér : Ikarosz bukása Ruth (portugál film Eusébióról) Diário de Notícias (portugál napilap) Gyászmunka Az epizódban sokszor elhangzik a „gyászmunka” kifejezés. Az alábbiakban két összefoglaló cikk arról, mi is ez pontosan, és melyek a fázisai: Bennünk élő halottaink Gyász, a veszteség feldolgozása Említett (történelmi) események, fogalmak A portugál Új állam – izgalmas összefoglaló a Salazar-rendszerről az Index korábbi cikkében, amelyből kiderül, hogy Magyarországon a harmincas évek végén mintának tekintették Salazar államát A Salazar–Franco találkozók és az ibériai egyezmény A Santa Maria elrablása 1961-ben Mocidade Portuguesa (a portugál ifjúsági szervezet Salazar idején) Szegfűs forradalom portugál gyarmati háborúk Lisszabon visszavétele (ostroma) a második keresztes hadjárat során 1147-ben A Vakság című könyvet kapta ajándékba a portugál miniszterelnöktől a német kancellár returnado(s) – a feladott gyarmatokról visszatérő telepesek Korábbi epizódok erős nőkkel Hallgatnál még olyan nőket, akik nem ijednek meg a saját árnyékuktól? Akkor neked ajánlom ezeket a korábbi epizódokat: 020 Tuza-Ritter Bernadett – Egy nő fogságban és a régi álom, amely valóra vált 011 Koleszár Adél – A sötétség mélyén a napfényes Mexikóban 009 Durica Katarina – Maffiavilág Dunaszerdahelyen és a rendes lányok, akik csendben sírnak Az epizódban említett politikusok, közéleti személyiségek Henrique Galvão (részletes ismertető található róla a Santa Maria elrablásáról linkelt cikkben) Francisco Franco António de Oliveira Salazar Zene fado (zene) saudade (elvágyódás) Foci Sporting CP SF Benfica Eusébio da Silva Ferreira Cristiano Ronaldo Guttmann Béla Bölöni László Említett földrajzi helyek Alfama (negyed Lisszabonban) Cabo da Roca Cabo Espichel Coimbra Porto Műsorjegyzetek időkódokkal [00:05:44] Hogyan nem fordította le Piroska az Egypercesekből a Budapest című novellát, miért nem értik a portugálok Varsányinét? Első rész: Mint egy kismadár – Szerelem és gyász Portugáliában[00:09:26] Hogyan került Felkai Piroska Portugáliában, miért él ott? Egy szerelem története: megismerkedése későbbi férjével. Kiköltözés, házasság, gyerekek. [00:14:04] Férjének váratlanul kiderülő betegsége Piroska második terhessége idején. Édesanyja elvesztése, az utolsó hónapok Joãóval. Az elköszönés fontossága a „gyászmunkában”. Az utolsó hetek története. [00:29:05] A gyász időszaka, a veszteség feldolgozása, átbeszélése. A külső segítség szükségessége az első időszak után. Egyedül a gyerekekkel, az apakép felépítése, a nekik adott segítség. A katarzis fontossága. Az önsajnálat problémája. Második rész: Az új állam – Salazar és Portugália XX. százada.[00:46:46] Nyitottság és zártság Portugáliában. Az attitűd generációs jellege, a hosszú diktatúra hatása ebben. [00:49:53] Ki volt Salazar, hogyan került hatalomra és mi volt az „Új állam” lényege? Forradalom, köztársasági időszak, zűrzavar, karonai puccs. Salazar, a pénzügyi varázsló. [00:58:36] Salazar lavírozása és semlegessége, Hitlertől való félelme, Portugália stratégiai szövetsége Nagy-Britanniával, az ibériai semlegességi paktum. Az állam szövetsége a katolikus egyházzal. Salazar hosszú regnálása. [01:06:09] A por

Uj Péter neve az elmúlt két évtizedben összeforrt az Index történetével. Még akkor is, ha ennek a több mint húsz évnek csaknem felében már nem dolgozott a hírportálnál. Az Indexet ugyanis a mai napig magáénak érzi. Az 1969-ben született Uj Péter az Index egyik alapítója, majd hosszú éveken át főszerkesztője volt. Az Indextől 2011-ben, saját elhatározásából távozott, 2013-ban pedig megalapította a 444 hírszájtot, amelynek azóta is főszerkesztője. Ebben az epizódban tehát Uj Péterrel beszélgetek, de nem csak az utóbbi hetek drámai fejleményeiről, nem csak az Indexről, nem csak a 444-ről. Mert hogy – mint minden epizódban – most is igyekszünk messzebbről tekinteni a világra. Hiszen az Index-sztori (például) a kudarcos magyar kapitalizmus története is. Ez a saga (vagy családregény és szappanopera) a dübörgő kilencvenes évek végén indult. Épp úgy, vagy talán túlságosan is úgy, ahogy egy mesebeli amerikai startup: magánbefektetőkkel, kockázati tőkével, szabadjára engedett képzelettel és szerkesztőséggel. Nagy reményekkel. Aztán évek alatt valahogy mégis eljutott oda, ahol már semmi sem ugyanaz, mint rég: megérkezett az oligarchák és az őket is maga alá gyűrő központi akarat korába. Ahol nem lehet megvédeni azt, ami a tiéd, ha szemet vetettek rá. Persze Uj Pétert lehetne kérdezni még sok minden másról – gasztronómiáról, borászatról, horgászatról és mondjuk a töltőtollak világáról – ám attól tartok, hogy ezekről a témákról ebben az interjúban most nem lesz szó. Hiszen elsősorban a magyar sajtóról, az Index történetéről, a magyar társadalomról, függetlenségről és kiszolgáltatottságról, álmokról és árulásokról beszélgetünk. Megjegyzés. Az élet, meg minden podcast nem hírműsor, egy-egy felvétel (már csak a beszélgetések hosszából adódó időigényes utómunkálatok miatt is) nem tud a legfrissebb eseményekre reagálni. Ez nem is célja. Az Uj Péterrel készült beszélgetést augusztus első felében rögzítettük. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Uj Péter említett írásai Ömbizalompunpa; Már megint meghalt Najmányi László, mutatjuk! Magyarország többet érdemel (cikk a Népszabadságban – az epizódban arról beszélek, hogy a cikk elérhetetlen, és ez nem félreértés: az interjúra való felkészülés idején valóban éppen elérhetetlen volt a Népszabadság online archívuma, mint ahogy erről ez a cikk is tanúskodik); A Szerda című rovat a Népszabadság Online-on; (A rovat prémiumtartalomként indul újra a 444-en.); Az epizódban említett további könyvek, cikkek Esterházy Péter: Kis magyar pornográfia; Gerényi Gábor Index-története blogján, illetve annak első része (a blogon a további, azt hiszem 20 rész is megtalálható); Szily László a „Gerényi-tervről”; Alvin Toffler : Future Shock (hosszabb, korabeli magyar ismertetője megtalálható itt) Hatalomváltás Harmadik hullám Nem gyereknek való vidék (Lannert Judit cikke a 2018-as társadalmi riportban); cikk az Indexen a Werber-tréningről; Winkler Róbert: „Most már mi is a csicskamédiához tartozunk”; Evgeny Morozov: The Net Delusion; Bede Márton cikke Martin Gurriról; Albert Camus: Carnets (1942–1951) – főként ez a kötet tartalmazza Camusnek a német megszállás idején írt naplóit; Luxusvillából kéreget a Soros-blog főszerkesztője – a kormánypárti média több orgánumában is megjelentetett állítás szerint „a főszerkesztő luxuskörülmények között lakik Budaörsön” (a link az Origo cikkére vezet); Az epizódban említett további szerzők, gondolkodók Ian Bremmer Tyler Cowen Milton Friedman Yuval Noah Harari Philip Zimbardo (Önkényesen kiválasztott) cikkek az Index történetéről az Index tulajdonosi hátterének változása a K-monitor rövid összefoglalójában a kezdetektől máig; Uj Péter távozása az Indextől; Simicska Lajos „nevére veszi” az Indexet (a 444 cikke); az Index tulajdonosváltásainak részletes története Simicska Lajos opciós szerződésétől egészen a szerkesztőség testületileg való felmondásáig a 444 cikkében; az Index-ügy krónikája a Válasz Online cikkében; az ún. Gerényi-tervről ír maga Gerényi Gábor is blogján; Bodolai László álláspontja az Index-ügyben; Fontosabb cégnevek, szervezetek nevei A Deutsche Balaton és net.IPO (mint az Index korai befektetői); Wallis Indamedia csoport Media Development Investment Fund (MDIF) Open Society Foundations (Nyílt Társadalom Alapítványok) Az Index-sztori kapcsán hangsúlyosabban említett nevek Bajnai Gordon Bodolai László Gerényi Gábor Kóka János Nobilis Kristóf Simicska Lajos Spéder Zoltán Ziegler Gábor Vaszily Miklós Az epizódban említett egyéb események a Népszabadság bezárása (a Direkt36 cikke); a Mátrai hőerőmű ügye (áttekintés a 444-en); az Orbán Viktor elleni 2006-os „puccs” részletes története a hvg.hu 2017-es cikkében; a D-209-es ügy összefoglalása; Műsorjegyzetek [00:05:50] Miért pont a Népszabadságnál kezdett újságot írni Uj Péter? Katonáskodás Lentiben a rendszerváltás közben. Az otthagyott egyetem. A Népszabadság újságíró-iskolája. [00:11:04] Uj Péter Szerda című rovata a lapnál. A „nyelvzsonglőrködés” eredete, a posztmodern irodalom hatása. [00:16:25] Mennyire

Ablonczy Balázs történészt mostanság a trianoni békeszerződésről szokás leginkább kérdezni. Ez részben így lesz ebben az epizódban is, némi csavarral: a Trianon 100 kutatócsoport vezetőjével most a kelet felé forduló Magyarország történetét térképezzük fel. És ezzel összefüggésben Trianon traumáját. Miért nőtt az érdeklődés a Kelet iránt a XIX. század második felében Magyarországon? Hogyan látott ebben lehetőséget a magyar imperializmus? Hogyan akart a magyar tudós és a magyar politikus keblére ölelni majd mindenkit – Tokiótól Helsinkiig –, és miért él bennünk ez a néprokonító törekvés ma is? No és hogyan zúzta szét ezeket az álmokat a Trianoni békediktátum, azaz miként lett az olykor délibábos turanizmusból a frusztráció és a Nyugattól való elfordulás ideológiája? Ezekre a kérdésekre keressük a választ, de mindezen túl szó lesz még egy bécsi férfi klubról, Pázmány tökéről, a líbiai magyar alkirályság tervéről, az István, a király rockopera háború előtti előzményeiről, franciákról és magyarokról, a bennünk élő Trianonról, az életről, meg mindenről. (Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: a teljes verziót mindig megtalálod a honlapon.) Az 1974-ben született Ablonczy Balázs fő kutatási területe Magyarország 20. századi története. A történész 1998-ban történelem-francia szakon végzett az ELTÉ-n, de tanult a párizsi Sorbonne-on is. 2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt, 2015-től az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Jelenleg egyben a 2016-ban felállított Trianon 100 kutatócsoport vezetője. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Ablonczy Balázs a Wikipédián, részletes életrajza a Trianon 100 weblapján. Az epizódban említett, taglalt könyvei: Ismeretlen Trianon – Az összeomlás és a békeszerződés történetei 1918-1921 (2020) Keletre, magyar! – A magyar turanizmus története (2016) Trianon legendák (2010) A turanizmus története Wikipédia-szócikk róla Ablonczy Balázs ismeretterjesztő cikke a Rubikonban Cikk a Nyelv és Tudományban Zempléni Árpádról, a turanizmus „feltalálójáról”, benne idézetek a Turáni dalokból A Turáni Társaság A Turán folyóirat egyik 1936-os száma, a 41. oldalon Bán Aladár Turáni himnusza (a finnugor kongresszus alkalmából közölt szövegváltozat Uráli himnusz néven fut, a lábjegyzet adja meg az eredeti címet és a módosult első sort) A turanizmus kapcsán említett művek Ady Endre: Menjünk vissza Ázsiába! Bencsi(k) Zoltán Koppány-e vagy István? című könyve, és a Turáni Egyistenhívők Tábora István, a király (rockopera) Innin ls Dumuzi oratórium Stumpf András: Szörényi (könyv) 13 óra: Bengázi titkos katonái (amerikai akciófilm) Korrekció: Az epizód egy korábbi változatában volt három mondat, amelyben figyelmetlenségből Petőfire hivatkoztunk egy Arany-idézetnél. Javítva. Trianon kapcsán említett művek Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság; a Válasz Online interjúja a szerzővel itt olvasható Révész Tamás: Nem akartak több katonát látni; a Válasz Online interjúja a szerzővel itt olvasható Korábbi epizódok történelem témában Ha érdekel a történelem, figyelmedbe ajánlom a podcaston ezeket a korábbi epizódokat is: 025 Zoltán Gábor – A vadászfalka elszabadulása, nyilas orgia Budán és a nálunk lapuló benzines palack 023 Sudár Balázs – A sztyeppén utazó know-how és honfoglaló eleink, akik nagyon tudtak valamit 015 Ungváry Krisztián – Történész pergőtűzben Az epizódban említett történelmi események A francia nyelv elsődlegességét és kizárólagosságát megalapozó Villers-cotterêts-i rendelet (1539) Breszt-litovszki béke (1918) Bukaresti béke (1918) Spai egyezmény (1918) A Szent István csatahajó elsüllyesztése és ennek filmfelvétele (1918) A Michael-hadművelet (1918) Spanyolnátha (1918–1919) Török függetlenségi háború (1919–1923) Finn téli háborúA Finnországba küldött magyar légió története „Trianon-legendák” és cáfolatuk A Mackensen-legenda 2020-ban mindent visszakapunk? Bár Orbán Viktor és Semjén Zsolt beszédében is szerepelt, miszerint Apponyi védőbeszédében azt mondta volna, hogy „Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját”, Apponyi ilyet nem mondott az említett beszédben. Hogy mit mondott valójában, az egyebek mellett ebben a Rubicon-cikkben is elolvasható A Trianon 100 kutatócsoport honlapja az epizódban említett közvélemény-kutatása Lendület program A Romsics-affér Vezető magyar történészek kiállása (köztük Ablonczy Balázs) kiállása Romsics Ignác mellett, miután Szakács Árpád kultúrharcos megtámadta őt a kormányszócső Magyar Nemzetben Ungváry Krisztián első és második válaszcikke Az ügy háttere és az összeesküvésről szóló állítások cáfolata a Válasz Online cikkében Egyéb, az epizódban előkerült történések, fogalmak, előzmények A herderi jóslat Kossuth Lajos levelezése „Napsugárral”, 63 évvel fiatalabb szerelmével Intézmények, szervezetek, helyszínek Párizsi Magyar Intézet Kurultaj Encián Turisták Mezőgazdasági Múzeum A Lillafüredi palotaszálló és története Az ep

Hajdú D. András fotós gyakran ott keresi a fényt, ahol csak kevesen tartják életben a lángot: reménytelennek tetsző helyeken. Képsorozatai sokszor a társadalom, olykor a civilizáció peremvidékeiről tudósítanak. Nyírségi prostituáltak, kölcsönből élők, lecsúszottak, elkallódottak, de az ilyen körülmények közt helytálló hétköznapi hősök is láthatók fotóin. Mert a reménytelennek tűnő helyeken, a mélyben is vannak felemelő történetek. Mondjuk a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Ahol egy magyar szemorvos a semmiből hozott létre egy európai színvonalú ellátást nyújtó szemklinikát. Vagy a magyar gettóban, ahová egy postás önként kérte magát, mert úgy érezte, küldetése van a nehéz vidéken. Ebben az epizódban tehát Hajdú D. András fotográfussal beszélgetek egy Afrikában gyógyító magyar orvosról, veszélyes és rázós helyzetekről, a fotós fejében lévő képekről, valamint történetekről, amelyeknek van, és amelyeknek nincs happy endje. (Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: a teljes verziót mindig megtalálod a honlapon.) Az 1981-ben született Hajdú D. András azok közé a fotóriporterek közé tartozik, akik akár éveken át is dolgoznak egy-egy nagyobb sorozaton. Így volt ez annak az anyagnak az esetében is, amellyel András a romániai Nagybánya romagettóját mutatja be: a telepet a várostól elválasztó fal történetének immár nyolcadik éve krónikása. És amely sorozat az idén a Magyar Sajtófotó Pályázat nagydíjasa lett. Ez a fajta alaposság persze nem csak a nagybányai riportjára igaz: hatodik éve követi fényképezőgépével a Kongóban tevékenykedő magyar szemorvos, Hardi Richárd misszióját, aki Afrika szívében gyógyítja a szürkehályogos betegeket. Hajdú D. András Munkáit az elmúlt tizenöt évben számos rangos magyar és nemzetközi díjjal ismerték el. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Hajdú D. András oldala, sok-sok fotóval, életrajzi adatokkal Az epizódban említett fotós díjak Magyar Sajtófotó Pályázat, rajta az idei nagydíjasok letölthető képeivel Pictures of the Year, rajta Hajdú D. András díjnyertes sorozatával Az epizódban említett fotósorozatok Cataracta (Kongói anyag); és egy cikk Hardi Richárdról a katolikus Magyar Kurírban A fal, amit kerítésnek hívunk (Nagybányai anyag) Szofi élete A postás, aki a cigánysorra kérte magát Jó lépés (Száraz Sándor sakkfőtitkár – a megszűnt Abcúg oldalán. Mivel a https-tanúsítvány már nem működik, a Google „nem biztonságosnak” minősíti a kapcsolatot, az oldal ettől függetlenül megtekinthető.) Szép lassan szertefoszlanak a bódvalenkei fiatalok álmai (Viki és Gina története) Nyíregyháza-Zürich Expressz (multimédiás film, benne Hajdú D. András képeivel) A középosztály szabad, nem a rendszer rabszolgája A West Balkán tragédia Falopás, napszám, véletlen szerencse – Provident-hitelesek egy napja Megemlített külföldi fotósok, riporterek James Nachtwey; a róla szóló és az epizódban is tárgyalt dokumentumfilm a War Photographer Sebastião Salgado; akik most ismerkednének munkásságával, azoknak jó szívvel ajánlható A Föld sója című, munkásságát bemutató dokumentumfilm Dorothea Lange (Az FSA, vagyis a 30-as évek második felében szociofotósokat finanszírozó Farm Service Agency története) Magyarok Csudai Sándor Szurovecz Illés Helyszínek Kongói Demokratikus Köztársaság Mbuji-Mayi (ejtsd: buzsimaj) Basankusu Goma Kongó (folyó) Kongói Köztársaság SzomáliaMogadishu RomániaNagybánya Az epizódban említett könyvek, filmek War Photographer (film James Nachtweyről) Joseph Conrad: A sötétség mélyén John Steinbeck: Érik a gyümölcs Apokalipszis most A Sólyom végveszélyben (Black Hawk Down) Említett események A Hardi Richárd kongói szemklinikájának nyújtott magyar állami segítség a Hungary Helps program keretében Második kongói háború („afrikai világháború”) Népirtás Kongóban a belga gyarmati időkben, Leopold király idején Hír az Abcúg hírportál megszűnéséről Tragédia a West-Balkán szórakozóhelyen Vérengzés a kijevi Majdanon 2014. február 20-án: a New York Times évekkel későbbi, aprólékos rekonstrukciója (a tüntetők közül 48) halálos áldozatról ír Magyarországi tiltakozások 2006 őszén Korábbi epizódok fotósokkal, fotózásról Ha érdekel a fotózás, a képek világa, ezek az epizódok is be fognak jönni: 017 Tamási Miklós – A Fortepan-sztori, Szent-Györgyi motoron és az Opel Rekord a házunk előtt 011 Koleszár Adél – A sötétség mélyén a napfényes Mexikóban 005 Dóka Béla – Kuba „speciális” időszaka, a süketnéma utcalány és egy stúdió a pálmafák között Műsorjegyzetek [00:05:01] Hajdú D. András nagydíja a Magyar Sajtófotó Pályázaton. A nagybányai romatelepről szóló sorozat, amely nagydíjas lett ás a kongói anyag, amiről András titkon remélte, hogy nyerni fog. Mi ez a kongói történet, ami már évek óta készül? Hardi Richárd, a magyar szemorvos. [00:08:26] A Kongói Demokratikus Köztársaság földrajzi elhelyezkedése, a volt Belga Kongó és szomszédja a Kongói Köztársaság (volt Francia Kongó). Az ország elképesztő méretei, az infrastruktúra erős hiányosságai. Mbuji-Mayi, Hardi Richárd

Mi az, ami Puzsér Róbertet arra késztette, hogy beüljön egy kereskedelmi tévé show-műsorába? Mit keresett a politikai porondon, amikor főpolgármester-jelöltként indult a választáson? És miért ugyanaz a válasz mind a két kérdésre? Szóval ebben az epizódban Puzsér Róberttel beszélgetek a „hamisság meghekkeléséről”, és persze más, önmagukon túlmutató jelenségekről is: Vasvári Vivien kétmilliós táskáiról, a bulvárkritika fontosságáról, arról, miért és hogyan tette és teszi ugyanazt a magyar kereskedelmi média, mint Habony Árpád. De szó lesz még a történet nélküli magyar vagyonokról és a Magyarországon évszázadok óta tartó polgárháborúról is. (Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: a teljes verziót itt találod.) Az 1974-ben született Puzsér Róbert nem feltétlenül passzol a rendszerbe. Szinte önálló intézmény a magyar médiában: publicista, kritikus, műsorvezető, showman és legutóbb főpolgármester-jelölt is.Pályáját nem csak azzal lehet leírni, hogy mi mindent írt, milyen műsorokat készített, mit alkotott és mit tett le az asztalra az elmúlt két évtizedben, hanem azzal is, hogy ezalatt hány laptól, rádiótól, tévétől küldték el. Egyebek mellett az Echo TV, a Hír TV, a Magyar Nemzet, a Rádió Café, a Pont FM és az MTV is szerepel ezen a listán, így nem véletlen, hogy Puzsér Róbert az elmúlt években arra törekedett, hogy létrehozza saját, egyszemélyes médiáját Ahonnan senki sem rúghatja ki őt. Ma már Facebook-oldalát és Youtube-csatornáját annyian követik, hogy az egy egész szerkesztőségnek is becsületére válna. Eközben cikkeket, könyveket ír, és megannyi médiaszereplése mellett vitaműsorokat szervez és vezet, amelyek komoly közéleti-társadalmi témákat járnak körbe. Ahogy mi is ebben az epizódban. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Puzsér Róbert Facebook-oldala Youtube-csatornája podcastja (Spotify, Apple Podcasts) szócikk róla a Wikipedián Könyvei Forrás, 2008 Szélsőközép – A könyv, 2012 A Hét Mesterlövésze 1., 2012 A Hét Mesterlövésze 2., 2013 A zsidók szégyene (Farkas Attila Mártonnal közösen), 2014 Apu azért iszik, mert te sírsz! (Farkas Attila Mártonnal közösen), 2016 Az epizódban említett események Vasvári Vivien feljelentette Puzsér Róbertet Puzsér Róbert Sétáló Budapest nevű választási programjának oldala 2019-ből 2019-es önkormányzati választások eredménye Budapesten Warren Buffett vagyona jelentős részét Bill gates alapítványának adta Az epizódban említett filmek, tévéműsorok Édes élet (tv2 – ebben a műsorban lett médiaceleb Berki Krisztián) Feleségek luxuskivitelben (Viasat3 – innen ismert Vasvári Vivien) Csillag születik (RTL – válogatás Puzsér Róbert zsűrizéséből a Youtube-on) Dallas (televíziós sorozat) Írók, színészek, művészek, gondolkodók Julien Benda Julius Evola Sigmund Freud Northrop Frye Ortega Y Gasset Hegedűs D. Géza Hamvas Béla Carl Gustav Jung Radnóti Miklós Wass Albert Említett politikusok, vezérek és familiárisaik Konrad Adenauer (kancellár) Batthyány Lajos (miniszterelnök) Willy Brandt (kancellár) Jacques Chirac (elnök I. Ferdinánd (király) Arthur J. Finkelstein (politikai tanácsadó) Charles De Gaulle (elnök) Joseph Goebbels (propagandaminiszter) Gyurcsány Ferenc (miniszterelnök) Habony Árpád (politikai tanácsadó) Helmut Kohl (kancellár) Kossuth Lajos (kormányzó-elnök) XVI. Lajos (király) Mészáros Lőrinc (vállalkozó) Francois Mitterrand (elnök) Orbán Viktor (miniszterelnök) Rogán Antal (kabinetfőnök) I. (Szapolyai) János (király) Tiborcz István (vő) Ron Werber (politikai tanácsadó) Üzletemberek, újságírók, „kreatívok” Warren Buffett Bill Gates Friderikusz Sándor Hajdú Péter Herman Péter Rubin Kristóf Soros György Műsorjegyzetek [00:05:09] Miért „találta meg” Puzsér Róbert Vasvári Vivient, aki aztán feljelentette őt? Esetek, amikor az értelmiség nem engedheti meg, hogy elmenjen a bulvárjelenségek mellett szó nélkül. [00:11:16] A felhergelés, a szociális uszítás beláthatatlan következményei ennek, ha jön a válság. [00:13:07] A Feleségek luxuskivitelben című műsor: a benne szereplő feleségek haszontalansága. A gazdagság kultúrája, az ezzel járó felelősségvállalás Amerikában és ennek hiánya, a történet nélküli vagyonok Magyarországon. [00:19:45] Puzsér Róbert kirohanása Vasvári Vivien ellen és a celeb intsagramposztja, ami ezt kiváltotta. [00:23:01] Vasvári Vivien és a celebek óriási követőtábora a közösségi médiában. A kereskedelmi televíziók, a 20. századi létbizonytalanság és a „proli hős”. [00:26:40] Az igazi sikeremberek hiánya Magyarországon. Az állami pénzből „megképződött” magyar nagyburzsoázia, ennek összefüggései a kádárizmussal. A félperiféria féllegitim állapota, mint magyar szabadság. [00:29:26] A magyar társadalom identitáskrízise. A törzsi Magyarország törzsi identitásai. A trikolór, mint nem létező identitás – szemben a székely és az uniós zászlóval. [00:32:38] A világszerte felerősödő kultúrháború. A „mi” és „ők” szembenállásának kialakítása a politika diabolikus eszközeivel. A kultúrharc sokkal hosszabb hagyománya Magyarorszá

Szécsi Noémi írót régóta foglalkoztatja a nőtörténet. Az az óriási változás, ami szerinte most a férfiaktól is megkövetelné önmaguk „újrafogalmazását”. Ebben az epizódban vele beszélgetek a XIX. századi és a mai nők dilemmáiról, szexről és házassági piacról, az első magyar orvosnőről, régi korok rettegett betegségeiről, a mai világjárványról, amely a gazdagokat sem kíméli, a hadikonyha aktualitásáról, hallgatag finnekről, életközepi válságról és arról, miért érzi helyénvalónak, hogy most nem ír új regényt. Ugrás a részletes műsorjegyzetekhez. Szécsi Noémi írt már családregényt, szatírát, paródiát, mesét és rémhistóriát is. A máris gazdag életműből a most következő beszélgetésben leginkább az író nőtörténeti munkái adják a témát, ezen belül is a tavaly megjelent Lányok és asszonyok aranykönyve, a 2015-ben kiadott A budapesti úrinő magánélete és a két évvel később megjelent A modern budapesti úrinő. Az 1976-ban született író az ELTE bölcsészettudományi karán latin, majd angol és finn szakon tanult, közben a Helsinki Egyetemen kulturális antropológiát és gender studiest hallgatott. Helsinkiben írta meg első regényét, a Finnugor vámpírt. Regényeit mind felsorolni itt most túl időigényes lenne, elég legyen talán az interjúban is említett könyveket: 2017-ben jelent meg az Egyformák vagytok, és 2006-ban a Kommunista Monte Cristo. 2009-ben megkapta az Európai Unió Európai Irodalmi Díját, 2011-ben pedig a József Attila-díjat. Legfontosabb linkek a műsorban elhangzó témákhoz Szécsi Noémi oldala a Wikipédián, életrajza saját weboldalán. Szerzői Facebook-oldala itt található. Szécsi Noémi beszélgetésben említett könyvei Regények: Egyformák vagytok (2017) Kommunista Monte Cristo (2006) Finnugor Vámpír (2202) Művelődéstörténet: Lányok és asszonyok aranykönyve (2019) A budapesti úrinő magánélete (2018) – Társszerző: Géra Eleonóra A modern budapesti úrinő (2017) – Társszerző: Géra Eleonóra Hamis Gulyás – Társszerző: Fehér Béla További, az epizódban említett könyvek, cikkek, filmek Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Henrik Ibsen: Nóra (Babaszoba), Kísértetek Promenád a gyönyörbe (r.: Alan Parker) Szakács Árpád: Kinek a kulturális diktatúrája (a „balliberális írók”-nak nekirontó kultúrharcos cikksorozat első része, amelyben Szécsi Noémi is „listázva” van). Nevek Margaret Atwood író Beöthy Zsolt irodalomtudós Bicsérdy Béla életmód-reformer Elizabeth Blackwell orvosnő Bródy Sándor író Habsburg–Lotaringiai Rudolf trónörökös Hugonnai Vilma orvosnő Henrik Ibsen drámaíró John Harvey Kellogg életmód-reformer Kerényi Imre kultúrpolitikus Kertész Erzsébet író Sebastian Kneipp életmód-reformer Alan Parker rendező Jordan B. Peterson pszichológus Vincenz Prießnitz életmód-reformer Stefánia hercegnő Mary Edwards Walker orvosnő Wartha Vince vegyész Harvey Wienstein filmproducer Helyszínek, fogalmak, intézmények gonorrhoea Helsinki Egyetem Me Too-mozgalom paleolit diéta Raisio, Finnország (mint Csongrád testvérvárosa) szifilisz Írókkal készült korábbi podcastepizódok #025 Zoltán Gábor – A vadászfalka elszabadulása, nyilas orgia Budán és a nálunk lapuló benzines palack #014 Szálinger Balázs – Egy sámán Zalából és az eposz, amit Keszthelyen kell megírni #012 Jászberényi Sándor – A haditudósító és a lélek legszebb éjszakája Műsorjegyzetek [0:05:13] Szécsi Noémi új könyve, a Lányok és asszonyok aranykönyve. A XIX. századi fürdőkultúra. A kor életmód-reform mozgalmai, a fürdő, amely mindet gyógyított. [0:09:55] Beöthy Zsolt irodalomtudós levelei a fürdőhelyekről. A korabeli paleolit diéta. [0:12:24] Freud előtt: A XIX. századi ember lelki bajai helyett a testiekről beszélt. Terápia helyett fürdő. [0:16:25] A fürdő mint a társasági élet és a házassági piac színhelye. A fürdőorvos, mint toposz. [0:19:24] Életreform és szexualitás. Alan Parker filmje, a promenád a gyönyörbe. Bródy Sándor, a kor írócelebje, és beszámolói a fürdőhelyekről. Az első idegszanatóriumok. [0:24:11] Bicsérdy Béla, a magyar életmódguru története. A szifilisz, mint a kor betegsége. A nyersétel-diéta. [0:28:55] Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. Vegetarianizmusa és élettörténete, bábáskodása, hosszú küzdelme, hogy orvosként praktizálhasson. Második férje, Wartha Vince. [0:39:16] A női emancipáció hajnala, élclapok gúnyrajzai nőkről. A nő, mint a fajfenntartás — otthon megőrizendő — záloga és a férfi, aki lehet romlott is. Az „örökletes” szifilisz. [0:44:25] A nagy aszimmetria: a férfinak engedélyezett vagy megtűrt házasság előtti szex, és a nőktől elvárt szüzesség. Az „alsóbb” néposztályok lányai által ezért fizetett ár. A szexuális tapasztalat elzárásának „ördögi” gyakorlata: a női ártatlanság és tudatlanság kultusza. [0:50:59] Stefánia hercegnő és Rudolf trónörökös házasságának tragikus története. A szifilisz esetei Hugonnai Vilma rendelési naplóiban. (Mik ezek a rendelési naplók?) [0:55:25] Szécsi Noémi angol és finn szakos tanulmányai. A finn kapcsolat. Finnországi látogatás, majd egyetemi tanulmányok. A finn zárkózottság és szabálykövetés, mint szimpatikus nemzet

Zoltán Gábor évek óta kutatja a XII. kerületi nyilasok történetét. A pár hónapig tartó rémuralmat. A kultúra elleni lázadást, amely az együttélés évezredes normáit rombolta szét. Orgia. Az író ezzel a szóval jellemzi ezt az elszabadulást. Orgia, amelynek következményei a mai napig roncsolják a magyar társadalmat. E roncsolásnak csak egyik, látható része az utóbbi hetekben témává vált Pokorni-sztori a nyilas nagyapáról, amely történet természetesen az interjúban is szóba kerül (ahogy a Térey-ösztöndíj visszautasítása is). Mert vannak itt mélyebb dolgok. Nagyobb, megoldatlan ügyek. Miközben mindenkinél ott lapul a benzines palack.És körülöttünk ismét egyre több a tűzgyújtó. Beszélgetésünk kiindulópontja így múltbeli esemény: az 1944. októberében lezajlott nyilas hatalomátvétel és az azt követő budapesti történések. De nagyon hamar a legkülönbözőbb területekre kalandozunk: társadalomlélektan, tömegpszichológia, kultúra, irodalom és persze politika. A mai koroké is. Az 1960-ban született Zoltán Gábor író, rendező, dramaturg, szerkesztő az utóbbi években leginkább a korszakot feldolgozó könyveiről, írásairól ismert: bár korábban — más témában — négy könyve is megjelent, a 2016-os Orgia című regényének, majd a 2018-ban Szomszéd címmel kiadott esszéregényének a nyilasterror a központi témája. Rangos elismerései között szerepel a Bródy Sándor-díj, a Látó-nívódíj és a 2016-ban az Orgia című regényéért kapott Déry Tibor-díj. Tehát ebben az epizódban Zoltán Gáborral beszélgetek a terror természetrajzáról, a ragadozók elszabadulásáról, a mai utcákat járó, de közben 1944-ben kalandozó íróról, az életről, meg mindenről. Legfontosabb linkek a műsorban elhangzó témákhoz Zoltán Gábor a Wikipedián. Megjelent könyvei: Szomszéd – Orgia előtt és után (2018) Orgia (2016) Fekete bársony (2006) Szőlőt venni (2001) Erények könyve (1999) Vásárlók könyve (1997) Történelemi háttér A beszélgetésben említett hungarista filmhíradó a nyilas hatalomátvételről. Az 1944-es kiugrási kísérlet és nyilas hatalomátvétel összefoglalója a Wikipédián. Műveikkel említett szerzők Elias Canetti: Tömeg és hatalom Kertész Imre: Sorstalanság Sigmund Freud: Rossz közérzet a kultúrában Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata Az epizódban említett újságcikkek Rab László tanulmánya Mozgó Világban arról, hogy Pokorni Zoltán kerületi polgármester nagyapja, Pokorni József a kerületi nyilas rémtettek egyik kulcsfigurája volt. Vargha János írása az Élet és Irodalomban a Nuszbaum nőverekről, akiket Pokorni József, illetve felesége adott rendőrkézre. A témában említett további szerzők Theodor Adorno (filozófus) Tadeusz Borowski (író) Jean-Pierre Derriennic (Polgárháborúk című könyve könyve magyarul) Gazdag József W. G. Sebald A XII. kerületi nyilas vérengzések említett helyszínei: Alma utca 2.: zsidó szeretetház, amelynek lakói és személyzete közül 71 embert gyilkoltak meg a nyilasok. Maros utca 16.: a Budai Chevra Kadisa Maros utcai kórházban (ma helyén rendelőintézet működik) lezajlott vérengzés helyszíne. Pokorni Zoltán polgármester emlékező beszéde a rendelőintézetben, amelyben saját nagyapját emelte ki, mint elkövetőt. Városmajor utca 64–66: Bíró Dániel Gyógyintézet, 160 áldozattal járó nyilas vérengzés helyszíne. Témába vágó, korábbi podcastepizódok #015 Ungváry Krisztián – Történész pergőtűzben #013 Róna Péter – Válasz hosszú vívódás után További linkek az epizódhoz XII. kerületi helyszínek ez epizódból: A Kútvölgyi út Oktatókórház története. MOM – Magyar Optikai Művek Pasaréti utca 10., Kurt Rettmann villája Pasaréti utca 8. Jávor Pál villája Postás Alapítványi Kórház Szépilona: a kocsiszín története a BKV honlapján. A kocsiszín mellé épített munkáslakásokról érdekes beszámolót nyújt ez a blogbejegyzés. („Beszkártosok”: a BSzKRt a BKV elődje volt. ) Szent János Kórház A „Turulos emlékmű”, azaz a második világháború XII. kerületi áldozatainak emlékműve, Pokorni József nevének levetetése az emlékműről. Városmajor Az epizódban említett további nevek Ady Endre (költő) Alföldi Géza (költő) Babits Mihály (költő) Samuel Beckett (drámaíró) Berda József (költő) Boncza Berta, „Csinszka” (költő) Csoóri Sándor (költő) Csurka István (író) Dózsa György (a középkori parasztfelkelés vezére) Erdélyi József (költő) Ferencsik János (karmester) Gunter Demnig (szobrász, a botlatókövek kitalálója) Jávor Pál (színész) Karádi Katalin (színész) Kassák Lajos (költő) Emmanuel Macron (elnök) Márai Sándor (író) Márffy Ödön (festő) Marschall Éva (rádiós szerkesztő, dramaturg) Muráti Lili (színész) Németh László (író) Nyírő József (író) Pokorni Zoltán (politikus) Pokorni József (Pokorni Zoltán nagyapja, nyilas elkövető) Pokorni János (Pokorni Zoltán az állambiztonsági szolgálatok által zsarolással beszervezett édesapja) Radnóti Miklós (költő) Reinitz Béla (zeneszerző, zenekritikus) Rettmann Kurt (budai villája szolgált titkos nyilas főhadiszállásként) Sebő Ferenc (népzenekutató) Soros György (üzletember) Zelk Zoltán (költő) Említett levéltárak Állambiztonsági Szolgálatok levéltára Budap

Bodoky Tamás és csapata az Átlátszó tényfeltáró portálon a magyar elit homályos ügyeit hozza napvilágra – már hosszú évek óta. Csakhogy az ehhez szükséges adatokhoz hozzáférni mind nehezebb újságírói feladat, miközben egyre nagyobb az ügyeket szándékosan elfedő zaj. Igaz, már az Átlátszó indulása sem volt sétagalopp. Ebben az epizódban tehát Bodoky Tamás újságíróval beszélgetek az általa alapított tényfeltáró portálról, a Las Vegasban és Dubajban feltűnő honvédségi repülőkről, magyar oligarchákról, álhírekről és lejáratókampányokról, valamint arról, miért éri meg minderről írni akkor is, amikor úgy tűnik, ennek az egésznek szinte semmi következménye nincs. Az 1971-ben született Bodoky Tamás a biotechnológiáról nyergelt át az újságírásra a kilencvenes évek közepén. Ez az időszak volt egyben az internet ős- és hőskora, amelyből Magyarországon Bodoky Tamás derekasan kivette részét: kezdetben informatikai újságíróként ismertette meg a nagyközönséget az új technológiával, így azonnal érzékelte, milyen az, amikor a korabeli internetszolgáltató tisztességtelen eszközökkel próbálja meg monopóliumát megőrizni. Dolgozott a Magyar Narancsnál, az Index elődjénél, az Internettónál,az Indexnél. Az utóbbinál már gazdasági és politikai ügyekben oknyomozótényfeltáró újságíróként tevékenykedett. Több rangos hazai újságíró díj elnyerését követően 2011-ben alapította meg az Átlátszó tényfeltáró portált, amely azóta is rendszeresen rukkol elő fontos ügyeket felderítő cikkekkel. A portál keretei között működik a MagyarLeaks, amelyen, titkosított csatornán keresztül dokumentumokat, információkat lehet az Átlátszó.hu munkatársainak kiszivárogtatni. Ugyanígy az Átlátszó működteti a KiMitTud nevű szolgáltatást, amely megkönnyíti, hogy akár jogi kérdésekben kevésbé járatos állampolgárok is sikerrel igényeljenek közérdekű adatokat a magyar hivataloktól. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Bodoky Tamás Wikipédia-oldala. Az Átlátszó tényfeltáró portál. KiMitTud MagyarLeaks Túlkapások – Bodoky Tamás könyve a 2006-os rendőri atrocitásokról. A könyvnek a Fidesz EP-képviselői által szervezett bemutatója 2009-ben az Európai Parlamentben, Strasbourgban. Az epizódban említett cikkek, műsorok, interjúk Átlátszó Best of 2019 Átlátszó Best of 2018 Cikk a magyar légierő gépeinek egzotikus útjairól: Az Átlátszó tényfeltáró cikke; Sajtóklub, 2018. október 1.: ebben az adásban vélekednek kormánypárti újságírók az Átlátszó jachtos sztorijáról úgy, hogy az külföldi titkosszolgálati akció. Orbán Viktor, a magánrepülőgép, a luxusjacht, és a Mészáros-klán: Az Átlátszó tényfeltáró cikke; A Flightradar repülőfigyelő oldal; Orbán Viktor interjúja a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, amelyben a yachtos sztori után „fogadjistent” helyez kilátásba (az interjú leirata); Lebukott a főszerkesztő: az Origo lejárató cikke a Sargentinivel készült selfie apropóján. Korábbi, hivatkozott interjúk Bodoky Tamással: Bodoky Tamás és a magyar Wikileaks (Mindennapi) „Egyértelmű volt, hogy ezt akarom csinálni” (MODEM) Példák az említett drónvideókra: Tiborcz István úszomedencés birtoka a Balatonnál Az eltitkolt Borkai-birtok Az epizódban előforduló intézmények, fogalmak Brokernet Internetto közadat-igénylés MATÁV Nyílt Társadalom Alapítványok TASZ Tor (hálózat, szoftver) Az epizódban előforduló személynevek Dénes Balázs Dezső András Dörner György G. Fodor Gábor Gulyás Gergely György Péter Orbán Viktor Rogán Antal Judith Sargentini Soros György Szentesi-Zöldi László Tiborcz István Donald Trump További „újságírós” podcastepizódok #019 Gazda Albert – Katonakönyv az elakadt időről és a hazugság birodalmáról #018 Dezső András – Alászállás a mackónadrágos alvilágba #016 Bódis András – A NER-lovagok lelkivilága és a Válasz Online története #001 Lukács Csaba – A Magyar Hang szerkesztőségében felgyújtott ezer dolláros csekk és Kim Dzsongun tábornokainak extázisa Műsorjegyzetek [0:06:06] A magyar légierő gépei Dubajban, Las Vegasban, Panamában. És előzménye a 2018-as jachtos sztori. Hogyan született ez a két cikk az Átlátszón? [0:09:24] Milyen politikai viszonyokat tükröz ez a két történet? Az oligarchikus Magyarország. [0:10:45] A CIA-tól kapta-e a tippet az Átlátszó? A kormányközeli média válaszcsapása. A valóság: a repülőfigyelő oldalak használata, az útvonalak kiderítése, a kamerafelvételek „titka”. [0:13:59] A nem honvédségi célra használt honvédségi luxusjetek problémája. Magánutak és hivatalos utak öszegabalyodása. [0:16:44] Hogyan sikerült megszerezni a gépek útvonalát, ha ezeket letiltották a repülőfigyelő oldalakról? Az amatőr repülőfigyelők segítsége. [0:20:17] Orbán Viktor rádióinterjúja az idesuhintásról. Az azt követő lejáratókampány. A Sargentinivel készített selfie „utóélete”. Amikor a surányi telekszomszédok is értesülnek arról, hogy a főszerkesztő Brüsszelben áskálódik. [0:23:43] Bodoky Tamás, az ősfideszes. Hogyan lépett be, és hogyan lépett ki a pártból? [0:25:34] Az időszak, amikor Bodoky Tamás jóban volt a Fidesszel: könyve a 2006-os rendőri at

Mi van, ha a magyar vándorlás, honfoglalás és államalapítás története egy nagy birodalom összeomlásával kezdődött? Esetleg azzal, hogy az uralkodó fia pár emberrel ellovagolt a naplementébe? Ebben az epizódban honfoglaló eleinkről lesz szó, méghozzá úgy, ahogy azt a tankönyvekben eddig nem olvashattad: Sudár Balázs őstörténet-kutatóval beszélgetek a magyarok vándorlásáról és bejöveteléről, kóborló királyfikról, a sztyeppén utazó államalapítási know-howról, nyelvünk finnugor eredetéről, a hun-magyar rokonság mítoszáról, de arról a problémáról is, amikor a politika megpróbálja előírni, milyen eredményre kellene jutnia a kutatóknak azokban a kérdésekben is, amelyekről jelenleg nem sokat tudunk. De beszélgetünk még zenéről, hegyi bölcsességről, valamint arról, milyen érzés lóhátról nyilazni. Az 1972-ben született Sudár Balázs leginkább történész és turkológus. Azért leginkább, mert zenész is: hagyományos és meditatív török zenét játszó együttese a Canlar (ejtsd: dzsánlár). Mindemellett, a sztyeppei hagyományokat ápolva, lovasíjászkodik, valamint a Magyar Történelmi Íjász Társaság tagja. Munkásságáért 2015-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. Sudár Balázs 2015-től a Magyar Őstörténeti Témacsoport vezetője. Az eredetileg az MTA égisze alatt működő témacsoportnak nem csupán az őstörténeti kutatóhálózat kialakítása volt a célja, hanem a széleskörű ismeretterjesztés is. Ennek a törekvésnek gyümölcse az a Magyar őstörténet címet viselő, hat kötetes sorozat, amely gazdag képillusztrációval, áttekinthető, jól tagolt, olvasmányos szövegekkel népszerű-tudományos megközelítésben tárta a nagyközönség elé azt, amit jelenleg honfoglaló őseinkről tudhatunk. Tehát most ennek a témacsoportnak a vezetőjével beszélgetek sztyeppei hagyományainkról, az államalapításhoz szükséges tudásról, finnugorokról, hunokról, törökökről, perzsákról, ujgurokról, vikingekről és frankokról, az életről, meg mindenről. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Sudár Balázs Wikipedia-oldala. A Magyar Őstörténeti Témacsoport oldala. (A témacsoport a nemrégiben az MTA-tól az újonnan létesített Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz átkerült Bölcsészettudományi Kutatóközponthoz tartozik. Az átszervezést az érintettek tiltakozása ellenére hajtották végre, emitt található erről egy összefoglaló cikk.) A Magyar Történelmi Íjász Egyesület oldala. Könyv A Sudár Balázs és Petkes Zsolt szerkesztésében megjelent, hatkötetes Magyar őstörténet sorozat könyvei (az epizódban felölelt témákról leginkább a 2. és a 4. kötetben olvashattok): A honfoglalók viselete – Magyar őstörténet 1. Magyarok a honfoglalás korában – Magyar őstörténet 2. Honfoglalók fegyverben – Magyar Őstörténet 3. Honfoglalás és megtelepedés – Magyar őstörténet 4. Hétköznapok a honfoglalás korában – Magyar őstörténet 5. A honfoglalók műveltsége – Magyar őstörténet 6. Komjáthy István: Mondák könyve A zene Sudár Balázs életében A Canlar együttes facebook-oldala Krysztof Penderecki Kobzos Kiss Tamás Az epizódban elhangzó főbb földrajzi nevek, helyek, egységek Etelköz Levédia Szubbotnyici-horizont az eurázsiai sztyeppe-régió Havasalföld Ujgur kaganátus Bizánci Birodalom Frank birodalom Az epizódban említett népek besenyők kabarok kazárok baskírok avarok oguzok bolgárok iráni népek hunok – ebből általában félreértés van: többféle hun népet különböztetünk meg, pl. vita témája, milyen kapcsolat van az Attila népének tekintett, és Európába betörő „nyugati hunok” és a Kína történelmét is alakító „ázsiai hunok” között. tatárok Az epizódban előforduló személynevek, történelmi személyek Bíborban született Konstantin Koppány Szent István Kristó Gyula Györffy György Czinege Lajos Egyéb fontos kifejezések gyula karha (harka) vérszerződés hétmagyar (hét magyar törzs) tengrizmus kürtgyarmat (mint valójában két törzs) gyepű finnugor nyelvrokonság Korábbi, történelmi tárgyú epizódok Ha tetszett a beszélgetés, érdemes meghallgatnod még: #008 Bereznay András – A térképész-történész, aki világgá ment azért, hogy megtudja, mennyit ér #015 Ungváry Krisztián – Történész pergőtűzben Műsorjegyzetek [0:05:59] Miért csak az Etelközig „látunk vissza” őstörténetünkben? Fél lépéssel vissza: egy szétesés, amiről nagyon keveset tudunk. A törzsszövetség átalakulása fejedelemséggé Etelközben. Etelköz földrajzi meghatározása. 0:11:20 Hogyan lehetséges azt mondani, hogy az államalapítás már Etelközben lezajlott? A fejedelemválasztás kérdése, a vérszerződés, és a korai állam első tisztviselői. [0:13:19] Mikor is történt a Vérszerződés, és ez a korai államalapítás? A magyarok első megjelenése a történeti forrásokban. Az etelközi tartózkodás hossza. [0:16:38] Kik azok a kabarok? Miért csatlakoztak a magyar törzsszövetséghez? A kazár birodalom története. A kazár uralkodó elit zsidó vallása. Ennek története és az erről folyó viták. [0:21:43] A hétmagyar, a hét törzs szerveződése nem etnikai, hanem politikai alapon. A nyolcadik törzs, kürtgyarmat problémája. Baskíria, ahol megjelennek a magyar törzsek nevei. Törzsi és genetikai kapcso

Mi keresnivalónk van nekünk, magyaroknak az Antarktiszon? Miért nincs ott bázisunk, amikor már Ukrajna, Románia és Csehország is érti, miért fontos ez? Mit kutat egy magyar 6800 méteren az Andokban? És hogyan képes eközben lapot szerkeszteni, valamint egyetemi oktatóként a katedrán is helytállni? Megannyi izgalmas kérdés, amely mind Nagy Balázs geográfushoz kötődik ebben a podcastepizódban: vele beszélgetek a XIX. század magyar világutazóiról, A Földgömb magazinról, Kittenberger Kálmán hazaküldött ujjpercéről, a klímaváltozásról és az életről extrém hideg és extrém magas helyeken. Az 1969-ben születetett Nagy Balázs az Eötvös Lóránd tudományegyetemen, földrajz szakon végzett 1995-ben, majd 2002-ben ugyanitt doktori fokozatot szerzett. Jelenleg az az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének oktatója, a Földrajztudományi Központ vezetője, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatóhelyettese. Egyben A Földgömb Expedíciós Alapítvány kuratóriumának elnöke, amely alapítvány honlapján ez olvasható róla: „Szakterülete a földfelszín formakincsének klímaváltozások hatására történő átalakulása. E kérdéskört számos extrém környezetben vizsgálta már: a Kárpátokban több mint száz alkalommal járt, de három, hosszú expedícióval az Antarktiszon is kutatott. Kedvenc vidékei a száraz magashegységi térségek: Kis-Ázsia, a Himalája és az Andok hegyi sivatagjai, érzékeny hegyi tundraterületei.” És hogy mi ez az alapítvány? Nos a beszélgetésben erről is lesz szó. Annyit elárulhatok, céljai kapcsolódnak a Földgömb magazin küldetéséhez. És hogy mi az a Földgömb magazin? Csupa kérdések, de természetesen erről is beszélgetünk, hiszen a ’20-as évek végén alapított, legendás lapnak 2006-tól Nagy Balázs a főszerkesztője. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Nagy Balázs adatlapja az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének honlapján; A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány honlapján (részletes életrajzi adatokkal) Az interjúban tárgyalt, említett intézmények, szervezetek A Földgömb magazin és története a Wikipédián A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány A Magyar Földrajzi Társaság Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó tanácsadó testülete (IPCC) és a beszélgetésben hivatkozott jelentése A National Geographic Society A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) és története A Ted Talks Helyszínek Az Antarktisz és a Nagy Balázs részvételével zajló Fagyos Oázis Kutatócsoport 2005-ös expedíciója Az Andok és a Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedíció A Ferenc József-föld A Himalája és Kőrösi Csoma Sándor átkelésének megismétlése 2011-ben Chile – A beszélgetés azelőtt készült, hogy a most Chilében folyó tiltakozási hullám eszkalálódott volna. Ezért, és mivel a beszélgetésnek nem volt tárgya az ottani belpolitikai helyzet, erről az interjúban nem esik szó. De akit érdekelnek az elmúlt pár hét politikai történései, azoknak ajánlom az Index összefoglaló cikkét a témában. Namíb-sivatag A Pamír Száhel-övezet Az interjúban említett felfedezők, földrajztudósok Baktay Ervin Cholnoky Jenő Sven Hedin Edmund Hillary Kittenberger Kálmán Kőrösi Csoma Sándor Stein Aurél Vámbéry Ármin További említett személyek Damaszkin Arzén (mint Kittenberger Kálmán mecénása) Milleker Rezső (A Földgömb magazin alapítója) Greta Thunberg (környezetvédelmi aktivista) Az interjúban említett egyéb fogalmak Az Antarktisz-egyezmény Kis jégkorszak hatodik kihalás liofilizálás Események Felefedezők napja Zöldgömb fesztivál Korábbi földrajzzal, világutazással kapcsolatos epizódok #003 Horváth Lilla – Hogyan lett Youtube-sztár egy magyar lány Kínában? #004 Belényi Dániel – Maraton Perzsiában, death metal Irakban és egy régi mese az idő urairól #007 Szávoszt-Vass Dániel – A dunai szigetek, az apadó folyó és egy talpalatnyi mennyország #008 Bereznay András – A térképész-történész, aki világgá ment azért, hogy megtudja, mennyit ér Műsorjegyzetek [0:06:28] „Tudományosan fehér foltokat színezünk ki extrém helyszíneken”. Mik ezek a fehér foltok és mitől extrémek? Miért pont az Andok, miért pont az Antarktisz? [0:09:39] Hogyan került Nagy Balázs az Antarktiszra? A nagy utazó elődök expedíciói, mint inspiráció. Az extrém helyszínek iránti érdeklődés az egyetemi évek alatt, egy nemzetközi kooperációban való részvétel lehetősége az egyetem után. Hogyan utazik a kutató az Antarktiszra? [0:13:39] Élet és „lakhatás”, kutatás, táplálkozás az Antarktiszon. [0:17:04] Az Antarktisz, mint nemzetközi terület, a vonatkozó szabályok. Az antarktiszi tömegturizmus. [0:19:20] Kutatóbázisok az Antarktiszon. Ki létesíthet ilyet? Van-e Magyarországnak állomása az Anktarktiszon? Miért nyit valaki ilyen állomást, mit lehet ott kutatni? Oázisok az Antarktiszon, mi történik ott, ahol eltűnik a jég? [0:24:18] A felmelegedés következményei az Antarktiszon. Bolgár, cseh, ukrán és román kutatóállomások. Presztízs, kutatási haszon és hosszú távú geopolitikai előnyök, amelyek a bázisokkal járnak. Miért lenne fontos ott lennünk nekünk is? [0:27:47] Miért hiányzik a magyar külpolitikai gondolkodásból a táv

Harmadíziglen, negyedíziglen – ószövetségi intelem ejti gondolkodóba az olvasót, amikor Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyvét fellapozza. Pedig azt hihetnénk, az olyan fogalmak, mint a sors vagy az atyák fiúk fejére szálló vétkei inkább mítoszokban bukkannak fel, mint egy klinikai szakpszichológus tudományos-ismeretterjesztő munkájában. Csakhogy Orvos-Tóth Noémi szakterülete az ún. transzgenerációs pszichológia, amely némiképp újradefiniálja számunkra ezeket a szavakat és fogalmakat. Különösen izgalmas ez a kérdéskör Magyarországon, ahol felmenőink sebei, sérelmei, azaz a XX. század személyes és kollektív traumái feldolgozatlanok, és – ahogy Orvos-Tóth Noémi fogalmaz – ma is szétverik kapcsolatainkat. Ebben az epizódban tehát a szerzővel beszélgetek örökölt sorsunkról, őseink traumáiról, párkapcsolatokról és mobiltelefonokról, kibeszéletlen családtörténeteinkről és a könyvről, amely úgy tűnik, lelki zsilipeket nyitott fel Magyarországon. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Orvos-Tóth Noémi Facebook-oldala, ahol a pszichológus soron következő, nyilvános előadásainak helyszínei és időpontjai is elérhetőek Orvos-Tóth Noémi weblapja Az örökölt sors – Családi sebek és a gyógyulás útjai című könyv Orvos-Tóth Noémi korábbi könyvei: Egy nárcisztikus hálójában – Felépülés egy érzelmileg bántalmazó kapcsolatból (2018) Sorsdöntő találkozások – Szülők és gyermekek (tematikus válogatás, további szerzők: F. Várkonyi Zsuzsa, Popper Péter, Ranschburg Jenő és Vekerdy Tamás; 2017) Szerzők és könyvek Szondi Lipót sorspszichológiája fontos előzmény a transzgenerációs pszichológiában. Talán legismertebb könyve (két, életének más-más időszakában megírt tanulmányával): Káin, a törvényszegő – Mózes, a törvényalkotó Böszörményi-Nagy Iván, a családterápia egyik megalapítója Vekerdy Tamás: szomorú egybeesés, hogy a magyar pszichológus, akit Orvos-Tóth Noémi a beszélgetés során is említ, pár nappal a podcastepizód rögzítését követően hunyt el. Vekerdy Tamással rengeteg beszélgetés jelent meg az elmúlt években a magyar sajtóban, talán itt most csak egy érdekesség: egy korábban még nem publikált interjút közölt a napokban a Magyar Hang Youtube-csatornája. Esther Perel, nemzetközileg ismert és népszerű belga terapeuta. A beszélgetésben Szeretkezés fogságban – A szexualitástól az erotikáig című, magyarul is olvasható könyve kerül elő Esterházy Péter Javított Kiadása felfogható a lojalitáskonfliktus egy jól dokumentált esetének is, ahol az író szembenéz apja ügynökmúltjával. A könyv teljes változata elérhető a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémia honlapján. Szophoklész: Oidipusz király A harmad- és negyedíziglen való büntetéssel való fenyegetés (a „féltőn szerető” Isten részéről) az Ószövetségben először itt fordul elő: 2Móz 20,5. A bibliai szövegek alapján az atyák vétkeiről, fiúk büntetéséről olvasható egy érdekes és összeszedett elmélkedés a Gazdagréti Református Gyülekezet honlapján, benne a „harmad- és negyedíziglen” szentírás-helyek megjelölésével. Fontosabb fogalmak Epigenetika és transzgenerációs pszichológia: aki elmélyedne a témában, és kifejezetten szakmai, a biokémiai mechanizmust is ismertető olvasmányra vágyik, az interneten fellelhető Varga Katalinnak a Pszichológiai Szemlében megjelent, A Transzgenerációs hatások az epigenetikai kutatások tükrében című, hosszabb tanulmánya. Lojalitáskonfliktus (amikor a szülő iránt érzett lojalitás konfliktusba kerül más elköteleződésekkel a felnövő gyermekben): a témában klasszikusnak mondják a már említett Böszörményi-Nagy Iván és Geraldine M. Spark Láthatatlan lojalitások című munkáját, amely magyarul is olvasható. Trauma: hogy mit is tekint a pszichológia traumának, arról például itt lehet olvasni magyarul bővebben. Ezeket az epizódokat is ajánlom még Azoknak, akik a „bennünk élő” huszadik századról hallgatnának még beszélgetéseket, ajánlom a következő, korábbi podcastepizódokat: #015 Ungváry Krisztián – Történész pergőtűzben #017 Tamási Miklós – A Fortepan-sztori, Szent-Györgyi motoron és az Opel Rekord a házunk előtt #018 Dezső András – Alászállás a mackónadrágos alvilágba Műsorjegyzetek [0:05:20] Mi az a transzgenerációs pszichológia? Miért fontos saját sorsunk megértéséhez felmenőink élettörténete? [0:07:16] „Mi mindannyian traumatizált ősök leszármazottai vagyunk.” Mit jelent ez? Mi az hogy trauma, a traumák, bántalmazások típusai. [0:12:23] Hogyan működik a transzgenerációs hatás? Konkrét példák a fizikai bántalmazás és az alkoholizmus eseteiben. [0:14:45] Trauma és stressz. A stresszrendszer érzékenyítése a traumák révén. Az epigenetikai öröklődés mechanizmusa: a gének feletti öröklődés. [0:17:23] Orvos-Tóth Noémi saját élménye a transzgenerációs átadásról: lánya születése és a lehetséges veszteségtől való félelem. Veszteségek a családtörténetben. [0:21:16] Az átadott családtörténetek, mint amelyek segíthetnek feldolgozni a traumákat, veszteségeket. Az élmények nyomán kialakuló világképek, hitrendszerek és ezek továbbörökítése. [0:24:36] A szomszéd, mint mumus

Tuza-Ritter Bernadett dokumentumfilmjében majdnem végig egyetlen arcot látunk: a főszereplőét. A nőét, aki fogságban van. Miközben a gonosznak csak a hangját halljuk, csak a kezét látjuk. A rendezőnek a szakemberek azt mondták: ezt így nem lehet, ez így nem fog működni, ebbe bele fog bukni. Nem így lett. Egy nő fogságban, ez a címe annak a filmnek, amelyet Magyarországon az idén mutattak be, és amely már több mint harminc díjat nyert. A film tehát kirobbanó siker. A rendező, az 1981-ben született Tuza-Ritter Bernadett, kamaszkora óta arról álmodott, hogy saját, egész estés filmet készít majd. Húsz évet várt erre, de nem tétlenül: az elmúlt másfél évtizedben sok-sok film stáblistáján tűnt fel a neve, és számos ismert alkotást már vágóként jegyez. Pár éve dokumentumfilm-rendező mesterképzésre jelentkezett. Maris történetét öt perces, felvételi filmnek szánta. Aztán másfél órás műsoridő, másfél évnyi forgatás és világsiker lett belőle. Tehát ebben az epizódban Tuza-Ritter Bernadettel beszélgetek az idei év talán legizgalmasabb, legerősebb magyar filmjéről, a modern kori rabszolgaságról, az egyszemélyes forgatás viszontagságairól, a szabadság kockázatáról, Kis Vukról, az életről, meg mindenről. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Wikipedia szócikk Tuza-Ritter Bernadettről, rajta részletes lista a filmekről, amelyekben dolgozott. Az epizódban említett pár film a sok közül, amely Tuza-Ritter Bernadetthez köthető (teljes listáért ld. a Wikipedia-szócikket!): Delta (szkriptes) Valami Amerika 2. (ügyelő) Terápia (adatmentő) Hacktion (szkriptes) Razbudi Menja – Wake Me Up (vágó) Ludmila utazása – Just the Way It Is (rendező), a rövid dokumentumfilm a Youtube-on itt elérhető:https://www.youtube.com/watch?v=Yb2EGm_ojaw Egy nő fogságban – A filmmel kapcsolatos linkek FRISSÍTÉS: A film megnézhető a Filmio előfizetéses magyar filmoldalon A film Facebook-oldala A filmet kísérő kampány Facebook-oldala A film a port.hu-n A film az IMDB-n (a film 2017-ben készült, magyarországi premierje azonban csak idén áprilisban volt) A Hollywood Reporter podcastepizódban idézett kritikája, amely az év egyik legemlékezetesebb „gonosz” karakterének nevezte a film Etáját Filmevetítési időpontok Budapesten, 2019. szeptember 30-án a film vetítésével egybekötött beszélgetés lesz a Magvető Café-ban. Az esemény Facebook-elérhetősége:https://www.facebook.com/events/461634357755200 Berettyóújfalun a Makk Kálmán moziban szeptember 20-tól 22-ig vetítik a filmet négy alkalommal. Budapesten várhatóan vetíteni fogja a filmet a Premier Kultcafé, de aktuális időpontokért érdemes figyelni a film port.hu-n elérhető oldalát Egyéb témák A fikciós dramaturgiával kapcsolatban az epizódban említettem Egri Lajos nevét, akinek A drámaírás művészete című könyve az amerikai forgatókönyvírás-tanítás egyik alapmunkája. Ami azonban a történetek felépítése kapcsán a nyelvemen volt, de nem ugrott be az író neve, az Joseph Campbell Az ezerarcú hős című könyve, amely talán sokkal inkább kapcsolódik a témához. A Sundance filmfesztiválról magyar nyelvű szócikket is lehet olvasni a Wikipedián. Bátor csajok a podcaston Szeretnél még olyan nőket hallgatni, akik nem ijednek meg a saját árnyékuktól? Akik olyan helyre merészkedtek, ahová csak kevesen tennék be a lábukat? Olyan dolgokról, jelenségekről számoltak be, amelyekről többségünk elfordítja a szemét? Akkor ajánlom ezt a két korábbi podcastepizódot: #009 Durica Katarina – Maffiavilág Dunaszerdahelyen és a rendes lányok, akik csendben sírnak #011 Koleszár Adél – A sötétség mélyén a napfényes Mexikóban Műsorjegyzetek [0:04:57] Miről szól az Egy nő fogságban? Hogyan kell érteni, hogy a főhős fogságban van? Hogy bukkant erre a történetre Tuza-Ritter Bernadett? [0:07:27] Mikor derült ki és hogyan, hogy Maris rabszolgasorban, „csicskaként” él? Vita arról, hogy ez tényleg modernkori rabszolgaságnak nevezhető-e. [0:09:24] Eta, a rabszolgatartó miért engedte meg a forgatást? Fizetség a fogvatartónak. A forgatás időtartama. Milyen emberek az „Etáék”? [0:12:51] A fogvatartókkal kötött megállapodás. Az arc nélküli Eta, aki „az év gonosza” lett. A Vuk, mint kielemzett és követett példa. [0:16:04] Tuza-Ritter Bernadett korábbi filmes tapasztalatai, munkái, vágó karrierje. A szkriptelő munkája, tapasztalatszerzés kitűnő rendezők mellett. [0:19:43] Orosz filmekben való részvétel, vágás Moszkvában. [0:21:11] Bernadett első saját kisfilmje, a transzszibériai expresszen forgatott Ludmilla utazása. Mennyiben volt előképe ez a dokumentumfilm az Egy nő fogságának? [0:22:18] Játékfilmes technikák Tuza-Ritter Bernadett dokumentumfilmjében. A fikciós filmnyelv használatának fontossága, filmélmény a dokumentumfilmben. [0:27:17] A játékfilmes szerkesztés, a sűrítés problematikája, a felvett anyag mennyisége. A morális iránytű a filmkészítőben. A valóság újbóli „létrehozása” a vágószobában. [0:29:15] Rontások, hibák: miért fontos, hogy ezek is benne legyenek a végleges anyagban? [0:30:45] Az erőszak rögzítésének kérdése. Van-e határ, amin túl a dokume

Gazda Albert huszonhárom hónapig volt katona. Magyarként. A szovjet hadseregben. Ebben az epizódban vele beszélgetek egy új könyvről, amelyben erről a katonaidőről ír. Ám ezen kívül még nagyon sok téma szóba kerül: a szorongatott helyzetben lévő kárpátaljai magyarok, ukrán oligarchák, nyugatos oroszok, Nagy Péter, Napóleon, egy rejtélyes, 200-as kódjelű katonai szállítmány, jégkorong és kézműves sörök, valamint a dráma, hogy eltűnt a konzervatív sajtó Magyarországon. Az 1966-ban Kárpátalján született Gazda Albert 1991-ben kezdett dolgozni a Kurír című napilapnál, később a Magyar Hírlapnál parlamenti tudósító, a Világgazdaságnál rovatszerkesztő lett. 2006-tól már az Indexnél találjuk, ahol vezette a gazdasági, a sport, majd a kulturális rovatot is, és ahol később lapszerkesztőként dolgozott. 2011-től Gazda Albert az Origo hírportál főszerkesztője lett, majd az első befolyásolási kísérletek miatt távozott posztjáról. 2014-től a magyar médiában akkor sajátos színfoltot jelentő Cink hírportál szerkesztője lett. A Cink megszűnése után — az úgynevezett G-napot követő időszakban — a Fidesztől független Magyar Nemzet főmunkatársaként, rovatvezetőjeként, majd főszerkesztő-helyetteseként dolgozott, egészen a lap 2018-as bezárásáig. Mindemellett Gazda Albert meghatározó szerző volt a magyar borreneszánszban fontos szerepet játszó Művelt Alkoholista blogban, a hazai jégkorongsport legfontosabb orgánumát, a ma már hírportálként működő Jégkorongblogot pedig a mai napig szerkeszti. És, bár a műsorban nem esik szó róla, de legalább itt érdemes megemlíteni: Gazda Albertnek több éven át futott a Lövenberg Balázzsal közösen készített, Három kérdés című podcastja. A podcast 152 epizódot élt meg, sajnos idén januárban megszűnt. (Az eddigi epizódok azonban továbbra is elérhetőek!) Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Gazda Albert Wikipedia-oldala. Gazda Albert műsorban is említett cikkei, könyvei: Cikkek A félreértett Béla (cikk Hamvas Béla A bor filozófiája című művének félreértéséről) Gazda Albert cikkei a Magyar Hangban Könyvek Katonakönyv (2019) Az élet értelme – Magyar jégkorongkönyv (2016) Kárpátalja – Magyar lakok (2012) Boremberek (2002) Az epizódban említett egyéb könyvek, filmek, művészek Szvjatlana Alekszievics: Fiúk cinkkoporsóban Hamvas Béla: A bor filozófiája Alekszej Balabanov: 200-as rakomány (a filmet a magyar mozikban Bádogkoporsó címmel vetítették) ifj. Vidnyánszki Attila és a Sztalker Csoport Az epizódban említett egyéb cikkek A Wall Street Journal cikke az amerikai hősi halottak hazaszállításáról (a Google felől olykor átenged a fizetőfalon, de sajnos a WSJ cikkei alapvetően csak előfizetéssel hozzáférhetőek) Plankó Gergely cikke a nyelvpolitikáról a 444-en G. Fodor Gábor interjúja Gazda Alberttel Felföldi Zoltán cikke a Válasz Online-on (A műsorban vidéki, jobboldali szavazóként emlegeti Albert) Bódis András cikke a NER gazdasági térfoglalásáról a Válasz Online-on Gazda Albert katonáskodásának helyszínei Grodno (Hrodna) Lepel (Lepiel) Boriszov (Bariszav) Az epizódban említett ukrán oligarchák Petro Porosenkó Ihor Kolomojszkij Rinat Ahmetov Viktor Medvecsuk Az epizódban említett (történelmi) események A 2014-es tüntetések és következményei (Gazda Albert cikke a Cinken) A 2004-es ukrajnai „narancsos forradalom” Kárpátalja története a Wikipédián Kárpátalja 1939-es visszafoglalásának története a Múlt-kor cikkében Az epizódban említett kárpátaljai kézműves sör: Cipa További „újságírós” podcastepizódok #018 Dezső András – Alászállás a mackónadrágos alvilágba #016 Bódis András – A NER-lovagok lelkivilága és a Válasz Online története #001 Lukács Csaba – A Magyar Hang szerkesztőségében felgyújtott ezer dolláros csekk és Kim Dzsongun tábornokainak extázisa Műsorjegyzetek [0:06:05] A Katonakönyv, amelyben öt katonatörténet van, és amely könyvben Gazda Albert története az első. 23 hónap a szovjet hadseregben. Bevonulás az ungvári egyetemről. [0:09:50] Katonáskodás Fehéroroszországban. Grodno, Lepel, Boriszov. A nyolcvanas évek szovjet hadseregének rendetlensége, a minimális kiképzés, a seprű és lapát mint harci eszköz. [0:13:12] A szovjet kaszárnya elzártsága, a helyiekkel való kommunikáció hiánya. [0:14:25] Mi a különbség az orosz és a fehérorosz nyelv között? Beszélik-e az utóbbit Fehéroroszországban? [0:16:30] Kikből állt össze, milyen nemzetiségekből a szovjet „birodalmi” hadsereg? Az „oroszok” és a „nemoroszok”, vagyis a fehérek és a nemfehérek közötti választóvonal. Az orosz nyelvtudás megléte vagy hiánya – például a kárpátaljai magyaroknál. [0:19:34] Kárpátalja és az ukrán nyelv. Miért oroszul tanultak a 70-es, 80-as években a kárpátaljai magyarok is? „Ukrán, az nem volt.” Az oroszul beszélő ás ukránul tanuló Ukrajna. Az ukrán nyelv elsődleges hatóköre: Nyugat-Ukrajna. [0:23:27] A 2014-es politikai fordulat, amely az addigi nyelvhasználati viszonyokat is megváltoztatta Ukrajnában. Az egymással versengő nacionalista politikák országa, erőszakos ukránosítás. A veszélybe került és a két három generáción belül eltűnő

Dezső András újságíró Maffiózók mackónadrágban című könyvében a magyar szervezett bűnözés történetét dolgozta fel. Amely történet néha tényleg olyan, mint egy realista nagyregény: a legvéresebb ügyek mögött nem összeesküvés, hanem egyéni ambíció, csillapíthatatlan becsvágy áll. Ha egy nemzetnek van lelkivilága, és miért ne lehetne — vagyis ha nekünk magyaroknak van kollektív tudattalanunk, akkor ez a könyv olyan, mintha a rosszabbik énünkbe engedne bepillantást. Talán ezért van az, hogy elolvasása után az volt az érzésem, mintha kicsit jobban érteném Magyarországot. Szó szerint alvilági utazás ez, mert hogy Dezső András könyvének sokatmondó alcíme ez: A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig. Ebben az epizódban tehát Dezső Andrással beszélgetek a mackónadrágos maffiózók történetéről, a kilencvenes évek eldorádójáról, írásról és újságírásról. De nem csak az új könyv apropóján. Mert hogy szó lesz még egy sokat idézett japán újságcikkről is, amely Dezső András egy másik ismert munkájához kapcsolódik, a kémkedéssel vádolt, jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla ügyéről írt sorozatában kapott kiemelt szerepet. És hogy kicsoda Dezső András? Az 1976-ban született Dezső András a Pápai Református Gimnáziumban érettségizett, később Svájcban, Lausanne-ban tanult politológiát. A kétezres évek elején jött haza, 2003-tól tíz éven át a HVG-nél dolgozott újságíróként, majd 2013-tól a mai napig az Indexnél. Nem ez az első könyve, de korábban társszerzőkkel dolgozott: a Legendavadászat című könyvben városi legendáknak járt utána, azt a könyvet Marinov Ivánnal és Pál Attilával írta közösen. Ha további maffiás témájú epizód érdekelne… …akkor ajánlom ezt az adást: #009 Durica Katarina – Maffiavilág Dunaszerdahelyen és a rendes lányok, akik csendben sírnak Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Dezső András könyvei: Maffiózók mackónadrágban – A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig (2019) (Az epizódban is említett könyvkritika, amelyet Rádi Antónia ismert tényfeltáró újságíró írt az Atlatszo.hu-n, itt olvasható.) Legendavadászat – Szóbeszédek, tévhitek, átverések nyomában (2006) A párduc bosszúja – Verekedősregény (2003) Dezső András korábbi cikkei a műsorban elhangzó alvilági ügyekről: Cikksorozat a hvg.hu-n a Los Angeles-i magyar maffia történetéről Cikk a hvg.hu-n a magyar szervezett bűnözés kialakulásáról, benne a Presztízs-ügyről Cikk Lakatos Andrásról, alias Kisbandiról, az alvilág pénztárosáról A Fenyő-gyilkosság ügyében az összes szereplőt (Portik Tamástól Gyárfás Tamásig) felvonultató háttércikk az Indexen Az Index Fenyő-gyilkosság dossziéja (sok Dezső-cikkel) Cikk Vizoviczki László, a diszkópápa történetéről Cikk az Arnykéz utcai robbantásról Az MTI összefoglalója a kecskeméti maffiaperben hozott ítéletről Dezső András cikksorozata a Kovács Béla-ügyről: Az eredeti cikksorozat 2014-ben megjelent kezdődarabja: A nagy Oroszország kovácsolta frigy A legfrissebb cikk (a podcast megjelenésekor) a szövevényes ügyben idén áprilisból Az epizódban említett filmek: Közönséges bűnözők (1995) Bérgyilkos a szomszédom (2000) Mami blú (1986) Hamis a baba (1991) Az epizódban a magyar szervezett bűnözés története kapcsán elhangzó nevek (ábécé sorrendben): Barta Tamás: Az LGT egykori gitárosa, aki az LGT együttes amerikai turnéja után nem tért haza Magyarországra, majd a Los Angeles-i magyar maffia papírkereskedésében dolgozott. 1982-ben máig tisztázatlan körülmények között meggyilkolták. Bodnár György: A Szaknévsor alapítója, Kaliforniában rovott múltú üzletember, aki a rendszerváltást követően Los Angeles-ből tért haza. Fenyő János: 1998-ban meggyilkolt médiavállalkozó. Gyárfás Tamás: A sportvezetőt (portréja az Atlatszo.hu-n itt elérhető), médiavállalkozót a Fenyő-ügyben a rendőrség emberölésre való felbujtással gyanúsította meg. (A podcast megjelenésekor az ügy még nem jutott el a vádemelésig.) Jakubinyi Róbert: Mostanában az Egymásért, Egy-másért Alapítvány ügyében zajló, elhúzódó büntetőper miatt kerül a híradásokba, de Dezső András szerint neve felbukkan már a nyolcvanas évek nagy rendőrségi nyomozása, az ún. Presztízs-ügy során is. Lakatos András, vagyis „Kisbandi”: az alvilág pénztárosaként emlegetik.Duff McKagan: A Guns N’ Roses tagja. Életrajzi könyvében (amely magyarul is megjelent) beszámol róla, hogy fiatalként a Los Angeles-i magyar maffia papírvállalkozásában dolgozott, és attól tartott, nem tud majd szabadulni tőlük. Markó Béla: A magyarországi alvilág egyik hírhedt figurája a ’70-es évek végétől. Később Amerikába disszidál. 1990-ben egy étteremben rálő egy Los Angeles-i nyomozóra, aki viszonozza a tüzet. A tűzpárbajban mindketten életüket vesztették. Simon Csaba („Szájmon”) és Szendrő István („Szendrő Öcsi”): A Los Angeles-i magyar maffia kulcsfigurái. Szendrő Öcsit később a szintén a szervezetnek dolgozó Markó Béla ölte meg. Pintér Sándor: Belügyminiszter. Nyomozótisztként már a Presztízs-ügyben is fontos szerepet játszott. Portik Tamás: A 90-es évek olajos üg

A Fortepan név ma már fogalom Magyarországon. Egykor a váci Forte film- és fotópapírgyár népszerű filmnegatívját jelölte az elnevezés, ma legtöbbünknek más ugrik be, ha azt mondjuk, Fortepan: egy online és ingyenesen elérhető fotóarchívum. Amely kikukázott, kilomizott, felhasználók által beküldött, vagy éppen elfelejtett hagyatékokból, archívumokból kiválogatott fotókkal úgy mutatja meg a magyar XX. századot , ahogy azelőtt senki. A Fortepan fotóarchívumot 2010-ben hozta létre másodmagával az 1970-ben született Tamási Miklós, mindössze ötezer fotóval. Ma, kilenc évvel később a Fortepanon majdnem 120.000 fotó van, a gyűjtemény pedig évente bővül 15-20.0000 képpel. De a Fortepan ma már sokkal több, mint egyszerű fotóarchívum. Magyarország világ vizuális emlékezete. A gyűjtemény olyannyira sikeres lett az elmúlt években, hogy az idén képeiből a Magyar Nemzeti Galériában nyílt kiállítás, amely augusztus 25-ig látható Budapesten. A sikertörténet ellenére a Fortepanban javarészt ma is önkéntesek dolgoznak, ingyen. Kivétel ez alól csak Tamási Miklós, aki a Fortepan egyetlen fizetett alkalmazottja. És aki ma is — ahogy az elmúlt kilenc évben is rendületlenül — saját maga válogatja ki, mi kerüljön fel a szájtra. Ebben az adásban vele beszélgetek képekről, történelemről, a magyar tündérkert elgazosodásáról, vidámról és tragikusról, iszonyatról és groteszkről — az életről, meg mindenről. Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Aki még sosem barangolt volna arrafelé a neten, itt található a Fortepan fotóarchívum. Az augusztus 25-ig még megtekinthető, Minden múlt a múltam című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A Fortepan képinformációin dolgozó, Fortepan megfejtések Index-fórum. Tamási Miklós korábbi munkahelye, a CEU keretei között működő OSA-archívum. A váci Forte gyár történetéről szól ez a Wikipedia szócikk. Hogy miképpen festett pár éve a bezárt gyár, az látható a 444-en közölt fotó-összeállításon. A Fortepan tevékenységét (is) támogató mecenatúrát szervező cég, a Summa Artium. Szerzők, fotóhagyatékok a Fortepanon, amelyek szóba kerültek az epizódban Hunyadi József, aki magyar írókat, művészeket fotózott – neki köszönhetjük egyebek mellett a Kádár-korban megjelent versantológiák olykor ijesztő portréit (Index-cikk a fotósról képekkel) Bauer Sándor, a Vendéglátás című lap fotósa (Index-cikk a fotósról képekkel) Berkó Pál, a fotóbolt-raktárosból lett fotós (Index-cikk a fotósról képekkel) Kotnyek Antal, a Film, Színház, Muzsika fotósa (Index-cikk a fotósról képekkel) Vajszada Károly, a felvidéki rajztanár (A 444 cikke képekkel) Urbán Tamás, a Kádár-kor perifériájáról tudósító fotóriporter (Index-cikk képekkel) Philipp Tibor – ő Krassó György sógora, mindkettejükről szó esik a műsorban. Róla és Krassóról készült képeiről szól a 444 cikke. [A BRFK helyszínelési képei](http://fortepan.hu/?donor=Budapest Főváros Levéltára / BRFK helyszínelési fényképei) Megemlített könyvek, filmek, kiállítások Papp Gábor Zsigmond és Tamási Miklós dokumentumfilmje: Az ügynök élete Forgács Péter Privát Magyarország című dokumentumfilm-sorozata Susan Sontag: A fényképezésről Cikk a Magyar Nemzetben az Inconnu csoport betiltott, 1986-os, Harcoló város című kiállításáról Berecz János hírhedt sorozata 1986-ból, A velünk élő történelem. Olvasható róla pár mondat a Beszélő cikkében Vivian Maier amereikai fotográfusról egykor én is írtam egy másik blogomon A műsorban is említett, nagyobb magyar fotóarchívumok A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti fényképtára A kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum Az MTI fotóarchívuma Egyéb linkek Kőszeg Ferencet követik a magyar állambiztonság emberei (Demszky Gábor fotói Rajk László oldalán) 1954-ben, a vesztes berni döntő után zavargások törtek ki Budapesten. Ezt nevezik „focialista forradalomnak” (is) A Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár Ezeket a „fotós” epizódokat ajánlom még Amennyiben érdekel a fotók világa, két korábbi „fotós” podcastepizódot ajánlok még figyelmedbe: #011 Koleszár Adél – A sötétség mélyén a napfényes Mexikóban #005 Dóka Béla – Kuba „speciális” időszaka, a süketnéma utcalány és egy stúdió a pálmafák között Műsorjegyzetek [0:05:25] A Fortepan „eredetmítosza”: hogyan született meg a későbbi képarchívum a lomtalanításokon gyűjtött fotókból. [0:07:25] A Fortepan őse: a járműves fotók. A Két ütem című kiállítás a Bukarest téri, elhagyott buszállomáson. [0:09:16] Az „Opel Rekord a házunk előtt” feliratú fotós tasak. [0:10:29] Az eltűnt és távolivá vált polgári, elfelejtett Magyarország képi világa, mint a tárgyi igényesség kora. Nem a múlt, hanem a vágyott jövő: Magyarország, ami „tök jó hely volt”. [0:15:15] Susan Sontag az amatőr fotóról: a szép előtérbe helyezése. [0:16:31] A pol

Bódis András szerintem az egyik legjobb oknyomozó riporter széles e hazában: ha valaki szeretné megtudni, hogyan működnek Magyarországon a pártközeli vagy kormányközeli cégek, offshore-vitézek és NER-lovagok, akkor hozzá bizalommal fordulhatunk. Az 1977-ben született Bódis András 2001-től dolgozott a Heti Válasznál. Mindaddig, amíg a lap 2018-ban meg nem szűnt. Bár a Heti Válasz bezárásának története is kész regény, az ezt követően elindított Válasz Online sztorija nem kevésbé izgalmas és tanulságos. Hogy mi történt a Heti Válasznál a 2015-ös „G-nap” előtt és után, vagy hogy mivel teltek a napok 2018 áprilisát, azaz Simicska Lajos fegyverletételét követően a lapnál, ahol a munkatársak azon dolgoztak, hogy új befektetőt találjanak, nos erről is lesz szó ebben az epizódban. Sokat beszélgetünk természetesen az új Válasz Online-ról is, amelyet a megszüntetett hetilap hat újságírója hozott létre 2018 decemberében, és amelynek Bódis András felelős kiadója. Mindeközben szó esik még a kormányzati propagandasajtóról, innovációról, a média új üzleti modelljeiről, valamint a sajátos magyar politikai berendezkedésről és a NER-lovagok lelkivilágáról is. Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz A 2018 decemberében indult Válasz Online itt elérhető. A Válasz Online indulását hírül adó cikk az Indexen, valamint egy kicsit bővebb anyag az Átlátszón ugyanerről. Bódis András cikkei a Válasz Online-on. A hvg.hu összefoglalója a Heti Válasz 2018-as bezárásáról. Bódis András korábbi cikkei a 2018-ban bezárt Heti Válasz online oldalán (Jellemzően a print hetilapban megjelent hosszabb írások rövid, online ismertetőiről van szó. Az oldal még archívumként működik, elérhető, de friss cikkek már nem jelennek meg rajta). Az interjúban elhangzik a Péterffy Tamás (Thomas Peterffy) neve, mint aki komolyan érdeklődött a Simicska Lajos által feladni készült Heti Válasz iránt, de akit lebeszélt vételi szándékáról a magyar diplomácia. Az amerikai magyar milliárdossal itt olvasható a Forbes korábbi interjúja. Aki kíváncsi a Simicska Lajos és Orbán Viktor közötti konfliktus hátterére, történetére, a miniszterelnök volt bizalmi emberének, valamint médiabirodalmának önállósodására, majd kormányzati beszántására, minderről szép hosszú és átfogó írást olvashat a Direkt36 újságíróinak tollából a 444-en. A műsorban szó esik a magyar „gazdaglistákról”, mint amelyek nehezen értelmezhetők a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. A magyar Forbes 2018-as gazdaglistája itt megtekinthető. (Az első helyezett: Mészáros Lőrinc.) A magántőkealap „az új off-shore”. A tulajdoni viszonyok elrejtésére használt konstrukcióról a podcastepizódban is szó esik. Ez itt a hvg.hu összefoglalója a jelenségről. (Megjegyzés: 2015 februárjától 2018 januárjáig a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyetteseként dolgoztam, amely lap hasonló utat járt be a Heti Válaszhoz. Nyilvánvaló tehát – pozitív – elfogultságom a Válasznál dolgozók irányában, de hát ezt bizonyára megbocsátja majd a hallgató.) Ha tetszett ez a rész, ezeket az epizódokat ajánlom még „Újságírós” podcastepizódok: #001 Lukács Csaba – A Magyar Hang szerkesztőségében felgyújtott ezer dolláros csekk és Kim Dzsongun tábornokainak extázisa #009 Durica Katarina – Maffiavilág Dunaszerdahelyen és a rendes lányok, akik csendben sírnak #012 Jászberényi Sándor – A haditudósító és a lélek legszebb éjszakája Műsorjegyzetek [0:04:54] Miért nincs főszerkesztője a Válasz Online-nak? Ha nincs, mit csinál ott Bódis András? [0:05:49] A Válasz Online előzménye a Heti Válasz. A lap bezáratása utáni „gondolkodás”. Az internetes magazin melletti döntés okai, céljai, üzleti modellje. A jól megírt, hosszú cikkek népszerűsége a neten. [0:09:41] A Heti Válasz önállósodásának története a Simicska Lajos és Orbán Viktor kenyértörése („G-nap”) előtt és után. A Heti Válaszhoz befutó kormányközeli ajánlat új lap létrehozására: „Hagyjátok ott a Lajost, és csináljatok egy új lapot!” Az ajánlat visszautasítása. [0:12:48] Az új lap létrehozása ellen piaci érvek is szóltak, illetve hogy Schmidt Mária felügyelete alatt készült volna. [0:13:45] Borókai Gábor főszerkesztő Simicska Lajosnál. Egy lap, amelynek tartalmába nem szólt bele a tulajdonos. [0:15:50] Az új Válasz Online esélye: közéleti közösség nélkül maradt egy csomó ember. [0:17:26] Simicska Lajos a választás után:„Hozzatok egy befektetőt, és akkor eladom neki.” A kísérlet kudarca. Péterffy Tamás (Thomas Peterffy) amerikai magyar milliárdos érdeklődése és diplomáciai eszközökkel való eltántorítása. A lap bezárása. [0:19:43] A végkielégítések kifizetésének elmaradása, ennek cinikus okai. [0:22:36] Az új Válasz Online-ban hat állandó munkatárs dolgozik, de a Heti Válasz volt főszerkesztője, Borókai Gábor

Az nem rendkívüli, ha valakinek van kedvenc cukrászdája. Az már kevésbé szokványos, ha arról is ismert ez a cukrászda, hogy innen lőttek ki egy harckocsit. Egy páncélost, amelyről ez a valaki annyi mindent tud, hogy a benne ülők nevét is ismeri. Ungváry Krisztián gyakori vendég a budapesti Auguszt cukrászdában. De ebben az epizódban természetesen nem csak törzshelyéről és arról a híres-neves budapesti Párduc harckocsiról esik szó, hanem még nagyon sok minden másról. Egyebek mellett a történész tőzsdei kalandjairól a rendszerváltás hajnalán, nagyapjáról, aki ötezer kilométert lovagolt a II. világháborúban, valamint arról is, a magyar államnak miféle és milyen régi hagyománya az einstand, azaz amikor elveszi saját polgárai tulajdonát, és másokat ültet bele. Ungváry Krisztiánt nem csak tudományos munkái, könyvei tették közismertté Magyarországon, hanem az is, hogy — történelmi vonatkozású témáitól gyakran elválaszthatatlanul — a magyar közélet kérdéseiben is rendszeresen és markánsan kifejti véleményét. Így az 1969-ben született történész írásaival, az általa adott interjúkkal, közéleti kiállásával gyakori és közismert szereplője a magyar politikai sajtónak is. Első sikerkönyve, az azóta számtalan kiadást megért Budapest ostroma, 1998-ban jelent meg, de későbbi munkái közül is több könyve nagy érdeklődést és nagy vitát váltott ki, amellyel a szerző gyakran politikai konfliktust, olykor bírósági pereket is vállalt. Stílszerűen szólva így publicisztikai pergőtűzbe került például az először 2012-ben megjelent, A Horthy-rendszer mérlege című könyve vagy az igen kényes témát feszegető Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban című kötete, amely 2015-ben látott napvilágot. Külön említést érdemel ebből a szempontból a 2017-ben A szembenézés hiánya címmel megjelent könyve, amely azt dokumentálja, miként maradt el a pártállami múlt feldolgozása, hiúsult meg az egykori állambiztonsági iratok nyilvánossága, és hogyan ejtették túszul az egész kérdést kicsinyes politikai érdekek. Számtalan újságcikk és egyéb izgalmas publikáció mellett Ungváry Krisztián szinte minden évben előrukkol egy újabb könyvvel: a kutató legutóbb Rákosi Mátyás kalandos úton hozzá került magánlevelezését dolgozta fel szerzőtársával, Meruk Józseffel a Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai című könyvében, amely 2018-ban jelent meg. Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Ungváry Krisztián Wikipádia-oldala, a szerző könyveinek és egyéb munkáinak részletes felsorolásával. Ungváry Krisztián a műsorban is említett Facebook-oldala, ahol a találati pontosságot (is) dokumentáló, Budapesten készült szovjet hadifotókat teszi közzé itt található. A Retek utcai kilőtt Párduc harckocsiról, a kitörésben játszott szerepéről szól Ungváry Krisztiánnak a Válasz Online-on megjelent cikke. Az Ungváry Krisztián Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai című könyvében feldolgozott dokumentumok (ez Rákosi Mátyás magánlevelezését jelenti) teljes egészében megtekinthetők a Budapest Főváros Levéltára internetes oldalán itt. Ungváry Krisztián a műsorban tárgyalt vagy említett könyvei: Budapest ostroma A magyar honvédség a második világháborúban A Horthy-rendszer és antiszemitizmusának mérlege – Diszkrimináció és társadalompolitika Magyarországon, 1919–1944 A szembenézés hiánya. Felelősségre vonás, iratnyilvánosság és átvilágítás Magyarországon 1990-2017 Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai. Egy sztálinista diktátor börtönben, jólétben és száműzetésben (Szerzőtárs: Meruk József) A műsorban hivatkozott, korábbi interjúk A Magyar Narancs 1998-as interjúja az ifjú történésszel: “Lidérces álmaikban Budapest ostroma jön elő” A műsorban is taglalt mozgástérről egy korábbi Mandiner-interjúban: „Az egész ország jobban járna, ha megszűnne az MSZP” A tőzsdézésről és az ügynökügyekről: Ungváry: A képviselők csicskaviselkedése mögött az áll, hogy fogják a töküket A mesterségesen kreált, új történelmi emlékezetről a Magyar Hangban: Ungváry Krisztián: Megalkottak egy „nemzeti” idillt, ami sosem létezett Peres ügyek A műsorban szó esik Ungváry Krisztiánnak azokról a kutatásairól, amelyekből bírósági per lett. Kiss László úszóedző nem az a Kiss László: Itt van egy félreértésre okot adó névazonosság is. Ungváry Krisztián az interjúban példaként említi Kiss László úszóedző ügyét, amelyben egykori áldozatának megszólalása miatt kényszerültek visszavonulót fújni a nemi erőszakot elkövető edző védelmezői. Erről tömör összefoglalót nyújt ez a HVG-cikk. Ungváry Krisztián azonban nem az úszóedzővel, hanem Kiss László alkotmánybíróval pereskedett, egy szintén eléggé fordulatos ügyben, amely Strasbourgig jutott. Ennek rövid összefoglalója olvasható ebben az Index-cikkben. *Kárpáti György vízilabdázóval *foly

Hiába mondták neki, hogy már nincs ott semmi, Szálinger Balázs fejébe vette, Nagyváradon lesz újságíró és költő. Akár csak 100 évvel korábban Ady Endre. Huszonkét éves volt ekkor, és persze ez a történet is kicsit másként alakult, mint azt várta. Ahogy megannyi más az elkövetkező tizennyolc évben. Ebben az epizódban tehát Szálinger Balázs „helyiérdekű” költővel, drámaíróval beszélgetek a kihaló magyar falvakról, az eltűnő fecskékről, a zalai kisnemesekről, egy köztársaság utolsó napjairól, az ismeretlen Deák Ferencről, arról, hogyan ne csináljunk magyar történelmi filmeket és hogy miért jobb neki úgy, ha kimarad az állami „buliból”. Az 1978-ban, Keszthelyen született Szálinger Balázs első verseskötete 21 éves korában jelent meg. Azóta verseivel, eposzaival, drámáival folyamatosan jelen van a magyar irodalmi színpadon — és a színpadot itt szó szerint is kell érteni, hiszen Szálinger Balázs mára elismert színpadi szerző. 2012-ben megjelent, Köztársaság című műve elnyerte az évad legjobb drámája díjat, a kötettel, amelyben a mű helyet kapott pedig a szerző az Atrisjus irodalmi díjat, valamint a Szépíró-díjat is. Szálinger Balázs, aki írt már krimivígjátékot, mesejátékot, kabarét, sőt, rockoperát is, mindemellett számos rangos díj és kitüntetés birtokosa: egyebek mellett 2001-ben megkapta a Magyar Rádió Petőfi-díját, 2001-ben a Bródy Sándor-díjat, 2008-ban Junior Prima-díjas lett, 2010-ben elnyerte a József Attila díjat, 2016-ban pedig a Méhes György-nagydíjat. De van itt még valami. Egy zenekar. Szálinger Balázs és a zenész Szűcs Krisztián közös vállalkozása, amelyről az elején ők sem nagyon tudták eldönteni, mennyire valódi és mennyire kitalált zenekarról van szó. Duójuk, a Szűcsinger öt éve járja az országot: kocsmákban, művelődési házakban, fesztiválokon lépnek fel előadásukkal, amely egyszerre irodalmi est, kabaré és örömzene. A Szűcsinger pedig közben olyannyira valóságos és népszerű együttes lett, hogy májusban már a budapesti Müpában ad koncertet. Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Szálinger Balázs Wikipédia-oldalán részletes lista található megjelent műveiről, munkásságáról, díjairól. A podcast-epizód megjelenése előtt pár nappal Szálinger Balázs az Indexen publikált cikkben mutatta be kedvelt Zala megyéje kedvenc helyeit, egyben gyerekkorának színterét. A cikk kitűnő háttér és kiegészítés a podcastban elhangzottakhoz. Szálinger Balázs a podcastban is említett művei: Zalai passió, 2000 (letölthető pdf) Köztársaság, 2012 (megvásárolható e-könyvben is) 360°, 2018 (megvásárolható e-könyvben is) 361°, 2018 (megvásárolható e-könyvben is) Ennyit tudtunk segíteni (közös kiadvány Szűcs Krisztiánnal, CD-melléklettel) A műsorban elhangzó Szálinger Balázs versek a következők (az alábbi linkeken a költő más versei is olvashatók): A dánság Apa-monológ A nagyváradi kalandot ihlető anekdotafüzért író Ady-kortárs neve: Nagy Endre. Az említett, váradi történeteket tartalmazó könyve: Egy város regénye. A podcastban szó esik Orbán János Dénesről, akit Szálinger Balázs mesterének tart, de akinek budapesti „bulijában” Szálinger már nem kívánt részt venni: viszonyuk tehát az utóbbi években távolságtartóbb. A „buli” a jelenlegi kormányzati kultúrpolitika egyik hídfőállását, a tavaly már 1,4 milliárd forintból gazdálkodó állami tehetséggondozót jelenti. (Orbán János Dénesről, a „székely hadosztály” előretolt helyőrségéről, a kultúrháborús hadállásokról a Válasz Online-on olvasható remek feltáró cikk.) A Köztársaság című dráma megtörtént esetet dolgoz fel, azt, amikor a fiatal Julius Ceasart a kalózok foglyul ejtették. A történet Suetonius online is elérhető szövegében is olvasható (I. 4.), csakúgy, ahogy Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című munkájának Ceasarról szóló fejezetében, amely szintén olvasható online. A készülő Deák-darabról szólva a feldolgozott történet ötletadójaként a szerző Molnár András megyei levéltárost és Deák-kutatót nevezte meg. Molnár András Deák politikai életművéről szóló könyve 1998-ban jelent meg. A podcastepizód felvételekor még nem volt ismert Szász János bejelentése, miszerint kiszáll a kormánylapok által támadott Hunyadi-filmből. Ám mindez semmit sem változtat a történelmi filmekről az epizódban megfogalmazottak aktualitásából. A Podcastban beszélünk Szűcs Krisztián és Szálinger Balázs közös együtteséről, a Szűcsingerről. Az említett Szűcsinger-estet a Müpában május 20-án tartják. A podcastban az Ennyit tudtunk segíteni CD-ről a Vigasztalós című sláger hangzik el, de legyen itt még egy szám a Youtube-ról, amely az albumon Swéd (sic!) címen fut. Műsorjegyzetek [0:05:11] Miért nincs fenn Szálinger Balázs a Facebookon? A megíratlan dolgok „elpárolgása” a közösségi médiahasználat miatt. [0

Hogy mi szeretett volna lenni Róna Péter ifjúkorában? Festőművész. És hogy mit csinál most? Professzor az Oxfordi Egyetemen. A kettő közötti fél évszázadban persze történt egy és más. Ebben az epizódban egyebek mellett erről az egy és másról lesz szó: Róna Péterrel beszélgetek élete legnehezebb újrakezdéséről, a Magyarországon hiányzó racionalista hagyományról és arról, hogy huszonhét év után miért távozott most ismét nyugatra. Róna Péter csak 14 éves volt, amikor az 56-os forradalom után már másodjára kényszerült elhagyni szülőföldjét, Magyarországot. A középiskolát Washingtonban kezdte, gimnazistaként volt tányérmosogató és pincér, míg kemény munkával eljutott egy menő amerikai egyetemre, majd utána Oxfordba. Ezután jogász lett egy amerikai cégnél, jogtanácsos az amerikai kereskedelmi minisztériumnál, később a brit nemzeti bank elnökének személyi titkára, aztán egy patinás angol pénzintézet, a Schroders vezérigazgatója. A rendszerváltáskor visszatért Magyarországra, 2003-ig az Első Magyar Alapot irányította, amely komoly magyarországi befektető volt. Mindeközben a Somogy megyei Kisasszondon birtokot vásárolt és épített, és létrehozott ott egy sajtkészítő üzemet. 2010-től 2014-ig a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja volt, ahová az LMP delegálta. Magyarországon ismét megnősült, és született egy kislánya. (Korábbi, első házassága, amelyből egy fiúgyermeke született, saját bevallása szerint nem volt sikertörténet). Aztán 2018-ban feladta magyarországi érdekeltségeit – ideértve a kisasszondi birtokot is –, és családjával visszaköltözött Oxfordba. Jelenleg az Oxfordi Egyetem Blackfriars Halljának tanáraként a gazdasági, társadalmi folyamatok etikai és filozófiai vonatkozásainak kutatása a szakterülete. Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz A Róna Péterről szóló bejegyzés a Wikipedián. Részletesebb életrajz (nincs frissítve) az Ecopedián. Róna Péter információs lapja az oxfordi Blackfriars Hall honlapján. Andrassew Iván Róna Péter – Miskolctól Oxfordig című interjúkötete a Libri oldalán. A Népszava 2018-as, a műsorban is hivatkozott interjúja Róna Péterrel. A kárpátaljai Rahó, ahol Róna Péter ősei éltek. Összefoglaló Wikipedia-bejegyzés 1956 végének magyar menekülthullámáról. Oskar Kokoschka, osztrák expresszionista festő, akinek kurzusán, már menekültként, Róna Péter rövid ideig részt vehetett. Márai Sándor teljes naplójáról magam is írtam ezen a blogon, a poszt itt olvasható. A Cedar Tavern, ahol Róna Péter diákként dolgozott, és William Faulknerrel is találkozott, New York egyik ikonikus bárja volt a Greenwich Village-ben, művészek kedvelt találkozóhelye. Egészen a 2000-es évek közepéig valóban létezett, amikor is az örökösök már nem kívánták tovább működtetni, és bezárták. A beszélgetés során említett Lawrence Klein, akivel a fiatal Róna Péter az egyetemen sokat vitatkozott, 1980-ban közgazdasági Nobel-díjat kapott. A Springer gondozásában megjelenő, és Róna Péter (valamint Zsolnai László) által szerkesztett könyvsorozat, amiről az epizódban is esik szó, a Virtues and Economics címet viseli, angol nyelvű ismertetése elérhető itt. Műsorjegyzetek [0:06:15] Róna Péter első gyerekkori emléke: bombázók Németország felett. [0:07:24] Hogyan került 1945-ben Róna Péter Rahóról Németországba? Az eltűnt pilóta édesapa. Az édesanya hollandiai „ösztöndíja”. [0:09:31] Az édesanya tolmácsmunkája az amerikai katonai hírszerzésnél. [0:10:24] Járványos gyerekbetegségek, Róna Péter élet és halál között. Visszatérés Magyarországra. Az iskolás, aki inkább németül beszélt, mint magyarul. [0:12:35] A hejőkürti plébános hatása, aki a szószékről szervezte a falu életét: a tettekben megnyilvánuló hit és szeretet. [0:14:40] Latintanulás és annak „káros” mellékhatásai az iskolában. [0:16:32] A festészet szerepe egy kisfiú iskolai túlélésében. A Róna-család szegénysége. [0:18:53] 1956: a Margit-kőrúti lakás megsemmisülése. „Menjünk innen, elég volt!” [0:21:31] Disszidálás nyugatra. A cél: Amerika. Az egykori hírszerzési állás előnye az elbírálásnál. [0:24:13] Az amerikai újrakezdés „életem legnehezebb újrakezdése volt”. Egy tizenéves fiú „lelki katasztrófája”. [0:24:55] Tányérmosogatás és pincérkedés gimnázium mellett. Az angolnyelvtudás hiánya, a tanár, aki foglalkozni kezd Róna Péterrel. [0:27:43] Az egyetemi felvételi angol teszt, amelyen Róna jobb eredményt ért el, mint az amerikai diákok. Teljeskörű ösztöndíj a Pensylvaniai Egyetemen. [0:29:38] Amikor eldőlt, hogy Róna Péter nem festő, hanem közgazdász, jogász lesz. [0:32:34] Egy nyár New York-ban. Találkozás William Faulknerrel a Cedar Bar-ban. Lecke arról, mi az összefüggés az irodalomban a mondanivaló és a mondat zenéje, ritmusa között. [0:37:03] A kudarctól

Jászberényi Sándor haditudósító. Magyar újságírók közül kevesen űzik ezt a hivatást: veszélyes, költséges, a munkát megfizetni pedig senki sem akarja igazán. Az, hogy a líbiai polgárháborúból, a szíriai, iraki pokolból vagy az egyiptomi forradalom kellős közepéből küldte cikkeit, már önmagában elég izgalmas lehetett volna, hogy beszélgessek vele (felsorolni is nehéz hány ország hányféle háborús övezetében járt). Az is, hogy magyar liberálisként, liberális magyarként, felvette az iszlám vallást. (Azt mondja, részben azért, mert történtek vele olyan dolgok, amiket nem tud megbocsátani. Nem tud mit kezdeni egy olyan vallással, ahol ez előírásszerűen kötelező.) De van itt még valami: az 1980-ban született Jászberényi Sándor nem „csak” újságíró, hanem író is. Két novelláskötete is megjelent eddig: 2013-ban Az ördög egy fekete kutya és más történetek, 2016-ban pedig A lélek legszebb éjszakája – Történet álmatlanságról és őrületről címmel. Az egy dolog, hogy itthon is megkapta a Libri irodalmi díjat, de azon kevés magyar szerzők egyike, aki mindenféle hazai hátszél nélkül sikeressé vált külföldön is. Második kötete épp most debütál angol nyelven az Egyesült Államokban, ahová a napokban utazik könyvpremierjére. Tehát Jászberényi Sándorral ebből az alkalomból is beszélgetek, de nem csupán könyveiről, hanem iszlámról és politikáról, a túlnépesedő, szétrobbanó Közel-Keletről és arról a pokolról, amikor valaki négy napon át nem tud elaludni. Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Jászberényi Sándor Wikipedia-oldala, ahol sok-sok évszám és publikációs lista is található. Jászberényi Sándor könyvei: A lélek legszebb éjszakája – Történet álmatlanságról és őrületről (novellák) Az ördög egy fekete kutya – és más történetek (novellák) Budapest-Kairó – Egy haditudósító naplója (riportkönyv) Jászberényi Sándor legutóbbi könyvéből színpadi mű is készült az Örkény Színházban. Az előadás ismertetője itt elérhető. A szerző 2017-ben kapta meg a Libri irodalmi díjat. Erről természetesen a Libri honlapja is megemlékezik a szerzői oldalon. Az interjúban szó esik a brit Guardianban megjelent kritikáról, amely itt olvasható. Jászberényi Sándor második kötetének angol fordítása 2019 januárjában jelent meg a New Europe Booksnál (fordító:Paul Olchvary). Az előző novelláskötet angol fordítása 2014-ben látott napvilágot ugyanennél a kiadónál (fordító: Matt Henderson Ellis). George Romero és Az élőhalottak éjszakája A Halottak városa Kairóban Giulio Regeni, a megölt olasz kutató Negad al-Borei emberjogi harcos és ügyvéd Az egyiptomi forradalom („Nílusi forradalom”) Kurdisztán – Jászberényi Sándor tudósítása a kurd katonanőkről Kairó „keresztény” nyomornegyede, a Zabalin, a Mokattam-hegy lábánál Jászberényi Sándor Kirkus-díjra való jelölése Műsorjegyzetek [0:05:18] A karácsony konzumerista szemlélete, ami idegesítiő. Karácsony Kairóban és az arab világban. [0:06:14] A Mina House, az egyik legrégebbi hotel Egyiptomban. [0:07:48] Erős katolikus kisebbség Egyiptomban a koptok mellett. A szudáni diaszpóra, annak története és a XIX. századi Mehdi felkelés, a britek kiverése. Az iszlamista felkelések állandó motívuma: a messianizmus. [0:10:25] A jelenlegi dél-szudáni törzsi háború, a dinka és a nuer törzs viszálya. Az arab rabszolgatartás történelmi gyökerei. A rabszolgatartás intézményének brit felszámolása és az intézmény visszatérése. [0:12:49] A csádi Claude atya katolikus missziója.Éjféli mise Kairóban. A legszegényebbek közössége és az „ágról szakadt” papok elkötelezettsége. [0:15:44] „Én felvettem az iszlámot, de alapvetően kódolva az én kultúrám az egy keresztény kultúrkör.” [0:16:35] A hit és Jászberényi Sándor. „A hit kegyelmi állapot.” Az iszlám „nagyvonalúsága” és életviteli iránymutatása, a barátok hatása. [0:18:38] A kis-dzsihád és a nagy-dzsihád. Az ember alantas lény: a vallás mint küzdelem a gyarlóság ellen, az állati természet legyőzése. [0:20:17] Az egyik ok, amiért Jászberényi Sándor felvette az iszlámot, hogy vannak dolgok, amiket nem tud megbocsátani (miközben a kereszténység ezt előírná). [0:21:24] Miképpen beszélhet egy haditudósító „nagyvonalú” iszlámról, ha látta, mit művelt az Iszlám Állam a vallás nevében? [0:24:03] Az Iszlám Állam elfogott európai, harmadik generációs muszlim katonái közül sokan még imádkozni sem tudtak: a társadalom veszteseit a hatalom lehetősége vonzotta őket Szíriába, és nem a vallás. [0:27:02] Az Iszlám Állam létrejöttének geopolitikai körülményei. A szunnita felkelés Irakban. [0:31:50] A szunnita-síita vallási ellentét. [0:32:48] Az emberi jellemben nincs fejlődés: „ugyanazok vagyunk, mint a középkorban voltunk”. Jászberényi Sándor pesszimizmusa. [0:33:21] A nagy háborúk élménye, réme elveszik

Koleszár Adél 2013-ban utazott Mexikóba, ahol egy alkotói ösztöndíj várta – és bár akkor ezt még nem tudta – egyben egy hatalmas, csodaszép, napfényes ország sötét oldala. Adél a Mexikóban folyó drogháborúk árnyékában előbb a szegények és kiszolgáltatottak körében terjedő új, halálközpontú vallásokat kezdte el dokumentálni fényképezőgépével, amely vallások némelyike erősen kötődik a latin-amerikai kábítószer-csempészet útvonalaihoz.Majd azokat az asszonyokat követte kamerájával, akik tömegsírokat kutatnak: szeretteiket keresik, akik a Mexikót elborító erőszak áldozatai lettek. Koleszár Adél mindeközben nem csak az embereket, az arcokat fotózza Mexikóban, hanem a tömegsírokkal „felsértett” tájat is. Próbálja feltárni azt a kapcsolatot, ami megbújhat a vidék és az emberi kegyetlenség között. Az erőszak sebei című munkájával Adél elnyerte a budapesti Capa Intézet 2018-ra szóló ösztöndíját (amelyet 2017 őszén ítéltek oda), ezután mexikói témájába még inkább belemerült. Ebben az epizódban tehát Adéllal beszélgetek az eltűntek után kutató anyákról, akiknek csoportját Napocskának hívják, egy vallásról, amelynek központi alakját Szent Halálként tisztelik Mexikóban, és arról, milyen megérinteni a sötétséget. A borítóképen: Koleszár Adél/ fotó: Szombat Éva. Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Koleszár Adél tumblr oldala, ahol sok képe látható itt elérhető. Adél az Instagramon itt található meg. A hit új útjai című sorozatból az Index Nagykép rovatában található egy válogatás, némi kisérőszöveggel. Az erőszak sebei című sorozatról, a tömegsírokról és a szeretteiket kereső nőkről 2018. decemberében jelent meg hosszabb interjú Adéllal a 24.hu-n. A Capa-nagydíj ösztöndíjasai a 2018-as évben (az ösztöndíjat 2017 őszén ítélték oda három magyar fotósnak). Ugyanebben a témában egy évvel korábban közölt Koleszár Adéllal hosszú beszélgetést az Artportal, amely cikkben több kép is látható Az erőszak sebei című sorozatból. A podcastepizódban szó esik a 2014-ben Igualában eltűnt mexikói diákok ügyéről. Az MTI két évvel későbbi összefoglalója a fejleményekről itt olvasható. A Santa Muerte (Szent Halál) alakjáról és a köré szerveződő hiedelemvilágról bővebben szól ez a magyar nyelvű Wikipedia-szócikk. A beszélgetésben szó esik egy másik kultuszról is, amelyben egy Jesús Malverde nevű, Robin Hood-szerű útonálló a központi figura. Egy erről szóló hosszabb háttércikk magyarul az Indexen olvasható. Adél egyik kedvenc könyveként Louis-Ferdinand Céline Utazás az éjszaka mélyére című művét említette. A Bookline-on itt található meg a kötet. A Mexikóban (is) élő magyar fotós elődök között – Robert Capa mellett – Adél említi a kevésbé ismert Kati Hirna nevét. Róla itt olvasható magyarul egy bővebb összefoglaló. Műsorjegyzetek [0:05:16] A Capa-ösztöndíj és lényege. [0:06:02] Nem Adél lett a fődíjas: csalódott-e? [0:06:44] Tájképek Mexikóban: vidékek, ahol tömeges erőszak történt. [0:08:00] A Mexikóban folyó drogháború tömegsírjai. [0:08:17] Adél „belecsöppent” ebbe a sztoriba akkor, amikor még a Mexikóvárosban élő mexikóiak sem voltak tisztában azzal. mennyire súlyos a helyzet. [0:09:05] Az igualai „incidens” 2014-ben.Adél a helyszínen. [0:11:22] Miért ez volt az első olyan tömeges eltűnés/gyilkosság, amely nagy nemzetközi sajtvisszhangot kapott, amikor addig is voltak ilyen ügyek? [0:13:22] Hogyan kezdte Adél feldolgozni ezt a történetet az első sokk után. [0:14:00] Guerrero hegyei tele vannak feltáratlan sírokkal. [0:14:28] Kapcsolatfelvétel az eltűntek után kutató csoportokkal, a „keresőkkel”. [0:17:19] A csoportok összetétele, a benne résztvevők társadalmi helyzete. [0:18:00] A Veracruzi csoport. A Veracruz melletti tömegsír Colinas de Santa Fe-ben, Adél „beépülése” a csoportba. A keresés és a remény képi bemutatása. [0:21:47] Keresés az elhantoltak után fémbotokkal. [0:22:10] Sivatag és hőség, 50 fok és közel háromszáz megtalált holttest: Latin-Amerika legnagyobb tömegsírja. [0:23:13] Kik az áldozatok? Szervkereskedelem és a tévedésből megöltek. [0:24:07] Hogyan alakult a kerersők csoportja? Kereső anyák a Whatsupon. [0:26:25] A keresés: mi lesz, ha az, amit keresel meglesz? Sokan nem akarnak semmit sem keresni. [0:27:46] Hogy fogadták Adélt, a kívülállót? [0:28:23] Fehér nőnek lenni az hátrány vagy vádelem ebben a közegben? [0:29:15] Vidéki környezetben a népesség egy jelentős részének nincs személyazonossága, hivatalosan nem létezik. [0:30:30] A táj és a rajta zajló erőszak viszonya. Létezhet-e valami misztikus kapcsolat a kettő között? A táj újrakolonizálása — egyebek mellett emberi testekkel. [0:32:39] A tájat is felsértik ezekkel a sírokkal. [0:33:39] A testek megtalálásának fontossága és a vallás. Test, halál, feltámadás.

Képzőművész, zenész, zeneszerző, filmrendező, webdizájner, televíziós showman és még ki tudja hány titulust lehetne felsorolni, hiszen az 1953-ban született Wahorn András egy kicsit reneszánsz ember: sok területen alkotott és alkot, mindenhol, ahol kreativitása vagy csak szabad szelleme megnyilatkozhatott. Ebben a részben vele beszélgetek nőkről, férfiakról, Amerikáról és Magyarországról, a közmédiáról, politikáról, sorsról és szabad akaratról, és hogy mi értelme van a küzdelemnek, ha saját magunkat sem tudjuk megváltoztatni. (A felvétel pár nappal az MTVA-s tüntetések előtt készült, de a médiáról és közmédiáról elmondottak — sajnos — továbbra is aktuálisak.) Bár Wahorn András festőként több neves elismerésben is részesült, például 1993-ban megkapta a Munkácsy-díjat, gyaníthatóan a legtöbben a Bizottság együttes frontembereként ismerik nevét, amely zenekar 1983-84-ben – nyugodtan mondhatjuk – Magyarországon zenetörténelmet írt. Legalábbis 2014-ben 20 magyar zenekritikus összeállította minden idők tíz legjobb magyar lemezének toplistáját, és ezen az A.E. Bizottság Kalandra fel című, ‘83-as albuma az első helyre került. A hazai sikerek ellenére 1991-ben előbb Kanadába, majd később az Egyesült Államokba költözött. Előbb New York-ban élt, majd Los Angelesbe ment, ahol egyebek mellett egy rajzfilmstúdióban dolgozott, illetve 2000-től az Encyclopedia Britannica online vállalkozásának művészeti igazgatója lett. Tizenhárom év után, 2004-ben visszatért Amerikából, de ezt igazából kétszer tette meg: egyszer úgy, ahogy mindenki más költözni szokott. Egyszer pedig egy televíziós road movie keretében: a 2006-ban műsorra tűzött, Cadillac Drive című sorozatban Wahorn András Fábry Sándorral vezette haza Amerikában hagyott, hat méteres Cadillacjét – Alaszkán és Szibérián át, tizenkét részben. Aztán 2006-ban gondolt egyet, és házat vett egy kis Heves megyei faluban, Mezőszemerén. Itt látogattam meg és beszélgettem vele én is. De elsősorban nem azokról a dolgokról, amelyeket az imént említettem. Mert Wahorn András azt mondja, egy kicsit unja, hogy mindenki a múltjáról, a Bizottságról vagy a Cadillacről kérdezi. Mert hogy szerinte a jelen mindig érdekesebb. (És még egy fontos információ: ha valaki a felvételen macskanyávogást vél olykor felfedezni, az nem én vagyok: Andrásék sziámi cicájának nagyon megtetszett az előttem lévő jegyzetfüzetem, amire olykor rátelepedett – az évszámokba olykor ezért zavarodtam bele, nem láttam a papírt a doromboló macskától.) Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Íme a 20 magyar kritikus és szakíró által összeállított toplista, amelyen az A. E. Bizottság Kalandra fel című 1983-as albuma az első helyen szerepel. A beszélgetésben említett és a Tengerhajózás című albumon található Emigráns dal. A Wahorn Andrásról szóló Wikipedia-szócikk. A beszélgetésben idézett, tíz éve készült interjú Wahorn Andrással a Magyar Nemzetben. A Klasky Csupo animációs és multimédiás vállalatról szóló szócikk a Wikipedián. (Itt dolgozott Wahorn András Los Angeles-i tartózkodása idején.) Az Alaszkán és Szibérián keresztüli hazatérést feldolgozó Cadillac Drive című tévésorozat a Youtube-on is elérhető, megnézhető. Az utolsó „szabad” Szabadfogás a Hír Tv-n, amelyben még szerepelt Wahorn András. Wahorn András képeit lehet nézegetni egyebek mellett a Pinteresten is. Műsorjegyzetek [0:05:51] Magyarország egyik – szó szerint – legnagyobb képének születése és lassú pusztulása. [0:06:32] Kortárs magyar művészeti kiállítás Lyonban. [0:08:32] A pár perc alatt elkészült „Fekvő nő telefonnal”. [0:10:05] Telefon Aczél Györgynek: engedjék ki Rajk Lászlót is! [0:11:34] Per az Artex állami kiállításszervező cég ellen, amelyben még Lévay Anikó is részt vett. [0:13:16] Miért rohad a mű a fészerben? [0:14:26] A Nyugat érdeklődése a nyolcavanas években a kelet-európai művészek iránt, ami aztán megszűnt.Nyugati műgyűjtők beszerzőkörúton Magyarországon. [0:16:58] Aképzőművészet iránti érdeklődés elhalása. [0:19:15] A kép mögötti történet fontossága: a kép hitele a művész személyes története. Amerikában Wahorn András története nem alakult ki. [0:20:05] A képek, amelyek nem tetszenének az anyósnak. [0:20:59] A Jégkrémbalett című film és a Kalandra fel című lemez. [0:23:00] Az akkori sikerek és a mai koncertek. Milyen érzés megélni, hogy sokkal kisebb az érdeklődés? „Én ugyanaz maradtam, a kor meg megváltozott.” [0:24:57] Wahorn András négy zenekara. [0:26:16] Wahorn András és az autó allegóriája. [0:27:34] A készen kapott emberi szerkezet: az emberi sors. [0:28:31] Wahorn András, a makacs és önfejű gyerek. A Wahorn név kitalálása. [0:29:34] Felesleges a dolgok okait keresni, mert mindennek végtelen sok oka van: a „vanás” a fontos. [0:30:07]

Nem messze Pozsonytól és nem messze Budapesttől a kilencvenes években létezett egy majdnem terrorállam: a magyar lakta Csallóközben a maffia volt az úr. 1999 márciusában tíz embert lőttek agyon fényes nappal a dunaszerdahelyi Fontána bárban. Jó eséllyel ez volt Európa legkíméletlenebb alvilági leszámolása, amelynek során a három gépfegyveres támadó a vidéket évekig rettegésben tartó Pápay-klán vezéreit végezte ki. A fegyveresek pár perc alatt 113 lövést adtak le, és ez a 113 lövés brutális világnak vetett véget Dunaszerdahelyen. Brutális világnak, amely több száz ember életébe került, és amely brutális világnak a titkait még ma is folyamatban lévő bűnvádi eljárások próbálják felfedni. No meg egy könyv. Durica Katarina (ejtsd: „Gyurica”) regényében ennek a történetnek egy olyan részét dolgozta fel, amelyről ma sem nagyon beszélnek. Arról, mi történt a nőkkel. A nőkkel, akiket az utcáról hurcoltak el és így lettek csoportos nemi erőszak áldozataivá. A nőkkel, akiknek eltűnt a kedvesük. A nőkkel, akiknek megbecstelenítették lányait. A nőkkel, akiknek maffiózóvá lett az az “áldott jó” fiuk. Bár regényről van szó, a szerző nem képzelt világot tár elénk: a könyvhöz sok interjút készített, amelyekben maguk az anyák, a lányok osztották meg vele történeteiket. Húsz évvel az elszenvedett borzalmak után. A rendes lányok csendben sírnak. Ez annak a könyvnek a címe, amely az idén nyáron jelent meg Magyarországon. Ebben a podcastepizódban a szerzővel, Durica Katarinával beszélgetek a dunaszerdahelyi maffia női áldozatairól, a húsz évig tartó hallgatás okairól és arról is, ki volt a bűnszervezetben a starter, és miért fémjelez egy egész korszakot az a szó, hogy sustyáki. Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján. Ha további maffiás témájú epizódot szeretnél hallgatni, akkor… …ajánlom ezt az adást: #018 Dezső András – Alászállás a mackónadrágos alvilágba Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Durica Katarina a beszélgetés apropójául is szolgáló könyve A rendes lányok csendben sírnak. A szerző korábbi könyve, amely a női szexturizmusról szól, és amely témát Katarina szintén regényben dolgozott fel, a Szökés Egyiptomba. A Pápay-klán történetét követhetően és olvasmányosan foglalja össze az Index 2016-os cikke. Bár „szlengszótárnak” hívják, valójában a csallóköziek által beszélt nyelvjárás szószedete (1., 2., 3., 4., 5., 6.) a Bumm.sk-n hat részben megjelent gyűjtés – azoknak, akik el szeretnének merülni a regényben is megidézett magyarban. (A borítóképen: Durica Katarina egy dunaszerdahelyi panelház előtt / Fotó: Horen ) Műsorjegyzetek [0:05:47] Ki volt asz a Pápay-klán? Hogyan volt képes terror alatt tartani egy egész országrészt? [0:06:39] Václav Havel amnesztiája, a hazakerülő bűnözők, Dunaszerdahely és környékének relatív jóléte. Védelmi pénzek. [0:09:10] A lakosság terrorizálása, a megkövetelt tisztelet. [0:10:29] A magyarok gyilkolták a magyarokat: a klán magyarokból állt. „Ezek a mieink voltak”: sokszor egy lakótelepi blokkban laktak az áldozatokkal. [0:12:51] Durica Katarina is Dunaszerdahely mellett nőtt fel – gyerekkori élmények a maffiáról. [0:13:38] Megbecsülni is nehéz, hány gyilkosság fűződik a bandához. [0:15:04] A maffia elfelejtett női áldozatai. Csoportos női erőszak: áldozathibáztatás és bagatellizálás. A hallgatás és a regényhez való anyaggyűjtés kezdete. [0:17:23] Durica Katarinát nem az elkövetők érdekelték, hanem az áldozatok. [0:18:29] Hogy került kapcsolatba Durica Katarina olyan nőkkel, akik hajlandóak voltak beszélni neki saját történetükről? Az első Facebook-üzenet. [0:20:02] Sokat segített az egyenesség és őszinteség. [0:20:54] Kik jöttek el Katarinához beszélni? Az áldozatok, akik kerek monológgal készültek a beszélgetésre. [0:21:57] Mind azt hitte, hogy története egyedi eset. Kiderült: ez tömeges jelenség. [0:24:05] A közösség nem tudta megvédeni őket, majd utána meg is bélyegezte ezeket a nőket. [0:24:59] Miért nem tudták megvédeni a nőket? A rendőrség érintettsége. [0:26:02] Milyen hatása volt a férfiakra az, hogy nem tudták megvédeni a nőket? Az alkohol, mint elfojtás és “megoldási képlet”. [0:29:10] Anyák, akik azt vették észre, hogy a fiúk egyszer csak maffiózó lett. Hogy számolnak el ők ezzel maguknak és a közösség felé? Az anyák hárítása. [0:33:28] Milyenek voltak azok az áldozatok, akikkel Durica Katarina találkozott? Látszott-e rajtuk a régi trauma? A lelki és a tényleges meddőség az erőszak után. [0:35:30] A kibeszéletlenség és a mindennapos elfojtás. [0:38:00] A „mit szólnak majd?” kisvárosi, falusi közege mint a tabusítást elősegítő környezet. [0:41:14] Beszédes szlovák jövevényszavak vagy helyi magyarok által használt kifejezések a regényben: mi báger, a sustyáki, a suter, a starter? [0:46:32] A magyarok kettős kisebbs

A Londonban élő Bereznay András világlátása tényleg speciális. És nem csak politikai értelemben. Hiszen olyasvalakiről van szó, aki egészen egyedi szemüvegen át (is) képes szemlélni a világot, illetve annak történetét. A térképeken keresztül. Méghozzá a történelmi térképeken keresztül. Mondják róla, hogy „térképőrült”, és ezt aligha lehetne vitatni. Térképszerkesztő, térképész-történész, akinek a neve olyan nemzetközileg elismert történelmi atlaszokat fémjelez, mint például a Times Európai történelmi atlasza. Az angol nyelvterületen publikált atlaszok és könyvek mellett pár éve magyarul is megjelennek munkái. Az Erdély történetének atlasza után különleges vállalkozása A cigányság történetének atlasza, amely könyv nemrégiben látott napvilágot Magyarországon. Nos, ezekről a kötetekről is beszélgetünk ebben a podcastepizódban, de mindenek előtt arról, milyen az, amikor valaki már gyerekkorában is pontosan tudja, mivel szeretne foglalkozni élete hátralévő részében. Illetve arról, mit jelentett történelmi térképeket készíteni a kádári Magyarországon. És arról is, miért döntött úgy Bereznay András a hetvenes évek végén, hogy elhagyja az országot, és Angliában próbál szerencsét. Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Bereznay András angol nyelvű honlapja itt érhető el. Ez pedig az angol nyelvű Wikipedia-szócikk róla. Az interjúban a következő könyveiről esik szó: The Times Atlas of European History Erdély történetének atlasza A cigányság történetének atlasza (A könyvről részletes ismertetés és kritika olvasható egyebek mellett az Indexen is.) Bereznay András karrierjének elindulásában – és az ahhoz kötődő történetben – fontos szerephez jut Székely György és Pamlényi Ervin történészeknek. A Kartográfiai Vállalat (ahol Bereznay András mindössze egyetlen napot dolgozott) története az utódcég honlapján is elolvasható. (Az oldalon szerepel, hogy „a Kartográfiai Vállalat volt az ország egyetlen térképkiadója és második legnagyobb földmérési vállalata.”) Az interjúban említett, Magyarország története című könyvsorozat a nyolcvanas évek nagy vállalkozása volt. A tervezett tíz kötetből hét jelent meg. A Bereznay András angliai karrierjében némi szerepet játszó Martin Gilbert történészről itt olvasható a Wikipedián angol nyelvű bejegyzés. Műsorjegyzetek [0:05:14] A 8 éves Bereznay András mágikus találkozása egy térképpel, ami eldönti jövőjét. [0:06:06] Fejből a Földközi-tenger medencéjének földrajza. [0:06:44] Miért volt gyanús történelmi térképet rajzolni a kádári Magyarországon? [0:09:43] Az egyetemi évek előtt: miért volt nehéz bekerülni akkoriban történelem szakra. Az osztályfőnöki jellemzés átka. [0:10:35] Munkavállalás gimnázium után különböző helyeken. A sorsfordító kaland: hirtelen elhatározásból telefon Székely György professzornak. [0:12:45] Az iskolai történelmi atlasz hibái. Felkérés a szakcikkre a Századokban. Pamlényi Ervin befogadja a kritikát, pedig Székellyel együtt ő az atlasz szerkesztője. [0:15:19] Az egyetemi felvételnél sokat számított, hogy a Századok adott ajánlást Bereznaynak: történelem-spanyol szakra veszik fel. [0:16:03] 1974-ben fejezi be az egyetemet, de 1978-ban emigrál Angliába. Előbb még: az egy napig sem tartó munkaviszony és előtörténete a monopolhelyzetben lévő Kartográfiai Vállalatnál. [0:18:21] Konfliktus a térképészeti konferencián, Radó Sándor, a hazai térképészet atyaúristene megsértődik. [0:19:48] Munkahely nélkül. Állásajánlat tudományos szocializmus oktatására. [0:20:38] Bereznay András rendszerellenességének gyökerei. 1956 és a Szabad Európa Rádió. [0:21:59] 10 éves korában Bereznay már rendszeresen napilapot (a Magyar Nemzetet) olvas, majd SZER-t hallgat. „Hihetetlenül” utálja a rendszert. [0:22:43] Hirtelen jött ötlet: telefon a Magyar Tudományos Akadémiának, hátha nekik kell a “semmi”. Ismét előkerül a történelmi atlaszról írt kritika. Lehetőség a szabadfoglalkozású munkára történelmitérkép-tervezőként. [0:24:37] A tízkötetes Magyarország történetének kiadása Glatz Ferenc szerkesztésében. [0:25:00] Az értelmiség megvesztegetése a Kádár-rendszerben. [0:25:52] Bereznay András naivitása és rossz közérzete: „mindig is el akartam menni”. [0:26:31] Sikertelen lelépési kísérlet Jugoszlávián keresztül. [0:28:43] Cseh-magyar pár, akik nyugatra akarnak menni – de Ausztrián keresztül. [0:29:50] Az útlevélkérelem megtagadása. A szemtelen fellebbezés és a rendszer atyáskodó válasza. [0:31:55] Öt évre rá Bereznay András minden további nélkül útlevelet kap nyugati országokba – viszont akkor még visszajött. [0:32:59] Döntés a disszidálásról. A döntő érv a távozás mellett. [0:34:35] Hogy zajlott a menedékjog intézése Angliában? A szerencsés előzmények: egy angol történész , Martin Gilbert

Szávoszt-Vass Dániel egyszerre végez történelmi és földrajzi ismeretterjesztést, teljesít kultúrmissziót, képviseli a környezetvédelem, valamint az örökségvédelem ügyét. Mégsem fizet ezért neki senki egy vasat sem. Kilenc éve lankadatlan lendülettel írja a Dunai Szigetek nevű blogját, amely az említett értékmentő és értékteremtő munkája mellett közösségi vállalkozás is. Tehát ebben az epizódban vele beszélgetek az apadó és szemetes Dunáról, a Senki szigetéről, egy víz alá került településről, vízlépcsőkről, a római-parti mobilgátról, a dunavirágzásról, valamint a folyón megszaporodó motorcsónakokról és jetskikről. (Meghallgatáshoz katt a cikk tetején lévő lejátszó playgombjára vagy iratkozz fel a podcastra, és akkor minden még jobb lesz.) Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Szávoszt-Vass Dániel blogja itt elérhető: Dunai Szigetek blog. Van egy másik blogja is, amit többedmagával ír, és amelyen földtudományi írások találhatóak. Ez pedig a Pangea blog. Az epizódban szó esik Jókai Mór Aranyember című regényéről, azon is belül a könyvben szereplő Senki szigetéről. A regény a Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményében is megtalálható, A „Senki” szigete című fejezet például itt. Az 1962-ben a regényből készült filmről szintén beszélünk, ez a film adatlapja. Baktay Ervin – az „indológus indián” – indiántáboráról és annak szigetéről a Dunai Szigetek blog is írt. A Dunai Szigetek blog nagy felhasználója a Fortepan fotógyűjteménynek. Aki még nem ismerné, itt található. Szintén nagy segítség Dániel munkájához a fentről.hu légifotó-adatbázisa, amelyben mindenki szabadon és ingyenesen kutakodhat. A honlap a Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály (FÖMI) légifelvételeit teszi hozzáférhetővé. Az epizódban szó van a Római-part, illetve az ott tervezett mobilgát ügyéről. A jelenlegi helyzetről olvasható egy friss összefoglaló a hvg.hu-n. Szó esik az epizódban az ercsi Eötvös-kápolna megmentéséről, amelyben része volt a Dunai Szigetek blognak is. (Az ügyről itt olvasható a Heti Válasz említett cikke.) Az epizódban beszélgetünk Szávoszt-Vass Dániel monarchista meggyőződéséről is, a kérdésben hivatkozott interjú az Indexen itt található. Pontosítás: Szávoszt-Vass Dániel a felvételt követően jelezte, hogy egy évszám rosszul szerepel az interjúban. Az említett, rekordalacsony vízállás nem 1948-ban, hanem 1947-ben volt Budapesten (más vízmércéken ez eltérhet). Műsorjegyzetek 0:04:58 Rémületesen alacsony vízállás idén nyáron a Dunán. 0:05:43 Csupán 10-20 cm-mel volt magasabb a vízállás az 1947-es negatív rekordnál. 0:06:09 Az Ínség-szikla, a Gellért-hegy legkeletibb előbukkanása. 0:07:59 Drasztikus változásnak tűnik, ráadásul a „kisvizes” időszak egyre korábban jelentkezik minden évben. 0:08:50 Dániel iskolái: „túl sokat jártam egyetemre”. Földrajz-történelem szakos tanár, majd geográfus egyetemi szak.0:10:50 Munka Amerikában egy nemzeti parkban a Sziklás-hegységben. 0:12:16 Salátakészítés George W. Bush feleségének. 0:13:14 Mi az, amit jobban csinálnak egy amerikai nemzeti parkban, mint egy magyarban? Miben más? 0:15:00 Mitől sziget, egy sziget? Miért sziget a Népsziget, amikor már nem az? 0:16:36 A Dunai Szigetek blog (dunaiszigetek.blogspot.com). Honnan jött az ötlet, miért kezdett bele a blogba kilenc évvel ezelőtt Dániel? Gödi gyökerek, nagypapa térképei és lebombázott kielboatja a Római-parton. 0:18:52 Komoly jeges árvíz 1945. január-februárban a lebombázott északi összekötő vasúti híd miatt a Római-parton.0:19:12 Árvíztáblák, amelyekből egyre kevesebb van. 0:19:38 II. világháborús amerikai légifotók a Dunáról. A nagypapa háborús sebesülése és a francia hadifogság. 0:20:50 Honnan jön a Szávoszt-Vass név. A nemesi származás és a családfa, a családtörténet. 0:22:25 Dániel monarchizmusa. Miért lesz valaki monarchista a 21. században?0:24:19 Tagság a Szent György Lovagrendben. 0:25:22 Hidrológusi szakirány az egyetemen. Tudatos készülés a dunai témákra. A blog indulása, mint a doktori iskolán folyó kutatás „mellékterméke”. 0:27:45 A kilenc év alatt „a forrástól a deltáig” gyakorlatilag mindenről volt szó a blogon. Dániel expedíciói a különféle dunai szigetekre. 0:28:41 A Háros-sziget, mint légifotókról kitakart katonai övezet, ahova nehéz bejutni. 0:29:44 Baracs: szúrós bozót,kavicsok. 0:30:53 A fentrol.hu, amelynek a Dunai Szigetek az egyik legserényebb felhasználója. Ingyenesen elérhető légifotók az oldalon. 0:33:00 A Római-part beépítése, lakóparkok az ártéren, csónakházak letarolása. A mobilgát ügye a Római-parton. Jóváhagyott népszavazás az ügyben. 0:38:31 Jókai Mór és a Senki szigete. 0:40:03 Sokan azt hiszik, ez a sziget Ada Kaleh volt, de valószínűbb, Jókai máshová tette szigetét. Az elárasztott Ada Kaleh. Dániel vízerőmű-ellenessége. 0:44:31 A komáromi Erzsébet-sziget, mint a Senki szigetének ihletője. 0:45:06 A filmforgatás helyszínéül szolgáló sziget. 0:46:20 Vita a vízügyi szakemberekkel, érvek a Duna „belépcsőzése” ellen. 0:48:34 Baktay Ervin indiánszigete. Kiszakadás a nagyvárosból. A Kismarosi-sziget.

Volt egy császár az ókori Kína történetében – nevezetesen az első –, aki elégette az elmúlt korok könyveit, hogy ne lehessen az új hatalmat a régi tudással kikezdeni. Aztán elásatott élve pár száz tudóst (korabeli értelmiségit), mert túl sokat akadékoskodtak (nem mellesleg örök életet adó elixírt is ígértek neki, és a császárt dühítette, hogy hülyének nézték). Ez már önmagában is érdekes sztori, de Salát Gergely Kína-kutatóval, egyetemi tanárral arról is beszélgetünk, hogy miként köszönnek vissza az ilyen történetek, az ókori Kína nagy dilemmái, jogi vagy politikai öröksége a 20. és 21. században egy több ezer éves országban, ahol semmi sem előzmény nélküli. Podcast: Download (91.9MB) | Embed És hogy igaz-e egyáltalán a történet, ami miatt az első császárt kétezer éven át gyűlölték Kínában. Valamint arról is, hogy miért kezdte el idegesíteni a kínaiakat a vasútügyi miniszter tizennyolc szeretője. És hogy kicsoda Salát Gergely? Ha Magyarországon a sajtó Kínáról akar valakit kérdezni – legyen szó Peking világpolitikájáról vagy éppen párttitkárok szeretőiről – akkor gyanítom, az újságírók noteszában első helyen szerepel Salát Gergely neve. Salát Gergely A Pázmány Péter Tudományegyetem Kínai Tanszékének vezetője, az MTA Orientalisztikai Tudományos Bizottságának titkára nem csupán a katedrán aktív, hanem mindent megtesz annak érdekében, hogy a kínai kultúra és politika nagyobb és kisebb kérdéseit minél szélesebb közönség előtt is megismertesse. Tehát nem csak könyveket és tanulmányokat ír, de népszerűsítő cikkeket jegyez a sajtóban, rádiós és televíziós műsorokban szerepel, interjút ad, szépirodalmat fordít – felsorolni is nehéz mi mindennel is foglalkozik még, ami Kínával kapcsolatos. Most tehát Az élet, meg minden podcastban teszi ezt. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz A Salát Gergelyről szóló Wikipedia bejegyzés (rövid életrajz és publikációs lista). A podcastban említett könyvei: Büntetőjog az ókori Kínában – Qin állam törvényei a shuihudi leletek alapján A régi Kína története Büntetőjog a Han-kori Kínában Salát Gergely punkzenekara, a Laza P. együttes Facebook-oldala. A beszélgetés során többször is említett első kínai császár Csin Si Huang-ti volt. Magyarországon a kínai nyelvoktatás, tanárképzés és kulturális ismeretterjesztés “zászlóshajója” az ELTE Konfuciusz Intézet. A konfucianizmus összefoglalója természetesen megtalálható az ő wikioldalukon is. A kínai nők helyzetéről szóló részben szóba kerül az ország történelmének egyetlen női uralkodója. Az ő neve: Vu császárnő (Vu Cö-tien). A beszélgetésben is említett konfuciánus filozófus, aki a rossz uralkodó elkergetésének jogáról írt, Mencius. Ez nevének latinos alakja, kínai neve: Meng-ce. Kína jelenlegi első embere, akinek centralizációs törekvéseiről, korrupció elleni fellépéséről a podcastepizódban is sok szó esik: Hszi Csin-ping. Műsorjegyzetek 0:05:29 Hogyan került Salát Gergely Kínába 1992-ben? A nagykövetté kinevezett édesanya, a Pekingbe költözés: Csomagolj fiam! 0:06:21 A kicsapatás veszélye a budapesti piarista gimnáziumban. 0:08:23 Megérkezés Pekingbe: “Peking nem egy olyan vidám hely” 1992-ben. 0:09:42 Heavy metal együttes alapítása Pekingben. 0:10:21 A kínai rock a nyolcvanas években. A korai kínai rockerek. Hatásuk az 1989-es Tiananmen téri eseményekre. 0:12:26 A speciálisan külföldiek számára működtetett pekingi középiskola – elválasztva a kínaiaktól. 0:14:33 Továbbtanulás a Pekingi Egyetem jogi karán. Salát Gergely későbbi könyvei, amelyek az ókori Kínai jogrendszerrel foglalkoznak. 0:16:09 A kínai és az európai jogfelfogás, jogi szemlélet közötti különbség.Az igazságszolgáltatás helyett a társadalmi béke mint elsődleges cél. 0:21:05 Az első császár, a törvények uralma és a császár gyors bukása. Centralizáció és totális állam, központ akarat kontra helyi érdekek és hagyományok. 0:24:03 A széteséstől való félelem reflexe, a káoszról és a rendről szerzett több ezer éves történelmi tapasztalata Kínában. 0:26:01 A kommunista párt „ügyes” megoldása: a rend, az egységes ország fogalmának összekapcsolása a párttal. „Ha nincs a kommunista párt, nincs az új Kína.” 0:26:52 Az első császár könyvégetése, a konfucianus „értelmiség” megsemmisítése, élve elásása. Mi történt valójában? Lehet, hogy az egész csak későbbi propaganda? A következő dinasztia hivatalos történetírásának mesterkedése, hogy új „kánont” teremtsenek, és újraírják a régi könyveket? 0:29:34 A konfuciánus hivatalnokok/„értelmiség” likvidálása.A könyvek elégetése. A földtulajdonlás, országszervezés nagy kérdései. 0:33:29 A kínai kulturális forradalom és az első császár, mint a kommunista államszervezés előképe. Mao Ce-tung, aki kétezer év után először pozitív példaképp emeli az első császárt. 0:36:21 Problémák, nagy kérédsek, amelyek több ezer év óta a mai napig meghatározzák a kínai politikát: a hivatalnokok kinevezésének gyakorlata és a földkérdés. 0:37:57 Miért nincs magántulajdonban termőföld Kínában? A gyakorlatban miért és hogyan van félig-meddig mégis? 0:41:04 Hogy oldják meg a

Ő csak szeretett volna megtanulni fotózni. Messze Magyarországtól. Ezért akart Kubába menni. De ott utolérte a történelem. Hiszen akkoriban mindenki inkább el akart jönni onnan: a magára hagyott Kuba úgynevezett „speciális időszaka” ez, amikor tízezrek próbálták meg tutajokon és traktorgumikon elhagyni a szigetországot. Nem mindenkinek sikerült. Dóka Béla pár hónapos kubai utat tervezett, aztán négy évig maradt a szigetországban. Közben Haitin szerencsét próbált haditudósítóként, de hamar rájött: az ő világa kevésbé a híradók drámája. Inkább az, ami ott van a mindennapokban. A kubai társadalom peremvidékein, a Putyinért rajongó orosz tizenévesek szobáiban, a burmai fiatalok álmaiban, vagy éppen egy Fülöp-szigeteki halászfalu lakóinak arcán. Azon kevés magyar fotósok egyike, akiket tényleg jegyeznek a világlapokban.Newsweek, New York Times, New Yorker, Le Monde, Spiegel, Independent, El Paisfelsorolni is nehéz hány helyen publikálták fotóit az elmúlt két évtizedben.Munkáit kiállították egyebek mellett Londonban, Párizsban, Barcelonában, Brüsszelben, Prágában, Madridban és persze Budapesten is. Szóval, tényleg letette a névjegyét az asztalra. Még akkor is, ha itthon, Magyarországon csak kevesen ismerik. (Meghallgatáshoz katt a cikk tetején lévő lejátszó playgombjára vagy iratkozz fel a podcastra, és akkor minden még jobb lesz.) Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Dóka Béla honlapja, ahol sok képe is megtekinthető ezen a címen érhető el: http://www.beladoka.com/ Az interjúban a következő fotósorozatokról esik szó: El Periodo Especial FC Putin Burmese Dreams Studio Panindigan Az interjúban nem esik szó Dóka Béla könyvéről, de itt mindenképpen érdemes megemlékezni róla: The Sundays of Life a címe, és ez a fotóalbum tulajdonképpen a meghittség, a lassú élet ünneplése. (A könyv, Dóka Béla gyűjtőknek kiadott, limitált példányszámú albumai mellett, megrendelhető a szerző honlapján.) A kubai fotósok „forradalmi nemzedékének” az interjúban említett tagjai: Raúl Corrales Forno és Alberto Korda. Nevükhöz Che Guevaráról és Fidel Castróról készült híres fotók köthetők. Az interjúban említett tüntetések 1994 augusztusában kezdődtek Kubában, és Maleconazo felkelésnek is nevezik az akkori eseményeket. A tengerparti rész neve, ahonnan sok menekült kelt útra Florida felé 1994-ben: Cojímar. Ez a tengerparti rész egyébként Hemingway Az öreg halász és a tenger című regényéhez is ihletként szolgált. A Béla által említett amerikai fotós, aki Haitiből együtt kelt útra menekültekkel: Christopher Anderson. A fotós oldala itt érhető el. Az interjúban említett SonntagsZeitung mai is létező svájci lap, tulajdonképpen a Tages Anzeiger című lap vasárnapi magazinja. Az első képügynökség, amellyel Béla leszerződött, a francia Rapho ügynökség volt, amelyet egy magyar emigráns, Radó Károly (Charles Rado) alapított 1933-ban. A híres fotósok hagyatékát kezelő, nagynevű ügynökség a 2000-es években, több ki- és felvásárlást követően, Gamma-Rapho néven éledt újjá. Béla az interjúban három fényképezőgép-típust említ, mint amelyeket szívesen használt és használ munkáihoz. Ezek pedig: a 35 mm-es Widelux panorámagép; a középformátumú Plaubel Makina; a középformátumú Mamiya 7. Műsorjegyzetek 0:05:10 Miért pont Kubába ment Béla fotózni tanulni? 0:06:00 A kubai speciális periódus (légüres térben Kuba az orosz támogatás megszűnése után). 0:08:07 Béla idősebb mentorai: a kubai fotós szcéna nagy öregjei. 0:09:24 A kubai fotósok „forradalmi nemzedéke”. 0:10:23 Lubickolás a speciális időszakban. Az élet „szaga”. Nők, zene, napsütés: európai szemmel nézve felfokozott életérzés Kubában és hogy mit jelentett ez egy 24 éves magyar srácnak. 0:12:09 Valójában inkább emiatt maradt Béla Kubában, mint a politikai történések miatt, amelyek persze a későbbiekben mégis meghatározták fotós karrierjét. 0:13:13 A kubai exodus kezdete 1994-ben. 0:14:50 Mintha egy új forradalom kezdődött volna Kubában. Castro kinyitja a határokat: aki tud, mehet. Béla fotózni kezdi az eseményeket. 0:16:49 Cojímar: Szedett-vedett tengeri járműveket raknak össze a tengerparton az ország elhagyására készülő kubaiak. Fiatalok, akiket itt Béla fotózott. 0:18:24 Megjelent a nemzetközi sajtó: „jé, hét ezt én is tudnám csinálni”. 0:19:13 Megjelenik Dóka Béla első fotója a Miami Heraldban. 0:19:46 Azok az emberek, akiket fotózott Cojímárban, nem érkeztek meg Floridába. 0:20:57 Amikor Béla visszament ezután Kubába, eldöntötte, maradni fog, amíg meg nem tanul úgy fotózni, ahogyan kell. 0:21:15 Haditudósítóként a polgárháború sújtotta Haitiben. Sorsfordító 2-3 hét. Hogyan történik egy ilyen esemény a valóságban? „A dráma nagyon hozzá van téve a képekhez.” 0:25:47 A La Muda című sorozat: süketnéma prostituált és lánya. 0:27:00 Béla korábbi sorozata kubai prostituáltakról, akiknek beköltözött a köreibe. „Mindig is szerettem lakásukban fotózni az embereket.” A komfortzónák feszegetése. 0:32:04 Szenzáció, „drámaiság”, hatásvadászat: minél több drámai faktort ad valaki hozzá egy képhez vizuálisan, az annál röv

Ha valaki rászolgált arra a címre, hogy világutazó, Belényi Dani biztosan. Ebben az epizódban vele beszélgetek arról, hogyan lehet Iránban, azaz Perzsiában nemzetközi maratont rendezni (ami azért még 2500 év után is kényes kérdés Dareiosz földjén), milyen egy iraki death metal banda és hogy mit csináljon az ember, ha netalán kémnek néznék jártában-keltében, mondjuk Afganisztánban. Komfortzónák, forró helyzetek és egy ember, aki nem szeret buborékban élni. Valamint némi életfilozófia, ami leszűrhető abból a tizenhét évből, amit Belényi Dániel az úton töltött. (Meghallgatáshoz katt a cikk tetején lévő lejátszó playgombjára vagy iratkozz fel a podcastra, és akkor minden még jobb lesz.) Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Belényi Dániel blogja sok izgalmas történettel ezen a címen érhető el. Könyve, az Útikalauz modern nomádoknak, e-könyv formátumban még megvásárolható online. A beszélgetés során két érdekes keleti szokásjogról is szó esik. Az egyik az iráni taarof. Erről a Wikipedián itt olvasható egy hosszabb bejegyzés. A másik a pastu törzsi jogrendszer, a pastunvali. (pashtunwhali), amelynek angol nyelvű szócikke itt található. Belényi Dani beszámolója az iráni hegycsúcsról, a Damavandról fotókkal és térképpel. Belényi Dani kedvenc könyveként a Momót említi, amely Michael Ende klasszikusa. Természetesen magyarul is olvasható. Az interjú alatt említett Global Metal című film trailere a Youtube-om és adatlapja az IMDB-n. Műsorjegyzetek 0:06:09 Az első „mérgezés”: Utazás 2001-ben Nepálba: „busszal, villamossal, trolival.” 0:10:10 Dani ma már évente csak két hónapot tölt itthon. De milyen munkával lehetséges ez az életforma? 0:11:33 Mi a jó abban, ha az ember egyedül utazik? A társas utazás és a csoportdinamika mint börtön. 0:14:39 Éjszaka motoron a sivatagban. Mali és Sierra Leona stoppal: nézzünk gyémántbányákat! 0:16:32 Miért pont Irán? Miért Irán lett a kedvenc országa Daninak? 0:18:55 Milyen értelemben nyitottak az iráni emberek? Egy zárt, de nem zárkózott társadalom. 0:20:27 Egy jellegzetes iráni viselkedési kód: a taarof. 0:22:42 Az iráni természet és tájak sokfélesége. 0:24:36 Sivatagi romvárosok, amelyekhez a Google Earth-ről látszódó, ősi csatornarendszerek vezetnek el. 0:29:05 Dani mint túravezető: a Damavand 5000 méteres csúcsának megmászása. A Közel-Kelet legmagasabb csúcsának megmászása zokniban. 0:31:17 Dani fizikuma: futás, úszás, vízilabda, atletizálás, küzdősportok. A sport célja nála: a szellemi kikapcsolódás. Mindig van nála futócipő: futás és kondi Borneóban, Bruneiben, Szarajevóban, Amszterdamban és -- bárhol, ahol lehet. 0:34:01 Elsőre abszurd, de megcsinálták: Daniék nemzetközi maratoni futást rendeztek Iránban: a perzsák mindent megtettek a siker érdekében. Rajt és cél Dareiosz sírjánál. 0:38:01 Honnan lehet felismerni az iráni titkosszolgát? Hello, where is your hotel? 0:39:06 Tevevásárlás Iránban: miért kóválygott négy nyugati őrült egy tevével az iráni gyárövezetben? A bekötött szemű teve. 0:41:20 Belényi Dani könyve: Útikalauz modern nomádoknak 0:41:58 Az utazási tippek nagyon megváltoztak 2010-12 után: az okostelefonok pár éve forradalmasították a tájékozódást. 0:43:30 Couchsurfing. Mire jó, miért hasznos hálózatépítésre? 0:44:45 Az iráni lányok és nők kíváncsisága: miért könnyebb ott egy férfinak ismerkednie? 0:47:20 Valóban az van, hogy az irániak kézről-kézre adják az utazót és gyorsan sor kerül a meghívásra? 0:48:34 Eszünkbe ne jusson Iránban autót bérelni, mert csak gondunk lesz belőle. 0:50:30 Egy igazán rázós utazás Nyugat-Afrikában. A soha meg nem érkező hátizsák és a fehér ember, aki teher és áldozat. 0:54:57 Másfél év Irakban, Kurdisztánban. Munka egy segélyszervezetnek. 0:56:12 Erbil és kiruccanások Moszulba, a frontvonalra. 1:01:00 Kiképzés rendkívüli helyzetekre. Mit csináljunk, ha kilőnek egy autót a konvojunkból? Hogyan haladjunk egy aláaknázott úton? 1:03:34 Futóélet Kurdisztánban. A helyiek hozzáállása ehhez a furcsa európai szokáshoz. 1:04:37 A zene Dani életében: death metal. Egy speciális szubkultúra, amely bárhol a világon segítséget jelenthet egy világutazónak. 1:06:22 Az egy darab iraki Death Metal zenekar. Mi az ő történetük? 1:08:43 Nem unalmas ez a folytonos utazás? 1:10:38 Menekülés-e az utazás? 1:12:54 Mennyire különfélék valójában az emberek? Mennyire globalizálódtak a vágyaink? 1:15:11 Az afganisztáni út. Szállás egy tálib kamionsofőrnél. A pastu vendégjog, a pastunvali. Nem nézik ilyenkor az embert kémnek? 1:20:30 Dani blogja, a danielfromhungary.blogspot.com. 1:22:09 Alapvetően meghatározó könyv Dani léletében: Momo. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Mondhatnánk akár azt is, hogy Horváth Lilla kulturális nagykövet. Természetesen nem a szó hivatalos értelmében, hanem úgy, hogy Kínáról, jobban mondva Sanghajról beszélt és mesélt videoblogjában (vlogjában) a magyaroknak. Eslősorban a magyar fiataloknak, akik közül több tízezren követték és követik ma is videóit a Youtube-on. Horváth Lilla ugyanis évekig Sanghajban élt és tanult, és valóságos sztár lett az interneten. Pedig úgy indult az egész, hogy csupán egyetlen évre utazik ki, hogy kicsit ismerkedjen a kínai nyelvvel. Aztán hat év lett belőle, egyetemi diploma és egy nagy szerelem. Ebben a podcastepizódban vele beszélgetek Sanghajról, a pár hónap alatt megtanult 2500 írásjelről és arról, mi is az a kínai álom. Internetes linkek az epizódhoz Lilla Vlogja a Youtube-on A Fudan Egyetem angol nyelvű honlapja Az egyik legrangosabb nemzetközi egyetemi rangsorban, a QS World University Rankings 2018-as listáján a Fudan Egyetem a 44. helyezést érte el. A rangsorban a legjobb helyezést elérő magyar egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a 470. helyen található. Részletes szócikk a magyar Wikipedián a nankingi mészrlásról Az Index hosszabb cikke Hudec (Hugyecz) Lászlóról, Sanghaj magyar építészéről A sanghaji metróvonalak térképe A Lilla által említett rasszista tévéreklám, ahol kimosnak egy fekete fiút Magyar bejegyzés a Wikipédián Kína gyorsvasút-hálózatáról Angol nyelvű összefoglaló a Wikipedián a Zhangjiajie Nemzeti Parkról, amely az Avatar című film hegyeit ihlette. Műsorjegyzetek 0:04:15 Lilla első éve Kínában és traumatikus első napja. 0:07:29 A következő öt év megpályázása. Kiderül: Nanjingba (Nankingba) kell menni. 0:08:21 Spártai körülmények. Állami rendelet miatt nincs fűtés. Akkor sincs, amikor mínusz 15 fok van. 0:09:33 Áramkvóta a kínai kollégiumokban. 0:09:58 Tanulás reggel 8-tól éjfélig: minden napra 50 új írásjel elsajátítása. 0:12:05 Milyen város Nanjing (Nanking)? A nankingi mészárlás emlékezete. 0:13:49 Visszatérés Sanghajba, tanulmányok a nemzetközi politika szakon. 0:14:34 A Fudan egyetem és előkelő helye a nemzetközi rangsorban. 0:15:40 Az elit egyeteme? Kik jutnak be oda Kínában? 0:16:31 Nincs „bulikultúra”: a diákok mindene a tanulás. 0:18:31 Nyelvi nehézségek az iskolában. 0:20:05 A Photoshop kínaiul. 0:20:35 Milyen város Sanghaj? Milyen gyorsan változik? Hány metróvonal van már? Halászfaluból metropolisz. 0:22:53 Lilla sajátosan kínai motorbiciklije, amivel bejárta a várost. 0:24:26 Milyen a sanghaji közlekedés? Dudálás és az erősebb elsőbbsége. 0:28:10 Teakultúra vs. kávékultúra: mennyire menő a nyugati kultúra Kínában? Miért másolják a nyugati szokásokat? 0:30:02 Besorolás bőrszín alapján: sajátos kínai rasszizmus. 0:32:05 Vidék és város, ingázás és belső vándorlás Kínában. 0:32:47 Szupergyors vonatok Kínában. 0:33:30 Ilyen gyors fejlődés mellett léteznek-e történelmi negyedek Sanghajban még? 0:34:29 Hugyecz (Hudec) László öröksége Sanghajban. 0:36:26 Lilla utazásai Kína-szerte. 0:37:05 Zhangjiajie, amely az Avatar című film hegyeiről lett ismert. 0:37:30 A határ Kína és Észak-Korea között. Hajózás veszélyesen közel a határhoz. 0:40:14 Egy észak-koreai kirakatétterem. 0:41:03 Harbin, a kínai-orosz határvidék. 0:41:53 Hogyan lehet ezt az országot egybentartani? 0:42:30 Óriásplakáton a kínai álom. Miről szól a kínai álom egy kínainak? 0:43:26 Jólét és anyagiasság Kínában. Pénz mint ajándék. 0:43:58 A párkeresés nehézségei Kínában. A szülők eltökéltsége. 0:45:54 A barátnő vagy barát színésszolgáltatás. 0:48:14 Lilla videoblogja a Youtube-on. 0:49:05 Kígyóleves és egyéb furcsa ételek. 0:51:37 Mit szóltak a kínaiak egy szelfibotos, kamerás magyarhoz? Miért nehezebb ugyanezt Magyarországon csinálni? 0:52:42 Közbiztonság Kínában. 0:53:42 A kínai egészségügy. Univerzális gyógymód: melegvíz. Fizetős egészségügy egy kommunista országban. 0:55:17 Nyugdíjak. 0:56:23 Érezhet-e egy magyar honvágyat Kína felé? Kína mint második otthon. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Tizennyolc éve egy újságcikkel indult az a küzdelem, amely a magyar étkezési kultúra megmentését tűzte ki célul. Az eredményekről és tanulságokról beszél Molnár B. Tamás, Magyarország bűvös szakácsa. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Észak-koreai élményeiről és a gerillataktikával dolgozó Magyar Hang című lap indulásáról is beszél Lukács Csaba újságíró – és immár lapigazgató. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Rohanunk a podcastforradalomba. Íme egy új podcast nulladik adása. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices